Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-12 / 107. szám

JSrtrÍRYIDÉK. 1927. május 12. Anyák napja a bnji református egyház iskolájában. Megtartatott május 8-án délután, künn a milleniumi tölgyek alatt. A heves szél is megállt, a nap is ragyogott — örült mindakettő, az anyákkal, a gyermekekkel s az egész közönséggel. Mintegy folyta­tása volt a délelőtti istentisztelet utáni ünnepélyességnek, mikor is az ifjúsági vöröskeresztesek által küldött iskolai eélu ajándékok osz­tattak ki, mintegy válaszul a buji iskolások által Amerikába küldött iskolai vöröskereszt munkákért. Ez szép és tanulságos ünnepség volt, a gyermekeknek is, tanítóiknak is, az egyháznak is. De a délutáni anyák ünnepe szépsége mellett iga. zán megható és értékes. Az iskolai nevelés csúcspontja mintegy az érzések nemes gyön­gédségének kifejlesztése. E nélkül az értelmi képzés inkább fegyverkö­szöntés, támadásra, pusztításra. — Pogány dolog. Kanikullai hőség eső nélkül. A gyermekek, tanítóikkal a töl­gyek alatt elhelyezett ajándékokkal megterhelt asztalok előtt foglaltak helyett, szemben az édesanyák ül­tek, félkörben, köröskörül a hall­gatóság. Kezdődött pedig az örökimádsa­gos Hymnusszal, aztán lelkész szólt a közönséghez, ismételve mintegy a mult és azelőtti szép nap lelki tartalmát, honnan jött, mi célból, mi értékre? Amerika mérhetlen anyagi gazdasága mellett a lelki gazdagságnak is eldorádója. Fő­ként két felséges ünnepe Van éven­ként: egyik a »hálaadas ünnepe« ősszel, midőn az Elnök villamos jelzésére, minden munka érverése megáll néhány percre, mintha az a villamosjelzés" dermedtté tenné az otthon, utcán, gyárban és bárhol lüktető, mozgó életet s mindenki­nek szivét az alázatos hála tölti el s néhány szavas buzgó imában ad hálát Istennek a mult év áldásáért, gondviseléseért. A másik az anyák ünnepe, mi­dőn Amerika jövő népe, az anyai legédesebb gondviselés előtt rak­ja" le örömteljes háláját, az "édes­anyai szeretet oltára előtt. Felséges ünnep e z, midőn egy gazdag nagy nemzet legfőbb áldozásul hódol gyermekei által az édesanyának s ezáltal a családi áldást a legfőbb áldásként és minden emberi bol­dogság kiinduló helyéül ismeri el, ahonnan kél, ahonnan erősödik, ahonnan értékesül mindaz, ami a földi életet ked\«ssé teheti. Ezeket mondta el a lelkész. Utána a gyer­mekek daloltak, énekeltek, szaval­tak, mind-mind alkalmi darabokat, melyek után egy fiúcska egy "kis fogadalmi vers első szakaszát, es­küre emelt kézzel elszavalta, mely­re, mintegy varázsütésre, az egész gyermeksereg, esküre emelt karokkal folytatta, hogy édesanyjok iránt foly vást hálásak és engedelmesek, sze­rető szívűek lesznek. És megindult ki-ki édesanyjához, vivén kis aján­dékát s térdet hajtva adta át édes­anyjának, akik édes könnyek között ölelték keblökre hódoló gyermekei­ket. Aztán a Szózat zendült fel a közönség szivéből, mutatva árva hazánk feltámadásának egyedül biztos útját, eszközét: a munkás, értelmes, szerető családokból ki­induló jövő nemzedék rendületle­nül hűséges tagokká nevelésében! Ily uton, ily nevelők mellett le­het az iskola valóban az egyház és ország veteményes kertje, ahon nan életre ápoló, életre segitő cso­dás erők kelnek. Tudósító. á városi tanács szigora intézkedéssel vet gátat a biciklizés és motorkerékpározás tnltengésének. Ezentúl biciklivel vagy motorkerékpárral nem szabad csak a Kossuth ntca végén lévő vámig haladni. — á Sóstóra csak a kemecsei országnton lehet biciklin vagy motor­kerékpáron kimenni. — Sem az Erzsébetligetben, sem pedig a Sóstón nem szabad biciklizni. - Még vezetni sem szabad a biciklit az erdei ntakon. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) A nyíregyházi biciklizők és mo­torkerekpárosok ellen örökös volt a panasz. Nemcsak az volt a baj, hogy száguldottak, ráijesztettek a járó-kelőkre, hanem főként az oko­zott bonyodalmakat, hogy a bicik­listák nagy előszeretettel keresték fel az erdei sétautakat, a sóstó­erdői utakat és a pihenésre, csendre vágyó sétálókat unos-untalan meg­zavarták a vágtató kerékpárral, a bugó motorral. Nyíregyháza váro­sának magántulajdona, fejlődésé­nek egyik jelentős tényezője, hír­nevének számyatadója, közegészsé­gének egyik biztosítója a gyönyö­rű tölgyes, a messze földön hires Sóstó. Az erdő csendjébe mene­külő embereket, gyermekekeket, a sétálókat védi a város tanácsa, ami­kor kimondja, hogy ezentúl bicik­livel, motoros kerékpárral nem szabad az erdei utakon járni. A Kossuth-utéa végén levő vámház a határ, idáig jöhetnek a- kerékpá­rosok, meg a motorbiciklisek, de tovább egy méterrel sem, mert a rendőr felírja számukat, kihágási eljárás indul meg ellenük, súlyos büntetést kapnak. Akik a Sóstói­uton laknak és a villasoron vaia­melyek házba akarnak biciklin kimenni, külön igazolványt keli' hogy váltsanak. Aki a Sóstóra bi­ciklin vagy motoros kerékpáron akar kijutni, megteheti, de csak a kemecsei országúton, erdei uta­kon semmi esetre sem. A kemecsei uton és az abból eredő dűlőúton mehet ki a kerékpáros a Sóstóra, de ott kinn már nem kerékpároz­hat. A vendéglőig mehet, ott le kell szállania gépéről. A tanács rendkívüli gyűlésen foglalkozott a biciklisták rendszabályozásával és reméli, hogy a szigorú óvóintéz­kedéssel most már biztosítani fog­ja az erdei sétálók nyugalmát. Az Erzsébetligetbe, vagy a sóstói erdő útjaira ezentúl nem mehet egyet­len kerékpár sem, csak gyermek­kocsit szabad ezeken az utakon tolni. A második szabolcsi diák-dahsüinep. ffiájns 22 én Kisvárdán rendezi a Szabolcsi Tanári Kör. Kisvárda község 9 millióval támogatja a nyíregyházi ven­dégek ellátási költségeit — A nyíregyházi katonazenekar is közreműködik. (A Nyirvidék tudósítójától.) A mult évi május 9-én, Nyir­egyházán rendezett első szabolcsi diák-daíosünnep bája és lélekem'e ő hangulata fog az idén, május 22-en, Kisvárdán feléledni, ahová a Szabolcsi Tanári Kör vezetésével mintegy 500 nyíregyházi dalos diák fog kirándulni, hogy kisvárdai da­los testvéreikkel, a magyar dal felemelő hangjai mellett," együtt merítsenek erőt és bátorítást a ma­gyar ifjú életének legszebb munká­jahoz: az integer Magyarország visszaállításához. Az ifjúság neve­lésének, az értelem kiművelése mellett, ma elsősorban az érze.mi világ helyes kiformálása felé kell irányulnia és a jó pedagógusnak minden eszközt meg keli ragadnia hogy a magyar ifjú lelkében min­denkor és minden más érzést elül­muióan ott lobogjon a magyar 'haza és a magyar faj lángoló sze­retete. Igen helyes uton jár a Sza­bolcsi Tanári Kör vezetősége, ami­kor a magyar dal intenzív müve­lésére serkenti, évenként meg­megujuló dalosünnepeivel, a sza­bolcsi tanuló ifjúságot. Elismeré­sünk érte az eszme felvetőjének es végrehajtóinak! A május 22-iki II-ik szabolcsi diák-dalosünnepről a következő részleteket sikerült megtudnunk: A nyíregyházi énekesek vasárnap reg­gel az 5 óra 7 perces vonattal in­dulnak, miután a különvonatra a kereskedelmi miniszter nem adta meg a szokásos utazási kedvez­ményt. A Kisvárdára 6 óra 24 perckor érkező nyíregyházi dalo­sokat az összes kisvárdai közép­fokú iskolák énekesei fogadják a nagyállomáson, innen katonazené­vel vonul ,be a menet az állami reálgimnáziumba. Ez a felvonulás lesz egyúttal a 'felhívás Kisvárda közönségéhez a délutáni dalosün­nepre. A délelőtt folyamán isten­tiszteleten vesznek részt az éneke­sek, megtartják az összpróbákat; fél 12 órakor a katonazenekar tér­zenét ad Kisvárda közönségének vi­szonzásul azért a lekötelező figye­lemért és vendégszeretetért, ame­lyet a vendégek iránt már előze­tesen tanúsított a község képvi­selőtestülete, amidőn az ifjúság és a vendégek ellátására 9 milüó koronát szavazott meg a község pénztárából. 12 órakor ifjúsági ebéd lesz a reálgimnázium udvarán, 1 órakor közebéd a gimnázium tornatermében Kisvárda közönségé­nek részvétele mellett. Délután fél háromkor tartják meg a dalosün­nep első részét a kisvárdai tanu­lóifjúság részére, 4 órakor pedig a nagy közönség számára. Ennék a keretében fog lefolyni az a kedves jelenet, amikor Kis­várda közönsége nevében megko­szorúzzák az iskolák zászlait és ugyanekkor fog katonazenekarunk is két operai számmal közremű­ködni. Az ünnep végeztével uzson­na-vacsorát kapnak a nyíregyházi­ak, hogy 7 órakor utrakészen in­dulhassanak ismét a nagy állomásra, ahonnan a vasúti menetrend sze­rint 19 óra 57 perckor induló ren­des személyvonattal jönnek haza Nyíregyházára, ahová 21 óra 20 perckor fognak visszaérkezni. Egy felejthetetlen napja lesz ez bizonyára a mi tanulóifjúságunk­nak; azzá fogják tenni a dalosün­nepet rendező hölgy- és tanári bi­zottság előrelátó figyelme, Kisvárda község vendégszeretete és magí­nak a dalosünnepnek lelket meg­ragadó mozzanatai. Csak a jóságos Isten legyen könyörületes a kirán­dulók iranyában és adjon a lelkes hangulathoz napsugaras, szép má­jus 22-iki vasárnapot! Több mint ezer szabolcsi kért Kanadába útlevelet az elmúlt esztendőben. (A »Nyirvidék« tudósilójától.) A kanadai kivándorlás méretei nem csökkentek sehol a kivándor­lás ellen megindított agitáció elle­nére sem. Szabolcsban is erős a kivándorlási vágy és ez különösen az útlevelek iránt érdeklődők nagy számából állapitható meg. A vár­megyei alispáni hivatalnál az el­múlt évben európai államokba 1072-en kaptak útlevelet megszál­lett területre 1330-an, az Egyesüli Államokba 60-an, Kanadába ezzel szemben 1022-en. A kivándorlási kedv ma sem csökkent és erősebb csökkenése csupán a gazdasági hely zet lényeges javulásától várható. Csütörtök—péntek—s^&mbat Az idei színi szezon legszebb zenéjü operettje: CHOPIN Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével. sa

Next

/
Oldalképek
Tartalom