Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-12 / 107. szám

JNfrÍRYIDBK. 1.927. május 1 Rózsahegyi Kálmán, Komlóssy Emma, Windisch Margit és Kotányi ándor lépnek föl a májns 14-iki estén. Sasi Szabó László dr. mondja a bevezető beszédet. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szenzációsnak ígérkezik a f. hő 14-én a ,.Vármegyei Közmüvelő­dési-alap" javára megtartandó művész-est, melyen, mint már az előbbi számunkban jeleztük, or­szágunk egyik legközkedveltebb nagy hírnévnek örvendő jeles művésze dominálja a műsor leg­nagyobb részét. Rózsahegyi Kál­mán, aki most tért vissza ameri­kai körútjáról, ahol a magyar hírnévnek ujabb babért és dicső­séget szerzett, ezúttal újból be­mutatkozik az ő kedves nyíregy­házi közönsége előtt, ahonnan oly kedves emlékeket vitt magá­val körútjára. Ezen műsorában amerikai élményeit és tapaszta­latait a legkedvesebb és leghu­morosabb formában a közönség bevonásával ismerteti ezen elő­adás keretében, természetes, hogy az ő színmagyar alakításai sem fognak ezen műsorból hiányozni. Feledhetetlen lesz ezen estély vá­rosunk kulturát támogató közön­ségének, annál is inkább, mert ezen estély keretében fellépnek még Komlóssy Emma, a régen ismert és közkedvelt nemzeti pa csirta, rajta kívül a már országos hírre szert tett Windisch Margit zongora-művésznő, s Kótányi An­dor író és conferencier, kinek a színházat, divatot és a helyi ak­tualitásokat felölelő előadása va­lósággal le fogja bilincselni a közönség érdeklődését. Ezen ma­gas színvonalú műsor fényét emeli sasi Szabó László dr. m. kir. kormányfőtanácsos, vármegyei tb. főügyész, aki az ö megszo­kott lendületes bevezető beszédé­vel nyitja meg a gyönyörű mű­sort Ezek ntán mondanunk sem kell, hogy oly nagy éreklődés nyilvánult ezen fényes müvész­est iránt, hogy jegyek már csak korlátolt számban kaphatók Fe­renczinél és a megbízott rendező­ség tagjainál. Kevésszámú, de annál lelkesebb közönség előtt zajlott le a Trnbadnr tegnapi előadása. A jelenlevők tüntető tapssal ünnepelték Komlós Pál kar­mestert és a szereplöket. (A »Nyirvidék« tudósi tójától.) Az igazat megvallva, nem vár­tuk, hogy Nyíregyháza szépért és ióért mindig lelkesedni tudó közön­sége olyan részvétlen közönnyel fog viselkedni a budapesti opera­együttes vendégszereplése iránt, mint amilyent tegnap tapasztal­tunk. Alig néhány muzsikáért élő­lialó, vagy épen kíváncsi ember je­lent meg a nézőtéren s ez az el­szomorító tény sokszor állítja elénk azt a fájdalmas kérdést, vájjon ér­demes-e egy színigazgatónak ko­molyan venni a feladatát, érde­mes-e helyrehozhatatlan anyagi ál­dozattal nagy terveket valóra vál­tani, hogy azok füstbe menjenek az érdeklődés teljes hiánya miatt? Ha a tegnapi nézőteret fogadjuk el válasznak erre a kérdésre, akkor azt kellene felelnünk: nem! Csak­hogy vannak a közönség általános érdeklődésénél magasabb szem­pontok is, művészi szempontok, amelyek mindig előbb járnak a publikum ízlésénél. S ezek a szem­pontok azt a feleletet írják elő pa­rancsolólag: Igen! Igen is érdemes volt a fiatal, acélos energiájú, zseniális dirigens­nek, Komlós Pálnak éjt-napot egy­betéve, véres verejtékkel dolgozni, hogy a nyíregyházi katonazenekar­ból ki tudja hozni azokat a nagy­szerű értékeket, amelyek abban ed­dig kiaknázatlanul hevertek. Tud­tuk-e volna valaha, hogy Nyíregy­házán igen is lehet komoly ope­raelőadást rendezni, ha nem jön Nyíregyházára ez a lelkes kis társa­ság, amely imppnáló fölénnyel mu­tatta meg, hogy ilyen szerény kere­tek között is otthont találhatnak az operairodalom legszebb termékei? Ne gondolják a nagyképűek, hogy ez aféle ripacselőadás volt, mint amikor Dengeleghy Tihamér társulata előadja Piripócson Az ember tragédiáját! Nem, ez ko­moly, nívós operaelőadás volt, amelyet fel kell jegyezni Nyíregy­háza város színpadi történetében. Egy nagyobb "színházban, 80 tagu zenekarral, pazar diszleiezéssel, nagytömegű kórussal talán hatáso­sabb lehet a Trubadúr előadása, de zenei lényegét, az előadók ko­moly készültségét és énekbeli kész­ségét, ambícióját tekintve, semmi­vel sem maradt mögötte a nyíregy­házi előadás bármely operaházi elő adásnak. Külön kell megemlékeznünk ar­ról, hogy egy ilyen komoly szín­padi és zenei esemény alkalmával a szinügyi bizottság páholya is ásí­tott az ürességtől, a bizottság egyik tagja sem tartotta érdemesnek, hogy Nyíregyházán meghallgasson egy operaelőadást. Szerény véle­ményünk szerint a szinügyi bizott­sági tagság nemcsak disz, hanem egyúttal kötelesség is, amelyet gya­korolni kell, ha a színigazgató mű­ködéséről tiszta képet akarnak ma­guknak alkotni. Az előadás elejétől végig kifogás talán volt. A női szereplők közül Rácz Tilda gyönyörű orgánuma és pompás muzikalitása, Kármán Gi­zinek pedig csillogó koloraturája és ragyogó énekbeli készsége érde­melnek említést. Pál Jenő mint Luna gróf, a fiatal és tehetséges Kövess Andor mint Manrico arat­tak nagy sikert. Utóbbinak a hato­dik részben előforduló harci indu­lóját a függöny előtt kétszer is meg kellett ismételnie. A kevésszámú közönség különben nagyon lelke­sen viselkedett. Valóságos tapsor­kánokat zúdított a színpad felé min den egyes ária után s minden fel­vonás végén függöny elé szólította a szereplőket, a temperamentumos dirigenst pedig, aki a zenekar beta­nításával heroikus munkát végzett s szuggesztív erejű vezénylésével lelke volt az egész előadásnak, min den egyes alkalommal, mikor a pulpitusra lépett, meleg, tapsos ünneplésben részesítette. Külön elismerés jár Solti Rezső­itek, aki a Márk Jenő szerepébe be­ugorva, derekasan megállta a he­lyét s Turcsy Jolánnak, aki az egyik női szerepben járult hozzá az est sikeréhez. A csobaji gyilkosság főtárgyalása májas 23-án kezdődik. Szirmay István dr. kariai bíró, törvényszéki elnök vezeti a főtárgyalást. zás az ellenük irányuló gyanú anya gából a vádat, amely május 23-án fog elhangzani a nyíregyházi kir. törvényszék főtárgyalási nagyter­mében. A főtárgyalás iránt a fővá­rosi jogászi és hírlapírói körök is élénken érdeklődnek. Értesülésünk szerint több nagy lap tudósítója jön le a május 23-án kezdődő fö­tárgyalásra. A Csobaji gyilkosság főtárgyalását a nyíregyházi kir. törvényszék elnöke dr. Szirmay Ist­ván kir. kúriai bíró maga vezeti. A vádat Jeney Gábor kir. ügyész képviseli, a védelem feladatát dr. Porkoláb Zoltán és dr. Bálint Ist­ván ügyvédek látják el. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az a megdöbbentő gyilkosság, amellyel az elmúlt év augusztusa­ban kioltották a vármegye egyik fiatal földbirtokosának, Csobaji Józsefnek életét, széles hullámokat vert az ország közvéleményében. — Társadalmi válságot, melyen ka­vargó indulatokat, a földbirtokre­formmal kapcsolatban felizgatott lelkek fékevesztett indulatainak ki­robbanását látták az országszerte nagy izgalommal fogadott merény­letben. Erélyes nyomozás indult meg, amelynek során letartóztatták a Begre fivéreket, Bégre Alber­tet és Begre Bélát. Erős Ián esze- J mekből kovácsolta össze a nyomo- f Márton János nyiradonyi gazda, aki egy bőjtös pénteken ram helyett marólúgot ivott, ma reggel meghalt a nyíregyházi kórházban. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Már­ton János nyiradonyi földműves egy pénteki böjtös nap estéjén a sötét szobában rumos üveg he­lyett marólúggal telt üveget haj­tott fel. A méreg hatása alatt azon­nal összeesett es bevitték a deb­receni klinikára. Márton nem ma­radt a klinikán, azt hitte, otthon is felgyógyulhat, hazajött Adony­ba. Itt azonban rövidesen újra rosszul lett, ugy hogy beszállították a nyíregyházi "Erzsébet közkórház­ba. Márton János a kórházban ma reggel meghalt. A kir. ügyészség intézkedésére ma délután feiboncoP ják a nyiradonyi földművest, aki olyan szokatlan körülmények kö­zött itta a marólúgot. SZÍNHÁZ HETI MŰSOR : Szerda, május 11. Délután fél 5 órakor mozihelyárakkal: Nem nősülök. Saerda, május 11. PiUanga kis­asszony. A budapesti m. kir. Operaház együttesének vCndégu szereplésével. Csütörtök, május 12. Chopin. Be­mutató előadás. Páratlan bér­let 8. Péntek, május 13. Chopin. Páros bérlet 8. Szombat, május 14. Chopin Bér­letszünet. Ma este a »PiIíangó kisasszony« Puccini 3 felvonásos operája megy a következő szereposztásban: * Cho-cho-san (Pillangó kisasszony) — Kármán Gizi Suzuki — Rácz Tilda F. B. Pinkerton — Demény Arthur Sharpless konzul — Pál Jenő Góró ügynök — Kövess Andor Bonzó, Jammadori — Márk Gyula Cho-cho-san barátnői, rokonok. Történik ma, Nagasakiban. * Holnap mutatja be Gulyás Meny­hért társulata Faragó Jenő és Berta István 3 felvonásos daljátékát »Chopin<>-1, amelynek zenéje termé­szetesen a nagy lengyel zenepoéta melódiáiból van összeállítva. En­nek a darabnak igazán fölösleges minden reklám. Akit még Chopin zenéje sem csal a színházba, az teljesen meghalt a színpadra nézve, azt magyarán mondva hat ökörrel sem fehet bevonszolni a szinház nézőterére. Az ilyen ember legjobb ha otthon is marad. Annái jobban fogják az előadást élvezni azok, akik ott lesznek. És hisszük is, hogy sokan lesznek. A darabban fedélzetre vonul az operett en­semble tefjes személyzete s igy me­leg, lelkes színházi estékre van ki­látás. Ami a kritikából kimaradt A kritikákról erősebb kritikákat mon­danak az emberek, mint amilyen erős magának!, a kritikusnak a sza­va. Igy járt munkatársunknak kri­tikája is, amelyet azért ért a ke­mény kritika, amiért a Csókról­csókra bemutatója után egy igen számottevő tényezőről megfeledke­zett. Hogy, hogynem arról a vén­kisasszonyról, akit pedig kritikájá­nak bevezetésében erintett, névsze­rint nem szólt. Jaj annak aki vén­kisasszonyokkal kezd ki, még ha kritikus is. Hát igy most jaj lészen a mi kritikusunknak is. Szeren­csére észrevette nagy botlását és siet jóvátenni. A Csókról-csókra c. bohókás operettnek van egy na­gyon érdekes figurája, a fiatalasz­szony nővére, akinek nagy szerep jut. Ezt a szerepet Gulyás Meny­hértné Székely René játszotta már a bemutatón is. Székely Renének ez az alakítás egyik Legkomolyabb színpadi sikere. Nemcsak eleven, életrevaló, de lírai hangulat meg­festésében is olyan hatásos a játé­ka és éneke, hogy nagy szólója után percekig szói az elismerő taps Ez a taps hangzott fel a tegnapi játék utan is. (*) A Tündérujjak, magyar ké­zimunkaujság májusi száma meg­jelent és kapható az Ujságboltban, valamint minden ujságárusitó pa­villonban. K;15452/1927. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a kemecse —sóstói vadász­társulat vadászati bérletében álló sóstói erdőnek egész területén, az Erzsébet ligetet sem véve ki, kutyákat csak szájkosárral és pórázon lehet vezetni. E rendelkezés megszegése a vadá­szati törvénybe ütköző kihágás, az ellene vétők ellen rendőri büntető el­járás lesz indítva. Nyíregyháza, 1927. május 11. 2714-3 A VÁROSI TANÁCS. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom