Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-09 / 81. szám
J-ifl 1927. április 9. Történelmi szükség román módra. A nemzetek békéjébe belesüvit egy uszító román sajtóorgánumnak bosszút lihegő hangja, mely történelmi szükségszerűséggel magyaráz egy közönséges gyilkossági esetet, természetesen egy erdélyi magyar ur ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban. Hasztalan hirdeti Genf a népek megértését s munkálják azt a hatalmak hivatalos kepviselői, amidőn megtörténhetik, hogy egy hó|ditó ország a maga jóllakott imperializmusával még ma ís kitenyészteni 'törekszik állampolgári jogegyenlőséget megcsúfoló mozzanalókat s el űri, ho^y a nacionalizmus örve alatt békén dolgozó kisebbségeket üldözzenek és gyilkoljanak. Kolozsvárt az ottani román sajtónak egyik reprezentánsa, a Patria c'mü lap, amely előkelő román poli ikai patrónusokkal dicsekszik, védelmébe vette azt a gyilkost, aki a puritán becsületességéről hires és közszeretetben józan életű, jótékonyságával kivált gróf Haller Jenő magyar főurat agyonlőtte, mivel részeg oláh soffőrjének fenyegető követeléseit elutasította. Ez a sajnálatos tragédia, amely a rossz cseléd és a bérfizető grzda között folyt le s az ffióbbi szerencsétlen halálával szomorú hirességü incidensévé lett az elszakított Erdélyrész közéleti eseményeinek, kirívó színeivel élénken bizonyítja, hogy valakit magyarságáért Romániában meg mindig a sajtó tapsai mellett lehet eltenni láb alól, mert a részeg fantázia szerint «történelmi cél és szükségszerüség» leszámolni a magyar urakkal. Románt nem érhet büntetés, amiatt, mert megöli egy magyart, a románság ellenségét, így. -büszkélkedik a Patria, az oláh léleknek hü jysszatükröztctője s képviselője annak a kultúrának, amelyet Franciaország dédelget s latin testvérnek ismer el. Az erkölcsnek ez a felrúgása azonban alig hisszük, hogy találkozhatnék 1 nagy francia protektor legfőbb hivatalos képviselőjének, Doumergue köztársasági elnöknek tetszésével, aki legutóbb egy provinciabeli francia városban épp azt a nagyon megszívlelendő kijelentést tette, hogy a hazafiasság jól megfér az emberiességgel. Tanulja meg tehát a gyűlölködő román sajtó s annak az erdélyi népleiket mérgező nem egy orgánuma, hogy a kuiturvüág mélyen elítéli es megveti azokat a törekvéseket, amelyek az emberi méltóság meggyalázásával állattá sülyesztik a nemzet fiait s más nemzetek fiai elleni hétköznapi gyilkos merényletekre ösztönzik, hogy dühödt sovinizmusuk kielégítést találjon. Az elnyomott és szenvedő erdélyi magyarság nép kisebbségi jogai t a békeszerződés védi, vagy inkább védené, ha ez a .szomszédos állam nem avval tűnnék ki a többi <jrgok közül, hogy nyíltan félredob minden kötelezettségei és kétségbevonja a nemzetközi döntőbíróság illetékességét. De nem védi a védtelen magyar születésű román állampolgárokat a román állam a saját polgáraival szemben sem, ha ezek fajrománok, akiknek, ugy látszik, előjoguk, kodiikálatlan* de természetesnek talált szabadságuk bűnözni és emberéletet elvenni, ha cselekvésük a magyarság számának csak egyetlen főnyi csökkentésével is jár. Ezt az esetet érdemes volna az egész mberies érzésű euurópai egyetemesség közvéleménye elé vinni, mint kiáltó példáját a romániai állapotoknak. á szabolcsvármegyei gazdák nagy érdeklő déssel várják a dohánytermelés! versenyt, amelyre 16-ig lehet jelentkezni. Dr. Káiiay MiKlós főispán a zsűri elnöke. Kiválóan sikerült, gyakran úttörő jelentőségű előbbi termelési versenyei és szakkiállításai után a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara most újból rendkívül nagy jelentőségű akcióval lép előtérbe. A dohánytermelés minőségi és mennyi- j ségi irányokban összehangzóan fejr [ lesztésének szolgálatára a Kama- { ra dr. Rácz Lajos gazdasági főtanácsos, igazgató javaslata nyomán : dohánytermelési versenyt rendez 1927. évben, a kamarai terület gazdaközönsége részére. Most futnak szét a felhívások e rendkívül nagyfontosságú termelési verseny- ; re, amelyet'a Tiszántúli Mezőgaz- 1 dasági Kamara minden vonatko- 1 zásban a m. kir. Dohánytermelési ! Kísérleti Állomással, Juhász Árpád gazdasági főtanácsos közreműködésével indit meg és fog lefolytatni. A termelési verseny négy csoportban kiterjed a debreceni, a szegedi rózsa és a kapalevelekreJelentkezési határnap: 1927. április hó 16. Részletes tájékoztatást nyújt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatala (Debrecen, Hunyadi utca 5. I.) A aohányter melési verseny eredményeit dr. Kállay Miklós, a Kamara elnöke vezetése alatt, a legkiválóbb szakértőkből összeállítandó biráló-bi zottság fogja megállapítani. Gazdag sora van máris kitűzve a nagy értékű tiszteletdijaknak, a legki vá lóbb dohánytermelő gazdák részére A díjnyertes gazdák legkiválóbb dohánykertészei közt is nagy dijak lesznek kiosztva. A dohánytermelési verseny ered ményei, a vizsgálatba vont dohányminták teljes fermentálása, égési próbái stb. befejeztekor, 1928. év tavaszán a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által Debrecenben megrendezendő I. Országos dohány-szakkiállitásban lesznek bemutatva, azonban e kiállítás ezenkívül kiterjed a dohánytermelés, dohány-növényvédelem, dohánygyártás, dohány termékfeldolgozás, dohánytermelési gépek, eszközökgazdag csoportjaira: előreláthatólag ez lesz a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara sok pompás szakkiállításai közül a leghatalmasabb arányú, amit érthetővé tesz az is' hogy az egész ország dohánytermésének több mint felét termelik a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarj kerületében. Nyíregyházán megkezdték az öregségi és rokkantsági társadalmi biztosítást megalapozó statisztikai adatok gyűjtését. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A m. kir. központi statisziikai hivatal Nyíregyházán is megkezdte az öregségi és rokkantsági társadalmi biztosítást megalapozó statisztikai adatok gyűjtését. A hivatal 'kérdőlapjait megkapta minden munkaadó. A statisztikai hivatal a kérdőivek mellett levelet intéz a munkaadókhoz. Az öregségi és rokkantsági társada'mi biztosítás a törvényhozás, a kormány és érdekeltség egyöntetű. állásfoglalása értelmében a szociálpolitikai alkotások közül legelsősorban és haladéktalanul megvalósítandó. Az öregségi és rokkantsági biztosítás előkészítéséhez, a törvénytervezet kellő megalapozásához elégetdetlenül szükségesek olyan matematikai számitások, amelyek csak megfelelő és 'lehetőleg széleskörű friss statisztikai adatok alapján készíthetők el. Ezeket a legszükségesebb adatokat az iparforgalmi népesség körében dolgozó és háztartási alkalmazottakra vo-atko óag statisztikai lapok tudakolják. A statisztikai lapot minden alkalmazottról külön-külön az 1927. április 4-i illapot szerint kell kitölteni. A statisz ikai lapot a munkaadó, aki az adatok valódiságáért és .hiánytalanságáért az alkalmazottal egyetemlegesen felelős, legkésőbb 1927. évi áprj is hó 15-'g tartozik a m. kir. központi sta isztikai hivatalhoz beküldeni. A statisztikai lapot ki öltése előtt figyelmesen át kell olvasni. Akinek felvilágosításra van "szüks-ge, az legjobb, ha magához a statisztikai hivatalhoz fordul. A statisztikai lapon fel kell tüntetni az alkalmazott minőségét, azt, hogy tisztviselő-e, avagy napidíjas, altiszt, szolga, művezető, szakVárosi Mozgókép Színház r- n-——-i—i—i-mmnn mii iiii ni ii h* —nwm iT' T TT m' ir—-—btwi a hi hi hi hi hi hi m rm grr Április hó 9-én és 10-én szombaton 3, 7 és 9, vasárnap 3, 5, / és 9 órakor Amiről az e 8ész varos beszel (Nem vagy legény, Checter!...) — Egy ártatlan nőcsábász vidám kalandjai 8 felv. Főszereplő: Virginia Lee Corbin. Jégáradal (Vasökö!—Aranysjív.) Egyszsrű jmberek nem mindennapi története 6 felvonásban. — A főszerepben: Viela Dana. Szombaton a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások katonazenekisérettelü Hétfőn Páncélterem banditái munkás, betanított napszámos, tanulatlan napszámos, kereskedősegéd, tanonc, háztartási alkalmazott, cseléd. Fel kell sorolni az alkalmazottnak 18 évesnél _ fiatalabb korú gyermekeit, külön aTeltaríottakat és külön a keresőket. Pontosan be keli irni az alkalmazott munkabérét, mind a készpénz, m^nd pedig a természetbeni járandóságot. A természetbeni járandóságot penzben kell kifejezni és az átszámításra a körlevélen feltüntetett táblázat ad utmutatást. Igy pl. Nyíregyházán a statisztikai lapon havi 36 pengő, falvakban 32 pengő egy havi ellátási dij. Ha cselédről van szó, akkor ennek az összegnek háromnegyedrészét seá. mitjuk, Nyíregyházán tehát 27 pengőbe kel 11 számítani a cseléd egy havi ellátási diját. •A statisztikai lapokat nayon gondosban és lelkiismerelesen ^kell kitöltenünk, mert az 1897. évi XXXV. t.-c. alapján saját költségünkön tölteti ki a statisztikai hivatal. Tavaszi újdonságok férfi nyúlszőr kalapokban Erdélyi és Pázmányinál A debreceni vegyvizsgáló állomás megállapította, hogy a nyíregyházi tejben nincs víz. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tu dósitójától.) A Nyirvidék megir'ta, hogy Nyíregyházán gyakran vizzel hatni itják a piacra kerülő tejet és hova-to vább vegykísérleti állomás felálli tása válik szükségessé. Cikkűnkji nem fogadta rokonszenvvel a debreceni yegykLérleti állomás, mert az ott végzett vizsgálatok az állomás vezetőségének véleménye szerint vajmi ritkán találnak vizet a tejben. Mig tehát mi azt irtuk, és vallottuk, hogy a nyíregyházi tejben sok a viz, a vegyészet ezt az állítást megdönti és ezt mondja: nincs viz a nyíregyházi tejben. A vegvvizsgálati állomás veze tősége a következő levelet intéze hozzánk: A Nyirvidék folyó évi április 2-án kelt 75. számában a «Vegykisérleti állomás felállítása vált szükségessé Nyíregyházám főcim alatt megjelent közleményre vonatkozólag közérdekből a következő helyreigazitások közzétételét kérjük: 1. Nem helytálló a cikknek az az állítása, hogy Nyíregyházán a ^.piaci tej annyira /<? van vizelve, hogy emb er: táplálkozásra teljesen értéktelen. Éppen ellenkező a helyzet: a tejhamisitás szempontjából súlyosabb elbírálás alá eso vizezés a Nyíregyházán közforgalomba k rülő tejeknél csak igen szórványo sin fordul e(ő. Hivatalos kimutatásaink szerint az 1926, év folyamán vett 142 drb tejminta közül összesen 4 drb, azaz 2.8 százalék bizonyult kisebb mértékben vizezettnek, ami Nyi egyháza város gazdag piacán forgalomba 'kerülő tej készletekhez viszonyítva, csak igen alacsony törtértékben kifejezhető százalékot jelent. 2. Teljesség okáért meg kell állapitanunk továbbá,.hogy a közforgalmi tej ek egyéb módon való ham's tá a sem nagyobb mérvű Nyieegyházán, mint általában egyéb al-