Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-02 / 223. szám

október 2 jnyimmm 3 Budapest, IV., Bécsi u. 1. s

z. Speciális újdonságok női ruhadíszekben. Mindennemű himzés, díszzsinór, roit, gomb, csatt, esipkevolant, ruha és fehérnemücsipke, gyöngy- és flitterdíszek, függönytüllök, ruha es butorpaszomanyok. Rendeléseket postafordultával intézünk el. 4&13-10 Ez érdekes kísérletekről és még számos uj jelentős kérdésről világosítja fel az olvasót Románné Ooldzieher Klára «Irás és egyér.i;ég» c. munkája, mely nemrégen került ki a sajtó alól és ugy a tudományos, mint a gyakorlati éleiben általános feltűnést kelteti. — Románné, ki a grafológia legkiválóbb magyar mihelője, ez egyedüli magyar nyelven megjelent könyvében könnyen megérthető, világos tiszta magyarsággal irta meg több évi ezrányu munkásságának eredményeit és tapasztalatait. Többezer irás alapos áttanulmányozása a külföld hasonló és ezen a téren már messzebbrejutott szakkönyveinek ismerete és az ügy iránt érzett nagy szereieie és gondossága vetette meg e munka alapját. Ezt kívánjuk röviden ismertetni, hogy a grafológia legújabb eredményeiről tájékoztatási nyujtsunk és meg magyarázhassuk azokat a csodáknak,' boszorkányságnak hirdetett leleteket, amelyeket az irás alapján adnak a grafológusok. Először'is történeti áttekintő képet ad a grafológia fejlődéséről. Hosszú ut vezet Camillo Baldó 1662-ben irt tanulmányától, m'ly a grafológia legrégibb iratának tekinthető, Erbenmeyer, Hoche, Ge — tner, von Kreutsch stb. külföldi nagynevű psychologusok alapos szakkönyveihez, amelyek mind az Írással, az irás elemzésével és az ebből leszűrt tanulságokkal foglalkoznak. Érdekes történeti tény, hogy a legnagyobb német kla zszikus, Goethe szintén foglalkozott grafológiával és fennmaradt ezirányu magyarázata is a legfényesebb tanújelét adják a nagy alkotó sokoldalú tehetségének. " Walter Scott, Humboldt, Edgár Poe és Dumas is kídwel foglalkoztak írások magyarázásával. Hazánkban is számosan vannak, kik a grafológia terén munkálkodnak, de önálló munka magyar nyelven csak' «Irás és egyéniség», cimen jelent meg. Égy ember se ir mindig egyformán," viszont több egyén írásában is van hasonlatosság: képezi • a kiinduló pontját Románné fejtegetéseinek és miután előbb az irás mechanizmusának pontos, tudományos képét adja, áttér az írásnál szereplő momentumok alapos magyarázatára. A grafológus az irás munkájának megfigyelésével törekszik az egyéniség megismerésére. A vizsgálat először is azt dönti el, hogy természeles, vagy mesterkélt-e az irás. A kalligrafikus, a stilizált és a hamisított irások képezik e

z utóbbi válfajait. A kalligrafikus irás mindig kedvezőtlen, mert legjobb esetben is egy szellemileg önállótlan ember müve, rend szerint alattomos természetre mutat. A stilizálás, az irás egyformasága többnyire kifinomodott, vagy meghasonlott lelkületű emberek írásmódja. A jól egyensúlyozott egyéni ég egyszerűen ir; • ingerlékenységünk és önuralmunk viszonya az irás egyenletességében vagy egyenlőtlenségében jut kifejezésre. Különböző irástipusok vannak. Közismertebbek: az arisztokrata, kereskedő, hivatalnok, tudós, művész, orvos írása, amelyek jellegzetességükkel első pillanatra elárul ják magukat. Az általános vizsgálatok után Románné a könyvében á részletes elemzést fejti ki, mely kiterjed az Írásforma, a sorok dült sége, nagysága,' a betüárnyékolás, irásfolytonosság és elrendezés magyarázatára, végül az egyes betűk jellemző vonásainak a kepét adja. Mindezek részletes tájékoztatásaiul esik e cikk keretein, csak egyes érdekes jelenségekre akarjuk a "figyelmet felhívni. Az olyan egyének, kiknél az érzelmi folyamatok jelentősek, előredülten irnak, a nyugodt. hűvös lemperamentumuak " inkább álló írással, mig a hátradűlt irás gátolt mozdulatok eredménye, kik kifelé a felszínen mást mutatnak, min

1 ami a leelkük mélyén él. Itt vállhat a grafológia a psychoanalizis egyéb segédeszközévé. A sorok iránya az irásközben átérzett hangulatok befolyása alatt keletkezik. Pl. a kéregető levélről a grafológus azonnal megállapítja, hogy valóban bánat, vagy szomorúság nehezedett-e írójának a lelkére irás közben. A tulkeskeny margó takarékos emberre mutat, keskeny, öszszeszoritott betűkkel a zsugori Írását jellemzi. A sexualitás is erősen befolyásolja az ember írását. Sok egyén rejtett tulajdonsága kerülhet így napfényre, mikor csupán az írásból a grafológus a kártyás, a korhely és szoknyavadász hü képét tudja adni. Végül kiterjeszkedik a könyv egy párisi orvos, Du Parchy Jeannez kísérleteire, ki többezer betegjének az írásából próbált diagnózist csinálni. Ez azonban már merész állítás, legfeljebb a beteg iráspróbájával támogathatja a diagnózis helyességét. Á csinos külsejű könyvben a szerző egyébként számos irás képét hozza, köztük sok történeti név és a jelenkor közismert embereinek irását is, amelyekei részletesen elemez, ezáltal fokozza a könyv érdekességét. Románné Goldzieher Klára, ki a nemrégen elhunyt nagynevű tanárnak leánya, e könyvének megírásával valóban hézagpótló munkát telje nett, mely korunk forrongó és mindent tudni vágyó éveiben a lélektan ez uj ágának "a fejlődéséhez hatalmas lökést adott. (Dr.) Egy nyíregyházi cukrász, aki sütött már románnak, franciának, amerikainak, töröknek, görögnek és arabnak. (A Nyirvidék tudósítójától.) Jólismert cukrászda a Zrinyi Ilona-utcán, a Sipos Gézáé. Mintegy 2 évvel ezelőtt telepedett le Nyíregyházán, először a Zöldségtéren. Csakhamar megszerették a rendkívül finom és olcsó süteményeit, elsősorban a diákok voltak propagálói. Érdekes látni példám bizonyitványosztások idején, hogyan jönnek a kis diákok, sokan mamáik ki éretében, hónuk alatt a bizonyítvánnyal, esetleg ösztöndijial majd kijönnek sokan mamáik kíséretében, hónuk alatt a bizonyítvánnyal, esetleg ösztöndíj nélkül, de elégedett arccal. »Érdemes volt magolniv sóhajtják boldogan. Sipos Géza őszes, 56 éves úriember, akinek csöndes lényén nem igen látszik meg az a kalandos 18 év, amit messze idegenben töltött. Mert mint maga mondja, már kora ifjúságában részint kalandvágyból, részint tanulás céljából nekivágott a nagyvilágnak. Végig a Balkánon, aztán "a titokzatos Keleten, majd újra Európában, viszont később az Újvilágban próbálta meghódítani művészetével az embereket és a pénzt. Ebédutáni szivarját szívja, amikor belekezd elbeszélésébe, hogy a »Nyirvidék« számára riportot Írjak belőle. Ilyenkpr csöndes a cukrászda, csak az alkalmazottak jönnek utasításokért a mesterhez. Nélküle nem kezdenek semmit. »A habot megverlhtn« — szól be £ Városi Színház Mozgó r Október 1 én és 2-án. szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 1 és 9 órakor: Égő határok Egy anyaszív története a világhábotú utáni időkből 8 felvonásban. A főszerepben; Kisérő műsor: Olga Csehova Pötyike meg a tyúkok Pufi a kanibálok között és Fritz Alberti, burleszkek. Saját zenekari Hétfőn, kedden, szerdán: Tolsztoj Leo gróf világhirü regénye Ereutzer-szonáfa az egyik*. Én a szegény habot sajnálom, közben már ujabb hang: »Elkentem a krémet«. (Na, itt is keserű életük lehet az édességeknek. Egy harmadik: »A4egfőztem a szirupot«. (Szép, hogy végre egyet főznek és nem erőszakkai járnak el vele szemben, mint a többivel.) Budapesten, Gerbaudnál tanultam ki a mesterségemet — kezdi elbeszélését Sípos Géza. Ge

rbaud> ez a svájci születésű francia 1884ben jött Pestre s azóta lendült fel nálunk a cukrászipar. Innen aztán 6 év múlva kimentem dolgozni Abbáziába, majd a Herkulesfürdőben egyenesen József főhercegnek sütöttem. De a vágyam mindig Kelet-felé, az édességek igazi hazájába vonzott. Először a Balkánra indultam. Romániában, az európai hirü bukaresti Cap a cukrászdába kerültem. 1894-be

n Károly román király számára udvari cukrászt kértek a Capsától, lehetőleg bécsit. £n ugyan pesti voltam, de azért engem küldtek. Két évig voltam cukrásza a jó öreg Károly királynak, aki nagyon sokat dicsért. Feleségét, Carmen Sylvát, az írónőt szintén személyesen ismertem. Mint kuriózumot említi még meg Sipos mester, hogy egyizben a román irók a királyné számára Sinajában, a királyi család nyaralóhelyén, a Peles kastély parkjának 3 összehajló fáján egy fészket építettek. Itt szerette írni regényeit Carmen Sylva. Mikor az akkori román visszonyokról érdeklődöm, elmondja, hogy az udvar és a felsőbb körök nyelve a francia volt. Általában a bojárok, miniszterek, tábornokok és nagykövetek műveltsége felért a mi arisztokratáinkéival. Hozzáteszi, hogy bizony a magyarokat már abban az időben sem szerették. 1894-ben látogatóba jött Bukarestbe Ferenc József. Tiszteletére az egész város zászlódiszbe öltözött, de magyar lobogót seholsem lehetett látni. Mint osztrák csá szárt nagy tisztelettel fogadták, de de mjnt magyar királyt figyelembe se Vették. A királyi udvarban 300 frank havi fizetése és udvari ellátása volt, de nem szerette ott az életet.'Mint az udvarhoz tartozó embert, őt is állandóan kémek figyelték. Innen Konstantinápoiyba mentem — folytatja. Az európai városnegyedben nyitottam egy cukrászdát Pera néven. Pestről hozatott munkásokkal dolgoztam és állandó szállítója voltam az angoi, német, spanyol, orosz és osztrák-magyar nagyköveteknek. A Pera nagyon Clpöujdonságok szebb modellekben, óriási választékban Lichtenbevff cipöáruházéban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca I. gyönyörű divatszínekben és szebbnél- | Gyermek iskolacipők és paUntharisnyák olcsó árban. — „Lichtma»n" és „Reform" cipők főraktára. „F. L. Popper", vllágmarka, „Ányos". „Cowmers" éa „Extra" Tédjegyfi cipők egyedárnsitása. 7895_