Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-02 / 198. szám

•2 JSÍYÍRYIDÉK. t927. szeptember 2 Sárgák és fehérek. Pár évtizeddel ezelőtt a sárga fajt, mint valami misztikus ködbe bur­kolt, elérhe.e.len messzeségben !evő népfajt képzeltük el. A távol Ke­let ködén át, ezer és ezer kilomé­ter távlatban tőlünk, el sem tud­tuk másként gondolni, mint egy hatalmas kőfallal és még hatal­masabb vallási válaszfallat a fehér fajtól elszi oe;e]t, magábazárkózoít, ősi konzervativizmusában élő s minden modern haladástól elzár­kózó embertömeget. Azt gondol­tuk, hogy az évezredek nyomán fölélte életenergiáiát e nép. Azt gondoltuk, hogy őseiben már egy­szer átélte korunknak minden vív­mányát, korunknak minden sapl­lemi alkotását. Lethargikus álmát véltük aludni, azt gonáoltuk, hogy az uj kor szellemének fuvallata megtörik az ősi falakon az emberi tusakodás­nak, az uralkodni vágyásnak dé­mona nem hatja át a külvilág za­jával szemben kérgesnek, érzéket­lennek látszó népfaj érzésvilágát. Ám, ugy látszik csalódtunk. A sima, érzéketlennek látszó felszín alatt izzott, forrott valami megne­vezhetetlen, valami láthatatlan dé­moni erő. A semmixel sem_törődő, a bambaságig közömbös sárga ar­cokból kivillanó szempárok kez­dik levetni nemtörődömségüket, kezdenek figyelni — és pedig .rő­sen — a körülöttük lejátszódó eseményekre. A fehér emberek egymás iránti ádáz harca, ugy látszik, elérkezett­nek jelenti számukra rég szunnya­dó nagyhatalmi törekvéseiknek megvalósítására a cselekvés pilla­natait. ' \ Amint a nyugati nemzetek meg­kezdték az egymás elleni irtó had­járatot, abban a pillanalban ők is megkezdték intenzivebb offenzív bevonulásukat Keletről a müveit Nyugatra. Az európai műveltség elsajá.ilá­sa végett csak szórványosan átrán­duló szines keleti faj mindjobban igyekszik a tudomány elsajátítása címén beférkőzni Európa metro­polisainak legelrejtettebb ajtói mö­gé is. A tudomány, a művészet s az európai műveltség elsajátítása közben természetesen sunyi ábrá­zatukkal ellesik gyengéit, köny­nyebben sebezhető oldalait is a müveit nyugatnak. Kinek is jutna eszébe,; hogy ezek a «félmüvelt», «esetf£n», «bárdolatlan» nációk a messze Keletnek előhírnökei, he. lyesebben vészmadarai egy kiha­tásaiban ma még felbecsülhetetlen szines inváziónak. Locarno, Trianon győzői győ­zelmi mámorukban nem gondoltak más veszedelemmel, mint a legyő­zöttek gúzsbakötésével. Elvakultsá­gukban, győzelmi mámorukban l em látták, hogy egy sokkal na­cyobb ellenségnek, egy sokkal na­gyobb rémnek miként statuálnak példát a magatehetetlen, fegyveré­tői, önhatalmi és emberi jogaitól megfosztott népesség élniakarásá­nak utolsó reménysugarától való megfosztása által arra, hogy mi­ként kell elbánni azokkal, akik r.em hajlandók meghódolni, nem haj­landók nyakukat önként a járom­ba hajtani. A szines, félvad haderőknek messze gyarmatokról az európai harcterekre való dobása élénk ta­núbizonyságul szolgált nemcsak a sárga, hanem egyéb szines fajnak is arra, hogy, ez az öreg, kivén­nedt Európa népe ha egymással még egyszer meghasonlik, ha egy­mással még egyszer ádáz küzde­lembe keveredik, megérik arra, hogy a szines népfajok minden nagyobb megerőltetés nélkül rab­ígaba hajtsák évszázadokon át pa­rancsoláshoz, uralkodáshoz szokott dacos fejeiket. Amerika volt eddig az, aki leg­inkább ki volt téve a sárgák invá­ziójának. Törvényekkel, tiltó ren­delkezésekkel védekeztek ellenük. A törvény szigora kérlelhetetlenül súj­tott le az illegitim uton betolako­dókra és ennek dacára ezren és ez­ren csempészték be magukat a mennyei birodalom fiai az Egye­sült Államok területére. Most ismét egyes éleslátású amerikai nubliciszták azok, akik «Tüzet!» kiáltanak a mindinkább jobban fenyegető sárga veszedelem ellen. A baj ma még nem végzetes. Azonban ha ezeknek az amerikai előrelátó publicisztáknak kiáltó szava elvész a pusztában, a fehér faj magára vessen — mondják ők — ha majd későn kezdik meg a vész ellen az elhárító mozdula­tokat­Keletnek sárga és vörös rémei ellen az egyedüli védekezési mód ezidőszerint még csak a fehér fai nyfclvi elválasztódása BzCrfnti egy­más ellen való kérlelhetetlen harcra való uszítása; a nemzeteknek saját határaikon belüli pártokra való széttagoltsága. Szeretetre, egymás iránti megér­tésre és megbecsülésre való buzdí­tás az egyik oldalon és ellentétes cselekvése mindezeknek a másik ol­dalon. Ebben merül ki az egyén, a testületek, az ország és az alla­mok életfolyása is. így volt évszá­zadokon át, ezt csinálták apáink, ezt csináljuk mi is és ezt fogják csinálni fiaink is. Az utolsó pilla­natban azonban, amikor már a vész a nyakunkon lesz, késő lesz szánom-bánomot mondani, késő lesz háromszoros «Tüzet!» kiáltani, ha előrelátó, céltudatos védekezési front kiépítésével már most meg nem kezdjük e vészt elhárítani. Tatárjárás A vármegye és a város adományozása után indul meg Szabolcsvármegye és Nyíregyháza területén a gvüjtés Kovács István vértanú emlékművére. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Kovács Istvánnak, a vármegye és .a város vértanujának emlékmü­vére rövidesen megindul a nagy­szabású gyűjtőakció. Ezt az akciót a közönség bensőséges átérzéssel, magyar szivének mély megilletődé­sével várja és fogadj^. Senkit nem kell kapacitálni arra, hogy Ko­vács István emlékszobrára adakoz­zék. Mindenki akar adni, részt kí­ván venni az áldozattételben, min­denki érezni akarja, amikor az em­lékmű előtt elmegy: az én fillé­reim is hozzájárultak a jövő nem­zedéket fennhangon figyelmeztető, némán is kiáltó szóval lelkesítő em­lékmű létesítéséhez. A gyűjtést várja az egész vár­megye közönsége, mert a mártír mindannyiokért adta életét és várja szülővárosa, Nyíregyháza, az a város, amelynek hevére örök fényt vet a vértanú kiömlő vére. Értesü" lésünk szerint előbb Szabolcsvár­megye törvényhozása, utána Nyír­egyháza város képviselőtestülete ajánl fel nagyobb összeget az em­lekmüre, aztán megindulnak az adakozások a vármegye egész te­rületén, Nyíregyháza minden ut­cájában, minden házában, mert an­nak az emlékműnek gyökérszálai odafutnak minden otthon, minden sziv mélységéig; az az emlékmű a miénk, mindnyájunké. \ Tatárjárás Mélyvízi csodák, koraitok, vizi tündérek színes pompája a nyíregyházi Városi Színház színpadán. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Szeptember 5-ike erősen közeleg és az a sok gyönyörű fiatal leány, aki ezen a napon a Városi Színház rivaldájának fényébe jut, napról napra szorgalmas próbákon Ké­szül a Szent Anna-tó regéjére, a Holicsi Cupidóra. Szöveget gyakorolnak, táncokat 5 és 7 órakor "próbálnak a szőke, barna lányok és Percei Carola, a tüneményes si­kerű táncbemutatók ünnepelt elő­készítője már most látja, hogy az eddigieknél is kivéteie^ebb nagy si­kere lesz A Szent Anna-tó regé'e, a Holicsi Cupido megrendezésével. A leányok határtalan lelkesedé­sei és kedvvel készülnek a szép­Városi Színház 9 órakor. Szeptember hó l-én, csütörtökön utoljára Farsangi mámor 1 Szihmü 7 felvonásban. — Főszereplő: HJIRRY LIEDTKE, Zigoto, a becsületes tolvaj Burleszk világattrakció 7 felvonásban. Csak egy nap! Szeptember 2 án, pénteken Csak egy nap! BURLESZKVERSENY A műsor a legjobbb burleszkekből van összeálllitva. Két órás kacagás! tember 5 és 6-iki jótékony szín­házi estre. Készülnek a jelmezek is. Csodálatos, tündöklő kosztü­mök, tengeralatti növények, koral­lok, tündérek. Sok-sok szereplő, táncos, dalos készülődés, és min­dig a végső célra: a szegény gyer­mekek otthonára gondolás, ez teszi olyan széppé a nyíregyházi leányok vállalkozását és ez fíozza meg részükre a jól megérdemelt nagy sikert is. • t <Hllil lM lt ll MM»t M* H WI MM» «»»MI H|­Tatárjárás Diákélet Párisban. Milyen a francia komyha. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Azt hiszem, nem lesz érdektelen megemlékeznem a francia konyhá­ról, mert hiszen valamennyien a gyomrunkon át gondolkodunk. — Más nézeteink vannak a világ fo­lyásáról, ha gyomrunk üres és más, ha teli van. Máskép ítéljük meg az állapotokat, ha szerényen lak­tunk jól és másként, ha pezsgős vacsorát ettünk végig. A gyomor, a prózai gyomor rendkívüli fon­tos valami és aki mást állit, az vagy mást akar megtéveszteni, vagy- saját magát téveszti meg. A párisi idegen diákok, bohémek ugyanis igen hajlamosak a próza reálismezejéről elgaloppirozni s egy-két napi kiruccanás, autózás, színház, dinom-dánom után egész hónapban éhkoppon maradni. — Ekkor tűnik fel a »pommes frites« a sült krumpli, mint ebéd a látha­táron "s ekkor kezdődik az otthon főzött Maggi-kockás levesek kor­szaka. Nem különben az 5 és 10 frankos kölcsönöké, amelyeket meg­tagadni a diákmorál szerint nem szabad megadni, ellenben nem kö­telező. Ha az egyik diák pénzt kap­a többi mindjárt megrohanja és két nap múlva már vége a pénz­nek. A hónap folyamán azután las­san visszakapja a kölcsönadott pénzeket, ugy hogy valahogy meg­él belőle. Egyszóval teljes a va­gyonközösség. A lányokkal ugvan­az. Először a hónap elején rájuk költenek mondjuk 200 frankot s hónap közben '10 frankos részle­tekben visszakérik a negyed részét vagy felét, amennyit lehet. A leány szívesen belemegy, mert tudja, h°gy a jövő hónap elején megint kezdődik a dinöm-dánom. Az egye' len hatékony orvosság az ilyen rendetlen élet ellen, ha az ember más negyedbe költözik, s távol tartja magától a gyanús exiszten­ciákat. Miután láttuk, hogy lehet kop­lalni, lássuk, hogyan lehet jól étkezni Párisban. Jól és olcsón. Öt és fél frankért (borravalóval és borral együtt) olyan ebédet ad­nak, mint például Budapesten há­rom pengőért. Levest nem eszik a francia. Valami étvágygerjesztő apróság, a hors d' oeuvre helyette­síti. A hust ízletesen készítik el, de fő a tálalás módja, a körítés és a mártás. Szeretik a különleges izeket. A főzeléket olajjal és vaj­jal készítik, ami igen Ízletes le­het annak, aki szereti. A magyar gyomor azonban nem igen veszi, be. Tészta ismeretlen ételfajta előttük s ha néha meg is próbálkoz nak a készítésével, többnyire ehe­tetlen. A sajtjaik és dessertjeik vi­szont kitűnőek. Az ember akár­hányszor csak hosszas fejtörés után jön rá, hogy mit is eszik tulajdon­képpen. A paradicsomot nyerse .1, Ízlésesen szeletelve tálalják, valami ocsmány keserű növénnyel; öröm ránézni, de valóságos kín megenni. Az ember a szó szoros értelmében megrémül, amikor hozzák neki a gyanútlanul megrendelt articsókát. Rendelésnél ugy rémlik, hogy ez valami burgonyaS'e. Erre behoznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom