Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-25 / 217. szám

Nyíregyháza, 1937. szeptember 25, * Vasárnap XLYI1I. évfolyam. 217 szám. JNÍyíryidék. ElAflzetéel árak helyben és vidéken: ttfy Héra 2'60 pengő. Negyedévre 7'6C pangd. WMiutviMlöknek és Unitóknak 20»/» engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Föezerkeaztő : Dr. 3. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalöa azarkesztő : VERTSE K.ANDOR. Szerkesztőség éa krarföhlvataír SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szam 139. Postacheque 2965ÍX. Kéziratokat nem adunk viasza. Embervédelem. A „Nvirvídék" mamára ir'a : Dréhr Imre népjóléti államtitkár. Az ^emberanyag)) szót a háborús had vezetőségek hozták forgalomba, az «emberanyag»: célja és tartalma a modern szociálpolitikának. A had vezetőségek dolga, hogy ezt az emberanyagot bölcsen, takarékosan, célravezetőén feláldozzák; a miénk, szociálpolitikusoké, hogy felneveljük, egészséges fejlődésében megerősítsük és boldogulásában segítjük. Mi látjuk legközvetlenebbül, hogy a társadalom, emberek társadalma, a nemzetet alkotó erők kö zül a legállandóbb az ember; kell, hogy mi álljunk legtávolabb a betűktől, és legközelebb az élethez, melynek roppant változatait és meleget nekünk kell legjobban átéreznünk. ,A mi társadalomfilozófiánk sarkpontja: az ember boldogulása, fejlődése és lehető boldogsága. Nekünk azonban, a magyar népjólét gondozóinak nincs módunkban, hogy légüres térben bölcselkedjünk "és elméletek színes labdáival játszadozzunk. A magyar államéletnek minden hagyobbszerü megnyilatkozása egyetlen nagyszabású elgondolás szolgálatában keh, hogy álljon és a mi minden\fáradozásünk és elgondolásunk céltalan, hiábavaló és hivatás nélkül való volna, ha nem sarjadna közvetlenül a magyar nemzeti társadalom, a magyar viszonyok és nemzeti céljaink talajából. Van tehát egy nagy és magasztos átfogó keret, amelyben és amelyért mindnyájan élünk és lélekzünk és ezen belül szociálpolitikánk célja az, hogy a tömegek életnívóját emeljük, — egyéneiben és ezek tömegében a faj 'megerősödé-ének, (szaporodásának, szellemi, erkölcsi és fizikai kivirágzásának nagyszerű gondolatát szolgáljuk. A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium igazában csak mostanában jutott el oda, hogy ezt a tulajdonképen való hivatását szol gálja, mert az idők mostoha körülményei sok esztendőn át az átmeneti, sürgős feladatoknak olyan tömegét zúdították útjába, hogy azok nak halaszthatatlan megoldása a minisztérium munkaerejének jelentékeny részét lekötötte. Melyek voltak ezek a feladatok? Túlnyomóan azok a bajok, amelyek a nagy világtörténelmi felfordulásból és az ország megcsonkításából származtak. A háború, a forradalmak és a román megszállás lezajlása után ez a szerencsétlen, emberanyagában megromlott, gazdaságában szétdúlt és társadalmában csaknem feloszlott ország már ott tartott, hogy a fizikai és anyagi támogatásra szorulók roppant tömege valósággal külön, rindkivül népes osztályaként jelentkezett a (tár sadalomnak, az állam pedig annyira leszegényedett és a romló pénz kihatásaként elszegényedése oly rohamosan haladt előre, hogy valósággal tehetetlenül állott szemközt ezeknek a tömegeknek az inségévei ép kívánalmaival. Vass József miniszter 1920-ban vette át a közélelmezési, majd 1923-ban a népjóléti minisztérium vezetőségét, miután, közbevetőleg, , ultuszminiszter is volt. Elsősorban enni akart adni az éhező fővárosnak és ennek eredményes megszervezése, hallatlan erőfeszítések és munkateljesítmény után sikerült is neki. Miután átvette a (népjóléti minisztérium vezetését, rendezte mindenekelőtt a rokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák ügyét, mely néhány éven át szégyenletes rendezetlenségben égette a magyar nemzet 'eleven lelkiismeretét. Megindította az intenzív lakásépítési akciót, miután a magánvállalkozás ettől teljesen visszavonult. Ma ott tartunk, hogy eddig több, mint 13 ezer lakást épített föl, vagy segített felépíteni az állam. Többéves ínségakcióra a szegények és nélkülözők óriási tömegeit segítette át a megpróbáltatás nehezebb évein és ma már újból eljutottunk oda, hogy a szegények támogatását és ellátást maga a társadalom tudja elvégezni, a kormány által ismét láb rááll itott és felsegélyezett szervei utján. Miután a háború és a nyomorúság irtózatos pusztítást végzett közegészségügyünkben, ezt is sürgősen abba a helyzetbe kellett hozni, hogy védekezni tudjon, a kórokozó káros hatásokat kivesse magából és amellett fejlődésében lépést tartson a korral. Nagy szeretettel és nagy gonddal kellett kifejteni a gyermekvédelem ügyét, aminek legutóbbi mérlege az, hogy a hadiárvákon kivül 52 ezer árvája van az államnak, u. n. elhagyott gyermekek, a [kiket a magyar állam tert el és nevel föl a haza hasznos polgárainak. . i íme nagy vonásokban egyes stációi annak a munkásságnak, amely Magyarországon a négy éves háborúnak és az utána következő felfordulásnak rettentő u-óhajait kivetette a társadalom testéből. Nemzetmentő munka volt ez, egyjk legközvetlenebb tényezője a mai állami és társadalmi konszolidáció megszületésének, de egyben oka és magyarázata annak, hogy a népjóléti minisztérium, ma, tulajdonké- J pen kezdetén van annak, hogymesz 1 szebb tekintő, gazdag és nagyvonalú programmját megvalósítsa. Az eddigi munkásságból, amelyre céloztam, természeteién folytatja azt, ami túlnőtt az elmúlt aktualitások keretein, igy a gyermekvédelem és a közegészségügy fejlesztését, alap programmjából pedig elsősorban azokat valósítja meg, melyeket az idő sürget. Az ember legértékesebb kincse az államnak. Olyan igazság ez, a melyet ma már valamennyi kulturországban hangoztatnak; speciális magyar szempontok pedjg a mi szá munkra még élénkebben átérezhetővé teszik ezt az igazságot. Ami jövőnk elválaszthatatlan az értékes magyar fajta szaporodó képességétől, mert ha ezen a ponton visz- _ szafejlődnénk, a megsemmisülés vár na reánk. Ezért keltett a kormányban éppen most fokozottabb figyelmet az «egyke» problémája, a mellyel föl kell vennünk a harcot. A veszedelmet nem akarjuk túlbecsülni, mert hiszen csak szórványosan fellépő jelenséggel állunk szemben — kompakt, zárt egy kés terület, ahol valósággal járványként lépett fel az egykerendszer, csak egyetlenegy van az országban, — de azért mindent el kell követnünk, hogy ezt is visszafejlesszük és romboló útjában megállítsuk. Vass miniszter ur még az ősszel az országgyűlés elé terjeszti törvényjavaslatát az egyke elleni védekezésről, amely javaslat azon az elgondoláson alapszik, hogy a többgyermekes családokat megfelelő anyagi segítésben és támogatásban kell részesíteni. Ugyancsak ez a törvény gondoskodik a megfelelő anyagi eszközök előteremtéséről is, aminek egyik módja az agglegénység megadóztatása lesz, a másik pedig az agrár örökösödési jog megváltoztatásávi az örökösödési illetékek megfelelő szabályozása. Érdekes újításként kimondja a javaslat, hogy ezt az örökösödési illetéket nem kell pénzben fizetni, hanem leróható földben is, ezt a földet azután a sokgyermekes családok fogják kapni. Elevenen él annak a gondolata is, hogy olyan helyekre, "ahol erősen dívik az egyke, sokgyermekes családokat telepítsenek. A munkáskérdés, ugy az ipari, mint a mezőgadasázgi munkások gazdasági és jogi helyzete ma még nagymértékben a rendezetlenség képét mutatja, különö-en pedig hij

; jávai voltunk olyan törvényalkotásoknak és intézményeknek, melyek a munkást a teljes elszegényedéstől, tönkrejutástól megmentsék és amelyek alkalmasak arra, hogy benne a nemzeti társadalomhoz való tartozás tudatát fokozottabban ébrentartsák. Ezen az uton az első lépése a /népjóléti minisztérium nak, a baleket és betegség elleni bjzto'itásról szóló nagyszabású törvény megalkotása volt, a munkásbjztositó pénztárak reformjával kap csolatban. Még ez évben a törvényhozás elé kerül egy, már terjedelmében is hatalmas javaslat, mely azt hiszem túlzás nélkül lesz korszakalkotónak nevezhető a magyar munkásvédelmi alkotások törtenetében, ez a javaslat megalkotja a munkások öregségi és rokkantság esetére szóló biztosítását, amit később más foglalkozási kategóriákra való kiterjesztés fog követni. Abban a pillanatban, hogy ennek a javaslatnak gondolatát felvetjük, máris szinte érthetetlen a számunkra, hogy eddig semmiféle intézményünk, intézkedésünk nem volt, mely arra gondolt volna, hogy mi lesz a munkással, de mi lesz minden más alkalmazottaira idő előtt megrokkant, vagy ha, ami elkerülhetetlen, megöregszik. A rokkantság és a megöregedés gondolata eddig is ijesztő lehetősége volt a szegényebb osztályoknak, ma pedig valóságos réme, . mert hiszen mai helyzetünkben, a napról-napra való megélhetésen tul, alig nyújtanak módot a kereseti viszonyok és bizony nem számithatni arra, hogy a munkás öregsége idejére takarékoskodjék és ellássa magát. Meg vagyok győződve, hogy ha rokkantságára és öregségére bebiztosítjuk a munkás keresetképtelen napjait olyan rémtől szabadítjuk meg, az ellátatlanság tudatának olyan keserűségétől, mely elhtározásaít és cselekedeteit, eddig nem egyszer befolyásolta káros irányban. Maga az intézmény, melyet lel állítani szándékozunk, egyike lesz a legnagyobb szabásuaknak, hiszen akkor, amikorra teljesen ki fog épülni, nem kevesebb rnlrnt 2 millió ember lesz benne — a családtagok beszámításával — közvetlenül érdekelve ebben a 8 milliós országban. Talán annyit mégmond hatok, hogy ez az alkotás a legmodernebb elvek irányában készül a külföld hasonló intézményeinekés irodalmának leggondosabb tanulmányozása után és természetesen hazai viszonyaink legaprólékosabb figyelembevételével. Nem célom, hogy ezen a helye

n mintegy részletes beszámolót nyújtsak, sokkal inkább, hogy némi támpontot adjak feladataink megítéléséhez. Megemlítem, hogy ugyan csak az ősszel kerül tárgyalás alá, a fürdőügyi javaslat, mig a népjóléti gondoskoodás jellegével biró, de más tárcák ügykörét is érintő tevékenység köréből utalok arra, hogy a kereskedelemügyi miniszSzínes Sakkcipö az öszi nagy divat! Gyönyörű színekben, nagy választékban IJ-BM-wai-.;^ mKn^Niik^wk^ Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. szám. beérkeztek Benodekffyhez, a M•"Ba GlflO3?PUIBuSZHM Telefon szám: 195. Világhírű „Salamander", „Princess". „Reform", „Korona" stb. közkedvelt cipő márkák egyedárusitása. Kirakataink bemutatják a iegújabb cipödivatot és előnyös árainkat Mielőtt bevásárol, szíveskedjék ezeket megtekinteni

. 5194 Egyes szám ára 16 fillér.