Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

2 JNfYIRYIDÉK. 1927. május 1. JB/ZTOJ CNYHC OOKOIÍD& nitásának. Ez persze szerencse dolga. A mai olasz nemzet boldog örököse a régi Rómának és a régi nagysá­gok művészi kincseinek. Hogy immár szorosabb és ba­rátságosabb viszonyba kerültünk velük, örvendenünk is kell az ő jólétük emelkedésének és távol áll tőlem, hogy Afelett egy pillanatig is keseregjek, bár egy kis indokolt irigykedés mellékzöngéjét alig tu­dom leküzdeni a lelkemben. Csak arra kívántam rámutatni, hogy micsoda nagy fontossággal bir "egy állam életében az idegen­forgalom kultusza, aminek érdeké­ben minden lehetőt el kell kö­vetni. Ha nekünk nincsenek világra szóló régi műremekeink, amik vonz­zák az idegent, kellemessé kell szá­mukra tenni az itt tartózkodást és az idejövetelt előzékenységgel, ol­csósággal, a vendéglátás ezernyi eszközével, hogy azokat a termé­szeti kincseket, amik viszont a mi gyönyörű hazánknak még megma­radt 'területén is ezerszámra kínál­koznak s különösen gyönyörű fek­vésű fővárosunkat, amelyhez ha­sonló szépséges város nincsen Európában, megkedveltessük. És örömmel kell vennünk min­den fejlődést, minden külső szé­pülést, ami vidéki városaink arcu­latán is tapasztalható, mert a szép és művészi érték kibeszélhetetlen hatalom. A lira emelkedése rá a megcá­folhatatlan bizonyíték. Sasi Szabó László. vei hatott. A vezetése alatt álló kiváló egyházi zenekar és énekkar egyedülálló volt csaknem az egész országban, Pécs klasszikus zenei élete, amely a XIX. század elején már virágzó, a 70-es években már hirneves dalárdája van, zenekara' - majd vonós quartettjei, amelyek zöme a Beethoven-kultusznak él. 1870. december 19-én Beethoven születésének századik évfordulója alkalmából a «Pécsi Dalárda» egy nagyszabású ünnepélyt rendezett, amelyen Hölzl is megjelent. A hangverseny fényes erkölcsi si­kere és a dalosok tökéletes éneke olyannyira magával ragadta az ősz Hölzlt, hogy enthuziaszmuszában odaadta a szent ereklyét. Sírva adta át ama megnyugvással, hogy «oIyan egyesületnek adom, amely egye­sület a nagy Mesternek szellemét megértette, majd müveinek töké­letes előadásával ~egybeforrt». 1910-ig, tehát 40 évig volt a Pécsi Dalárdánál, majd ekkor átadta összes nyereménytárgyait és mu­zeális értékű anyagát, a pécsi vá­rosi múzeumnak, aliova azóta min­den olyan dokumentum kerül, ami a királydijas Pécsi Dalárda első­ségét dicsőíti. A Rákóczi-ut 11. szám alatt, az I. emelet 6-os szá­mú teremben, a zenei relikviák sarkában, a Hölzl relief és a ki­Vietórisz Pál nyíregyházi festő halálos szerencsétlensége Kótaj állomáson. (Á »Nyirvidék« tudósítójától.) Vietórisz Pál nyíregyházi festő borzalmas szerencsétlenségéről ér­keztek hirek pénteken este Nyír­egyházára. Vietórisz, aki Gáván dolgozott, pénteken délután Kó­tajba érkezett. Este háromnegyed 6 órakor fel akart szállni a Nyír­egyháza felé vezető vonatra. A ro­bogó vonat maga alá sodorta a 'festőt, akit derékban zúztak össze a vasút kocsijai. A holttestet a kó_ taji hullaházban helyezték el. Az egész városban élénk részvéttel fo­gadták a közismert nyíregyházi ipa­ros szerencsétlenségének hiréi. A szerencsétlenség pillanatok alatt történt. Még világos volt és a kótaji állomáson látták, hogy egy ember a kerekek alá jutott. Kiál­tások hallatszottak, a vonat meg is állt, de Vietórisz, akin három ke­rék ment át, már nem volt meg­menthető. Az állomáson többen ta­núi voltak a borzalmas szerencsét­lenségnek. Vietórisz Pált többen látták Buion is, Kótajon is. — Bujon szállt fel a Nyíregyházára menő vonatra. A kótaji állomáson ez a vonat bevárja a Nyíregyházá­ról érkező kisvonatot. Most is ke­resztezte egymást a két vonat. A dombrádi vonat már kiment az ál­lomásról és a balsai, amely Nyír­egyháza felé tartott, indulóban volt. Vietórisz azt az időt, amíg a Nyíregyházára tartó vonat a sine­neken vesztegelt, hogy az ellenvo­natnak utat engedjen, arra hasz­nálta fel, hogy az állomáson leszáll­va, egyik ismerősével beszéljen. Nem lehet biztosan megállapíta­ni, hogy kivel beszélt. Annyi bizo­nyos, hogy a vonat már mozgásban volt, amikor Vietórisz fel akart szál­lani. Két kocsi szélébe akart fogód­zani és valószínű, hogy mellé fo­gott. így esett két kocsi közé. Egy kislány, aki a postaládába leve­let dobott, látta, amikor Vietórisz a kerekek alá került. rálydijas Pécsi Dalárda hatalmas Tinódy-szobrától talán 2 lépésnyi­re van az az üvegszekrény, amely­ben az ereklye van. Egy ovális alakú üvegben hermetikusan elzár­va van az emiitett hajfürt, az ok­mánnyal együtt. Dr. Fejes György a muzeum direktora, aki adatgyűj­tésemben a legnagyobb előzékeny­séggel állt rendelkezésemre, öröm­mel és büszkén mutatja kezében az ereklyét, majd azt mondja: «ilyen nincs senkinek ezen a vi­lágon, ez a miénk». Elzárja ismét, mert kezdetét vette a muzeumi lá­togatás. Igen sok külföldi német is látogatja emiatt a muzeumot — mondja Fejes dr. — akik bizony fájó szívvel távoznak, hogy miért is nem övék az ereklye, ha már Beethoven porhüvelye és alkotásá­nak minden betűje és hangjegye német. El vagyunk készülve mos­tanában az állandó és tömeges lá­togatásokra, —• mondja a direk­tor — különösen a centennárium napján, amikor bizony szűknek bi­zonyul majd a helyiség. Nem hin­nők, ha egy muzsikust, avagy bár­mely foglalkozású kuHurembert Pécsre vetné sorsa, hogy ne tekin­tené meg azt a hajfürtöt, amely egykor a legnagyobb zenetitán fe­jét födte. Egy jajszót sem hallatott. — A kocsik kerekei közül három ment át a testén, amikor a vonatot meg­állították és a szerencsétlenség ál­dozatát kiemelték a kerekeik alól. Akkor még élt. A vonaton utazó dr. Flegmann vizsgálta meg először. Nem volt véres zúzódás, véres seb rajta, de a kerekek a belső szerveket összezúzhatták, mert néhány perc múlva kiszen­vedett. Előbb a vasúti kocsiban helyezték el, majd miután meghalt, a kótaji hullaházba helyezték el. A kótaji orvosok közül dr. Uhr György jelent meg a szerencsétlen­csétlenség színhelyén. Ő konsta­tálta belső vérés következtében be­állott halált, aminek következtében Vietóriszt a vonatról leemelték. A csendőrség azonnal bevezette a nyomozást, a nyíregyházi kir. törvényszék vizsgálóbirája pedig ma délelőtt tartott szemlét a borzal­mas szerencsétlenség színhelyén Vietórisz Pál holttestét még ma Nyíregyházára szállítják és itt te­metik el. A filharmonikusok holnapi hangversenyére a közönség pontos megjelenését kéri a rendezőség. A hangverseny 8 órakor kezdődik és utána társas vacsora lesz a Korona nagytermében. — Tudnivalók a hang­versenyről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A filharmonikusok holnapi hang­versenye, amely a Szabolcsvárme­gyei Bessenyei Kör által rendezett Beethoven-ciklus harmadik és utolsó estje, pontosan 8 órakor kezdődik a »Korona«-szálló nagy­termében. Épen ezért a hangver­seny rendezősége kéri a közönsé­get" a pontos megjelenésre, annál is inkább, mivel az egyes számok alatt a terem ajtait zárva tartják. A hangversenyre vonatkozó tud­nivalókat még egyszer itt közöljük: A hangversenyen megjelenő nagyszámú hallgatóság csak ugy kerülheti el a ruhatárban való kel­lemetlen torlódást és tolongást, ha korábban jön a hangversenyre. — A hangversenyt pontosan nyolc kor kezdik, ezért a közönségnek már fél 8-től kezdve kell jönnie. A jegypénztár a lépcsőházban lesz, jegy nélkül senki sem léphet be a ruhatárba sem. Akiknek állóhelyre szóló jegyük van, azok csak a kisteremben he­lyezkedhetnek el. A nagyteremben csak ülőhelyek lesznek. Azok a vidékiek, vagy különböző okokból visszamaradtak, akik va­sárnapig nem váltották ki jegyüket, vasárnap délelőtt 11 órától fél 1 óráig Jakobovics Fanny tőzsdéjé­ben vehetik jegyüket át, este a hangverseny előtt pedig a pénz­tárnál. A tolongás elkerülése végett kívánatos a jegyek mielőbbi kivál­tása. A hangverseny után társas va­csora lesz a »Korona« éttermében, amelyre a Bessenyei Kör elnök­sége a meghívókat már szét is kül­! dötte. Egymilliárd magyar koronát kap az, aki salétromot talál a nyíregyházi téglában. Lelkiismeretlen pletyka a nyíregyházi tégláról. — Bárhon nan vásárolunk téglát, az a nyíregyházi talajban ki fog virágzani, aminek az oka a vízben keresendő. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Már körülbelül egy év óta folyik a lelkiismeretlen aknamunka a nyíregyházi tégla ellen, amely pe­dig messze földön hires és kere­sett épitésí anyag volt. A nyíregy­házi téglagyárakkai ellentétes ér­dekkörbe tartozó ügynökök szisz­tematikusan és szívós kitartással terjesztették el azS a hírt, hogy a nyíregyházi tégla safétromos és hasznavehetetlen, mert a vakolat le­hullik róla s emellett egészség­telen is. Ennek a lelkiismeretlen, üzlet­rontó pletykának még a komoly tényezők is felültek s most az a helyzet, hogy a nyíregyházi tég­lagyárak óriási anyagkészlete iránt nem érdeklődik sénki, sokan in­kább más városokból", más vidék­ről szerzik be téglaszükségletüket, mert egyszerűen félnek a nyíregy­házi téglától. Talán mondanunk se kell, hogy ez az üzíettelenség válságba so­dorta a nyíregyházi tégfagyárakat, amelyek már-már azon a ponton állanak, hogy beszüntetik üzemü­ket, mert magyarán mondva, a. kutyának sem kell a téglájuk. Ha Üí pedig ez megtörténik, akkor leg­alább 100 munkáscsalád jut nyo­morba, mert a nyíregyházi tégla­gyárak ennyi embernek adnak ed­dig biztosnak vélt megélhetést. Munkatársunk felkereste ebben az ügyben Hűnek Emil vegyész­mérnököt, hogy informálódjon afe­lől, mi igaz a salétromos men­demondából. Hűnek mérnök a következő szakavatott felvilágosí­tást adta: ' A nyíregyházi téglában egy mo­lekulányi salétrom sincs. Aki ezen állításomat megcáfolja és salétro­mot mutat ki a nyíregyházi tég* Iában, annak nyomban kifizetekegy milliárd magyar koronái. Ez az összeg ugvan, sajnos, jelenleg nem áfi rendelkezésemre, de ha salét­romot tudnánk Nyíregyházán ta­lálni, nyomban össze tudnék hozni olyan hatalmas érdekeltséget en­nek a ritka kincsnek a kiaknázá­sára, hogy ezzel az érdekeltség­gel, már csak hálából is ki tud­nám fizettetni az egymilliárdot. Bár volna salétromunk! A kiégetett téglában semmi né­ven nevezendő olyan anyag nincs, amely később magától kiütközne. j Ilyet csak faikus ésszel lehet el­I gondo! ni. Ami a nyíregyházi tég­Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és belek rendes működésére. Emésztési zavaroknál fél pohár Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz biztosan és gyorsan eltávolítja a Kwrezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kaphafr kis és itagy Mvcgtic*. SzftfcUdéni hely; Igmándi keserávíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom