Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-25 / 217. szám
2 JKÍYÍRYIDÉK. MMMtMKM 1927. szeptember 25 terium foglalkozik a magánalkalmazottak jogviszonyának ujabb rendezésével, a fiatalkorúak és nők munkájának szabályozásával, a vasárnapi munkaszünet ujabb szabályozásával stb. fejlődő, de bizonyos vonatkozásokban még csirájában levő iparunk érdeke is feladatokat ró reánk. Elsősorban azt, hogy annak békéjét a lehetőség sze, nt biztosítsuk. Rajta kell lennünk, hogy azok a gazdasági ellentétek, melyek a munkálok és munkaadók közt gyak ran oly káros módon nyilatkoznak meg, a kölcsönös érintkezés és megértés, könnyű és gyors tárgyalások utján levezetődjenek és a sztrájkok és munkáskizárások eshetőségei a minimumra redukálódjanak. Ezt a célt volnánk hivatva szolgálni az u. n. munkaközösségek, azután a békéltető és döntőbíróságok, melyeknek megvalósítása a legkomolyabb tervek soorába tartozik. Ugy a munkások soraiba, rtjint a munkaadókéba bele kell vinnünk azt a meggyőződést, hogy az ipar fejlődése mindkettőjüknek közös érdeke és az ipar békéjének erőszakos megbontása mindkettőnek károsodása. Ez az uj magyar é!et, mely egy szétdúlt, korábbi gazdasági kapcsolataitól megfosztott országnak valósággal romhalmazából kelt ki, még nagyon ifjú palánta, melynek megerő-ödé.én és kivirágzásán végtelen odaadással, gyengédséggel és szeretettel kell munkálnunk. Ennek a megértésnek kell áthatnia szociálpolitikánkat, mely fájdalom, keve ;et örökölt a múltból, mig annál több feladatot ró rá a magyar jövendő! A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szakértekezletet tart Nyíregyházán a bússertéstenyésztés és értékesítés felkarolására meghonosítják Magyarországon a yorkshirei sertést. (A «Nyirvidék» tudósítójától. ) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kötelességszerűen hivja fel az érdekelt gazdatársadalom figyelmét arra a nagyjelentőségűnek ígérkező sertés import akcióra, amelyet a J. Péter Lassan londoni husnagyiparos cég megbízásából a Hungária Termelő és Értékesítő Szövetkezet a közeljövőben lebonyolítani szándékozik. Az import anyagát tísztavérü yorkshirei sertések képezik, de azokat nem Angliából, hanem Németországnak azon serléstenyésztési körzeteiből fogja a fent emiitett angol cég behozni, amelynek yorkshirei anyaga a mi hustenyésztési viszonyainknak a legjobban megfelelnek és amely körzetekből hazai tenyészeteink, tenyészanyagukat legnagyobb részben eddig is importálták. Ezen nemcsak mezőgazdasági, de közgazdasági szempontból is nagyarányúnak Ígérkező vállalkozás sokat nyer jelentőségében azzal, hogy á behozandó tenyészanyag szaporulatának sonkamalac formájában (70—80 kgr. süldők) való át, illetve visszavételére nézve a fenti husiparos cég 10 évre kötelezettséget vállal, az egyidőben itthon felállított husipari telepen a süldőanyagot feldolgozza (napi 1000 drb sonkamalac feldolgozására rendezkedik be) és kész állapotban viSzi ki a részére már régen megszervezett angol piacra. A tenvészanyag és azok ivadékai mindenféle elhullás ellen be lesznek biztosítva. A kész 70—80 kgr. sonkamalacokat ab. gazdaság veszi át és azokért budapesti vagy bécsi árat fizet. Az importált tenyész" anyagot egy évi hitelre adja a gazdának a Jegybank kamatláb felett 2 százalékkal magasabb, tehát most évi 8 százalékos kamat mellett. Mielőtt a most" röviden ismertetett import akcióra vonatkozó véleményünket leszegeznénk, meg kell állapitanunk, hogy csonka hazánkban a sertéstenyésztést még nagyon hosszú ideig világhírű és qualitásaiban páratlan zsirfajtánk, g a magyar mangalica fogja dominálni. Hisz ez idő szerint is az egész sertésállományunknak több mint 90 százalékát teszi ki a mangalica és egészen bizonyos, hogy teljesen meddő kísérlet volna a nyilván sokkal igényesebb angol fajtát plántálni azokra a helyekre és azok közé a gazdasági viszonyok közé, ahol csupán a mangalicának redukáltabb igényeit tudják kielégíteni. Ahol a sertéstartás alapját nyáron csak legelő, télen krumpli, meg tengeri képezi, ahol a süldők szállásokban, félszerekben telelnek, ahol megelégszenek azzal, hogy egy koca után szerencsés esetben évenként 4—5 süldőt neveljenek, ott őrültség volna az igényesebb angol fajta tenyésztéséhez hozzányúlni. Ahol azonban a sertéstől a lucernást meg a lóherést nem sajnálják, ahol a szoptatós kocákat, továbbá a malacokat választott koruktól kezdve bőségesen tartják, ahol a sertések nem cement, vagy betonból készült, de meleg, könynyen meszelhető ólban telelnek, ahol egy koca után évente legalább 12—14 darab 70—80 kg-os s 0n kamalacot akarnak nevelni mégpedig ugy, hogy darabon kint megetetnek vele átlagban kb. két és fél mázsa abrakot, ott igenis az angol sertésfajták tenyésztéséhez nyugodtan hozzá lehet fogni. Természetesen nem mindjárt nagy keretekben, hanem egy 10—12 darabból álló törzzsel s amelynek prosperábilitása és jövedelmező'tenyésztése esetén fokról-fokra fejleszteni lehet. A napról-napra nehezebbé váló gazdasági viszonyok, az egyes állattenyésztési ágak jövedelmezőségének fokozása fogja tenyésztőinket rákényszeríteni, hogy "sertéstenyésztésünk egyrészének ilyen értelmű irányváltoztatása elől kitérni nem lehet. Az ebben az irányban már megindult folyamatot bizonyítja az a körülmény, hogy yorkshirei anyagból ma már igen nagy számmal vannak elsőrendű tenyészeteink és pedig nemcsak a Dunántúlon, hanem az Alföld minden részében is, csak azt igazolja, hogy sikeres tenyésztése nem a klímától függ, hanem legfőképen attól, hogy a gyors fejlődés által megkívánt tápanyagokat bővebb takarmányozassal részére biztosítsuk. Hogy persze ez a bő takarmányozás jövedelmezőségi szempontból kifizeti-e magát, az tisz" tán a számítás dolga. A gyengébb' vagy bőségesebb takarmányozással szentben az egyik oldalon áll a mangalica' koca a maga öt malacával, amelyeket, ha hizlalni nem is akar a gazda — öt-negyed — másfél éves korban értékesít, a másik oldalon a yorkshirei koca, amely után évenként legalább háromszor olyan számú sonkasüldőt produkálhat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya a fent bejelentett import akció, továbbá a hussertéstenyésztéssel kapcsolatos tenyésztési, 'takarmányozási stb. eljárások megismertetése végett már a legközelebbi he ékben a Kamara le^különbö ő ;b pontjain (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, Kisvárda, Békéscsaba stb.) szakértekezleteket fog tartani. Azok pedig, akik az import akcióban részt akarnak venni, illetve, akik már a legközelebbi jövőben bekerülő yorkshirei tenyészanyagból egy évi hitelre részesedni akarnának, forduljanak közvetlenül a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához, ahol ez ügyben a legrészletesebb felvilágosítással szolgálnak. Ecsedi István debreceni egyetemi tanár most érkezett baza bárombónapos keleti tanulmányútjáról. A hortobágyi nóták gyűjtője elmondja hosszú útjának érdekes élményeit (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Debrecenből jelentik: Ecsedi István dr. egyetemi magántanár, a hortobágyi nóták országosan ismert gyűjtője, most érkezett haza közel háromhónapos keleti tanulmányútjáról. Bulgáriában, Göföögország ban, Palesztinában, Szíriában és Törökországban járt az illusztris tudós, aki érdekes és tanulságos útjáról munkatársunknak a követVÁROSI SZÍNHÁZ M OZGÓ Szeptember 24-én és 25-én, szombaton 5, 7 és 9, vásárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: Ha Iái menyegző Apacsdráma Páris mélyéről 7 felvonásban. Főszereplő: Clara Bow, Lou Tellegen és Allce Millss. Far kassziget Regény 7 felvonásban. Főszereplő: Donald Keith. Saját zenekar! HÉTFŐN KEDDEN Az idei szezon első magyar filmje: ÁTOK VÁRA kezőket mondotta; — Ez év julius 10-én ültem hajóra Budapesten. A magyar királyi külügyi kormányzat segítségemre volt, amennyiben az összes vízumokat — pedig öt darab kellett — ingyen szerezte meg. Az Első Dunai Gőzhajózási Társaság pedig nagyon kedvezményes hajójegyet _ adott az egész dunai vonalra és vissza. — Utam Bulgáriába vezetett. Őszinte rokonszenvvel visel te .em a bulgár nép iránt. A Balkán legértékésebb népének tartom e kis szorgalmas népet és örömmel járok köztük és ők is megbecsülik a komoly érdeklődést. Nemcsak minden igyekezetükkel elősegítették utamat, hanem egy ingyen elsőósztályu vasúti jegyet is" adtak. Bulgáriában három hetet töltöttem. Tanulmányoztam az ősfoglalkozása halászatot, pásztorkodást. — Fényképfelvételeket készi ettem. — Innen Görögországba mentem. Keresztül utaztam a félszigetet. Voltam a nevezetes fldaszv szikus történeti helyeken. Igy megtekintettem Larisszát, Athént, Korinthust, Thürr István nagy müvét: a korinthusi csators nát. Voltam Marathonnál, Plateanál, a Thermopylaéknál, Olympiában. Mibe került az ut? — Kétezer pengőbe. És itt hálás köszönetemet fejezem ki Debrecen város közönségének, amely ez alkalommal is 500 pengővel segített elő v Köszönettel tartozom a SCHMIDTH AUER p $ «£«4p | $ Jfá !| i í § |f S | v r reggeli előtt fél ! Keserűvíz SCHMIDTH AUER HMH&L ® 3 > ^HHHKIfll^btflKHBÉMEBflÍBISHHHH | v r reggeli előtt fél ! Keserűvíz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküidési hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánatra;bérmentve.