Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-02 / 223. szám

október 2 jnyimmm 3 Budapest, IV., Bécsi u. 1. s z. Speciális újdonságok női ruhadíszekben. Mindennemű himzés, díszzsinór, roit, gomb, csatt, esipke­volant, ruha és fehérnemücsipke, gyöngy- és flitterdíszek, függönytüllök, ruha es butorpaszo­manyok. Rendeléseket postafordul­tával intézünk el. 4&13-10 Ez érdekes kísérletekről és még számos uj jelentős kérdésről vi­lágosítja fel az olvasót Románné Ooldzieher Klára «Irás és egyé­r.i;ég» c. munkája, mely nemrégen került ki a sajtó alól és ugy a tu­dományos, mint a gyakorlati élei­ben általános feltűnést kelteti. — Románné, ki a grafológia legkivá­lóbb magyar mihelője, ez egyedüli magyar nyelven megjelent köny­vében könnyen megérthető, világos tiszta magyarsággal irta meg több évi ezrányu munkásságának ered­ményeit és tapasztalatait. Többezer irás alapos áttanulmányozása a külföld hasonló és ezen a téren már messzebbrejutott szakkönyvei­nek ismerete és az ügy iránt érzett nagy szereieie és gondossága ve­tette meg e munka alapját. Ezt kí­vánjuk röviden ismertetni, hogy a grafológia legújabb eredményei­ről tájékoztatási nyujtsunk és meg magyarázhassuk azokat a csodák­nak,' boszorkányságnak hirdetett leleteket, amelyeket az irás alapján adnak a grafológusok. Először'is történeti áttekintő ké­pet ad a grafológia fejlődéséről. Hosszú ut vezet Camillo Baldó 1662-ben irt tanulmányától, m'ly a grafológia legrégibb iratának te­kinthető, Erbenmeyer, Hoche, Ge — tner, von Kreutsch stb. külföldi nagynevű psychologusok alapos szakkönyveihez, amelyek mind az Írással, az irás elemzésével és az ebből leszűrt tanulságokkal fog­lalkoznak. Érdekes történeti tény, hogy a legnagyobb német kla z­szikus, Goethe szintén foglalkozott grafológiával és fennmaradt ez­irányu magyarázata is a legfénye­sebb tanújelét adják a nagy alkotó sokoldalú tehetségének. " Walter Scott, Humboldt, Edgár Poe és Dumas is kídwel foglalkoztak írá­sok magyarázásával. Hazánkban is számosan vannak, kik a grafológia terén munkálkodnak, de önálló munka magyar nyelven csak' «Irás és egyéniség», cimen jelent meg. Égy ember se ir mindig egyfor­mán," viszont több egyén írásában is van hasonlatosság: képezi • a kiinduló pontját Románné fejte­getéseinek és miután előbb az irás mechanizmusának pontos, tudo­mányos képét adja, áttér az írásnál szereplő momentumok alapos ma­gyarázatára. A grafológus az irás munkájának megfigyelésével tö­rekszik az egyéniség megismeré­sére. A vizsgálat először is azt dönti el, hogy természeles, vagy mester­kélt-e az irás. A kalligrafikus, a stilizált és a hamisított irások ké­pezik e z utóbbi válfajait. A kalli­grafikus irás mindig kedvezőtlen, mert legjobb esetben is egy szelle­mileg önállótlan ember müve, rend szerint alattomos természetre mu­tat. A stilizálás, az irás egyforma­sága többnyire kifinomodott, vagy meghasonlott lelkületű emberek írásmódja. A jól egyensúlyozott egyéni ég egyszerűen ir; • ingerlé­kenységünk és önuralmunk viszo­nya az irás egyenletességében vagy egyenlőtlenségében jut kifejezésre. Különböző irástipusok vannak. Közismertebbek: az arisztokrata, kereskedő, hivatalnok, tudós, mű­vész, orvos írása, amelyek jelleg­zetességükkel első pillanatra elárul ják magukat. Az általános vizsgá­latok után Románné a könyvében á részletes elemzést fejti ki, mely kiterjed az Írásforma, a sorok dült sége, nagysága,' a betüárnyékolás, irásfolytonosság és elrendezés ma­gyarázatára, végül az egyes betűk jellemző vonásainak a kepét adja. Mindezek részletes tájékoztatásaiul esik e cikk keretein, csak egyes érdekes jelenségekre akarjuk a "fi­gyelmet felhívni. Az olyan egyének, kiknél az ér­zelmi folyamatok jelentősek, előre­dülten irnak, a nyugodt. hűvös lemperamentumuak " inkább álló írással, mig a hátradűlt irás gátolt mozdulatok eredménye, kik kifelé a felszínen mást mutatnak, min 1 ami a leelkük mélyén él. Itt váll­hat a grafológia a psychoanalizis egyéb segédeszközévé. A sorok iránya az irásközben átérzett han­gulatok befolyása alatt keletkezik. Pl. a kéregető levélről a grafoló­gus azonnal megállapítja, hogy valóban bánat, vagy szomorúság nehezedett-e írójának a lelkére irás közben. A tulkeskeny margó taka­rékos emberre mutat, keskeny, ösz­szeszoritott betűkkel a zsugori Írá­sát jellemzi. A sexualitás is erősen befolyá­solja az ember írását. Sok egyén rejtett tulajdonsága kerülhet így napfényre, mikor csupán az írásból a grafológus a kártyás, a korhely és szoknyavadász hü képét tudja adni. Végül kiterjeszkedik a könyv egy párisi orvos, Du Parchy Je­annez kísérleteire, ki többezer be­tegjének az írásából próbált diag­nózist csinálni. Ez azonban már merész állítás, legfeljebb a beteg iráspróbájával támogathatja a diagnózis helyességét. Á csinos külsejű könyvben a szerző egyébként számos irás ké­pét hozza, köztük sok történeti név és a jelenkor közismert emberei­nek irását is, amelyekei részlete­sen elemez, ezáltal fokozza a könyv érdekességét. Románné Goldzieher Klára, ki a nemrégen elhunyt nagynevű ta­nárnak leánya, e könyvének meg­írásával valóban hézagpótló mun­kát telje nett, mely korunk forron­gó és mindent tudni vágyó éveiben a lélektan ez uj ágának "a fejlődé­séhez hatalmas lökést adott. (Dr.) Egy nyíregyházi cukrász, aki sütött már románnak, franciának, amerikainak, töröknek, görögnek és arabnak. (A Nyirvidék tudósítójától.) Jólismert cukrászda a Zrinyi Ilona-utcán, a Sipos Gézáé. Mint­egy 2 évvel ezelőtt telepedett le Nyíregyházán, először a Zöldség­téren. Csakhamar megszerették a rendkívül finom és olcsó sütemé­nyeit, elsősorban a diákok voltak propagálói. Érdekes látni példám bizonyitványosztások idején, ho­gyan jönnek a kis diákok, sokan mamáik ki éretében, hónuk alatt a bizonyítvánnyal, esetleg ösztöndij­ial majd kijönnek sokan mamáik kíséretében, hónuk alatt a bizonyít­vánnyal, esetleg ösztöndíj nélkül, de elégedett arccal. »Érdemes volt magolniv sóhajtják boldogan. Sipos Géza őszes, 56 éves úriem­ber, akinek csöndes lényén nem igen látszik meg az a kalandos 18 év, amit messze idegenben töltött. Mert mint maga mondja, már ko­ra ifjúságában részint kalandvágy­ból, részint tanulás céljából neki­vágott a nagyvilágnak. Végig a Balkánon, aztán "a titokzatos Ke­leten, majd újra Európában, vi­szont később az Újvilágban próbál­ta meghódítani művészetével az embereket és a pénzt. Ebédutáni szivarját szívja, ami­kor belekezd elbeszélésébe, hogy a »Nyirvidék« számára riportot Ír­jak belőle. Ilyenkpr csöndes a cukrászda, csak az alkalmazottak jönnek utasításokért a mesterhez. Nélküle nem kezdenek semmit. »A habot megverlhtn« — szól be £ Városi Színház Mozgó r Október 1 én és 2-án. szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 1 és 9 órakor: Égő határok Egy anyaszív története a világhábotú utáni időkből 8 felvonásban. A főszerepben; Kisérő műsor: Olga Csehova Pötyike meg a tyúkok Pufi a kanibálok között és Fritz Alberti, burleszkek. Saját zenekari Hétfőn, kedden, szerdán: Tolsztoj Leo gróf világhirü regénye Ereutzer-szonáfa az egyik*. Én a szegény habot saj­nálom, közben már ujabb hang: »Elkentem a krémet«. (Na, itt is keserű életük lehet az édességek­nek. Egy harmadik: »A4egfőz­tem a szirupot«. (Szép, hogy végre egyet főznek és nem erőszakkai járnak el vele szemben, mint a többivel.) Budapesten, Gerbaudnál tanul­tam ki a mesterségemet — kezdi elbeszélését Sípos Géza. Ge rbaud> ez a svájci születésű francia 1884­ben jött Pestre s azóta lendült fel nálunk a cukrászipar. Innen aztán 6 év múlva kimentem dolgozni Abbáziába, majd a Herkulesfürdő­ben egyenesen József főhercegnek sütöttem. De a vágyam mindig Kelet-felé, az édességek igazi ha­zájába vonzott. Először a Balkánra indultam. Romániában, az euró­pai hirü bukaresti Cap a cukrász­dába kerültem. 1894-be n Károly román király számára udvari cuk­rászt kértek a Capsától, lehetőleg bécsit. £n ugyan pesti voltam, de azért engem küldtek. Két évig vol­tam cukrásza a jó öreg Károly ki­rálynak, aki nagyon sokat dicsért. Feleségét, Carmen Sylvát, az író­nőt szintén személyesen ismertem. Mint kuriózumot említi még meg Sipos mester, hogy egyizben a ro­mán irók a királyné számára Si­najában, a királyi család nyaraló­helyén, a Peles kastély parkjának 3 összehajló fáján egy fészket épí­tettek. Itt szerette írni regényeit Carmen Sylva. Mikor az akkori román visszo­nyokról érdeklődöm, elmondja, hogy az udvar és a felsőbb körök nyelve a francia volt. Általában a bojárok, miniszterek, tábornokok és nagykövetek műveltsége felért a mi arisztokratáinkéival. Hozzá­teszi, hogy bizony a magyarokat már abban az időben sem szeret­ték. 1894-ben látogatóba jött Bu­karestbe Ferenc József. Tisztele­tére az egész város zászlódiszbe öltözött, de magyar lobogót sehol­sem lehetett látni. Mint osztrák csá szárt nagy tisztelettel fogadták, de de mjnt magyar királyt figyelem­be se Vették. A királyi udvarban 300 frank havi fizetése és udvari ellátása volt, de nem szerette ott az életet.'Mint az udvarhoz tartozó embert, őt is állandóan kémek figyelték. Innen Konstantinápoiyba men­tem — folytatja. Az európai város­negyedben nyitottam egy cukrász­dát Pera néven. Pestről hozatott munkásokkal dolgoztam és állandó szállítója voltam az angoi, német, spanyol, orosz és osztrák-magyar nagyköveteknek. A Pera nagyon Clpöujdonságok szebb modellekben, óriási választékban Lichtenbevff cipöáruházéban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca I. gyönyörű divatszínekben és szebbnél- | Gyermek iskolacipők és paUntharisnyák olcsó árban. — „Lichtma»n" és „Reform" cipők főraktára. „F. L. Popper", vllágmarka, „Ányos". „Cowmers" éa „Extra" Tédjegyfi cipők egyedárnsitása. 7895_

Next

/
Oldalképek
Tartalom