Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-24 / 190. szám

jAíryidík. 1927. augusztus 24­Bergengócz bácsi elfelejtett meséibél. Ide figyeljetek Szőke-barna lánykák, Aranyos csöppségek, Kis emberpalánták. Elmondok egy mesét Mit Bergengócz bácsi N^m mondott el néktek. (És most Múzsám: ^Kl) Igy szól a m^se : Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is tul, egy csomó jó szivü bácsi ,elhatározta, azoknak a gyermekeknek, kiknek nincs szép, finom ruhájuk, cipő­jük, csengő-bongó játékuk, — mondom, — hogy 1 aZóknak a gye­rekeknek, ők a többi jószivü »rié­nitől, bácsitól, jó kislányaiktól« kér­ni fognak, hogy ezeknek a szegény gyermekeknek is legyen ebből a földi jóból. Elhatározták, hogy a Sóstón egy nagy ünnepélyt rendeznek, ahová minden jó kis fiút, kisleányt meg­hívnak és megengedik nekik, hogy édesapukát és édesanyukát is el­hozhatják. (Apukáék, anyukáék a pénz miatt is fontosak.) Igy is történt .Ei sem képzeli­tek, drága, gyermekeim, hogy mi­lyen nagy'gond szakadt eze'knek a ió bácsiknak a nyakába, hogy mi­lyen nagy munkát végeztek, -hogy a gyerekek mulatságát széppé, fe­ledhetetlenné tegyék. Először is elmentek a nyomdász bácsihoz és niegkérték szépen : — »Édes-kedves nyomdász bácsi, tes­sék szives lenni szép, szines na­Dirokra kinyomatni, hogy nekünk, milyen szép cél lebeg szemünk előtt«. A nyomdász bácsi ugyan nem látott semmi féle szép célt le­begni a jó bácsik szeme előtt (ha csak az a selma szemüveg el nem takarta. A szerk.), de mégis meg­hatotta a jó emberek szép szava es nagyon olcsó árért kinyomatta a szép piros, zöld, kék, meg Istenke tudja hányféle szinü hívogató pa­pírokat, amit a nagyok plakátnak, röpkének hivnak. Ezután elmentek a zongorákészitő bácsihoz és ott azt mondták : »Édes zongorakészi­tőbácsi, a gyerekek nagyon szere­tik a zongoraszót hallani, tessék nekünk olcsón égy ici-pici zongo­rácskát kölcsönözni®. A zongorás bácsit is meghatotta a jó bácsik könyörgése és alig pár fillérért adott nekik egy zongorát kölcsön. És lőn este és lőn reggel. Eljött a várva-várt vasárnap reggel. A kis gyerekek lelkendezve siettették a villamos bácsit : »Édes-kedves villamos bácsi, tessék már sietni, mert ugy szeret­ni ár hallani azokat a pesti angyal néniket-bácsikat, kik direkt a mi kedvünkért jönnek a Sóstóra éne­kelni és akiknek azokon a szép" szines papirokon van a nevük«. »Csiling-csiling«, — válaszolt bajusza alatt mosolyogva, a jó öreg, tapasztalt villamos bácsi. »Csak Jossétek a kulcslukon az angyal-nö­niket-'bácsikat. Kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy idejöj­ienek. jaj, jai\de butácska, naiv gyerekeket hordozok én öreg há­tamon. Csiling-csiling«. A gyerekek nem is hallották a jó öreg, tapasztalt villamos bácsi gúnyos csilingelését. Pedig a pesti angyal bácsik-nénik tényleg nem jöttek el. Szegény szőke-barna gyerekek ugy sírtak bánatukban, hogy most js fái a szivem, ha rájuk ^gondolok. És lőn reggel és lón e'ste. : A zongorás bácsi odament a jó bácsikhoz és azt mondta.- »Szen bácsik, jó bácsik, nekem sok, sok pénzemben van ez a zongora, ha használtátok, fizessétek is meg, amit kialkudtunk !« A jó bácsik csak összenéztek, majd azt mondták: »Most nincs pénzecskénk, holnap tessék jönni«. De a zongorás bácsit már sokan becsapták Ígérgetésekkel és nem hitt a jó bácsik mézes-mázos sza­vának, hanem hozott két ici-pici csendőr-bácsit, amitől a jószívű bácsik ugy megijedtek, hogy rög­tön megadták a tartozást. Aztán jött a nyomdász bácsi -a szép színes papírok áráért. An­nak is azt mondták a jószívű bá­i csík, hogy majd holnap. • — »De a bácsik azt ígérték, hogy ma adják meg«, — siránko­zott a nyomdász bácsi. »Nekem otthon apró kis nyomdászkáim^ vannak ,akiknek kenyerecskét kell' - adni«. A két jószivü bácsi haragosan . válaszolt : »Amit mi ígérünk, meg 5 is tartjuk«. Meg is tartották. — (Tudniillik, a nyomdász bácsi pénzét.) Kirgiz. 1 Olcsó bankkölcsön - olcsó lakás. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is ez év tavaszán roha­mosan indultak meg a már-már évek óta szünetelő építkezések, je­léül annak, hogy a magántőke vál­lalkozási kedve a gazdasági stabi­lizáció és konszolidáció következté­ben visszatért és nem kell többé tartani az invesztálások elértékte­lenedésétől. Különösen föllenditő hatássa.1 volt a háztulajdonosokra a szabadforgalmat visszaállító uj lakástörvény, valamint a kedvező bankhitelek kibo­csájtása. Egész utcasorok emelked­tek, emeletráépítések történtek és a serény munka nemcsak a gazda­sági élet virágzásában, hanem a munkanélküliség csökkenésében is éreztette hatását. Ez a lázas tevékenység azonban, mintha néhány nap óta kialvófél­ben volna. Az épitőmunkásság egyes helyeken túlzott követelések­kel lépett fel, amit a munkaadók nem tudtak teljesíteni, de sokkal nyomasztóbb az a tény, hogy az építkezési hitel forrásai bedugul­tak, vagy legalább is megszűkültek. Az építeni szándékozó polgár ha már megszerezte a telkét, azon veszi észre magát, hogy a bankok csak magas kamat fejében hajlan­dók építési hitelt adni. Érthető, hogy pénzintézeteink kihasználják a rohamosan felvirágzó építések konjunktúráját és leszedik a tej­felt, de nem szabadna megfeled­kezniük arról, hogy milyen általá­nos országos érdek fűződik a la­káshiány megszüntetéséhez, a há­; borút követő gazdasági válság legborzasztbb tünetéhez, annyi egyéni és családi tragédia létreho­zásához. Teljes egy percenttel emelkedett néhány nap alatt az építkezési hi­telek kamata ,ami annyit jelent, hogy a háztulajdonos az amortizá­ciós részleteken kívül évi 9-9 1/2 százalékos kamatot is köteles fi­zetni. Könnyen kiszámiható, hogy a drága pénz következménye a lak­bérek emelkedése lesz, mert a háztuladonos nem elégedhet meg azzal, hogy az amortizáció 25—30 éve alatt a banknál fennálló tar­| tozását elégiíse ki, hanem haszon­' ra is akar dolgozni. Viszont a bankok azzal érvelnek, hogy a most épülő házak lakásainak béreit valószinüleg oly magas összegben fogják megállapítani, hogy nem akad rájuk igénylő és így szabad­forgalom életbeléptével azok üre­sen fognak maradni. Ez a bonyo­lult circulus vitiosus csak kölcsö­nös megértéssel és jóakarattal old­ható meg. A bankoknak olcsó hi­telt, a háztulajdonosoknak olcsó lakást kell nyujtaniok, mert kü­• lönben megállanak a munkáskezek j (üresen maradnak a házépítés céljá­i ból vásárolt telkek és tovább I grasszál a betegség : a lakáshiány. Kifosztotta szüleit egy 13 éves aradi urileány Arad, augusztus 23. Nem mindennapos büntetőtár­gyalás zajlott le ma délelőtt az ara­di törvényszék fiatalkorú bírósága előtt. A vádlottak padján egy igen jól öltözött csenevész urileány fog­lalt helyet, aki közismert aradi szji­lők gyermeke. A fiatalkorú leány ejlen az volt a vád, hogy szüleik távollétében betört la­kásukra ts a szekrényekből 19.000 leiről szóló betétköny­vet és több értékes ékszert vitt el. A gyermiek édesapja és mosto­Intézeti fehérnemüek a legszolidabb ki­vitelben és árakon Paplanok, matrácok, takarók Kardos László vászon és kelengye üzletében szerezhetők be. Debrecen, Kossuth-u. 9. Alapítási év: í831. 4583-5 u 3 co be 2 Q. co o • > <8 5 A gyakorlat rég bebizonyította, hogy jól ás olcsón szántani csak lassú fordulatú, szolid és erős épitésü, valóságos mező­gazdasági traktorral lehet. — Ilyen a 24 és 36 lóerejQ HART-PARR petróleumtraktor, 4231 melynek élettartama a leghosz­szabb, fogyasztása Igen takaré­kos és teljesítménye nagy I Leg­minimálisabb alkatrész pótlási Vezérképviselet: Fehér Miklós Gépgyár R -T., Budapest. Kerületi képviselő Szabolcs, Be­reg és Szatmár megyékre: Csillag Mihály Nyíregyháza, Hnnyadi-n. 14. I o C0 ® •S <D c: ® É Vörös eflór Két élig len lesz szerencsém AX LINDER EGEDE NISER KAISER TITZ AP n * olló Szerdán Csütörtökön haanyja hosszabb idő óta fürdőn; tartózkodtak és 13 év-es leányká­jukat Aradon élő rokonuknál he­lyezték el. Amikor a szülők haza­érkeztek a nyaralásról, nyomban konstatálták, hogy idegen járt a lakásban, de csakhamar rájöttek,, arra is, hogy a betörést saját gyermekük követte el. Az apa bűnvádi feljelentésére a magáról megfeledkezett urileányt be akar­ták utalni az aradi ügyészség fog­házába, de a törvényszék egyik fő­tisztviselőnője könyörületből ma­gához vette és így a gyermek sza­badlábon várta be a mai főtár­gyalás!. A kiskorú bíróság elnöke, Anto­nini Mircea törvényszéki biró szív­hez szóló szavakkal igyekezett vallomásra bírni a megtévedt gyer­meket, aki tettét azzaí indokolta, hogy édesapjának második házas­sága óta pokol volt az élete. Szü» lei nem törődtek vele és az volt állandóan az impressziója, hogy az édesanyja részéről reámaradt vagyontól meg akarják fosztani. A tanuk kihallgatása után megállapí­tást nyert, hogy a szerencsétlen gyermekkel a szülök csckugyan rosszul bán­tak, iUötlék-verték és nem e,gyszer megtörtént, hogy a gyermek napokon keresztül ro­konainál csavargott anélkül, hogy a szülők érdeklődtek volna hol­léte iránt. Az urileány ,akinél a rendőrség mindössze háromezer lei készpénzt talált meg, elmondotta, hogy á be­tétkönyvek értékét elköltötte, pa­zar fürdőkosztűmöt és nagymeny­nyiségü cukrot vett ,de hogy a teljes összeggel mit csinált, arról nem tudott világos adatokkal szol­gálni. A bizonyítási eljárás lefolytatá­sa után AntQnini Mircea törvény­széki biró felszólította a szülőket, hogy vegyék vissza a gyermeket és gondoskodjanak megfelelő neve­lésről. A gye rmek édesapja felhá­borodva fordult a bíróhoz és igy szólt : — Ha b;jön a házamba, agyonütöm ! Hiába volt minden rábeszélés, a szülők hallani sem akartak arról, hogy a megtévedt gyermek vissza­kerüljön házukba. Ezért a biróság ugy döntött ,hogy az ügyre vonat­kozó aktákat átteszi az árvaszék­hez ,amely saját hatáskörében gyá­mot fog kirendelni a gyermek mel­lé, de egyben kötelez az apát, hogy megfelelő összeggel járul jor hozzá a gyermek további nevelésé-­hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom