Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-12 / 155. szám

4 J^IfÍRYIDBlL 1927. julius 12. biciklizik szabályosan, attól el kell venni a gépet! E kívánalmak mellett el kell ismerni, hogy a rendőrség határozottan előzékeny a közönség panaszaival szemben, igy a vasgyárutcai panaszok megnyugtatására legyen mondva, ismételten, láttam, hogy a gőzfürdőnél álló őrszem leállította, igazoltatta és felirta a járdán hajtó biciklistát. — Tény azonban, hogy álló őrszem e munkát sikeresen nem tudja ellátni. A védekezés másik módjának véleményem szerint épen a tisztességesen biciklizők részéről kell kiindulni. Alakítsuk meg, talán valamelyik sportegyesület kebelében vagy önállóan, a nyiregyházi uribiciklisták egyletét és ennek keretében üldözzük mi magunk a legerősebben a bicikli visszaéléseket feljelentés utján és harcoljunk a bicikli hetyke lovagjai ellen, akik miatt kitiltottak bennünket a Sóstóról ,az erdőből és akik miatt, ha minden, igy marad, még ki tudja, honnan tiltanak ki majd bennünket és akik miatt egész Nyíregyháza ingerült és joggal elkeseredett minden bicikli ellen. — Saját érdekünkben szervezkedjünk és izenjünk hadat a szabálytalanul biciklizőknek! Engedjenek meg azonban a Nyirvidék panaszosai még egyet. Nem véletlen, hogy a kevésbbéinteligens biciklista a gyalogösvényen szeret hajtani. A kikövezett kocsiút egész mérsékelt sebesség mellett is erősen és kellemetlenül, ráz, a kövezetlen kocsiutat peditf a jármüvek felvágják és elporlasztják annyira, hogy a porban egyszerűen fizikai lehetetlenség a kerékpározás. Akik tehát nem fontolják meg, hogy ezzel jogtalanságot követnek el, azok a gyalogosok veszélyére a keményre és simára letaposott gyalogösvényen hajtanak, ahol az előbbi akadályok hianyzanak. — Egyszóval « nyíregyházi utak általában nagyon alkalmatlanok a biciklizésre! Ma, amikor Nyíregyházán ezerkétszáz bicikli szalad és a motorbicikli forgalom is naprólnapra növekszik, a bicikliutak hiánya mindinkább égető és mondjuk ki őszintén, közszükségletet jelent. A szabálytalan és veszélyes biciklizés nem is fog Nyíregyházán addig megszűnni, akármennyire is harcoljunk ellene, ameddig külföldi példára nagyon olcsó és mégis tökeletes bicikliutakat nem készíttetünk az utcákon. E rendszernek, mint azt Drezdában volt alkalmam megfigyelni, alapgondolata az, hogy a legtökéletesebb bicikliut a sima és kemény anyaföld, amelyet megvédünk attól, hogy lovak és kocsik feltépjék és amelyet kevéssé lejtőssé teszünk azért, hogy az esővíz lefolyjon. Az egész ut százszázharminc centiméter széles, teljesen burkolatlan földszalag, amely a gyalogjáró és a kocsiút között, az úttestnek csak egyik oldalán szalad; nyolc tíz centivel magasabb, mint a kocsiút széle, a kocsiút felé eső szélét tehát egy sor kő alkotja, ami lehetetlenné teszi, hogy a kocsik fölhajtsanak rá. A gyalog járótól a fasor választja el. A földet az ut készítésekor egyszer végig kell döngölni, " ->gy némi lejtese legyen a kocsiút felé és hogy a földre ne süppedjen. Az eső utáni szikkadás és az állandó hásználat ezt a földszallagocskát kőkeményre edzi és teljesen elsimítja ugy, hogy ideális bicikliutat kapunk. — Drezdában a forgalmasabb utcasarkokon kis táblácskák jelzik, hogy «Nur fiir Radfahrer!» Ez a kis táblácska a tapasztalatlan gyalogost figyelmezteti, hogy térjena gyalogjáróra. Maga az ut egészen ugy efst, mint nálunk Nyíregyházán a Dessewffy-téren a methodista templom előtti oldalon a fasor és a kövesut között lévő, burkolatlan, de magositott földszalag, amelyet a biciklisták nagy' kedvvel szeretetükbe is vettek már. Ez a bicikliut nagyon olcsó, az úttest egy részének burkolásától felment, higiénikus, mert a kocsikat a köves útra szorintja, ahol nem vernek olyan nagy port és higiénikus, mert biztosítja a gyalogosok testi épségét a növekvő forgalom mellett is. Városunk pompás kövezési programmjába bátorkodom ezt a jövőben mindinkább emelkedő fontosságú szempontot az illetékesek szives figyelmebe ajánlani . \ Legyen pompásan modernizáló" dó városunk az első alföldi magyar város, ahol külön bicikliutak vannak, amelyek biztosítják ugy a gyalogosok biztonságát, mint a kerékpárosok érdekeit! Biciklikedvelő járflkdő. Debrecenben megalakult a „Faültetök Társasága" — s felszólít minden szabolcsi gazdát a csatlakozásra. Nincs tagsági díj, esak fogadalmat kell tennie a belépőnek, hogy minél több fát fog ültetni. — Csak faültetéssel lehet megmenteni az Alföld fokozatosan romló klímáját és talaját, (A »fjyirvídék« tudósítójától.) Rácz Lajos dr. m. kir. gazdasági főtanácsos, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara keretében megalakult »Fajul tetők Társasága« nevében a következő felhívást intézi -Szabolcsvármegye gazdaközönségéhez : Az Alföldet járva, megdöbbent annak fátlansága. — Évek óta sok kiváló szakember ismétli folyton in telmét, hogy az Alföld klímája és talaja is azért romlik fokozottan, mert nem törekszünk fákat ültetni s a meglevő fákat sem gondozzuk és védjük pusztítástól. Az államrendészet kiváló buzgalommal dolgozik az erdősítések és fásítások érdekében, az Alföld-fásitási állami akcióban, amely egyike Hazánk legfontosabb és legsürgetőbb feladátainak, _ kitűnő szakemberek áldásos, buzgó munkáját látjuk. Mégsem keltett ez a törekvés oly egyetemes érdeklődést, nem nyerte meg a tömegek részéről azt a cselekvő részvételt, amelyet e fontos közérdekű feladat érdemelne. Szélsőséges időjárás súlyos hátrányait szenvedjük pedig az Alföld fátlansága miatt. Mezőgazdasági és kertgazdasági termelésünk évente súlyos károkat szenved miatta. De népegészségügyi érdekeink is súlyos hátrányát látják. • Tovább nem nézhetjük e kérdést ily közönnyel ! Az államtól nem várhatunk mindent. Az ország népének kell megértenie, hogy közönyössége mily súlyos károk forrása. Az okszerű faültetés legyen általános törekvésünk az egész Alföldön ! Fát ültessünk, sok fát, de gondosan megválasztott fanemekből. Okszerű módon ültessük, gondozzuk és óvjuk növényi s állati kártevőktől, botor emberek pusztításától ! Faültetéssel javíthatjuk talajunkat igen sok esetben; szelídíthetjük klímánkat, kedvezőbbé formálhatjuk csapadékviszonyainkat, enyhíthetjük a szelek pusztítását. Növénytermelésünk és állattenyésztésünk előfeltételeit megjobbíthatjuk, a népesség egészségi viszonyait javíthatjuk.' És maga: a fa értéke uj értéktermeléshez segit. A faültetés és favédelem oly fontos feladatai iránt az érzéket és figyelmet felkelteni, és minél szélesebb körökben az Alföld — fásítási nagy akcióban cselekvő részt vételt felébreszteni: megalakítottuk a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kebelében: a Faültetök Társaságát, amelyhez csatlakozásra ezennel tisz telettel meghívjuk minden érdekeltünket. A Faültetök Társaságához csatlakozókat nem terheli semmiféle tagsági dij. Csatlakozzék, akiben felébred a saját javának és Hazánk javának céltudatos szolgálatára & tudatosság. Morális kapcsolat fogja összefűzni a Faültetök Társaságának tagjait csupán. Az a fogadalom, amely szerint minden tag: 1. Minden évben törekszik minél több fát ültetni, okszerűen meg választott fanemekből, okszerű ültetés-móddal. 2. Erre másokat is megnyerni igyekszik. 3. Fáit növényi és állati kártevők ellen rendszeresen védi, 4. Törekszik minél több öntudatos tagot szerezni a Faültetök Társaságába. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara törekedni fog a Faültetök Társaságának tagjait elősegíteni: ha a talajukra legmegfelelőbb fanemek iránt hozzáfordulnak, dij talanul ad szaktanácsot, a m. kir. állami erdészeti szakintézményekkel összhangzóan törekedvén előmozdítani, hogy mindenütt oly fanemeket ültessenek, amelyeknek' ott. adott viszonyok közt, legjobb kifejlésük remélhető. Időnként kedvezményes árban tiszt ki a tagok közt facsemetéket. Évente értékes jutalmat és kitüntető oklevelet fog kiosztani a legtöbb fát ültetett tagok közt, figyelembe véve kivált azokat, akik földjük terjedelméhez viszonyítva aránylagosan legtöbb fái ültettek, sikerrel. Ha lesznek, akik méltók lehetnek a Földmivelésügyi Minisztérium által évente hirdetett jutalomdíj. — pályázatra is s annak előírásai szerint ez lehető: — a Kamara előterjesztést fog tenni ez irányban. Magyar gazdatestvereim, mi előljártunk mindén harctereken, — a Természet mostoha erői ellen küz delmünkben sem maradhatunk el. Minden gazdát, minden kertészkedőt, mindenkit, akinek erre alkalmas földje van: hivunk a Faültetök Társaságá-ba tagul ! Reméljük, hogy önzetlen, közérdekű törekvésünknek sok-sok ezer megértője és cselekvő részese lesz s jószándékunk kisded magva hamarosan sudárba Szökken! < * A társaságba belépni kívánók ebbeli szándékukat Írásban, vagy személyesen a nyíregyházi m. kir. erdőhivatalnál (Luther-tér 6. sz) jelentsék be. Az erdőhivatal az írásban jelentkezőknek mEgküldi, a személyesen jelentkezőknek pedig a hivatalban rendelkezésre bocsájtja a fogadalmi űrlapot, amelynek szövege a következő: Alulírott ünnepélyesen fogadalmat teszek, hogy a Faültetök Tánsaságához (a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara keretében) csatlakozásommal kötelezem magamat, hogy 1) törekszem minden évben, minél több fát okszerűen ültetni, gondosan megválasztandó fanemekből ; 2) erre másokat is megnyerni törekszem; 3) fáimat növényi és állati kározók ellen rendszeresen védeni törekszem ; ( 4) a Faültetök Társaságához minél több tagot csatlakozásra birní igyekezem. Tudomásul veszem, hogyf a "Faültetök Társasága tagjaitól Semmiféle cimen tagsági dijat nem kiván. — Bécsben, Klosterneuburg külvárosban a szociáldemokraták és a frontharcosok között verekedés támadt, melynek tiz súlyosan sebesült áldozata lett. — Debrecenben egy talyigás elütötte Weiszhoffer Betty 71 éves vén kisasszonyt, aki karját törte. A talyigás gyors menetben elmenekült a szerencsétlenség helyerői, eddig nem sikerült megállapítani kilétét. — A vasárnapi debreceni országos csendőrségi úszóversenyen első lett a szegedi kerület 136 ponttal, második Szombathely 42, harmadik Miskolc 42, negyedik Pécs 39, ötödik Debrecen 32, hatodik Székesfehérvár 7 és a hetedik Budapest pont nélkül. A csendőrség részére kiirt vándordijat a szegedi csendőrkerület vitte el fölényes győzelemmel. — A debreceni piaci razzia nagyon leszorította az élelmiszerek árát. — Félegyháza határában cséplés közben a gép elkapta Tóth Luca 23 éves napszámosleányt s a ballábát tőből levágta, jobb lábát pedig összeroncsolta! A szerencsétlenül járt leány másnap 'reggelre meghalt. — Szombaton éjjel a Budapestkecskeméti vonalon egy nagystílű tolvajt fogtak el Pulai Sándor miskolci vasúti munkás személyében, aki több utas podgyászát dézs málta meg s a paklikocsi oldalának megfúrása közben érték tetten. A vonatot a nyílt pályán megállították s a tolvajt ártalmatlanná téve Kecskemétre szállították. . — Csornán ismeretlen okból tüz keletkezett, melynek lángjában három ház, több melléképület, nagyszámú szárnyas állat és sertés hamvadt el. Egy embert letartóztattak, aki a zavarban lopott. — Debrecenben Kunder Rezső négy éves kis fiu beleesett egy forró vízzel telt nagy edénybe és súlyos égési sebeket szenvedett. Beszállították a klinikára. — Seregélyesen Oláh Katalint a sertések etetése közben egy sertés feldöntötte s ugy összemarcangolta, hogy másnap belehalt sérüléseibe. — Szabó Gyula rácalmási kereskedő háza leégett. Szabó a szőlőjében foglalatoskodva szerzett tudomást a bajról s hirtelen felindul tságában haza se ment, hanem beleölte magát a Dunába. — A luzerni nemzetközi Concours Hippíqueben a nemzetközi akadályversenyben az Amazonok diját Pauly Hartmanné (Magyarország) nyerte el, mig AlmásSy grófné negyedik lett. Linóleum padlólakk, parkett paszta, karbit, cséplőgép festékek legolcsóbban kapható BrüKlnél, Telefon: 143. 3082