Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-05 / 101. szám

JNfYÍRYIDÉK. 1927. május 5. Ünnepelem az Édesanyámat. Az érzések mélyen a szívbe rejt­ve élnek. Nagyon ió azonban né­ha önmagunkban öntudatossá ten­ni egy-egy magasztos szem érzé­sünket és kivirágoztatni azt, hogy az életünkbe fonódvla széppé tegye egy napunkat. A mély érzések kivi­rágzása a szeretet és az öröm. Az édesanyák napján a gyermek­szív legszebb szeretetét kell kivi­rágoztatnunk ünnepélyes örömmé. Május második vasárnapján világ­szerte gyermekek ünneplik az édes­anyjukat. Minden ember szentképet hoz magával születésekor a lelkében: Isten képét és az édesanyjáét. — Ezekhez csatlakozik a férfi lelké­ben a harmadik szentkép: a hit­vesé. Drága öreg kollégistáim Író­asztala fölctt mindenütt ott függ a kereszt, jobbra tőle az édes­anya, balra a menyasszonyuk ké­pe. A három szentkép. A szobá­kat látogatva, titkon néha virágot tüzünk melléjük, A virág azt mond ja az öreg diáknak: Megbecsülöm a szentképeidet. Az édesanyák napján egy szent­képet koszorúznak virággal a kicsi és nagy gyermekek. Ki tudná az Édesanyját szebben, igazabban ünnepelni, mint a cserkész, a nyi­tott lélek, a mély érzések, a szép­ségek embere? Május 8-át, az Édesanyák napját az idén a ma­gyar cserkészfiuk a szeretet diadal­ünnepévé fogják avatni. A megelőző cserkészgyülésen az Édesanyáról beszélgetnek. A ve­zető mesél a fiuknak az őrangyalról aki minden lépésünket aggódó szemmel kiséri; a szeretetről, amely betegségen, rosszaságon, megbántáson és minden nyomo­rúságon át is mindig ugyanazzal a melegséggel öleli a fiát és ki nem hűl, meg nem hal soha, még ha minden más megdermed is kö­rülöttünk; a hangról, amely ga­gyogni, beszélni tanított, az élet titkait lelkünkbe lopta, buzdítva, óva, vigasztalva, felemelve, megbo­csátva, könyörögve mindig köröt­tünk muzsikál és álmainkban, ké­ső öregség éjszakáin is vissza­visszacseng majd szelíden, mele­gen; a puha kezrői, amely a csa­ládi fészket szeretettel béleli és éle­tünket a férfikor hasadásáig gyen­géd simogatással irányítja, vezeti; a szívről, az Isten kincses, kosárká­járól, amelynek kincseiből gyerek­kacsóval kezdtünk szedegetni és most is, később is egyre szede­getünk és amíg mi közben gazdag­szunk, ő mindenét nekünk adva, ott marad kifosztottan, szegényen; vagy Isten gyertyájáról, aki gyer­mekeinek világítva, közben lassan felőrlődik, elfogy maga... Idősebb fiuknak mesél az egy igazi asz­szonyról, és a tisztaszemii cser­készifju női ideáljáról, amelyet a két szentképnek megfelelően csak kétféle néven nevezhet; »Édes­anyám« és »gyermekeim« édesany­ja^- vagy mesél a soha e< nem ho" mályosodó ideálról, az édesanya szeretetéről, amelyet ugyanolyan­nak lát az öreg, a férfi, az ifjú, mint a gyermek, mig minden egyéb körülöttünk más a férfi szemnek, mint a naiv gyermek szemének. »Ha gazember lesz a fiából és mindenki megveti, bitangnak mondja, az az egyszerű öregasz­szony akkor is ugy hivja: édes fiam! — és ha kegyelmes ur lesz, ezrek parancsolója, kincsek ura, az az egyszerű öregasszony akkor is ugy kérdi este : jó voltál-e ma fiacskám ?« Nagyon közel hozza az ilyen beszélgetés a fiukat az édesanyjukhoz. És gyűlés után minden fiu ha­zamegy és megcsókolja az 'édes anyja kezét. Május második vasárnapján minden cserkészfiu egy szál virágot ad az édesanyjának és imádkozik érte. és ettől fogva a saját szüle­tése napján is mindig az (kiesany­ját köszönti és neki ad virágot a magyar cserkész, mert neki kö­szöni az életét. Virágot vivő küldöttség keresi fel^ a csapat jótevő mamuskáit (zászlóanya) és felköszönti a csa­pat nevében. Délután diszgyülést vagy dísz­ünnepélyt rendez a csapat, amely­nek középpontjában az Édesanya álljon. Rola szól beszéd, szavalat, ének. Egy kis ünnepély szegényház ban vagy elaggott nők menhelyén, ahol a liliomos fiuk az elhagyott, szomorú édesanyák életébe lop­nak egy futó mosolygást, a leg­szebb áldozata volna a cserkészet­nek az Édesanya szentképe előtt. Nem adok sok gondolatot; ugy érzem, nincsen szükség reá. Megfuvom az öröm harsonáját: Magyar cserkészvezetők, az édes­anyák napján a lelketek diktálta formában, nagy-nagy melegséggel ünnepeltessétek a fiaitokkal a te­remtő Isten legszebb gondolatát: az Édesanyát! Avassuk cserkész­ünneppé az Ő napját! Május 8"án minden cserkészsziv feléje dobban­jon és a szivek nagy szeretethad­járatát őszinte érzéssel vezényelje a tiszt, a parancsnok. Semmiféle beszéd, költői szóáradat nem fog­ja meg ugy a fiuk lelkét, mint ha azt látják, hogy az ő vezetőjük, aki­re mint a férfiasság ideáljára néz­nek fel, a kicsi gyermek egyszerű szeretetével csókol kezet az édes­anyjának. Igy érlelődik hitvallássá a fiu lelkében az élet nagy törvé­nye, hogy bármi lesz is belőlünk, az édesanyánknak mindig a régi, egyszerű kis fia maradunk. Május 8-a a legegyszerűbb, leg­nagyobb szeretet ünnepnapja. Testvérek, ünnepeljük az édes­anyánkat! Dr. Koszterszítz József Negyven miskolci jogász jön Nyíregyházára a szombati táncmulatságra. Kulturdélután a Kossuth-reálgimnázmm dísztermében. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi leányok között bi­zonyára nagy örömet fog kelteni az a hír, hogy a miskolci jogaka­démia Verbőczy Bajtársi Egyesü­lete május 7-én, szombaton délután 6 órakor kulturdélütánt rendez a Kossuth-reálgimnázium dísztermé­ben, amelyet táncmulatság fog kö­vetni a »Korona«-szálló nagytermé­ben. A kulturdélután műsora a kö­vetkező : 1. Zenekari nyitány. Előadja a Verbőczy Bajtársi Egyesület zene­kara. 2. Hiszekegy. Előadja a Verbő­czy Bajtársi Egyesület énekkara 3. Megnyi Dénes vezér. 4. Vonósnégyes. Előadják a ze­nekar tagjai. 5. Bruckner Győző dr. jogaka­démiai dékán vetitettképes előadása Egy 3. Megnyitó. Tartja Koppány a »Felvidéki várromok és a hoz­zájuk fűződő mondák«-rói. '6. Beríot: Hegedűverseny. Hege­dűn előadja Huszovszky Sándor. Zongorán kiséri Székely Zoltán. 7. Nem! Nem! Soha! Előadja a Verbőczy Bajtársi Egyesület ének­kara. A miskolci jogakadémia egész tanári kara, kíséretükben pedig 40 joghallgató jön át szombaton Nyír­egyházára s igy táncosokban nem lesz hiány. Belépődíjak: A kulturdélutánra: ülőhely 2 pengő, diákjegy 80 fillér. A táncestélyre: páholyjegy 10 pengő, család jegy 6 pengő, sze­mélyjegy 2 pengő. A meghívó fel­mutatása kötelező. A kulturdélután pontosan 6 óra­kor kezdődik. A rendezőség ez­úton is kéri az érdeklődők pontos megjelenését. Fejlődik a tejellenőrzés Szabolcsvármegyében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése szempontjából nagyfontos­ságú és kezdeményező lépés tör­tént április hó 29-én Szabolcsvár­megyében, amennyiben megala­kult Nagyhalász község és vidéke tejellenőrző körzete. A Szabolcs­vármegyei m. kir. Gazdasági Fel­ügyelőség kezdeményezése folytán ezen munkásság fentnevezett napon Rétköz községben kezdődött özv. Herceg Odeschalchy Zoárdné ura­dalmában. Ezen fontos aktuson a m. kir. Földmivelésügyi Miniszté­rium részéről dr. Pazár Géza m. kir. gazdasági felügyelő, Szabolcs­vármegye részéről Mikecz István alispán, dr. Kausay ödön járási főszolgabíró és Barkóczi Aladár tb. főszolgabíró, a Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara képviseletében Meissner Károly s. titkár, a Sza­bolcsvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség részéről Kauzsay Ti­bor m. kir. gazdasági főfelügyelő és Bertl Ferenc járási m. kir. gaz­dasági felügyelő, a Szabolcsvár­megyei Gazdasági Egyesület ré­széről Papp Géza titkár, Nagyha­lász község részéről Rittli Gyula főjegyző jelent meg. Fentiekből álló bizottság meg­szemlélve az ellenőrzésre bejelen­tett anyagot, ezt ellenőrzésre al­kalmasnak találta és egyhangúlag elhatározta, hogy megtekintett anyaggal egy éven keresztül a tej­ellenőrzést le fogja folytatni. Az ellenőrzés kétféleképen fog eszkö­zöltetni u. m. m. egyik része zsír vizsgálattal egybekötött ellenőrzés alá e£ik, míg a többi állat tisztán tejelés szempontjából lesz ellen­őrizve. A megejtett szemle után a bizottság a herceg Odeschalchi Zoárdné uradalmát tekintette meg, az uradalom jószágigazgatójának: Soltész Aladárnak és Nagy László központi segédtisztnek kalauzolása mellett. Különösen a most meg­induló komlótermesztés volt az ér­deklődés középpontja, amennyiben öt és fél kat. holdon az uradalom bácskai, lengyel és tolcsvai gol­ding komló termesztésére rendezke­dett be. Igen érdekesek az urada­lomnak mütrágyázási kísérletei is; nagy területen folytat az uradalom dohánytermelést. Az uradalomnak modernül berendezett kendergyá­rában dolgozza fel az uradalom által termelt és a környéki földbir­tokosoktól vásárolt kendert; me­lyek legnagyobb része mint gaz­dasági kötelék, dohányzsinegek ke­rülnek forgalomba. A kender áz­tatásához szükséges vizet a Ti­szából nyeri az uradalom, mely mintegy 2 kilométer hosszú csa­tornán hatalmas szivattyúk segé­lyével jut el a kendergyárig. Nagy gyönyörűséggel szemlélte a társaság az uradalomnak mintegy 115 hold kiterjedésű gyümölcster­mesztését, melyen mind virágzásban levő almafa volt; mint látvány is íd' jthetetlen. Az almafa fajtái: Pénteken, A budapesti Magyar Sziibázban 100-adszor, Nyíregyházán l-ször kerül színre Ivain világhírű operettje: Csókról csókra Titkos Ilona szerepét játsza: Koronkay Rózsi Molnár Vera szerepét játsza: Szigethy Annus Berky Lili szerepét játsza: G. Székely René Csortos Gyula szerepét játsza: Solti Rezső Kertész Dezső szerepét játsza: Bánó Mihály Dénes György szerepét játsza: Pattantyús M. Z. Molnár szerepét játsza: Endrődy Miklós losopo — lazz-Band! Világsláger!

Next

/
Oldalképek
Tartalom