Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-02 / 198. szám

1927. szeptember 2. JSfrÍRViDBK. tányéron egy kaktusz-féle növényt, amihez hasonlót nálunk csak cse­repekben látni a diszkertekben. — Keserű, mint az epe. Kérdezőskö­désre kiderül, hogy csak a végén kell megenni belőle, húsos leve­lenként egy kis körömnyi részt. -— Egyik ismerősöm ,aki röstelt ér­deklőni, egy fél articsókát szőrös­tül-bőröstül megevett és majd belehalt a jelenlévők csendes de­rültsége közepette. Az se rossz', amikor az ember farkaséhesen megérkezik a ven­déglőbe és valami húsételt akar választani. Látja az étlapon: jam­bon cornichont. Megrendeli és er­re hoznak egy szelet sonkát min­den nélkül. A paprikát és a sza­lonnát természetesen nem ismerik. Ha valamelyik franciának bead­nának egy Ízletes, magyarosan el­készített disznótoros vacsorát, va­lószínűleg két hétig nyomná utána az ágyat Hát ilyen a francia konyha. " K. L. Tatárjárás ..»••» Ez Trianon! — Még Bratianuéknak is túlsá­gosan Balkánizü Avarescuék nép­számlálása. Uj Népszámlálás lesz Romániában. Duca belügyminiszter legközelebb már minisztertanács elé terjeszti vonatkozó javaslatát. Az Avarescu-kormány által emlékeze­tes módon csak májusban lefolyta- | tott népszámlálás ugyanis teljes ! kudarccal járt, annak végső ered- I ményét máig sem lehetett összeállí­tani, sőt egyes helyeken az ered- ( mény összeállítása immár teljesen ! lehetetlennek látszik, — jóllehet ez a népszámlálás húszmillió leibe ke- ; rült az államkincstárnak. Duca bel- 1 ügyminiszter állítólag azt tervezi, hogy szakítva Goga belügymi- | niszter rendszerével, amely töb j bek között nemzetiség helyett a népi származás rovatát taláha ld érthető tendenciával, áz uj nép­számlálást teljesen nyugati szel­lemben kell megejteni, miért is tanulmányozó bizottságokat fog kiküldeni egyes nyugati államok- : ba, ami persze már egymagában ujabb 10 milliójába fog kerülni az államkincstárnak. Miért ne? Hisz ( van pénz bőven Romániában tanul­mányozás céljára és tanulni valójuk is éppen elég van. _ ' * . ~ " ' — Draculescu ur ismét a cse- • lekvések terére lép. Anghelescu székelyföldi iskolapolitikája egyene­sen hadüzenet a magyar kisebb­ség ellen. A miniszter nyilatkozatát hamis burkából kihámozva meg­kapjuk az igazi miniszteri pro­grammot s ez: az állami iskolákkal eloláhositani a székelységet. — Anghelescu miniszter székelyföldi . tanulmányútja során elhatározta, hogy az Avarescu-kormány ide­jén a Székelyföldről elhelyezett re­gátbeli oláh tanítókat, akiket előbbi minisztersége idején még ő ho­zott oda az oláhositás érdekében, most mind ismét visszahelyezte'i a Székelyföldre. Egyidejűleg' elhatá­rozta, hogy Kovásznay Gábbr, Sepsiszentgyörgy polgármes ere el­len fegyelmi eljárást indíttat, meri az Avarescu uralom idején isko­laépítés céljára telket adott a vá­rosban a református egyháznak s ezen már fel is épült" az uj re­formátus gimnázium, fis ez az em­ber képviseli a »kulfurát« a hegyi franciáknál. .. * .. — Mit ir Hlinka a csehek gaz­dálkodásáról, ha kivételesen tisztén Iát. A pozsonyi Duna vásárról írva azt mondja, hogy a felvidéki ipart szisztematikusan teszik tönkre. A j mult évben a Dunavásár kivándor- ! lási kiállítás volt. Nem fog soká j tartani s egyetlen kiviteli cikkük a szlovenszkói munkaerő lesz, vi­szont az egyetlen beviteli cikkük a bosnyák hercegóv áru lesz, Ko­rompa, Liptószentmiklós, a Vár­völgye, Losonc vidéke, a bánya­városok tönkrementek, iparuk el­pusztult, a gépeket elvitték. Ily helyzetben tulajdonképen mit is ál­lítsanak ki, hogy mégis valamelyest injekciót adjanak a Dunavásánnak? A vásár tulajdonképen ipari kiál­lítás volna, de iparos alig van a bizottságban. A pozsonyi Rother­mere demonstrációnak alig van értéke. Teljesen tönkrement az ipar, sorra törlik a cégjegyzésül az elpusztult vállalatokat, még a kör­möci pénzverőt is megszüntetik, a losonci ipar krízise és még egy egész sereg más dolog teljesen elég­séges arra, hogy értéktelenné tegye az egész Rothermere-ellenes mani­fesztációi A békeszerződésnek és határok «tarthatatlanságát» nem le­het megcáfolni tüntetésekkel! Mi sem mondunk mást! Nyíregyháza közönsége nagy érdeklődéssel fogadja a Gulyás Menyhért társulatáról érkező híreket. A januárban meginduló sziniévad előtt a színészeti kultura iránt érdeklődők akciók indítanak a nyíregyházi színház működésének sikere érdekében — Szóljon hozzá a város közönsége, miért nem járt eddig a színházba és milyen feltételek mellett járna ezentúl? a város szégyene nélkül. Nyilat­{A «Nyirvidék> tudósítójától). A Nyirvidékből értesült Nyír­egyháza közönsége Gulyás Meny­hért uj társulatanakhiteies műso­ráról s városszerte élénk érdeklő­déssel mérlegelik a januárban meg­induló évad esélyeit. Általában sikerültnek mondják Gulyás társulatának ugy összeál­lítását és különösen Koronkay Ró­zsinak, az ünnepelt primadonná­nak visszatérése érinti határozottan kellemesen a város szinházkedvelő közönségét. Szerencsés körülmény­nek tartják, hógy az uj tagok be­gyakorlása, behangolása sem Nyír­egyházán történik. Januárig csak­nem fél esztendő áll rendelkezésre és ez alatt az idő alatt Gulyás Menyhért igazgatónak, aki elis­merten jó színészpedagógus, mód­jában lesz uj tagjait is fejleszteni egységes szempontok iránt. A város számottevő köreiben az a felfogás alakult ki, hogy Tehetet­len Nyíregyházán továbbra is olyan passzív magatartást tanúsítani a színházi kultura iránt, mint eddig sokan olyan indokolatlan s a nem­zeti művelődés szempontjából bi­zonyára káros föfényességgel ta­núsítottak- Kell hogy akcióba lép­jenek, akik hivatottak, akik érdek­lődnek és értenek a színház kér­dései iránt. Hogy nincs Nyíregy­házán olyan Szervezet, amely vál­lalná a színházzal való agitációt és irányító foglalkozást, akkor ala­kítani kell ilyet. A városi Szín­házi Bizottságot is elevenebb ér­deklődésre kellene inspirálni. Mert ami eddig volt, nem mehet tovább Aozzék maga a közönség, miért nem járt eddig színházba és mely feltételek mellett volna kész a jö­vőben a színészetet minden erejé­vel támogatni. Tessék, itt a tér, az alkalom a nyílt, becsületes állás­foglalásra. A nyilvánosság frissítő levegője hasznára volna a kérdés tisztázásának. Ez alkalommal az első hozzá­szólást közöljük is. Ez a fejtegetés általánosságban mozog, de meg­szívlelendő szempontokat hangsú­lyoz. íme a fejtegetés, amelyet, hisszük, követni fog több és a vá­ros közönsége köréből: Szeptember. Megindult a szín­házi szezon vidéken is. Semmi uj, semmi változás. Minden ugy megy, mint tavaly és tavalyelőtt. A si­ránkozások, szubvenció utáni kö­nyörgések éppúgy elfognak hang­zani most szeptemberben is, mint a múltban. Pedig ezen változtatni kellene. Végre meg kellene^rteni, hogy a vidéki színészet — köz­ügy". Valami megoldást kellene ke­resni, mert az nem eredmény, hogy, a vidéki publikum Budapestre való utazásakor megnézi a fővárosi elő­adásokat, nagyon tetszik neki és azután eszeágában sincs utána be­menni egy vidéki színházba. Mert a vidéki publikumot a pesti előadásoktól eltiltani nem lehet, viszont a vidéki előadások nívóját emelni lehet. És erre, ami az egész probléma mozgató rugója, nem gondol senki. Vagy cgak gon­dol... Nem akarunk senkit megbánta­APOLLÓ Miá, csütörtökön utoljára ZORO-HURU legjobb alakítása A KfeT CSIRKEFOGÓ Bécsi kalandok 7 felvonásban. Putty Lp SOMJA ^^évtd legjobbb filmjében orosz szerelmi regény 7 lelv. Pénteken, csak 1 napig! CONRAD VEIDT parádés szerepe Prágai diák Hans Heins Ewers világhírű regénye filmen. Női főszereplő: Eszterhazy Ág nes. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. ni, de kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a vidéki előadá­sok, a pesti bemutatók sablonsze­rű és rossz másolatai. Ami pedig kópia, az nem művészet. A szín­ház pedig művészet. {Legalább is annak kellene lennie.) A vidéki színtársulatok karakterisztikonja: egy-két jó színész, semmi több. ran lehetséges ez, a jó színé­ben olyan gazdag Magyaror­szágon. Oka van ennek. Nincs a színésznek vidéken fejlődési le­hetősége. Nincs, aki tanítsa, aki vezesse. Egyszóval nincs rendező. Rendező, aki tudásával, tehetségé­vel fölépítené az előadást. Tuda­tos fölépítés nélkül pedig minden előadás szajkószCrü, értéktelen kó­pia marad. Az eredeti kép pedig sokkal jobban érdekli az embert ez elvitathatatlan. Elsősorban te­hát jó rendezőket kell adni a vi­déki színészetnek. Ha nincs, ne­velni kell. Legyen bár az író, vagy, színész, mindegy. Csak teheüégeS rendező legyen. Mert jó rendező nélkül nem lehet jó előadást pro­dukálni. És még valami. Kultura kell. Szinházkultura is. Ezt nem szabad üzletként kezelni. Nem lehet meg­tenni ezt elsősorban vidéken, mert a vidéki színház legalább olyan fontos, mint a gimnázium. Ha pedig fontos, akkor minden város, tartsa elsőrangú fontosságú ügynek, hogy náluk is legyen szín­ház és tartsa azt fenn saját maga erejéből. Ha a színház, mint mon­dani szokták: jó üzlet, a haszon a városoké, ha pedig rossz, akkor áldozat a kultura oltárán. Egy város sem gazdagodott meg még eddig az iskoláin sem. De lehet a színházat és főként a jó színházat üzletté is feljavítani. Ha- a váro­sok saját kezelésükbe vennék szín­házaikat és azok élére rendes fize­téssel olyan embereket állítaná­nak, akik odavalók, akkor nem ma­radna el az eredmény. Mert, ha már ott tartunk, hogy a szinház­kulturát — legalább is egyelőre — erőszakolni kell a vidéki publi­kumra, akkor ne a saját pénzüket féltő vidéki színigazgatók tegyék ezt, hanem a város maga. Mert nagyon rossz taktika az, ha valaki visszamaradt áruját akarja a gya­nútlan vevő nyakába varrni. Ez nem szimpátikus, eredményes pe­dig sohasem lesz. És ha a városok saját kezelésük­be vennék ezt az égető problémát, mint ahogy Szegeden akarják és fogják tenni, akkor talán vége lenne a sirásnak és jajgatásnak. Rövi­debb-hosszabb átmeneti idő, után feltétlenül megoldódna ez a válság. A színészek, biztos anyagi bázison állva, erőskezű igazgató, vagy rendező keze alatt: jót, egyénit, elsősorban azonban művészit tud­nának produkálni. A közönség ezen előfeltételek alapján, társadalmi akciók nélkül is járna színházba és többé nem kellene a vidéki színészet nyomo­ráról beszélni. — Beírattok a Volkmann-zene­tekoia>an. V. Volkmann Róza ze­neiskolájában (Luther-tér 11.) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek. Tandíj havi 14 pengő, beiratási díj 1 j , pe tigő. Tatárjárás BÚTOR 1 szükségletét megbízhatóan és olcsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom