Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-25 / 118. szám

JNdfÍRYlDéiC. 1927. május 25. Beruházások. A képviselőház egyik legutóbbi ülésén bejelentette a pénzügyminiszter, hogy beruházási célokra 165 millió pengőt irányzott elő. Ez a tekintélyes sőt viszonyaink szerint nagy ősszeg kétségkívül előre fogja juttatni a magángazdaságot, segíteni fog a munkanélküliségen és olyan szükségletek kielégítéséhez fog vezetni, amelyek gazdasági életünket lendületbe fogják hozni. A beruházási javaslat tehát egyik főtényezője lesz a magángazdaságok szanálásának, szóval annak a kormányprogrammnak, amelyet a miniszterelnök keresztül vinni óhajt s az egységespárt szükségesnek, időszerűnek és célirányosnak látott. Erről tehát már mint teljesített ígéretről számolhatunk be. A beruházások terjedelme olyan széleskörű, hogy felöleli az állami igazgatás minden kategóriáját, a súlypont mindazonáltal az u. n. gazdasági minisztériumokra van helyezve. Különösen a földmivelésügy és kereskedelmi tárca részesülnek jelentékeny előirányzásokban. Az előbbi 42.5 millió pengő beruházásban részesül, melyek elsősorban vízügyi és termésértékesitési célokra fordíttatnak, de vannak összegek kontemplálva tenyészállatok vásárlására, szikes talajok javítására, helyes öntözési módszer keresztülvitelére, kertészet és gyümölcsészet fejlesztésére, valamint a műtrágyázás előmozdítására. Az előirányzott munkálatok teljesítése kétségtelenül óriási perSpek tivát tár jövőbeli mezőgazdasági életünk elé, rendezésével sok olyan kérdésnek, amelyek eddig a kellő összegek hiányában mellőzésben részesültek. A másik produktív tárca: a kereskedelmi, az államvasutakkal együtt szintén körülbelül 40 millió pengő beruházásban részesül, melynek felerésze csaknem kizárólag útépítésre szolgál. Tekintettel arra, hogy a közbejött világesemények következtében az útépítés és karbantartás terén több mint tíz évvel visszamaradtunk, ez a tétel egyik legsürgősebb és legjelentősebb. Jó utak nélkül nincs se lüktető gazdasági élet, se művelődési egymásrahatás, ezért meg kell állapitanunk, hogy a beruházási jaA mai női típus. Irta és a nyiregyházi Mansz kulturasljén előadta dr. Rakovszky Iván volt belügyminiszter, Nyíregyháza város országgyűlési képTlseíője. I. Érzem, hogy hallgató közönségem csodálkozva néz reám, mikor itt a nőről — és épenséggel a modern nőről tartok felolvasást. Én, aki ebben a városban mindig, mint komoly politikus, elborult államférfiúi képekkei hallattam szavamat, az ország komoly dolgairól, most egyszerre egészen más témához nyulók. Témához, mely valahogyan a beltetrisztika és a pszihologia határán van s amelyre joggal mondhatják a jelenlevő hallgatók, — elsősorban hölgyek, — hogy mit ért az efélékhez egy kopaszodó nyugalmazott politikus. Mi politikusok azonban naprólnapra látjuk, hogy a mi mesterségünkbe miként avatkozik bele mindenki, akár ért hozzá, akár nem, s ezért jól esik, ha néha visszaadhatjuk a kölcsönt. Én alig láttam még irót, aki ne kontárkodott volna bele a politikába a maga írásműveiben, de gyakran a való életben is. A pszihologusok és filozofusok is, amióta áll a világ, elmondják véleményünket a politikáról. Elvégvaslat fején találta a szöget, mikor ezt a kérdést tartja elsősorban eltntézendőnek. Az előbb említett öszszege

n kivül több mint 11 millió pengő van előirányozva postai és távirati beruházásokra s igy tulaidonképen ez az összeg is a kereskedelmi tárca javadalmazására jut.' A népjóléti minisztérium 10 millió pengő beruházásban részesül, melynek legnagyobb része kórházépítésekre és kórházi felszerelésekre van előirányozva. Köztudomásu dolog, hegy e téren is sok a pótolni és tennivaló s bár a megállapítottnál tízszerte nagyobb összeg is ikönnyen elkelne e tárca javadalmazására a megállapított összeg mé^'s több az első segélynyújtásnál. "A kultusztárca 18 milliója majdnem kizárólag népiskolák és tanyai iskolák építésére szolgál s igy megállapíthatjuk, hogy a csepeli kikötő rendezésére fordított összegen kivül a beruházási előirányzat legnagyobb része a magyar vidék istápolására fordittatík. A beruházási javaslat szerint 165 millió pengő utolsó fillérig belekerül a magyar gazdasági élet vérkeringésébe, bizonyosra vehető tehát, hogy ennek a nagy akciónak rendkívül nagy gazdasági hatásai lesznek és fejlődésünket nagy lépéssel fogja előbbre vinni. Vasvári Pá! eenteMárinmi üimepség Tiszabűdön. A Budapesti Vasvári Pál lör álía! emelt emléktábla, a Tiszabüd község áldozatkészségéből megfestett Vasvárikép és az Erdélyből Vasvári elestének helyéről ideiglenesen elhozott emléktábla ünnepélyes leleplezése. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Gyönyörű májusi vasárnap. Verőfényes nap mosolyog biztatóan, meleg szeretettel. Sugárzó, boldog arcok várakoznak kora reggel a Kossuth téren a Nyírvidéki Autobuszvállalatnak Tiszabüd és Nyíregyháza között közlekedő 1. számú hatalmas autójára. 8 óráig várunk az egyre érkezőkre, koszorút hozó küldöttségekre, amikor megindulunk. A sofför mellé ülök és az egy órás túrát beszélgetéssel rövidítem. Kalmár Antal a sofför nev'e, jóizü, értelmes ember, 17 éves működik pályáján. 1926. október 18-tól jár Nyíregyháza és Tiszabüd között és a mai napig összesen 47.216 kilométert szaladt be kitűnő kocsiján. Naponta 150 kilométert és h«tenkint háromszor napi 350 kilométert jár le. Naponta 200—250 utas fordul meg az autóbuszon. Dicséri a tirpák lovakat nagyon, nyugodtak, nem ijedősek, pedig a hatalmas kocsi számára meglehetősen szűk a különben kitűnő karban tartott büdszentmihályi országút. Egy

jegy hetivásár napján mintegy 400 szekeret kell előznie, de baj sohasem történt. Természetesen apróbb elgázolások esnek azért az állatvilágból. Mult év októbere óta 16 darab kutya, 7 csirke, 2 galamb, 1 pulyka és 1 nyúl az eredmény. Bizony enélkül nincs. Az állatok ügyetlenek, váratlanul vetődnek a motor elé és hirtelen fékezést nem alkalmazhat, nehogy a bentülő utasok összeverjék a fejőket. Gyönyörű rozs és búzatáblák mellett robogunk 35—40 kilométeres sebesség mellett és csakhamar beérünk az ünnepi színben pompázó Büdszentmihály községbe. _ Innen már lépésben haladunk Tiszabüdre, minduntalan megállunk, hogy felvegyük az ünnepségre igyekvőket. Kilenc óra előtt tíz perccel érkezünk meg a tiszabjüídi diadalkapu elé, ahol Kende Miklós községi főjegyző fogad bennünket és magyaros vendégszeretettel invitál házába, ahol kitűnő frissítőt kapunk. ünnepi mise Kilenc órakor a templomtéren felállított díszsátorban ünnepi mise, melyet Lázár Béla szentszéki tanácsos, tiszabüdi gör. kath. lelkész celebrál fényes segédlettel. A tágas templomtér szüknejc bizonyul a Tiszabüd, Büdszentmihály, Tiszalök, Nyíregyháza, Hajdúnánás Deb rec£n és Budapestről érkező áhítatos közönség részére. Felejthetetlen megkapó kép: az ezer és ezer fejtől hullámzó hatalmas tömeg, melyet a lovasbandériumok, dalárdák, önkéntes tűzoltók és leventecsapatok szoros négyszöge zár be . Az ünnepi mise után egy óra szabad időnk van a leleplezési ünnepségig és ezt az időt Korniss Ferenc dr. nagybirtokos szíves meghívására a Korniss-kastély és park megtekintésére szenteljük. 14 katasztrális hold remek ízléssel parkírozott területen épült a tiszta barokk-stilu impozáns riatiszta barokk-stilü impozáns hant in den szépsége érvényesül a belső térhatásokban és az épület külsején. A kastély 32 szobája egyegy külön kis remeke az építő és ipari művészetnek. Hatalmas könyv tár a világirodalom jeles reprezentánsa. Az olasz renaissance ebédlőben pazar villásreggeli várja a kastély szépségeiben gyönyörködő díszes vendégsereget, mely bucsut mondva a ház szíves látásában fáradhatatlan úrnőjének, 'a házigazdával együtt a főispán és alispán fogadására siet. A vármegye vezetőinek fogadása. Délelőtt fél 11 órakor az autón érkező Kállay Miklós dr. főispán és Mikecz István alispán fogadására özönlik az ünneplő község és a diszes vendégsereg közönsége. A Mikecz Ödön dr. ügyvéd kíséretében érkező főispánt és alispánt K

ende Miklós községi főjegyző üdvözli a diadalkapu előtt: Községem hazafias közönsége nevében meleg szeretettel üdvözlöm méltóságtokat, amidőn a község és vármegye történelmi nevü nagy szülöttjének Vasvári Pálnak oentennáriumi ünnepségén megjelenni kegyeskednek. Feledhetetlen lesz e ;i

ap Tiszabüd község életében, mert hős fiának Vasvári Pálnak az emléke előtt — a többi előkelő vendégek között — méltóságtokat is'áldozni látja e minden jóra és hazafias érzésre fogékony re ha nekik szabad más dolgába avatkozni, az a viszonosság elvénél fogva nekem sem lehet tilos. És ha az én most előadandó elmefuttatásom nem is lesz nyeresége az irodalomnak, az vigasztal, hogy talán azzal sem veszi ett volna a világ, ha különböző korokban irók és filozofusok nem avatkoztak volna bele az állammüvészet mesterségébe. Női típusokról akarok beszélni. Vájjon van-e egyáltalában női tipus? A közfelfogás azt tartja, hogy minden nő egyforma. De ezt csak akkor mondjuk, mikor mondjuk, hogy a nőt sohasem leharagszunk rájuk. Viszont azt mondjuk, hogy a nőt sohasem lehet kiismerni, mert ő még saját magára sem hasonlít mindig. Ezt viszont még csak akkor szoktuk mondani, ha a nők miatt saját magunkra haragszunk. Ezekből a közkeletű frázisokból tehát nem lehet kiindulni. Van-e női típus? Ha végig nézünk azokon az emlékeken, amelyeket a történelem a régi idők nevezetességre jutott nőszereplőirői részünkre fenntartott, azt fogjuk látni, hogy egy-egy korszak körülbelül azonos kiváló tulajdonságokban bővelkedő nőket tartott érdemesnek arra, hogy nevüket a történelemnek átadja. A görögök a művészi lelkű nők ( emlékét hagyták az utókorra. A legendás női alakok közül a múzsák örvendettek a legnagyobb tiszteletnek, az élők sorából viszont Saphó emlékét őrizzük ma is, ki a világirodalom egyik legkiválóbb lírikusa volt. Sokat szoktuk emlegetni ugyan Xantippét is. Nincs azonban kizárva, hogy ö is esztétikus érzésének az áldozata, mert tudvalevő, hogy a filozófus férjek házi viselkedésükkel néha joggal szokták felháborítani a csínt és tisztaságot kedvelő feleségeket. A rómaiak története a minta családanyát örökítette meg az utókor számára. Lucrétia neve azért lett örökéletű, mert inkább öngyilkos lett, ha tökéletes feleség nem tudott lenni. Cornélia, a Grachusok anyja pedig azért hagyta a nevét az utókorra, mert fiait kiváló nevelésével erélyes, bátor és erős férfiakká tette. Némi változást mutat a rómaiak későbbi története. A caesari korban a céltudatos és nagyszabású, de eszközökben nem válogatós Cleopatra kezdi meg a nevezetes nők sorát, hogy azután az Ag

1rippina tipus, az erőszakos és erkölcsi skrupulus nélkül való császárnők irják be neveiket a történelembe. A végletek egymást szokták követni. A római császárság erőszakos asszonyaival szemben a keresztény középkor a szehléletü nőket emelte fel a történelmi magaslat polcára. A XV. század s az azt követő kor az erélyes, cselekedni tudó asszonyok emlékét őrizte meg. Jeanne d'Arc az orleansi szűz, a magyar Lór.áníffy Zsuzsanna és Dobó Katica, az olasz—francia Medicsi Katalin, az angol Stuart Mária ennek a cselekvő és akaraterős női típusnak a képviselői,. Első pillanatra talán meglepőnek látszik és mégis megteszem, hogy melléjük állítom a francia történelem erkölcseiben szegényebb, de kormányzati tehetségben és energiában hozzájuk hasonlítható courtizane-jait, a Pompadourokat és Dubarry grófnőket. Más eszközökkel jutottak ugyan a hatalomhoz, mint amazok, viszont azonban éppen olyan kitartással és energiával tartották a markukban azt. A mult század azután egészen uj tipusu női nevezetességeket dobott a felszínre: a pedagógusokat. A tudomány művelése és a tudományos oktatás férfimeserség volt egészen a XIX. század elejéig. Ekkor tűnik fel a tanítónő és tanárnő tiszteletreméltó alakja a katedrákon s világszerte tűntek fel közöttük kiváló pedagógus elmék, akik bizony erős konkurrenciát csinálnak a férfiaknak.