Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-02 / 223. szám

j4rtmmÉK, !927, október 2. jól ment, de 5 év múlva eladtam, mivel Konstantinápolyban sehogy­sem tudtam megnősülni. Az üzlet ma is fennáll, most egy görögé. Pénzem volt bőven s minthogy akkoriban volt Török és Görög­ország között Kréta szigete miatt a konfliktus s ide az európai nagy­hatalmak mind leküldték a hajói­kat, oda utaztam. "Előzőleg pró­báltam megtelepedni Athénben és Smyrnában, de nem sikerült. 6 hét múlva megvalósítottam régi vágyamat és Egyiptomba utaztam» Jaffa, Beiruth es Jeruzsálem meg­látogatása után, dolgoztam Luxor­ban, Alexandriában és Kairóban. De "Egyiptom az európai és ame­rikai turistákból él, ezek p edig nem bírják a rettenetes nyári hőséget, így évenként csak 3 hónapig van szezon. Az egyiptomi megfigyelései kö­zül felemliii, hogy még nálunk szá­nalommal nézzük a vak embereket, addig az ott teljesen közönyös do­log. A benszülötteknek mintegy 30 százaléka vak. Állitófag az okoz­za a pusztító trachomát, hogy a szél a Szahara homokját a sze­mükbe hordja és a benszülöttek nem igen szoktak mosdani. A va­kok aztán rendszerint cigeretía­töltésből élnek. A glzehi piramisok közelében más fél év múlva megismerkedtem egy német mérnökkel, akit a bagdadi vasútvonal kiépítése csalt ki ha­zájából Keletre. Elhatároztuk, hogy kivándorlunk Ausztráliába. De ek­kor tört ki Indiában az óriási ázsiai kolera s így le kellett mondanunk az útról. Mert az ausztráliai hajó­utak innen Bombay és Kalkutta érintésével vezetnek és e kikötők­ben 30 napos vesztegzár alá vették a hajókat. 1 r ; j Most aztán visszatértem Euró­pába. Brindiziig hajón, innen Triesztig vasúton. Itt már vártak rám és csak hosszas megfigyelés után engedtek Budapestre. Ugyan­csak megfigyelés után jöhettem ha­za Nyíregyházára, ahol dr. Konthy Gyula vizsgálgatta rajtam a pes­tis nyomait 8 napon keresztül. Hogyan, hát Sipos ur idevaló?— kérdezem. De mennyire — feleli. Azután elmondja, hogy itt született, a Kossuth-utca 40. számú házban. Érdekes, hogy később, a világ­háború elején eladta ezt a házat a világhírű nyíregyházi cigány­prímásnak, Benczi Gyulának. — Benczi Gyula ugyanis előre érezt e a halálát és nem akarta, hogy abból a szintén Kossuth-utcai kis parasztházból temessék, amelyben eddig lakott. Csakugyan, egy hó­nappal azután, hogy beköltözött az uj lakásba, meg is halt. Nem sokáig maradtam Nyír­egyházán. Párisba utaztam, anol a cukrász mindig csak tanulhat. Mint segéd, én is ott tanultam a legtöbbet s aranyérmet is nyertem egy kiállításon. Megismerkedtem egy Rostettel nevü magyar mecha­nikussal, aki miután Afrika leg­vadabb részét, Szenegáliát beka­landozta és résztvett egy sikertelen északsarki expedícióban, Párisban dolgozott egy gyárban. I<ét év múlva, hogy Amerikát is lássuk, rövid időre áthajóztunk az Óce­ánon. De Rostettel Newyorkban állást kapott egy volt főnökénéi, s én szintén megtelepedtem. Ha 1 hónap múlva már saját cukrász­dám volt Newyork legelőkelőbb negyedében, a MedLon Avenuen. Itt is nősültem meg. Feleségem nagyenyedi magyar lány volt. Kínában az egészséges emberek fizetik az orvost. á beteg után nem jár fizetség. — Az orvos annyi lámpát akaszt a háza elé, ahány beteg meghalt a keze alatt. Kina különös egy ország. Ott nem akkor fizetik az orvost, mikor az ember beteg, hanem ellenkező­leg. Városrészen kint ki van jelölve egy orvos, kinek a városrész la­kói rendes évdijat fizetnek. Aki beteg nem fizet s így az orvosnak az érdekében áll, hogy a betegei minél hamarabb egészségesek le­gyenek. De még más különösség is van Kinában. Minden orvosnak kötelessége ajtaja elé annyi lámpát akasz­tani ki, ahány beteg nteghalt a Keze alatt. Egy Pekingben lakó európai egy éjjel orvost keresett beteg neje számára. Nem messze haladt és : látott három lámpát az ajtó előtt. Bemegy, kikergeti Aeskulap fiát az ágyából és elviszi magával. Az uton beszédbe erednek, az euró­pai bókol a kínainak s azt mondja: — Uram, ön régi, gyakorlott,, kitűnő orvos lehet, mert ajtaja előtt csak három lámpát láttam, tehát csak három beteg halt még meg a keze alatt, mig más orvosnál tizenkettőt és többet láttam kitéve. — Uram, — felelt szerényen a kinai orvos — én még csak teg­nap reggel óta vagyok gyakorló­orvos. Az európai útnak eresztette az orvost. Négy évig laktam Amerikában. Közben megválasztottak a ma­gyar dalárda elnökévé. Ezidőtájt hajózott át Magyarországból 54 képviselő az interparlamentáris kon ferenciára. Közöttük gróf Apponyi Albert, Dessewffy Arisztid, Bara­bás Béla, Hock János. Akkoriban dühöngött nálunk az obstrukció s én, mint egy magyar egylet el­nöke, kértem meg Apponyit, hogy tájékoztasson bennünket a hazai helyzetről. Még ma is szinte szorul szóra tudom a beszédét — teszi hozzá Sipos Géza és már kezdi is: «Kedves barátaim és honfitár­saim !».,. Mikor ismét hazajöttem, elad­tam az itteni házamat és a háború alatt Kisvárdán volt cukrászdám 8 éven át. De a forradalom után a vágyam ismét kihajtott >Párisba és ujabb három évi munka után jöt­tem Nyíregyházára két évvel ez­előtt. Hol érezte magát jobban Si­pos ur — vetem föl — idegenf­ben vagy itthon ? Mint fiatalember, bizony szeret­tem a nagyvilágot. Érdekeltek az ui emberek és a más vidékek. — Legjobban mégis Párisban éreztem magam, ahol igazi talaja van a cukrászatnak. Franciaországban a gyári munkás asztalára is felkerül mindennap a tészta. Kiállítások, dijak mozdítják elő a mesterek ér­vényesülését. Páris nemcsak a di­vat hanem a szakács- és cukrász­művészet terén is vezet az egész világon. Többé már nem számit külföldre menni.? Az igazat megvallva, ma már jobban szeretem a nyugalmat. Pe­dig, ha meggondolom, hogy hány országban tudnék elhelyezkedni. — Beszélek angolul, németül, fran­ciául, romániai, törökül és arabul... (Nem csoda, ha jól megy a Si­pos cukrászda. Hiszen a főnök minden nyíregyházi ember nyelvén tud beszélni...) Általánosságbah kik fogyasztanak több édességet, a férfiak vagy nők? Határozottan a nők. Ha cukrász süteményről van Szó, akkor még az ősi ellenségüktől, az elhízástól sem félnek. Lehet-e körvonalazni, hogy me­lyik nemzet milyen tésztát szeret? Élesen nem. Általában a keleti , blflbflL nOZGÓ Október hó 1-én, szombaton 5, 7 és 9 órakor: KÉT UFA ATTRAKCIÓ! A 13-as szoba Bünügyi dráma 7 felvonásban. — Főszereplő: Ivor Novello. Regényes történet az aranyos békeidőkből 8 fejezetben. Főszereplő: Mády Christians. Október 2-án, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. CSAK EGY NAPIG S Hary Piel legsikerültebb alakitása: KETTEN EGY ELLEN Veszélyes kalandok 10 felvonásban. Halál ^yürü Izgalmak 6 felvonáson keresztül. Október hó 3-án és 4-én, hétfőn és kedden Fáraó hitvese. — Hattyú. SALYATOR-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDITŐ-, GYÓGY- ÉS ASZTALI VlZ. Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és szoptatnónó'Knek nélkülözhetetlen SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! Inépek a tulédes dolgokat, viszont a franciák — őket említem, mivel ná­luk a legnagyobb a fogyasztás — főleg olyan tésztákat esznek, ami­ket mi kissé cukortalannak talál­nánk. Hogy állnak maguk a cukrászok az édességekkel? Hadilábon. Hiszen régi dolog, hogy senki sem szereti azt, ami­ben benne van. Igazat adok Sipos mesternek. — Én is utálom az adósságokat. — Azonkívül ismerek egy ecetgyárost, aki sohasem iszik ecetet. Pedig lenne módja benne. Még megköszönöm Sípos Qézá­nak, a magyar cukrászat e kiváló előharcosának az érdekes elbeszé­lését, mely oly nagy ember- és földrajzismeretről tanúskodik, azután távozom a krémesbélesek és dobostorták illatos birodalmából­<h. M Mennyi idő múlva hozhatják a vidéki színházak a fővárosi műsort ? Egyik fővárosi lapban olvassuk: A színpadi szerzők és a budapesti színigazgatók, mint ismeretes, min­den szezon előtt úgynevezett kolek­t»v szerződést kötnek. Ez a forma érvényesül most minden vonalon. Kollektjv szerződést kötnek a szí­nészek, műszaki alkalmazottak és a szerzők is. A színpadi szerzők egyetemes szövegű formulájában azt is rendszerezték, hogy mikor szabad a budapesti színházban színrekerült darabot vidéken . IÍS előadni. A szerződés kimondja, hogy a szerző és igazgató esetenként meg­állapodhatik, hogy mennyi idővel a budapesti premier után szabad vidéken szín re kerülnie a darabnak. Ha nem állapodnak meg, akkor ez az idő minden külön kikötés nélkül hatvan nap. A vidéki színigazgatóknak ez a helyzet természetesen érdekük elle­nére volt. Számos más megszorítás­sal egyetemben még ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a színházak a vidéken minden tekintetben messze kullogtak Budapest mögött. Ahogy a pesti színigazgatóknak az az ér­deke, hogy a fővárosba érkező vi­dékiek még ne látták legyen a darabot, azonképen a vidéki szín­házaknak az a kellemetlen, ha az Budapesten már hónapok óta mű­soron van. Most akcióra készülnek a vidéki színigazgatók a szerződés­nek ez ellen a pontja ellen és attól sem riadnak vissza, hogy bojkottál­ják azokat a szerzőket, akik ilyen feltétellel kötnek szerződést Egeresi stukator és alabastrom GIPSZ a legolcsóbban kapható Izsaynál, Luther ucca 6. szám. Telefon: 245. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom