Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-25 / 118. szám

1927. május 25. JNÍYÍRYIDÍK. 3 nép. Vasvári tüzes lelkének soha ki nem alvó parázsa által felgyújtott hazafias érzésünk melegségével fo­gadjuk méltóságtokat, mint a vár­megye népének örömében és bá­natában egyaránt készséggel részt vevő hü vezetőket! Utána a bájos kis Papp Etelka gyönyörű virágcsokrot nyújtott át a főispánnak e bátor csengő han­gon elmondott szavak kíséretében : Kívánjuk, hogy a jó Isten so­káig éltesse méltóságos főispán urunkat szeretett magyar hazánk és vármegyénk javára! A magyarruhás Árki Jolánka pe­dig az alispánnak nyújtott át egy remek csokrot bájos pirulással el­mondott kedves szavakkal.. <. Kállay Miklós dr. főispán meg­hatottan köszönte meg a szép fo­gadtatást és az ünneplő közönség élén az alispánnal és az előkelő \«ndégekkel a eentennáriumi ün­nepség színhelyére sietett. A eentennáriumi ünnep­ség. Vasvári Pál szülőháza előtt gyü­lekezik az ünneplő közönség és a most gör .kath. lelkészi lakásul szolgáló épületnek főfalán három erekíve várja hófehér selyem teri­tővel takarva a leleplezési ünne­pélyt. A ház előtt virágokkal és nemzetiszínű zászlókkal díszített hatalmas dobogó a szónokok ré­szére, előtte szék- és* padsorokban az ünnepi közönség előkelő vendé­gei foglalnak helyet, míg a téren és a főutcán, ameddig a szem lát, im­pozáns tömeg várakozik feszült fi­gyelemmel. A főispán a középen Kor.tjss Ferencné és az alispán között ül, tőle két oldalt a gör. kath. püspök­ség képviselője Melles 'Géza kano­nok és a budapesti Vasvári Pál Kör kiküldöttei ülnek élükön a mia­gyarruhás dr. Fehéregyházy Va­lérné. A díszes közönség soraiban ott látjuk Szabó Sándor dr. ország­gyűlési képviselőt, gróf Dasse wlry Istvánt, Kubassy Béla dr. főszol­gabírót, Doroghy Farkss Ákos dr. székesfővárosi tanácsjegyzőt, Papp János gör .kath. kanonokot, Papp Gyula gör .kath. esperest, Borbély Sándor dr. árvaszéki ülnököt, Péchy Gábor dr. és Pöppel Sán­dor szolgabirákat, Nánássy Oláh Tibor földbirtokost, Orbán Ferenc gazdasági felügyelőt, Orbán Balázs századost, Ábrámovszky János dr. és Walter Géza dr. pénzügyi titká­rokat, Veress Gábor polg. iskolai igazgatót, Szalay Gyula és Alföldy Károly polg. iskolai tanárokat, Új­helyi "Sándor polgári, Varga And­rás tiszalöki, Draviczky László büd­szCntmihályi, Bodnár tiszadobi fő­jegyzőket, Kiss György járásbiró­sági alelnököt, Csongvay Géza dr. kir. közjegyzőt, Chriszt Béla or­vost, Vasváry Sándor dr. ügyvédet, Hadady Imre dr. városi tanácsno­kot, Lengyel Endre káptalani fő­intézőt, valamint a környék közsé­Áldozó csütörtökön délelőtt avatja fel Gednly Henrik püspök az ev. templom megnjitoit és kibővített orgonáját, s ennek végeztével le­leplezik az elemi iskola lépcsőházának falába helyezett evangélikus hősi halottak márvány­tábláját. A templomi ünnepély 10 órakor kezdődik. — Az emlék' táblát leleplező ünnepi beszédet Szohor Pál városi főjegyző, az e?. egyház pénzügyi bizottságának elnöke mondja. A Nyirvidék tudósítójától.) \ nyíregyházi evangélikus egy­házközség híveinek példás áldozat­készségéből Áldozócsütörtök ünne­pén jelentős eseményeknek lesz színhelye az ev. templom s az ev. központi elemi iskola. Akkor fogják felavatni s átadni rendelte­tésének a templom uj orgonáját, melyet 140 millió korona költ­séggel hozatott rendbe s bővítte­tett ki az egyházközség. Az uj orgona ezzel Nyíregyháza zene­kultúrájának egyik legszebb s leg­jelentősebb eszköze lesz. Az ünnepély hangulatát méltó­kép fogja fokozni az a másik je­lentős mozzanat, meiy a központi elemi iskola udvarán fog lefolyni. Az iskola lépcsőházában, az eme­leti rész két falában helyezték el márvány táblára irva azoknak az evangelikus hősöknek a névsorát, akik életüket áldozták a legszen­tebb földi célokért, a nemzet éle­téért. Háromszáztizenhat hősi ha­lott neve hirdeti a nyíregyházi ev. egyház híveinek áldozatos honsze­relmét, akiknek a nevéhez még csat­lakozni fog egy pár név. A lélekemelő kettős ünnepélyre az egyház ezidei igazgató lelkésze, Paulik János a következő meghí­vót bocsátotta ki: A nyíregyházi evangélikus egy­ház f. évi május 26-án, Áldozó­csütörtökön délelőtt 10 órakor fogja felavatni megújított orgoná­ját s a világháborúban hősi ha­lált halt evang. hősök emléktáb­láját a követtező sorrendben: /. A templomban•' 1. Közének. »Erős várunk«. 2. Szószéki beszéd: Paulik János lelkész. 3. Az egyházi énekkar éneke. 4. Orgonaavató beszéd, ima és áldás: Geduly Henrik püspök. 5. Halk orgonaszó, harangozás és Miatyánk a hősök emlékére. 6. Hirdetések, áldás. 7. Közének. II. A központi iskola udvarán: 1. Harangszó és a lelkészi kar s presbytérium vezetése mellett ki­vonulás a templomból az isko'a udvarára. 2. Magyar Hiszekegy. Énekli a Városi Dalárda. 3. Ünnepi beszéd: Szohor Pál városi főjegyző. 4. Szavalat. 5. Gyászinduló. Katonazenekar. 6. Az emléktáblák megáldása­Geduly Henrik püspök. 7. Himnusz. Katonazenekar. Erre az avató ünnepélyre a városunkban székelő összes egy­házakat, katonai és polgári ható­ságokat, hivatalokat, iskolákat, tes­tületeket, egyesületeket stb. vala­mint egyházunknak hiveit tiszte­lettel s hazafias együttérzéssel meghívom. geinek előkelőségét. A Magyar Hiszekegy eléneklésé­vel kezdődik délelőtt 11 órakor a eentennáriumi hármas ünnepség és a Büdszentmihályi Iparos Dalkör meglepő készültséggel, fegyelme­zett előadásban énekli Szabados Hiszekegyét ,Kiss András karnagy szakavatott vezetése alatt. A szülési emléktábla leleplezése. Krajnyák Gábor szentszéki taná­csos, a Vasvári Pál Kör igazgató elnöke lép a dobogóra és nagy­hatású beszédben leplezi le a Vas­vári Pál Kör által emelt emléktáb­lát. Tiszabüd nagyközség — mon­dotta - az Árpádok idejéig be­nyúló múltjában monostor volt. Igy a tiszántúli kereszténység egyik gócpontja, a magyarok Istenének imádságps hajléka volt. Ezen a megszentelt földön jártak a Bátho­ryak, a Bessenyeiek és a Rákó" cziak. Ez az ősi magyar föld, Sza­bolcs vezér földje, ihlette, lelkén csókolta meg Vasvári Pált e köz­ség finonlelkü fiát, hogy a köz­ségre dicsőséget hozzon.' A magyar lélek hozott minket ide, hogy a magyar tüz, a ma­gyar szeretet mellett ünnepeljük e hajlék szülöttjét, e helység egy­kori nemes lelkületű lelkipásztorá­nak a fiát, a 48-i nagy idők di­cső hősét, mártírját, a magyar sza­badság lánglelkü hirdetőjét. Március 27-én országos emlék­ünnep kenetében örökítettük meg a Nemzeti Muzeum falain azt a helyet, ahonnan a magyar szabad­ság szent igéit hirdette, ma pe­dig születése helyét jelöljük meg emléktáblával. Átadom ime ezt az emléktáblát Tiszabüd közönségének. Fehér márványból készült az emléktábla, mert Vasvári Pál lelke is tiszta fe­hér volt, _ arany betűkkel hirdeti Vasvári Pál emlékét, mert az ő neve a magyar történelem lapjain is aranybetükkel van feljegyezve. Hirdesse ez az emléktábla" Vas­vári Pál szellemét, hirdesse azokat a tiszta, őszinte hazafiúi erényeket, amelyekkel Vasvári Pál ékeskedett s amelyekre különösen most, ha­zánk mai szomorú állapotában olv nagy szükség van. De fel a szi­vekkel! Vasvári Pál él, élni fog, mert Vasvári Pál szelleme u'jra a magyar szivekbe költözött! A nagyhatású beszéd közben le­hullott a fehér selyemtakaró és előcsillant az aranybetűs vakítóan fehérmárvány.tábla:" Vasvári Pálnak e hajlék dicső szülöttjének emlékére állitotta a Vasvári Pál Kör 1826—1926. Most Szabó Károly segéd jegyző szavalja el frenetikus hatást kelt­ve Id. Petrasovszky Leó Vasvári Pál cimü gyönyörű ódáját, amely után Bánkovy Kornél büdszentmi­hályi r. kath. plébános a következő ünnepi beszédet mondja: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ünnep van ma. Tiszabüd köz­ség százéves születési évfordulóját ünnepli nagy szülöttjének, a nem­zet fiának Vasvári Pálnak. Büszke magyar lélekkel tekint e kis házra, amely száz évvel ezelőtt Hazánk­leendő nagy fiának ringatta kicsi bölcsőjét, itt született Vasvári Pál. íme disztokba kötött anyakönyv fekszik előttem, mely történelmi bi­zonyítékkal igazolja a tényt, — mit tagadni annyi, mint tagadni hogy a nap az égen ragyog — hogy Vasvári Fejér Pái Tiszabüd községben született. Fejér Pálnak hivták. Apja Fe­jér Pál gör. kath. pap az 1826. ju­lius 14-én született fiát is Pál név­re keresztelte. Itteni gyermekkorá­ról nem tudunk, mert kicsi korá­ban Nyirvasváriba költöztek a szülők. Atyja, lelkésze Tiszabüd község­nek, törhetetlen lelkű magyar, aki a kis Pál gyermekbe is beleoltja a magyar hazaszeretet csiráját. Ké­sőbb a tehetséges ifjú a piaristák­intézetébe Nagykárolyba kerül. Vallásos, hazafias nevelést kap. Onnan pestre megy egyetemre. — IItt már a szép tehetségű ifjú bon­togatja szárnyait. Vezérszónoka az ifjúságnak. Lángoló magyar, tü­zes szónok, de nem meggondolat­lan és lobbanékony, hanem eszes és lovagias. Mindenki szereti. El­végzi az egyetemet. Irogat is tör­ténelmi rajzokat és ekkor veszi fel írói névként a Vasvári nevet. Pá­lyázatot is nyer a Kisfaludy Tár­saságnál. Magasabb körök is észre­veszik. Éppen irodalmi munkássá­gára való tekintettel a gróf Teleki Blanka és Leöwey Klára leányne­velő intézet tanára lesz. Azonban Szerdán, m* jus hé 25-en este- 8 őrekor I g » ^^ * kiváló JglCRO (LtfJjpl gyermekprimadonna ^^ • felléptével, színre kerül Szelvények ráfizetéssel érvényesek. Ráfizetés: Páholy 3 P 20 fillér. Zsöllye 80 fillér. Támlásszék 40 fillér. Vadvirág operett 3 felv. JÖN Biborruhás nő JÖN

Next

/
Oldalképek
Tartalom