Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-12 / 107. szám

1827. május 12. JNÍYÍRYIDÉK. Egy hetvenkilenc éves ember vizet akart meríteni a Tiszából, meg súszott és a folyóba fult. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A pyiregyházi kir. törvényszék hatáskörébe tartozó Kisar községben május 6-án a Tiszába fult N. Tóth Gábor, egy 79 éves földműves. Tóth Gábor a Tiszához ment, hogy a folyóból vizet merítsen. Amint a viz felé hajolva korsóját tele akarta meríteni, megcsúszott és a folyóba zuhant. Ezen a helyen a Tisza medre hirtelen mély és Tóth Gábort elnyelték a hullámok. A szerencsétlenségnek több szemtanuja volt, de nem tudtak Tóthon segíteni. Törös Albert, Toldi Tábor és Varjú Károly már csak a holttest kifogásában segédkezhettek. A hatóság meg adta a temetési engedélyt. A mezőladányi gyilkosság ügyében pénteken hirdeti ki az Ítéletet a nyíregyházi kir. törvényszék Kostaky tanácsa. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnapi számunkban röviden jeleztük, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék Kosinszky tanácsa megkezdte Medgyesi Andrásnak és Medgyesi Károlynak, a mezőlad-ínyi gyilkosság tettesei bünügyének főtárgyalását. A vád az volt, Jiogy MedgyeslKároly mint tettes, And,rás pedig mint felbujtó vett részt Pongrácz Miklós megölésében. Még januárban történt, hogy egy átmulatott éjszaka után Medgyesi Károly a mezőgazdasági Hangya boltban lezajlott előzetes szóváltás után Pongráoot kegyetlenül, a testére és fejére mért gyilkos kapaütésekkel megölte. Erré a véres tettre András bátyja biztatta. A tegnapi főtárgyaláson Salzmann Ottó kir. ügyészségi alelnök képviselte a vádat. Medgyesi András védelmét dr. Legeza István, Medgyesi Károlynak védelmét pedig dr. Szesztay András látta el. Anagy számban felvonult tanuk vallomásából kitűnt, hogy Medgyesi Károly már régebbi idő óta feszült viszonyban volt Pongráccal, sőt egyszer már tettlegességre is került a sor közöttük, amikor is Pongrác Miklós könnyebb sérüléseket szenvedett. A kettőjük között szunnyadó ellenszenvet az lobbantotta lángra, hogy január 17-én a Hangya szövetkezett előtt Pongrác visszautasította a békülni akaró Medgyesi Károly által felkínált italt. Szóváltás keletkezett és Pongrác egy lécet emelt Medgyesi Károlyra. A verekedés az Endes puszta felé vezető uton folytatódott. Pongrác és egyik társa karóval fegyverkeztek fel, Medgyesi pedig beszólt András bátyjának, hogy hozza ki a kapát. A karóval harcolók alul maradtak, Pongrácz megbotlott és Medgyesi Károly ellenfelének estében mérte a halálos csapásokat Pongrácra. — Öld meg! Ezt kiáltotta Medgyesi András és igy tüzelte öccsét a gyilkosságra. A bizonyítási eljárás befejezése után Salzmann Ottó kir. ügyészségi alelnök mondotta el vádbeszédét, majd dr. Szesztay András mon dott védőbeszédet Medgyesi Károly, az elsőrendű vádlott érdekében. A védő bizonyítgatta, hogy Medgyesi jogos védelemből sértette meg Pongrácot, felmentését vagy legfeljebb halált okozó súlyos testi sértésben való bűnösségének kimondását kérte. Dr. Legeza István ügyvéd a másodrendű vádlott védője a felbujtás jogi fogalmának boncolása és elemzése után rámutatott arra, hogy Medgyesi Károlyban, ha ölési szándék volt, ennek már előbb meg kellett lennie. Ez a szándék nem ott keletkezett a gyilkosság szinterén. Ha az igaz volna is, hogy Medgyesi András igy kiáltott öccsére; öld meg! — ez, mint akaratra rábíró, irányító ténykedés az ellenfeleknek időközben már megtörtént összeszólalkozására, figyelembe nem jöhet, mert Medgyesi Károly nem mondja, hogy biztatásra cselekedett volna. Minthogy védence semmiféle rábíró, vagy a cselekményt előmozdító cselekményt nem végzett, kérte felmentését. A bíróság, minthogy a vádlottak előéletének tisztázásánál szükséges iratok még nem érkeztek be, az érdekes gyilkossági bűnügyben az ítélet kihirdetését május hó 13-ára, péntekre halasztotta. A nyíregyházi cipőárnkereskedők küldöttsége arra kérte a városi tanácsot, tiltsa meg a Friedmann-féle csődtömeg árverés utján való kiárnsítását. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A városháza épületében levő Friedmann-féle cipőbolt előtt tegnap délután tolongó sokaság állt. A boltban árverés volt, olcsó cipőt hirdettek városszerte és ha nincs is pénz ma vásárlásra, olcsó cipőre mindenesetre van. Ugy keresték a Friedmann-féle cjpőüzlet áruit, mintha ingyen adnák. Az árverelés háttere az, hogy a Friedmann-féle csődtömeget megvette egy pesti kereskedő, aki átadta kiárusításra az egyik nyíregyházi kereskedőnek. A cipőüzlet tulajdonosai tiltakoztak a csődtömeg kiárusítása ellen. Az volt a felfogásuk, hogy ha az idegen kereskedő megvette az árut, vigye magával, ne esi náljon itt konkurrenciát a nyíregyháziaknak. Az árusító kereskedőt burkolt árusítás gyanújával jelentették be és tiltakozásuk nyomatékos kifejezésre juttatása céljából küldöttséget vezettek a polgármesterhez. A küldöttség szónoka Stibi József, az Erdélyi Cipőüzem tulajdonosa volt, aki hangoztatta, milyen nagy sérelem az adófizető nyir egyházi kereskedőkre a csődtömeg végeladásszerü árubabocsátása. A küldöttség meghallgatása után a tanács felfüggesztette a további kiárusítást és megindította a vizsgálatot, hogy kiderítse, történt-e csakugyan olyan sérelem, amely Nyíregyháza kereskedőit sújtja s amelyet orvosolni a tanács kötelessége. Beöthy László színigazgató Nyiregyháza városának ajándékozta Eacsoh Pongrácnak azt a kéziratát, amelyben Beöthy Zsoltnak Sóstón irt versét zenésítette meg. Az értékes emléket a városi mazenmban helyezik el. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város nagyértékü kézirat birtokába jutott. — Beöthy László kormányfőtanácsos, színigazgató, akit csak nemrégen iinne. pelt Nyíregyháza közönsége a Huoay-estén mondott bevezető beszéde" kapcsán, le

velet irt dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesternek, és közölte, hogy Nyíregyházának ajándékozza Pongrácnak egy eredeti kéziratát. Ez a kézirat Beöthy Zsolt sóstói versének megzenésítése. Beöthy Zsolt, a halhatatlan tudós, esztétikus, író és költő 1921-ben a Sóstón nyaralt. Itt a sóstói erdő megihlető csendjében fogant az a dal, amelyet Kacsóh 1922-ben, Beöthy Zsolt halála után megzenésítette és Beöthy Lászlónak ajánlott. — Azóta a János vitéz örökbecsű muzsikájának poétája is elköltözött és m inden kézirata értékes kincse a magyarságnak. Nyíregyháza városát különösképpen érdekli a sóstói dalt megzenésítő kézirat, mert Nyíregyháza földje, tája, erdeje inspirálta a költeményt, am

ely aztán a muzsikus lélekből a gyönyörű dalt fakasztotta. Beöthy László levele a következő: Méltóságos Uram! Tisztelt Barátom! Nyíregyháza város szerető barátságát, amellyel évekkel ezelőtt édesatyámat tisztelte meg, most pedig engem tüntetett ki, szeretném meghálálni, hogy elküldöm neki boldogult apám, Beöthy Zsolt utolsó versét, amelyet közöttetek, a Sőstón irt. Mellékelem az eredeti költeménynek — amelyet még életében dr. Szilágyi Ágotának ajándékozott — pontos másolatát s azonkívül egy nekem megbecsülhetetlen ereklyét, az azóta szintén elhunyt nagy magyar zeneszerzőnek, kedves barátomnak ebből a versből készült dalát abban az eredeti kéziratban, ahogyan azt Kacsóh Pongrác hozzám juttatta. Igen nagy megbecsüléssel, megkülönböztetett tisztelettel köszöntelek téged és Nyíregyháza nemes városát: Beöthy László. A levél mellett ott van a Kacsoh-kézirat. A kottaiv első oldalán a következő olvasható: »Erdőben. Dal, zongorakísérettel Beöthy Zsolt utolsó versére 1922. április 22-én szerzettem és nagyon szeretett kedves barátomnak, Beöthy Lászlónak meleg érzésekkel ajánlom: Kacsóh Pongrác.« »Egyetlen példány szerző saját kézirata. Nem másolható. Szerzői jog fenntartva, kivéve az előadásét, amelyet kedves barátommal, Beöthy Lászlóval megosztok. Kacsoh.« A hanjegyes kézirathoz csatolja Beöthy László az Erdőben c. vers szövegét. A költemény a következő: ERDŐBEN Verébcsapat ijedve röppen Ahogy az erdőn nézelődöm, Utánanézek a tűnőknek, Vaj', hova, merre, eltűnődöm. Magam is immár röppenőben, Vén szárnyam is egy útra kész, Vaj', lesz-e olyan is, ki mint én A tűnőnek utána néz. Sóstó, 1921. Beöthy Zsolt. A hangjegykézirat végén a következő sorok vannak: ' »Beőthy Zsolt bátyámuramat utolsó útjára kikísértük. Hazajőve az »Est« akadt a kezembe éppen az az oldala, amelyen a fenti bájos kis költemény állott. Valami elfogta a lelkemet. Az jutott eszembe, mikor drága anyámat elvesztettem, — és az, hogy az én legjobb barátom, Beöthy Laci, most milyen szomorú. A bánat és részvét muzsikába tört magának utat a lelkemből. Hogy a dal méltó-e a vershez, azt én nem vagyok illetékes elbírálni. De hiszem, "hogy kiérezni belőle, mennyire szeretem én kedves jó Beöthy Lacimat és mennyire résztvettem nagy bánatában. Gráci«. Beöthy László értékes adományát meleghangú, szép levélben köszönte meg dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester. Választások a Nyíregyházi ügyvédi Kamarában. A Dr. Hajós Sándor alelnök elhalálozásával megüresedett alelnöki tisztségre dr. Schőn Viktor ügyvédet választották meg. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara május 7-én szombaton . {árossy Sándor dr. elnökletével közgyűlést tartott, amelyen a dr. Hajós Sándor elhalálozása következtében meg üresedett alelnöki tisztségre nagy szótöbbséggel dr. Schön Viktor ügyvédet választották meg. Péntárossá dr. Mandel Jenőt, választmányi taggá dr. Szesztay Zoltánt, pótválasztmányi taggá dr. Propper Sándort választotta meg a közgyűlés. Választás után bankét volt a Korona külön termében, ahol a megválasztottakat dr. Murányi László üdvözölte. Rámutatott, hogy a Kamara annyi kiválóan érdemes tagja közül nehéz volt a választás s örvendetes, hogy a kamara igy is ilyen egyöntetű, harmonikus állásfoglalásban nyilatkoztatta meg akaratát. Ez az eredmény megnyugtatásul szolgál minden vonatkozásban. A megválasztottak nevében dr. Schön Viktor szólalt fel s köszönetet mondott a Kamara bizalmáért. Kifejtette, milyen nehéz feladat vár a Kamara élén állókra a most megválasztottakra is. Mélyenjáró, lendületes beszédben mutatott rá, hogy ma ez a feladat nem lehet más, mint az, hogy az ügyvédséget érő minden kül Iső és belső támadással szemben megtartsa a magyar ügyvédet hivatása magaslatán, küzdeni minden olyan belső vagy külső törekvés el]en, amely az ügyvédséget, mint a jog nagy multu és elsősorban hivatott művelőit s ugy a jog nélkül el nem képzelhető társadalom erős támpontját erejében csökkenteni, hivatásában lealacsonyítani kívánná. A banketten a müvészí-muzsikus ügyvédnek, dr. Garay Gyulának hegedüjátéka gyönyörködtette a jelenlévőket a zene tiszta szépségével. Ujabb építkezési kedvezmény. Budapesti Értesítő. A pénzügyminiszter azt a kedvezményt, amely az 1927. év végéig biztosította az uj építkezésre* a 30, illetve 15 évre az ideiglenes adómentességet 1928. julius 30-ig meghoszszabbitotta, azokra az uj épületekre, amelynek építését legkésőbb ez év augusztusában megkezdik és ez év végéig tető alá hozzák. (Bud. Ért.) (*) Uj tavaszi menetrend kapható az Ujságboltban. Egy szám ára 80 fillér.