Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-05 / 101. szám

JNfYÍRYIDÉK. 1927. május 5. Ünnepelem az Édesanyámat. Az érzések mélyen a szívbe rejtve élnek. Nagyon ió azonban néha önmagunkban öntudatossá tenni egy-egy magasztos szem érzésünket és kivirágoztatni azt, hogy az életünkbe fonódvla széppé tegye egy napunkat. A mély érzések kivirágzása a szeretet és az öröm. Az édesanyák napján a gyermekszív legszebb szeretetét kell kivirágoztatnunk ünnepélyes örömmé. Május második vasárnapján világszerte gyermekek ünneplik az édesanyjukat. Minden ember szentképet hoz magával születésekor a lelkében: Isten képét és az édesanyjáét. — Ezekhez csatlakozik a férfi lelkében a harmadik szentkép: a hitvesé. Drága öreg kollégistáim Íróasztala fölctt mindenütt ott függ a kereszt, jobbra tőle az édesanya, balra a menyasszonyuk képe. A három szentkép. A szobákat látogatva, titkon néha virágot tüzünk melléjük, A virág azt mond ja az öreg diáknak: Megbecsülöm a szentképeidet. Az édesanyák napján egy szentképet koszorúznak virággal a kicsi és nagy gyermekek. Ki tudná az Édesanyját szebben, igazabban ünnepelni, mint a cserkész, a nyitott lélek, a mély érzések, a szépségek embere? Május 8-át, az Édesanyák napját az idén a magyar cserkészfiuk a szeretet diadalünnepévé fogják avatni. A megelőző cserkészgyülésen az Édesanyáról beszélgetnek. A vezető mesél a fiuknak az őrangyalról aki minden lépésünket aggódó szemmel kiséri; a szeretetről, amely betegségen, rosszaságon, megbántáson és minden nyomorúságon át is mindig ugyanazzal a melegséggel öleli a fiát és ki nem hűl, meg nem hal soha, még ha minden más megdermed is körülöttünk; a hangról, amely gagyogni, beszélni tanított, az élet titkait lelkünkbe lopta, buzdítva, óva, vigasztalva, felemelve, megbocsátva, könyörögve mindig köröttünk muzsikál és álmainkban, késő öregség éjszakáin is visszavisszacseng majd szelíden, melegen; a puha kezrői, amely a családi fészket szeretettel béleli és életünket a férfikor hasadásáig gyengéd simogatással irányítja, vezeti; a szívről, az Isten kincses, kosárkájáról, amelynek kincseiből gyerekkacsóval kezdtünk szedegetni és most is, később is egyre szedegetünk és amíg mi közben gazdagszunk, ő mindenét nekünk adva, ott marad kifosztottan, szegényen; vagy Isten gyertyájáról, aki gyermekeinek világítva, közben lassan felőrlődik, elfogy maga... Idősebb fiuknak mesél az egy igazi aszszonyról, és a tisztaszemii cserkészifju női ideáljáról, amelyet a két szentképnek megfelelően csak kétféle néven nevezhet; »Édesanyám« és »gyermekeim« édesanyja^- vagy mesél a soha e< nem ho" mályosodó ideálról, az édesanya szeretetéről, amelyet ugyanolyannak lát az öreg, a férfi, az ifjú, mint a gyermek, mig minden egyéb körülöttünk más a férfi szemnek, mint a naiv gyermek szemének. »Ha gazember lesz a fiából és mindenki megveti, bitangnak mondja, az az egyszerű öregaszszony akkor is ugy hivja: édes fiam! — és ha kegyelmes ur lesz, ezrek parancsolója, kincsek ura, az az egyszerű öregasszony akkor is ugy kérdi este

: jó voltál-e ma fiacskám ?« Nagyon közel hozza az ilyen beszélgetés a fiukat az édesanyjukhoz. És gyűlés után minden fiu hazamegy és megcsókolja az 'édes anyja kezét. Május második vasárnapján minden cserkészfiu egy szál virágot ad az édesanyjának és imádkozik érte. és ettől fogva a saját születése napján is mindig az (kiesanyját köszönti és neki ad virágot a magyar cserkész, mert neki köszöni az életét. Virágot vivő küldöttség keresi fel^ a csapat jótevő mamuskáit (zászlóanya) és felköszönti a csapat nevében. Délután diszgyülést vagy díszünnepélyt rendez a csapat, amelynek középpontjában az Édesanya álljon. Rola szól beszéd, szavalat, ének. Egy kis ünnepély szegényház ban vagy elaggott nők menhelyén, ahol a liliomos fiuk az elhagyott, szomorú édesanyák életébe lopnak egy futó mosolygást, a legszebb áldozata volna a cserkészetnek az Édesanya szentképe előtt. Nem adok sok gondolatot; ugy érzem, nincsen szükség reá. Megfuvom az öröm harsonáját: Magyar cserkészvezetők, az édesanyák napján a lelketek diktálta formában, nagy-nagy melegséggel ünnepeltessétek a fiaitokkal a teremtő Isten legszebb gondolatát: az Édesanyát! Avassuk cserkészünneppé az Ő napját! Május 8"án minden cserkészsziv feléje dobbanjon és a szivek nagy szeretethadjáratát őszinte érzéssel vezényelje a tiszt, a parancsnok. Semmiféle beszéd, költői szóáradat nem fogja meg ugy a fiuk lelkét, mint ha azt látják, hogy az ő vezetőjük, akire mint a férfiasság ideáljára néznek fel, a kicsi gyermek egyszerű szeretetével csókol kezet az édesanyjának. Igy érlelődik hitvallássá a fiu lelkében az élet nagy törvénye, hogy bármi lesz is belőlünk, az édesanyánknak mindig a régi, egyszerű kis fia maradunk. Május 8-a a legegyszerűbb, legnagyobb szeretet ünnepnapja. Testvérek, ünnepeljük az édesanyánkat! Dr. Koszterszítz József Negyven miskolci jogász jön Nyíregyházára a szombati táncmulatságra. Kulturdélután a Kossuth-reálgimnázmm dísztermében. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi leányok között bizonyára nagy örömet fog kelteni az a hír, hogy a miskolci jogakadémia Verbőczy Bajtársi Egyesülete május 7-én, szombaton délután 6 órakor kulturdélütánt rendez a Kossuth-reálgimnázium dísztermében, amelyet táncmulatság fog követni a »Korona«-szálló nagytermében. A kulturdélután műsora a következő : 1. Zenekari nyitány. Előadja a Verbőczy Bajtársi Egyesület zenekara. 2. Hiszekegy. Előadja a Verbőczy Bajtársi Egyesület énekkara 3. Megnyi Dénes vezér. 4. Vonósnégyes. Előadják a zenekar tagjai. 5. Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán vetitettképes előadása Egy 3. Megnyitó. Tartja Koppány a »Felvidéki várromok és a hozzájuk fűződő mondák«-rói. '6. Beríot: Hegedűverseny. Hegedűn előadja Huszovszky Sándor. Zongorán kiséri Székely Zoltán. 7. Nem! Nem! Soha! Előadja a Verbőczy Bajtársi Egyesület énekkara. A miskolci jogakadémia egész tanári kara, kíséretükben pedig 40 joghallgató jön át szombaton Nyíregyházára s igy táncosokban nem lesz hiány. Belépődíjak: A kulturdélutánra: ülőhely 2 pengő, diákjegy 80 fillér. A táncestélyre: páholyjegy 10 pengő, család jegy 6 pengő, személyjegy 2 pengő. A meghívó felmutatása kötelező. A kulturdélután pontosan 6 órakor kezdődik. A rendezőség ezúton is kéri az érdeklődők pontos megjelenését. Fejlődik a tejellenőrzés Szabolcsvármegyében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése szempontjából nagyfontosságú és kezdeményező lépés történt április hó 29-én Szabolcsvármegyében, amennyiben megalakult Nagyhalász község és vidéke tejellenőrző körzete. A Szabolcsvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség kezdeményezése folytán ezen munkásság fentnevezett napon Rétköz községben kezdődött özv. Herceg Odeschalchy Zoárdné uradalmában. Ezen fontos aktuson a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium részéről dr. Pazár Géza m. kir. gazdasági felügyelő, Szabolcsvármegye részéről Mikecz István alispán, dr. Kausay ödön járási főszolgabíró és Barkóczi Aladár tb. főszolgabíró, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Meissner Károly s. titkár, a Szabolcsvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség részéről Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő és Bertl Ferenc járási m. kir. gazdasági felügyelő, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület részéről Papp Géza titkár, Nagyhalász község részéről Rittli Gyula főjegyző jelent meg. Fentiekből álló bizottság megszemlélve az ellenőrzésre bejelentett anyagot, ezt ellenőrzésre alkalmasnak találta és egyhangúlag elhatározta, hogy megtekintett anyaggal egy éven keresztül a tejellenőrzést le fogja folytatni. Az ellenőrzés kétféleképen fog eszközöltetni u. m. m. egyik része zsír vizsgálattal egybekötött ellenőrzés alá e£ik, míg a többi állat tisztán tejelés szempontjából lesz ellenőrizve. A megejtett szemle után a bizottság a herceg Odeschalchi Zoárdné uradalmát tekintette meg, az uradalom jószágigazgatójának: Soltész Aladárnak és Nagy László központi segédtisztnek kalauzolása mellett. Különösen a most meginduló komlótermesztés volt az érdeklődés középpontja, amennyiben öt és fél kat. holdon az uradalom bácskai, lengyel és tolcsvai golding komló termesztésére rendezkedett be. Igen érdekesek az uradalomnak mütrágyázási kísérletei is; nagy területen folytat az uradalom dohánytermelést. Az uradalomnak modernül berendezett kendergyárában dolgozza fel az uradalom által termelt és a környéki földbirtokosoktól vásárolt kendert; melyek legnagyobb része mint gazdasági kötelék, dohányzsinegek kerülnek forgalomba. A kender áztatásához szükséges vizet a Tiszából nyeri az uradalom, mely mintegy 2 kilométer hosszú csatornán hatalmas szivattyúk segélyével jut el a kendergyárig. Nagy gyönyörűséggel szemlélte a társaság az uradalomnak mintegy 115 hold kiterjedésű gyümölcstermesztését, melyen mind virágzásban levő almafa volt; mint látvány is íd' jthetetlen. Az almafa fajtái: Pénteken, A budapesti Magyar Sziibázban 100-adszor, Nyíregyházán l-ször kerül színre Ivain világhírű operettje: Csókról csókra Titkos Ilona szerepét játsza: Koronkay Rózsi Molnár Vera szerepét játsza: Szigethy Annus Berky Lili szerepét játsza: G. Székely René Csortos Gyula szerepét játsza: Solti Rezső Kertész Dezső szerepét játsza: Bánó Mihály Dénes György szerepét játsza: Pattantyús M. Z. Molnár szerepét játsza: Endrődy Miklós losopo — lazz-Band! Világsláger!