Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-03 / 99. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1527. május 3. Darányi emléke, l A mult század kilencvenes évei- i ben erős harcot vivott egymás­sal az u. n. merkantilis és agrárius irányzat. — A Magyarország in­dustrializálódását végrehajtó bank­érdekeltségek a liberális korszak­ban jelentékeny politikai hata­lomhoz jutottak, érvényesülésük és előretörekvésük igen hátra szori­szoritotta az agrárius érdekeket. — Ennek ellensúlyozására a gazdakö­zönség élénk publicisztikai tevékeny séget és szervezkedést fejtett ki s igy előtérbe került az időközben el­felejtett gondolat, hogy Magyaror­szág kétharmada közvetlenül a földből él s igy ez a termelési té­nyező nem lehet mostoha gyer­meke a nemzeti politikának. Igy került vissza a köztudatba, hogy az elhanyagolt magyar föld meg­m Ívelésének és birtokviszonyainak fejlesztése, illetve rendezése első­rendű nemzeti feladat: Magyaror­szág elsősorban agrárius állam. A felvetett eszméknek és gondolatok­nak alkalmas emberre volt szüksé­gük, hogy gyakorlatilag megvaló­suljanak s a' millenáris években ki is került a magyar közéletből a leg­alkalmasabb tényező, a most el­hunyt Darányi Ignácz személyé­ben." Tizenkét éven keresztül gondoz­ta, mint földmivelésügyi miniszter, tárcája ügyeit s ez az idő a ma­gyar földmivelésügy történetében kórszakalkotó. A Darányi Ignác mi­niszterségéig elhanyagolt s arány­lag kis összegekkél dotált földmi­velési tárca, egyike lett a legjelentő­sebbeknek. Nevéhez az alkotások, szervezések és agrárpolitikai törvé­nyek egész sorozata fűződik, ő volt az első, aki messzelátó szociálpo­litikai érzékkel látott hozzá a kisem" berek, a földmivelési napszámosok jólétének megalapozásához. A fi" íokszera által elpusztított magyar szőlőgazdaság fonnyadtan esengett a segitőkéz után; a Darányi-féle szőlőrekonstruKciós akció után új­ra nekilendült bortermelésünk, cse­megeszőlőinket vágyakozóan keres­ték az európai nagy városok Ínyen­cei. Állattenyésztésünk az ő pár éve alatt hihetetlen lendületet nyert, az ő munkásságának eredménye, hogy állatállományunk minősége még a háború túlhajtott szükségletei után is a legkedvezőbb színvonalon áll, mennyisége pedig ma sem csök­kent. Állategészségügyi törvényünk és berendezéseink azon a színvona­lon állanak, mint a Nyugat legmű­veltebb országaié. Vizszabályozás és haltenyésztés, erdőgazdaság és vadtenyésztés Darányival emelkedik arra a jelentőségre, mély a nyugati gazdák legteljesebb elismerését vivta ki. A szövetkezeti mozgalom elhin­tett magvait ő nevelte terebélyes fává a kisemberek, mező-gazdasági munkások jogviszonyait ő rendezte először, az általa megindított propa­gandára emelkedtek fel a munkás­házak ezrei. Végtelen gazdag és sok oldalú tevékenységénél csak sze­rénysége volt nagyobb, mellyel az érdemeket hol munkatársaira, mi­nisztériumának tisztviselőire, hol pedig a gazdasági egyesületekre hárította. Hosszú áldásos élet után kidőlt sorainkból" a magyar föld­nek egyik legszeretőbb munkása. Legyen pihenése könnyű abban a földben, amelyért annyi gondolat­tal verejtékcseppel és lelkesültség­gel áldozott. Nyíregyháza város polgármestere felhívja a közönség figyelmét a Tiszántúl egyetlen folyóiratának támogatására. Debreceni egyetemi tanárok előadása a folyóirat propagálása céljából. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Szombaton jelentős irodalmi és tudományos vonatkozású esemény színhelye volt a Kossuth reálgim­názium díszterme. Előkelő nagy közönség jelent meg itt, hogy meghallgassa a Debre ceni Szemle c. tudományos folyóirat érdekében propagandát kifejtő tudósokat, Mílleker Rezső és Hankiss jános dr. egyetemi tanárokat. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság­hoz Kardos István kulturtanácsnok intézett lelkesítő beszédet, amely­ben kifejtette az előkelő szellemi értékeket jelentő uj folyóirat támo­gatásának szükségességét Szabolcs és Nyíregyháza kulturája szempont­jából. Mint a mese Csipkerózsája, itt a Tiszántúlon álmát aludta a tudományos érdeklődés. A királyfi csókja ébresztette fel százados ál­mából Csipkerózsát és ennek a ki­rályfinak ébresztő varázsával hat a Tiszántúl közönségére a debre­ceni egyetem munkásainak tevé­kenysége, a Tiszántúl egyetlen tu­dományos folyóiratának, a Debre­ceni Szemlének megjelenése. Ez a folyóirat fokozza itt a tudásvágyat és olyan kulturális missziót fejt ki, amelyet készséggel fog felkarolni Nyíregyháza közönsége is. A folyóiratot az előadáson meg­jelent számosak közül többen meg­rendelték, kitöltve azt a gyűjtőivel, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester következő bevezető felhivasa ajánl a közönség figyelmébe: A polgármester felhívás a tudományos folyóiratról Nyíregyháza város Közönségéhez ! A debreceni egyetem két tudós és agilis professzorának szerkesz­tésében megjelenő Debreceni Szem­lét ajánlom a város kultura iránt fogékony közönségének meleg és megértő jóindulatába. Ez a gyönyörű kiállítású, magas színvonalú folyóirat a Tiszántúl ma­gyar szelfemi életének akar irányí­tója, élesztője és krónikása lenni. Kell-e á Bessenyei irodalmi ha­gyományait ápoló nyíregyházi kö­zönség előtt megokolnom, hogy mit jelent és milyen hivatása van a nyíregyházi kulturtörekvéseket fe ál­dozatosan felkaroló tudományos folyóiratnak? Azt hiszem, hogy Nyíregyháza város közönsége ezt megérti es szív beli ügye lesz ennek az uj virulást jelentő folyóiratnak a felkarolása. És semmi mást, csak megértést kér a Debreceni Szemle a nyíregy­háziaktól. Ezért kérem a város művelt kö­zönségét, hogy előfizetésükkel tá­mogassák a magyar nemzeti mive­lődés virágát fakasztó, minden hó­napban gazdag tartalommal meg­jelenő folyóiratot. Nyíregyháza, 1927. április 30. Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. A kínai kérdé s Kardos István kulturtanácsnok előadása után MiHeker Rezső egye­temi tanár tartott nagy érdeklődés­sel fogadott, uj adatokat feltáró előadást a kinai eseményekről. Kina — mondotta — nagy átala­kulás előtt áll. Anglia elvesztette Kinában eddigi hatalmát és befo­lyását. Amióta Kina társadalmának egy uj rétege alakult ki az Európá­ban egyetemet végzett ifjúságból, annak a civilizációnak, amelyet ez az uj réteg képviselt, óriási átalakí­tó hatása kezdett érvényesülni. El­vesztette a talajt lába alól az a ke­reszténység, amelynek fizetett misz­Szionáriusi burkolt katonai ágensek­voltak, akik minden megtérített ko­ponyáért öt dollár jutalmat kaptak. A kereszténység szent eszméit sárba tiporták és elérkezett az idegenek hatalmának csődje. A kínaiak jól látták a németek kinullázásában, miként lehet beékelődő idegenekkei elbánni. Ez a hatalmas erejű nép nem tudja megbocsátani, hogy a mozi, a bőrcsizma és az európai civilizáció egyéb eszközének isme­rete óta szegényebb, hogy igényeit mesterségesen fokozták. Jól látták HÉTFŐM, csak 1 napi®! LAGERLCF ZELIMA Nobeldíjat nyert regénye filmen Gösta Berling A teljes film 12 felvonásban egyszerre. Kedden, csak egy napin Bohnen Mihály és Kuguette Duflos parádés filmje: A rózsalovag Strausz Richárd szerelmi játéka 10 felvonásban. Fdoibilkiráiy Sláfcerburleszk. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. az európai civilizáció hibáit és az évszázados hagyományokat többre becsülik ennek a civilizációnak ké­tes értékű, rájuk nézve egyenesen veszedelmes hatásainál. Aki ismeri a kinaí viszonyokat, jól tudja, mi­lyen nevetséges állítás az, hogy Kinában bolsevizmustól kell tar­tani. Ez itt lehetetlen gazdasági, évezredes erkölcsi hagyományok egy évezredes kultura mellett. Az sem igaz, hogy Kinában táborno­kok csapatai vonulnak most egy­más ellen. A rossz terméssel sújtott vidékek rablótámadásai nyugtala­nítják a szomszédos területeket. Mílleker előadása a Kínáról ér­kező tendenciózus tudósításokkal szemben a valóságot tárta fel és az előadást hálásan fogadta lelkesen megtapsolta a közönség. Progresszívek és konzervatívok csatája Minthogy a francia szeminárium előadásának közönsége is erősen gyülekezett és a teremben már ál­lóhelyet sem lehetett kapni, a kö­zönség nagy- sajnálatára a másik előadó Hankiss [ános dr. csak rö­viden összefoglaló előadást tartha­tott a modern irodalomról, a kon­zervatív és az uj irodalom hívei­nek összecsapásáról, amely éppen a napokban zárult le kölcsönösen békés és megegyező nyilatkoza­tokkal és amely csatározások az irodalmi élet igaz értékeire nem voltak soha nagyobb hatással. — Adyt magát tehát a tulajdonkép­peni Ady-kérdést kikapcsolta az előadó, amikor a tárgyilagosság tá­volságából nézve a progresszív és a konzervatív ellenfelek csatázásá­ról szólott. Tévedés, mondotta, hogy az Adyzmus kérdését meg le­het magyar porondon oldani. — Amit támadnak az ujak költészeté­ban, az nem magyar. A »l'art pour l'art« elve sem 'magyar, de már mint francia elv is régen elavult, nincs miért foglalkozni veje, har­colni ellene. A dekadensek is egy letűnt kor képviselői, épp igy "a szimbolizmus is nyolcvan eszten­dős már, semmi ok nincs /á, hogy hadakozzunk ellene. Ami azt illeti, hogy az Adyzmus híveinek mü­veiben nincs logika, nem szabad igy vádként hangoztatnunk, hisz a versben a szavaknak nem az a szerepe, mint a prózában, a vers­ben a szavak muzsikalitása igen jelentős hatóerő. Nálunk nincs ér­telme a harcnak, az egész kérdés nem egyéb kivonási műveletnél: vonjuk ki a modern magyar lírából azt, ami abban francia és meglát­juk, hogy ami benne marad, azt magyarnak, elfogadhatónak, nem vitathatónak fogjuk találni és nem látjuk olyan veszedelmesnek az iro­dalmi ellentétek immár tizenöt esz­tendeje fejünk felett lebegő Damok­les kardját. Hankiss professzor ezután mé­lyen a lelkekbe hatóan, költői szár­nyalással győzte meg a hallgató­ságot a tudományos kérdések iránt való érdeklődés magasztosságáról, szükségességéről. El bennünk a vágy olthatatlanul a maradandó ér­tékek, az eszmék magassága, a tudomány tisztultabb világa után. Érezzük ezt a honvágyat, de a tu­domány nem ad egyszerre szár­nyakat, előbb tollakat ad és ki-ki a" maga számára gyűjti ezeket a későbfi szárnyakká erősödő tolla­kat. Olvassuk, terjesszük az uj tu­dományos folyóiratot, a Debreceni Szemlét, járjunk ott v ahol eszme­pillék szállanak, ahol uw tudáshoz juthatunk. . Aki nem akar kárt szenvedni téli ruhájába, molykár elleni megóvásra Szentmiklóssy szűcsnél, Széchenyi-tér 6„ aílQl nyersbőrök kifejtését jutányos Man elvállalom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom