Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-26 / 119. szám

Nyíregyháza, 1927. májas 26, * Csütörtök XLYIIL évfolyam. 119. saám JSfnRYIDÉK SI6fls«t«tl árak H«lyb«n *a vMéhwn: Mra 8*60 p»ngí. N««y«4évra 7-80 m&atobMksek te teatttask Mgc&afey, Alap . FSemrkMzM FihWiiiirt Kinek a kívánságára hívta randevnra Reskó Magda Begre Albertet? Alapította JÓBA ELEK i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. kMstt t VERTSE IC ANDOR. «aagnnmraii - nüwniMirw wmma^mmmmmm t«s4e ém fela«f<Shlv»Ul: 3ZÉ0HEMYI-UT 9. SZÁM. Tsléten sreám UO. PssUchsqua : A közönség egyszerre feszül­tebb érdeklődést kezd tanusitani a csobaji gyilkosság főtárgyalása iránt. Elhangzott a vád korona­tanujának a vallomása, Reskó Magda a volt uradalmi háztar­tási alkalmazott szemébe mondta Begre Albertnek, hogy hazug­ság minden szava és a valóság csakis az, amit ő mond. Amit pedig ez a leány vallott, az perdöntő fontosságú, ha kitűnik minden kétséget kizáróan, hogy Begre Albert valóban beismerte előtte a gyilkosság elkövetését. Lehet, hogy a ma reggeli, vagy délutáni tárgyalás meghozza a nagy fordulatot, ámbár Begréék nyugodt viselkedéséből nehezen várható, hogy megtörjenek. Tegnap délután negyed négy órakor folytatták a főtárgyalást. Reskó Magda áll ott ismét az elnökkel szemben és újra meg­ismétli, hogy Begre kiment vele a temetőbe és ott egy éjszakán elmondta, miként ölte meg Csobaji Józsefet. Ennek a randevúnak a tisz­tázására törekszik a főtárgyalás elnöke. Megkérdi Reskó Mag­dától, igaz-e, amit mond, vájjon nem Pándy tiszthelyettes kivánta a randevú megtartását? Nem azért történt a randevú, hogy valamiféle vallomást csikarjon ki Begréből. Reskó Magda beismeri, hogy amikor Begre randevúra hivta, megígérte, hogy ott lesz, de szólt Stein irodatisztnek, hogy értesítse a csendőröket, mert Begre a temetőben beszélni fog. Stein László nyomban meg­erősíti ezt a kijelentést. Igaz, Reskó Magda bejelentette neki az esti randevút és ő azonnal Bájra ment, ahol értesítette a csendőröket, akik csak a késő esti órákban indulhattak Cso­bajra. A főtárgyalás elnöke ezután megállapítja Reskó Magda előtt, hogy a délelőtti vallomásában az egész randevú kérdést más­ként adta elő. Most már mondja meg őszintén, nem érzi-e annak szükségességét, hogy vallomását egyéb részleteiben is módosítsa? Reskó Magda határozott han­gon, kipirultán mondta: Nincsen. Begre Albert három év óta udvarol Reskó Magdának. Dr. Bálint védőügyvéd az iránt érdeklődik Reskó Magdá­tól, hogy a temetői randevú al­kalmával megigérle-e Begrének, hogy szerelmével boldogítja, ha viszont kijelenti, hogy ő a gyil­kos ? Reskó Magda azt mondja, hogy ilyent nem igért Begrének Most Reskó Magda édes­anyjának kihallgatása követke­zik. Elmondja, hogy Magdának háromév óta udvarol Begre Albert, de leánya nem akart hozzá menni feleségül. Hit mondott el bizalmasan Reskó Magda Sallainak, a baptisták prédikátorának? Sallai, a baptisták prédikátora jelentkezik újra vallomásra. El­mondja, hogy mikor a csend­őrök közreműködésével négy­szemközt beszélt Begrével, a csendőrség arra kérte, hogy beszéljen hasonló bizalmasság­gal Reskó Magdával is. Miután a leány nem hivő, ez a kérés akadályokba ütközött, de a tiszta igazság kiderítése érdekében még is teljesítette. Reskó Magda a prédikátorral való beszélgetés során azt mondotta, hogy Begre Albert vasárnap randevút kért tőle a temetőbe. Ő teljesítette óhaját és kérte Begrét, vegye el feleségül. Ha ezt megígéri neki, nem tagad meg tőle sem­mit, részesiti bensősőges sze­relmében. Az övé lesz, de előbb mondja el őszintén mi terheli a lelkiismeretét, mondja el, mi­ként ölte meg Csobaji Józsefet. Amit Begre óhajtott, az a ran­devún teljesült is. Ekkor aztán Begre meg kezdte vallomását és mindent elmondott. Mikor a gyilkosságot beismerte, ő hár mat köhentett, előjöttek a les­b3n álló csendőrök. Begre szemrehányóan mon­dotta neki: hát ezért csalt ki a 5 temetőbe, hogy itt eláruljon? Begre Albert kijelenti a főtárgyaláson, hogy nem történt semmi közötte és Reskó Magda között. Amikor Sallai prédikátor igy ismerteti Reskó Magdolna val­lomását, Begre Albert indula­tosan szól közbe: Méltóságos elnök úr kérem, nem igaz, a temetőben nem volt semmi közöttem és Magda kö­zött, Reskó Magda nem volt az enyém. Ezután Sallai peredikátor foly­tatja a bizalmas vallomás ismer­tetését. Én — mondotta — igy szóltam a leányhoz : Nézze Mag­dolna leányom, én egy tisztessé­ges leányról ezt nem hiszem, amit most maga nekem itt mon­dott. Egy tisztességes leány nem teszi azt meg, hogy odaígéri ma­gát annak a férfiúnak, aki őt szereti, csak azért, hogy egy vallomást erőszakoljon ki be­lőle . . . A főtárgyalás elnöke a kérdés további boncolgatásának vé • get vet és Magyar Erzsébet ki­hallgatása következik. Magyar Erzsébet ngy ismeri Reskó Magdát, mint aki hazndni tud. Nagyon lényeges vallomást tett Magyar Erzsébet, községi szü­lésznő. Elmondotta, hogy amikor Begre Albert nála járt, hogy egy cipójavitást megbeszéljenek, a vele egyházban lakó Reskó Magda is odajött és k ezet fogott Albert­tel. Este Begre Bájból jött, ekkor felkértem, hogy ne jöjjön, ha nem tiszta a lelkiismerete, mert Magda cselvetó és veszedelmet hoz reá. Magdát én bazudozónak ismerem. A gyilkosság ntán egy rohanó alakban felismerte az egyik tann Begre Bélát. Igen fontos vallomást tesz Qöde András földműves is. Elmondja, hogy Begre Bélával haragban van, de Alberte nincs miért ha­ragudnia. A gyilkosság előtti na­pokon többször látta Begre Al­bertet, amint a Csobaji-kastély körül ólálkodik. Leskelődött a lépcsőnél, az ablaknál is. Ö a gyilkosság időpontjában az ispá­néknál volt, itt hallotta a rette­netes dörrenést, azonnal kirohan­tak a házból és arra világosan emlékszik, hogy egy rohanó alak surran el mellettük. Olyan közel volt hazzájuk, hogy ő a karjával is elérhette volna, Sötét volt, de igy is határozottan felismerte a futó alakban Begre Albertet. Ma délelőtt folytatták a tanú­vallomásokat, amelyek nem nyúj­tottak különösebb szenzációt. Bán Sámuel, Tétény Miklós, Czégény Imre, Kovács János tanitó, Boruch János felfüggesz­tett adóügyi jegyző, a 13 éves Saláta József, Virág József mondják el, hogy mit tudnak az ügyről. Nagy derültséget kelt a karakterisztikus falusi ember Szilágyi Sámuel vallomása. Albert végezni fog Csobaji Józseffel. A vád egyik erős pillére az a párbeszéd, amely Szilágyi Sámuel Begréék közeli rokona és Virágos József között folyt le. A csendőrség bizalmas uton értesült róla, hogy a báji szövetkezet előtt Szilágyi Sá­muel a Begre-fívérekre igen terhelő kijelentést tett. Elmondotta, hogy Begre Béla igy szólt hozzá: Albert végezni fog Csobaji Józseffel, nem tudom mikor, de végezni fog vele. A csendőrség a párbeszéd tudo­másul vétele után Csobajon a Róth-féle vendéglő udvarán az is­tálló mellett, egy szénakazal fede­zetének felhasználásával mégis- • mételtették a párbeszédet. Azt is mondta, hogy ha Cso- < „A főjegyző urat is A tanuk arra is emlékeztek, hogy a párbeszéd során Szilágyi a főjegy zőre vonatkozólag is súlyos kije­baji Gyula kiteszi a lakásából, őt is felgyújtják. Virág kérdezett, Szilá­gyi felelt. Ezt a jelentős bizonyítási adatot erősítették meg a ma délelőtt ki­hallgatott tanuk közül Vitéz Balkay főjegyző, Bogár Andor csendőr, Kanuti, Garabuni tiszthelyettes. Kihallgatta a bíróság Pándi József tiszthelyettest is, de ő lényegében kevés adatot szolgáltatott. Arra vo­natkozólag kérdezték, ki, hogy a temetőben rendezett randevún hal­lotta-e Begre Albert kijelentéseit, amelyeket Reskó Magdolnának tett? Pándy tiszthelyettes nem hal­hallotta. gajdeszbe küldjük" lentést tett. Nem csoda, ha kitör a népharag, hiszen nincs mit enni. rolytatasa az 5-ik oldalon. Bérmaajándéknak szép és olcsó imakönyvek nagy választékban FERENCZINÉL , Városház-palota. Telefon: 31B. Egyes szára ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom