Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-05 / 101. szám

1927. május 5. JNÍYÍRY1DÉK. 3 Apolló | Diadal Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap, május hó 5-én, 6-án, 7-én és 8-án LEW18 WALLACE világhírű regénye filmen: BEN HUR Minden idők leghatalmasabb filmje két részben, egyszerre. Rendezte: Fred Nibló. Ramon Novarró a főszerepben. Ben-Hur előadások kezdete: T}jnf|nll\nn hétköznapon 5, 7 és 9 óra, lMUalUflll vasárnap 3, 6, 7 és 9 óra. ínnllnhan hétk öznapon V46, 7*8 és 7*10 óra, AyUliUUdll vasárnap 7*4, lA6, 7*8 és 7*10 óra. Mindkét mozgószinházban egyformán felemelt helyárak. Tisztviselőjegyek ráfizetéssel m ndkét mozgóban érvényesek. Diadal I Apolló A belügyminiszter kiküldötte és a kerületi főkapitány átvették az nj rendőrpalotát. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A kir. államrendőrség nyíregy­házi kapitánysága holnaptól kezd­ve költözködik. A belügyminiszter képviseletében egy miniszteri taná­csos, Ghiczy Tihamér kerületi fő­kapitánnyal a mai napon meg­szemlélte a rendőrség uj palotáját és átvette a palotát a belügyi kor­mányzat nevében a nyíregyházi kir .államrendőrség számára. Ér­tesülésünk szerint most már na­pok kérdése csak a rendőrségnek az uj épületbe való átköltözködése, amelynek befejezése után megnyí­lik a nyíregyházi bejelentőhivatal is. A bejelentőhivatallal együtt in­tézik az államrendőrségen az út­levéllel kapcsolatos • ügyeket és a hivatalt Thoronszky Miklós fo­galmazó fogja vezetni. Gsánky Dénes festőművész is résztvesz a szombat délntán megnyíló nyíregyházi kiállításon. Orbán Dezső^festőmüvész már Nyíregyházára érkezett és megkezdte a kiállítás rendezését. arany parmen, parker pepin, jo­nathán és baíul. Soltész jószágigazgatónak ki­való gyakorlati érzékéről tanúsko­dik az uradalomban most kezde­ményezett baromfitenyésztés. Külön telepen plymuth tyúkok tenyésztésével foglalkozik az ura­dalom már most is oly szép ered­ménnyel, hogy már országos kiállí­tásokon is figyelemre méltó dija­kat nyertek. Körülbelül három órán keresztül kocsizott a kiránduló társaság az uradalomnak saját tenyésztésű ki­váló angol félvéreivel, szebbnél­szebb vetések mellett, gondosan kezelt utakon mig a dél ideje elér­kezvén, az uradalom magyaros ven­dégszeretettel látta ebédül a .tár­saságot. A dél folyamán özv. Jármy Já­nosné kótaji gazdaságában tör­tént meg a te jellen őrzésre alkal­mas állomány felvétele, az előbb emiitett hasonló módon. A szak­értőkből álló bizottság nagy meg­elégedésének adott kifejezést az uradalom pirostarka szarvasmarh a tenyésztésének, mely már most js igen szép tejelési eredménnyel di­csekedhet, amennyiben a jelenle­gi istálló átlag 10 liter tejet tesz ki. Az idő rövidsége miatt a társa­ságnak csak a központi majort volt alkalma megszemlélni, amely a szakértő bizottság véleménye alapján minta-major számba me­hetne, az épületei kifogástalansá­ga, az ott uralkodó tisztaság, az in­tenzív géperőre való berendezett­ség folytán. Az egész major terü­lete villanyvilágítással van ellát­va és a majorban előforduló mun­kákat; takarmány előkészítés, da­rálás, morzsolás, favágás stb. mind az uradalom által saját maga előállított villanyáram segélyével történik . . Majd a társaság ezen szép gaz­daság tulajdonosnőjének magya­ros vendégszeretete után egy ta­nulságos és kellemes nap emléké­vel távozott. A tejellenőrzéssel kapcsolatos!elő­készítő munka során megemlíteni szükségesnek tartjuk elsősorban is Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelőnek, a Szabolcsvárme­gyei Gazdasági Felügyelőség veze­tőjének és hűséges munkatársának Rertl Ferenc járási gazdasági fel­ügyelőnek munkásságát, mert a mar eddig elért eredmények után remélhetjük, hogy ezen kezdemé­nyező lépés nagymértékben fog hozzájárulni Szabolcsvármegye szarvasmarha tenyésztési tenyész­szinvonalának felfokozásához és igy ami a legfontosabb, annak jö­vedelmezőbbé tételéhez. M. K­• ni nflisiandi L IIUlVlllllUB csempészek H 8 illó Páris!| |A' pol lói csak szerdán 1 (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a »Nyirvidék«, hogy Hermann Lipót, Orbán Dezső es a nagy állami aranyérmet nyert Szüle Péter festőművészek kiállí­tást rendeznek Nyíregyházán, amely május 7-én, szombaton dél­után 5 órakor fog megnyílni a városháza nagytermében. Ma dél­előtt nyert értesülésünk alapján azt az örvendetes hírt közölhetjük ol­vasóinkkal, hogy a kiállításhoz csatlakozott Csánky Dénes is, aki a három előbbivel együtt a legki­válóbb modern magyar piktorgár­dához tartozik. Gerevich Tibor mü­kritikus a következőket írja róla: »Nem tudatos reformátor, festői­ségfc nem programmszeril. Ösztö­nös lélek, aki nem kiagyalt teóriá­kat valósit meg, müveit bizonyára magyarázni sem tudja. Ecsetjét belső inspiráció irányítja s ez ve­zeti a megfelelő művészi eszkö­zökhöz. Művészete — ha tudatla­nul és programmtalanui is — ha­tározott állásfoglalás a modern mű­vészet fájdalmas kaoszában. Belső érzését szólaltatja meg s fejezi kl keresetlen művészi eszközökkel. Nem egy problémát próbál fes­tőileg közölni, nem is optikai kí­sérletre használja a természetet, ha­nem meghatódik előtte s ezt a meghatottságát tolmácsolja meg­győzően, érezteti szuggesztív mó­don. Belső hangulatát vetíti a kép­re s ezjsrt van tájainak »lelke«.« ELEGÁNS és DIVATOS COSTUnÖMBgm KÁBÁTOKBAN. RUHÁMBAN/«BlOUSOKMMm Orbán Dezső festőművész, a ki­állítók egyike már meg is érkezett Nyíregyházára és megkezdte a ki­állítás rendezését, ö 19 darab kép­pel vesz részt, amelyek spanyol es provánszí tájképekből és az ő híres virágcsendéleteiből állanak Hermann Lipót 17 képe mind mi­tológiai tárgyú. Csánky Dénes 16 akvarellje olasz és magyar tárgyú tájképek. Szüle Péter 5 képpel sze­repel a kiállításon, egy női fejjel, egy interieurrel, egy olvasó nőt ábrázoló festménnyel és két táj­képpel. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés. Szabálytalanságok a bazai és külföldről im­portált tnrófélék forga­lomba hozatala körül. Külföldre méz csak ónnal belül teljesen bevont bádog tartályokban szállítható. (A Nyirvidék tudósítójától.) A hazai de különösen a kül­földről importált turófélék forga­lombahozatala körül olyan, a fenn­álló 27100—1922. sz. F. M. rende­letbe ütköző szabálytalanságok fordulnak elő, amelyek a fogyasztó közönség megtévesztésére alkalma­sak, amennyiben silányabb minő­ségű áruk a jobb minőség látsza­tát keltő néven és jelzés alatt ho­zatnak közforgalomba. Ezek az esetek — tudottan, vagy jóhisze­műen — főleg a »kevertturók« for­galombahozatalánál gyakoriak, azaz olyan áruknál, amelyek juhturó és közönséges (gyakran sovány) te­héntúró összekeverésével készülnek és a kereskedelemben mégis »cse­mege«, »tavaszi«, »májusi«, »Iiptói«, »feívidéki«, »hortobágyi« stb. — tehát finomabb árura utaló jelző­vel árusittatnak. Az ilyen, különö­sen a külföldről importált áruknál gyakori megtévesztő jelzők egy­részt alkalmasak arra, hogy a kül­földi turófélék javára eső elfogult­ság révén is — hazai turó.terméke­ink elhelyezését veszélyeztessék,— másrészt pedig a fennálló törvényes rendelkezésekbe is ütköznek. A turófélék forgalmát szabályozó 27100—1922. számú F. M. rende­let 3. §. c. pontja, továbbá a 6. §-a értelmében ugyanis »keverttu­rót« csakis ilyen néven, minden más jelző mellőzésével szabad fon­galomba hozni, a turófélék meg­jelölésére pedig a fenti rendelet 2—4. §-aiban megállapított elne­vezéseket az áru tartályán, vagy csomagolási burkolatán szembetűnő és könnyen olvasható módon keli feltüntetni. Az áru minőségét ma­gyar nyelven jelző feliratok pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom