Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-02 / 198. szám

1927. szeptember 2. JSfrÍRViDBK. tányéron egy kaktusz-féle növényt, amihez hasonlót nálunk csak cserepekben látni a diszkertekben. — Keserű, mint az epe. Kérdezősködésre kiderül, hogy csak a végén kell megenni belőle, húsos levelenként egy kis körömnyi részt. -— Egyik ismerősöm ,aki röstelt érdeklőni, egy fél articsókát szőröstül-bőröstül megevett és majd belehalt a jelenlévők csendes derültsége közepette. Az se rossz', amikor az ember farkaséhesen megérkezik a vendéglőbe és valami húsételt akar választani. Látja az étlapon: jambon cornichont. Megrendeli és erre hoznak egy szelet sonkát minden nélkül. A paprikát és a szalonnát természetesen nem ismerik. Ha valamelyik franciának beadnának egy Ízletes, magyarosan elkészített disznótoros vacsorát, valószínűleg két hétig nyomná utána az ágyat Hát ilyen a francia konyha. " K. L. Tatárjárás ..»••» Ez Trianon! — Még Bratianuéknak is túlságosan Balkánizü Avarescuék népszámlálása. Uj Népszámlálás lesz Romániában. Duca belügyminiszter legközelebb már minisztertanács elé terjeszti vonatkozó javaslatát. Az Avarescu-kormány által emlékezetes módon csak májusban lefolyta- | tott népszámlálás ugyanis teljes ! kudarccal járt, annak végső ered- I ményét máig sem lehetett összeállítani, sőt egyes helyeken az ered- ( mény összeállítása immár teljesen ! lehetetlennek látszik, — jóllehet ez a népszámlálás húszmillió leibe ke- ; rült az államkincstárnak. Duca bel- 1 ügyminiszter állítólag azt tervezi, hogy szakítva Goga belügymi- | niszter rendszerével, amely töb j bek között nemzetiség helyett a népi származás rovatát taláha ld érthető tendenciával, áz uj népszámlálást teljesen nyugati szellemben kell megejteni, miért is tanulmányozó bizottságokat fog kiküldeni egyes nyugati államok- : ba, ami persze már egymagában ujabb 10 milliójába fog kerülni az államkincstárnak. Miért ne? Hisz ( van pénz bőven Romániában tanulmányozás céljára és tanulni valójuk is éppen elég van. _ ' * . ~ " ' — Draculescu ur ismét a cse- • lekvések terére lép. Anghelescu székelyföldi iskolapolitikája egyenesen hadüzenet a magyar kisebbség ellen. A miniszter nyilatkozatát hamis burkából kihámozva megkapjuk az igazi miniszteri programmot s ez: az állami iskolákkal eloláhositani a székelységet. — Anghelescu miniszter székelyföldi . tanulmányútja során elhatározta, hogy az Avarescu-kormány idején a Székelyföldről elhelyezett regátbeli oláh tanítókat, akiket előbbi minisztersége idején még ő hozott oda az oláhositás érdekében, most mind ismét visszahelyezte'i a Székelyföldre. Egyidejűleg' elhatározta, hogy Kovásznay Gábbr, Sepsiszentgyörgy polgármes ere ellen fegyelmi eljárást indíttat, meri az Avarescu uralom idején iskolaépítés céljára telket adott a városban a református egyháznak s ezen már fel is épült" az uj református gimnázium, fis ez az ember képviseli a »kulfurát« a hegyi franciáknál. .. * .. — Mit ir Hlinka a csehek gazdálkodásáról, ha kivételesen tisztén Iát. A pozsonyi Duna vásárról írva azt mondja, hogy a felvidéki ipart szisztematikusan teszik tönkre. A j mult évben a Dunavásár kivándor- ! lási kiállítás volt. Nem fog soká j tartani s egyetlen kiviteli cikkük a szlovenszkói munkaerő lesz, viszont az egyetlen beviteli cikkük a bosnyák hercegóv áru lesz, Korompa, Liptószentmiklós, a Várvölgye, Losonc vidéke, a bányavárosok tönkrementek, iparuk elpusztult, a gépeket elvitték. Ily helyzetben tulajdonképen mit is állítsanak ki, hogy mégis valamelyest injekciót adjanak a Dunavásánnak? A vásár tulajdonképen ipari kiállítás volna, de iparos alig van a bizottságban. A pozsonyi Rothermere demonstrációnak alig van értéke. Teljesen tönkrement az ipar, sorra törlik a cégjegyzésül az elpusztult vállalatokat, még a körmöci pénzverőt is megszüntetik, a losonci ipar krízise és még egy egész sereg más dolog teljesen elégséges arra, hogy értéktelenné tegye az egész Rothermere-ellenes manifesztációi A békeszerződésnek és határok «tarthatatlanságát» nem lehet megcáfolni tüntetésekkel! Mi sem mondunk mást! Nyíregyháza közönsége nagy érdeklődéssel fogadja a Gulyás Menyhért társulatáról érkező híreket. A januárban meginduló sziniévad előtt a színészeti kultura iránt érdeklődők akciók indítanak a nyíregyházi színház működésének sikere érdekében — Szóljon hozzá a város közönsége, miért nem járt eddig a színházba és milyen feltételek mellett járna ezentúl? a város szégyene nélkül. Nyilat{A «Nyirvidék> tudósítójától). A Nyirvidékből értesült Nyíregyháza közönsége Gulyás Menyhért uj társulatanakhiteies műsoráról s városszerte élénk érdeklődéssel mérlegelik a januárban meginduló évad esélyeit. Általában sikerültnek mondják Gulyás társulatának ugy összeállítását és különösen Koronkay Rózsinak, az ünnepelt primadonnának visszatérése érinti határozottan kellemesen a város szinházkedvelő közönségét. Szerencsés körülménynek tartják, hógy az uj tagok begyakorlása, behangolása sem Nyíregyházán történik. Januárig csaknem fél esztendő áll rendelkezésre és ez alatt az idő alatt Gulyás Menyhért igazgatónak, aki elismerten jó színészpedagógus, módjában lesz uj tagjait is fejleszteni egységes szempontok iránt. A város számottevő köreiben az a felfogás alakult ki, hogy Tehetetlen Nyíregyházán továbbra is olyan passzív magatartást tanúsítani a színházi kultura iránt, mint eddig sokan olyan indokolatlan s a nemzeti művelődés szempontjából bizonyára káros föfényességgel tanúsítottak- Kell hogy akcióba lépjenek, akik hivatottak, akik érdeklődnek és értenek a színház kérdései iránt. Hogy nincs Nyíregyházán olyan Szervezet, amely vállalná a színházzal való agitációt és irányító foglalkozást, akkor alakítani kell ilyet. A városi Színházi Bizottságot is elevenebb érdeklődésre kellene inspirálni. Mert ami eddig volt, nem mehet tovább Aozzék maga a közönség, miért nem járt eddig színházba és mely feltételek mellett volna kész a jövőben a színészetet minden erejével támogatni. Tessék, itt a tér, az alkalom a nyílt, becsületes állásfoglalásra. A nyilvánosság frissítő levegője hasznára volna a kérdés tisztázásának. Ez alkalommal az első hozzászólást közöljük is. Ez a fejtegetés általánosságban mozog, de megszívlelendő szempontokat hangsúlyoz. íme a fejtegetés, amelyet, hisszük, követni fog több és a város közönsége köréből: Szeptember. Megindult a színházi szezon vidéken is. Semmi uj, semmi változás. Minden ugy megy, mint tavaly és tavalyelőtt. A siránkozások, szubvenció utáni könyörgések éppúgy elfognak hangzani most szeptemberben is, mint a múltban. Pedig ezen változtatni kellene. Végre meg kellene^rteni, hogy a vidéki színészet — közügy". Valami megoldást kellene keresni, mert az nem eredmény, hogy, a vidéki publikum Budapestre való utazásakor megnézi a fővárosi előadásokat, nagyon tetszik neki és azután eszeágában sincs utána bemenni egy vidéki színházba. Mert a vidéki publikumot a pesti előadásoktól eltiltani nem lehet, viszont a vidéki előadások nívóját emelni lehet. És erre, ami az egész probléma mozgató rugója, nem gondol senki. Vagy cgak gondol... Nem akarunk senkit megbántaAPOLLÓ Miá, csütörtökön utoljára ZORO-HURU legjobb alakítása A KfeT CSIRKEFOGÓ Bécsi kalandok 7 felvonásban. Putty Lp SOMJA ^^évtd legjobbb filmjében orosz szerelmi regény 7 lelv. Pénteken, csak 1 napig! CONRAD VEIDT parádés szerepe Prágai diák Hans Heins Ewers világhírű regénye filmen. Női főszereplő: Eszterhazy Ág

nes. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. ni, de kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a vidéki előadások, a pesti bemutatók sablonszerű és rossz másolatai. Ami pedig kópia, az nem művészet. A színház pedig művészet. {Legalább is annak kellene lennie.) A vidéki színtársulatok karakterisztikonja: egy-két jó színész, semmi több. ran lehetséges ez, a jó színében olyan gazdag Magyarországon. Oka van ennek. Nincs a színésznek vidéken fejlődési lehetősége. Nincs, aki tanítsa, aki vezesse. Egyszóval nincs rendező. Rendező, aki tudásával, tehetségével fölépítené az előadást. Tudatos fölépítés nélkül pedig minden előadás szajkószCrü, értéktelen kópia marad. Az eredeti kép pedig sokkal jobban érdekli az embert ez elvitathatatlan. Elsősorban tehát jó rendezőket kell adni a vidéki színészetnek. Ha nincs, nevelni kell. Legyen bár az író, vagy, színész, mindegy. Csak teheüégeS rendező legyen. Mert jó rendező nélkül nem lehet jó előadást produkálni. És még valami. Kultura kell. Szinházkultura is. Ezt nem szabad üzletként kezelni. Nem lehet megtenni ezt elsősorban vidéken, mert a vidéki színház legalább olyan fontos, mint a gimnázium. Ha pedig fontos, akkor minden város, tartsa elsőrangú fontosságú ügynek, hogy náluk is legyen színház és tartsa azt fenn saját maga erejéből. Ha a színház, mint mondani szokták: jó üzlet, a haszon a városoké, ha pedig rossz, akkor áldozat a kultura oltárán. Egy város sem gazdagodott meg még eddig az iskoláin sem. De lehet a színházat és főként a jó színházat üzletté is feljavítani. Ha- a városok saját kezelésükbe vennék színházaikat és azok élére rendes fizetéssel olyan embereket állítanának, akik odavalók, akkor nem maradna el az eredmény. Mert, ha már ott tartunk, hogy a szinházkulturát — legalább is egyelőre — erőszakolni kell a vidéki publikumra, akkor ne a saját pénzüket féltő vidéki színigazgatók tegyék ezt, hanem a város maga. Mert nagyon rossz taktika az, ha valaki visszamaradt áruját akarja a gyanútlan vevő nyakába varrni. Ez nem szimpátikus, eredményes pedig sohasem lesz. És ha a városok saját kezelésükbe vennék ezt az égető problémát, mint ahogy Szegeden akarják és fogják tenni, akkor talán vége lenne a sirásnak és jajgatásnak. Rövidebb-hosszabb átmeneti idő, után feltétlenül megoldódna ez a válság. A színészek, biztos anyagi bázison állva, erőskezű igazgató, vagy rendező keze alatt: jót, egyénit, elsősorban azonban művészit tudnának produkálni. A közönség ezen előfeltételek alapján, társadalmi akciók nélkül is járna színházba és többé nem kellene a vidéki színészet nyomoráról beszélni. — Beírattok a Volkmann-zenetekoia>an. V. Volkmann Róza zeneiskolájában (Luther-tér 11.) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek. Tandíj havi 14 pengő, beiratási díj 1 j , pe tigő. Tatárjárás BÚTOR 1 szükségletét megbízhatóan és olcsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2