Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-12 / 107. szám

JSrtrÍRYIDÉK. 1927. május 12. Anyák napja a bnji református egyház iskolájában. Megtartatott május 8-án délután, künn a milleniumi tölgyek alatt. A heves szél is megállt, a nap is ragyogott — örült mindakettő, az anyákkal, a gyermekekkel s az egész közönséggel. Mintegy folytatása volt a délelőtti istentisztelet utáni ünnepélyességnek, mikor is az ifjúsági vöröskeresztesek által küldött iskolai eélu ajándékok osztattak ki, mintegy válaszul a buji iskolások által Amerikába küldött iskolai vöröskereszt munkákért. Ez szép és tanulságos ünnepség volt, a gyermekeknek is, tanítóiknak is, az egyháznak is. De a délutáni anyák ünnepe szépsége mellett iga. zán megható és értékes. Az iskolai nevelés csúcspontja mintegy az érzések nemes gyöngédségének kifejlesztése. E nélkül az értelmi képzés inkább fegyverköszöntés, támadásra, pusztításra. — Pogány dolog. Kanikullai hőség eső nélkül. A gyermekek, tanítóikkal a tölgyek alatt elhelyezett ajándékokkal megterhelt asztalok előtt foglaltak helyett, szemben az édesanyák ültek, félkörben, köröskörül a hallgatóság. Kezdődött pedig az örökimádsagos Hymnusszal, aztán lelkész szólt a közönséghez, ismételve mintegy a mult és azelőtti szép nap lelki tartalmát, honnan jött, mi célból, mi értékre? Amerika mérhetlen anyagi gazdasága mellett a lelki gazdagságnak is eldorádója. Főként két felséges ünnepe Van évenként: egyik a »hálaadas ünnepe« ősszel, midőn az Elnök villamos jelzésére, minden munka érverése megáll néhány percre, mintha az a villamosjelzés" dermedtté tenné az otthon, utcán, gyárban és bárhol lüktető, mozgó életet s mindenkinek szivét az alázatos hála tölti el s néhány szavas buzgó imában ad hálát Istennek a mult év áldásáért, gondviseléseért. A másik az anyák ünnepe, midőn Amerika jövő népe, az anyai legédesebb gondviselés előtt rakja" le örömteljes háláját, az "édesanyai szeretet oltára előtt. Felséges ünnep e

z, midőn egy gazdag nagy nemzet legfőbb áldozásul hódol gyermekei által az édesanyának s ezáltal a családi áldást a legfőbb áldásként és minden emberi boldogság kiinduló helyéül ismeri el, ahonnan kél, ahonnan erősödik, ahonnan értékesül mindaz, ami a földi életet ked\«ssé teheti. Ezeket mondta el a lelkész. Utána a gyermekek daloltak, énekeltek, szavaltak, mind-mind alkalmi darabokat, melyek után egy fiúcska egy "kis fogadalmi vers első szakaszát, esküre emelt kézzel elszavalta, melyre, mintegy varázsütésre, az egész gyermeksereg, esküre emelt karokkal folytatta, hogy édesanyjok iránt foly vást hálásak és engedelmesek, szerető szívűek lesznek. És megindult ki-ki édesanyjához, vivén kis ajándékát s térdet hajtva adta át édesanyjának, akik édes könnyek között ölelték keblökre hódoló gyermekeiket. Aztán a Szózat zendült fel a közönség szivéből, mutatva árva hazánk feltámadásának egyedül biztos útját, eszközét: a munkás, értelmes, szerető családokból kiinduló jövő nemzedék rendületlenül hűséges tagokká nevelésében! Ily uton, ily nevelők mellett lehet az iskola valóban az egyház és ország veteményes kertje, ahon nan életre ápoló, életre segitő csodás erők kelnek. Tudósító. á városi tanács szigora intézkedéssel vet gátat a biciklizés és motorkerékpározás tnltengésének. Ezentúl biciklivel vagy motorkerékpárral nem szabad csak a Kossuth ntca végén lévő vámig haladni. — á Sóstóra csak a kemecsei országnton lehet biciklin vagy motorkerékpáron kimenni. — Sem az Erzsébetligetben, sem pedig a Sóstón nem szabad biciklizni. - Még vezetni sem szabad a biciklit az erdei ntakon. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi biciklizők és motorkerekpárosok ellen örökös volt a panasz. Nemcsak az volt a baj, hogy száguldottak, ráijesztettek a járó-kelőkre, hanem főként az okozott bonyodalmakat, hogy a biciklisták nagy előszeretettel keresték fel az erdei sétautakat, a sóstóerdői utakat és a pihenésre, csendre vágyó sétálókat unos-untalan megzavarták a vágtató kerékpárral, a bugó motorral. Nyíregyháza városának magántulajdona, fejlődésének egyik jelentős tényezője, hírnevének számyatadója, közegészségének egyik biztosítója a gyönyörű tölgyes, a messze földön hires Sóstó. Az erdő csendjébe menekülő embereket, gyermekekeket, a sétálókat védi a város tanácsa, amikor kimondja, hogy ezentúl biciklivel, motoros kerékpárral nem szabad az erdei utakon járni. A Kossuth-utéa végén levő vámház a határ, idáig jöhetnek a- kerékpárosok, meg a motorbiciklisek, de tovább egy méterrel sem, mert a rendőr felírja számukat, kihágási eljárás indul meg ellenük, súlyos büntetést kapnak. Akik a Sóstóiuton laknak és a villasoron vaiamelyek házba akarnak biciklin kimenni, külön igazolványt keli' hogy váltsanak. Aki a Sóstóra biciklin vagy motoros kerékpáron akar kijutni, megteheti, de csak a kemecsei országúton, erdei utakon semmi esetre sem. A kemecsei uton és az abból eredő dűlőúton mehet ki a kerékpáros a Sóstóra, de ott kinn már nem kerékpározhat. A vendéglőig mehet, ott le kell szállania gépéről. A tanács rendkívüli gyűlésen foglalkozott a biciklisták rendszabályozásával és reméli, hogy a szigorú óvóintézkedéssel most már biztosítani fogja az erdei sétálók nyugalmát. Az Erzsébetligetbe, vagy a sóstói erdő útjaira ezentúl nem mehet egyetlen kerékpár sem, csak gyermekkocsit szabad ezeken az utakon tolni. A második szabolcsi diák-dahsüinep. ffiájns 22 én Kisvárdán rendezi a Szabolcsi Tanári Kör. Kisvárda község 9 millióval támogatja a nyíregyházi vendégek ellátási költségeit — A nyíregyházi katonazenekar is közreműködik. (A Nyirvidék tudósítójától.) A mult évi május 9-én, Nyiregyházán rendezett első szabolcsi diák-daíosünnep bája és lélekem'e ő hangulata fog az idén, május 22-en, Kisvárdán feléledni, ahová a Szabolcsi Tanári Kör vezetésével mintegy 500 nyíregyházi dalos diák fog kirándulni, hogy kisvárdai dalos testvéreikkel, a magyar dal felemelő hangjai mellett," együtt merítsenek erőt és bátorítást a magyar ifjú életének legszebb munkájahoz: az integer Magyarország visszaállításához. Az ifjúság nevelésének, az értelem kiművelése mellett, ma elsősorban az érze.mi világ helyes kiformálása felé kell irányulnia és a jó pedagógusnak minden eszközt meg keli ragadnia hogy a magyar ifjú lelkében mindenkor és minden más érzést elülmuióan ott lobogjon a magyar 'haza és a magyar faj lángoló szeretete. Igen helyes uton jár a Szabolcsi Tanári Kör vezetősége, amikor a magyar dal intenzív müvelésére serkenti, évenként megmegujuló dalosünnepeivel, a szabolcsi tanuló ifjúságot. Elismerésünk érte az eszme felvetőjének es végrehajtóinak! A május 22-iki II-ik szabolcsi diák-dalosünnepről a következő részleteket sikerült megtudnunk: A nyíregyházi énekesek vasárnap reggel az 5 óra 7 perces vonattal indulnak, miután a különvonatra a kereskedelmi miniszter nem adta meg a szokásos utazási kedvezményt. A Kisvárdára 6 óra 24 perckor érkező nyíregyházi dalosokat az összes kisvárdai középfokú iskolák énekesei fogadják a nagyállomáson, innen katonazenével vonul ,be a menet az állami reálgimnáziumba. Ez a felvonulás lesz egyúttal a 'felhívás Kisvárda közönségéhez a délutáni dalosünnepre. A délelőtt folyamán istentiszteleten vesznek részt az énekesek, megtartják az összpróbákat; fél 12 órakor a katonazenekar térzenét ad Kisvárda közönségének viszonzásul azért a lekötelező figyelemért és vendégszeretetért, amelyet a vendégek iránt már előzetesen tanúsított a község képviselőtestülete, amidőn az ifjúság és a vendégek ellátására 9 milüó koronát szavazott meg a község pénztárából. 12 órakor ifjúsági ebéd lesz a reálgimnázium udvarán, 1 órakor közebéd a gimnázium tornatermében Kisvárda közönségének részvétele mellett. Délután fél háromkor tartják meg a dalosünnep első részét a kisvárdai tanulóifjúság részére, 4 órakor pedig a nagy közönség számára. Ennék a keretében fog lefolyni az a kedves jelenet, amikor Kisvárda közönsége nevében megkoszorúzzák az iskolák zászlait és ugyanekkor fog katonazenekarunk is két operai számmal közreműködni. Az ünnep végeztével uzsonna-vacsorát kapnak a nyíregyháziak, hogy 7 órakor utrakészen indulhassanak ismét a nagy állomásra, ahonnan a vasúti menetrend szerint 19 óra 57 perckor induló rendes személyvonattal jönnek haza Nyíregyházára, ahová 21 óra 20 perckor fognak visszaérkezni. Egy felejthetetlen napja lesz ez bizonyára a mi tanulóifjúságunknak; azzá fogják tenni a dalosünnepet rendező hölgy- és tanári bizottság előrelátó figyelme, Kisvárda község vendégszeretete és magínak a dalosünnepnek lelket megragadó mozzanatai. Csak a jóságos Isten legyen könyörületes a kirándulók iranyában és adjon a lelkes hangulathoz napsugaras, szép május 22-iki vasárnapot! Több mint ezer szabolcsi kért Kanadába útlevelet az elmúlt esztendőben. (A »Nyirvidék« tudósilójától.) A kanadai kivándorlás méretei nem csökkentek sehol a kivándorlás ellen megindított agitáció ellenére sem. Szabolcsban is erős a kivándorlási vágy és ez különösen az útlevelek iránt érdeklődők nagy számából állapitható meg. A vármegyei alispáni hivatalnál az elmúlt évben európai államokba 1072-en kaptak útlevelet megszállett területre 1330-an, az Egyesüli Államokba 60-an, Kanadába ezzel szemben 1022-en. A kivándorlási kedv ma sem csökkent és erősebb csökkenése csupán a gazdasági hely zet lényeges javulásától várható. Csütörtök—péntek—s^&mbat Az idei színi szezon legszebb zenéjü operettje: CHOPIN Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével. sa