Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-27 / 94. szám

1 JNÍYÍRYIDÉK. 1927. április 27. Néhány szó a betegsegélyezés kiterjesztéséhez. Nagyméltóságú dr. Rakovszky Iván országgyűlési képviselő ur szíves figyelmébe. A kormány és a szakminisztériu­mok erősen foglalkoznak a betegse. gélyezés és balesetbiztosítás kiter­jesztésével, olyan nagyfontosságú szociális és társadalmi kérdés ez, hogy minden oldalról való megvi­lágítása a közérdek szempontjából csak előnyös lehet. Véleményem szerint az egész­ségnek közkinccsé kell válnia, mi- j nél nagyobb arányú tehát a beteg­segélyezés kiterjesztése, annál in­kább eléri ezt a'célt. Vigyázni kell azonban arra, hogy mint a közkele­tű mondás mondja »a fürdővízzel együtt k i ne öntsék a gyerekek. A betegsegélyezés mai formája annyi­ra nehézkes, és bürokratikus, hogy nem csoda az, ha félnek tőle azok az osztályok és rétegek, amelyekre a kiterjesztés terveztetik és épen nem fogadják hozsannával a nekik szánt ajándékot. Ha nézzük a betegsegé­lyezés mai gyakorlását a befizetések kel szemben, nem is jelentene j. reájok nézve előnyt. Az újonnan besorozottak viselnék a terheket, mert kényszerítve lennének reá, de legnagyobbrészt nem vennék igény­be a' gyógykezelést. A ker. munkásbiztositó pénztá­rak a befizetett dijak több mint 50 százalékát fordítják adminisztrá­lásra; gyógykezelésre és segélye­zésre aTig egyharmad jut. A mai tagok — munkások — nagy része sok esetben ma sem veszi igény­be a gyógykezelést. A tervezett ki­terjesztés még nagyobb kezelő sze­mélyzetet igényelne, nehézkessbbé válna, több utánjárást és formasá­got kívánna meg a tagoktól. A fé­lelemnek és idegenkedésnek a leg­főbb oka: a bürokratizmus. A közigazgatás és igazságszol­gáltatás ingyenes közkincs. Van olyan fontos az egészség is,mint ezek, ugy az egyénre, mint a köz­re nézve. Mennyi ezer embert men­tene meg évenkint és hány millió pengő többlelet jelentene munkaerő ben, ha mindenkinek elérhető köz­kinccsé tétetnék, ha minden pol­gárnak joga volna az ingyenes gyógykezelés és betegsegélyezésre. Ha ez megvalósulhatna, hatalmas propagandaeszközzé válhatna a magyarság érdekében, erősen doku­mentálná felsőbbségünket. S mi­után a környező államokban még nincs bevezetve, kívánatossá ten­né az egyéneknek a magyar állam­polgárság elnyerését. S mig a munkásbiztositó pénztárak kiterjesz­tésével a polgárság tekintélyes ré­tegeit soroznák a proletárok közé, addig a mindenkire kiterjedő in­gyenes gyógykezelés a proletárokat vonná be a polgárok közé egyen­lő jogokkal. Nem szükséges bő­vebben fejtegetnem, hogy milyen különbség ez erkölcsi és szociális szempontból. Amilyen ideális volna az álta­lánosan ingyenes gyógykezelés, ép olyan könnyen meg is valósitható, csak ne engedjük elsülyedni a hi­vatalok bürokratikus ingoványai­ban. Nem kérdezni senkitől, ki vagy? mi vagy? mi jogon jöttél ide? jogod van az ingyenes gyógy­kezeléshez, az ingyenes egészség­ügyi tanácsokhoz: mert magyar vagy. Jogod van az egészségedhez, módodban van meggyógyulni és elkerülnöd családtagjaid megfertő­zését, mert itt lakszebben az ösz­szezsugoritótt hazában, amely azon­ban, mint az egészséges sejt újra ki fogja tölteni régi falait. De nemcsak az ingyenes gyógy­kezeltetést és betegsegélyezést kell megvalósítani, mert ennek igénybe vétele nem kötelező, de kötelezővé kell tenni az időközönkénti orvosi vizsgálatot minden állampolgárra nézve. Milyen sok veszedelemtől le­hetne ezzél megszabadulni! A lo­vak, az állatok kötelező orvosi vizs­gálatot már régen elrendelték, nem volna ennyire fontos, vagy becses az emberek — a polgárok egészsé­ge? A közigazgatásnak, az igazság­szolgáltatásnak, az adóellenőrzés­nek úgyis szüksége van a nyilván­tartásra, a lakásbejelentésre, ennek keresztülvitele már elégséges volna ennek a nagy célnak biztosítására. Ne fizessen senki betegsegélyezési járulékot, mert annak ellenőrzése és kezelése úgyis majdnem az egé­szet fejemészti, hanem fizessen mindenki jövedelemadója után bi­zonyos százalékot, amely pótlék azonban kizárólag ezt a célt szol­gálja: orvost, patikát, élelmiszert fizessünk belőle. Csak semmi for­maság, a gyógykezelés adminisztrá­lására elég egy napló, amit az or­vos vezet. Ha összevesszük a ha­tósági orvosokat, a külömböző egy­leti és betegsegélyző orvosokat, alig kell ujabbakat felvenni. A se­gélyezések eszközlésére pedig ele­gendő a munkásbiztositó pénztá­rak mai személyzete. Itt bevonható volna, — mint a kiskorú bűnö­zőknél •— a külömböző jótékony és nőegyletek ingyenes közreműkö­dése. Ezek végezhetnék felkérésre a helyszíni és környezeti vizsgála­tokat és javaslatot tehetnének a segélyezés mérvére és módjaira nézve. Igy- lehetne egy- cél érdeké­ben tömöríteni a külömböző jóté­kony egyleteket, amelyek szétfor­gácsoltán nem tudnak megfelelni céljaiknak, vagy csak hiányosan, más esetben feleslegesen. Most még csak az adatgyűjtésnél tartanak a szakminisztériumok, elengedem ezt az eszmét útjára, szoljának hozzá, akik életrevalónak tartják. Nagy Kálmán Szigorúan ellenőrzik a jótékonyság címén hangversenyeket és előadásokat rendezőket. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) Már elviselhetetlen volt a hely­zet, nem bírtunk a fővárosból a vidékre áramló mindennemű jóté­konykodás örve alatt hangversenye­ket és előadásokat rendezőkkel. Jöttek egyesével, de inkáb kette­sével, nagy komolyan állítottak be házról házra, a jótékonyságaikról közismert emberekhez és kijelentet­ték, hogy nagyjelentőségű ügyben jöttek. Az árvák, vagy a hadirok­kantak, az elhagyott gyermekek, a rendőrözvegyek stb. érdekében ők vannak hivatva a legnagyobb si­kerű akció megindítására. Hang­versenyt fognak rendezni olcsón és nagy művészek közremüködésé­vel. Ajánló levetet mutattak be elő­kelő aláírással és odatartották a belépőjegyet az orrunk alá, olyan gesztussal, hogy fenyegetéssel volt határos és jaj lett volna ha a belé­pőjegyet meg nem vettük volna. A szerény és jámbor polgárság nagy része sietett megvenni a je­gyet, pedig egyetlen porcikája sem kívánta a beígért művészurak és hölgyek meghallgatá-át. Az ügynök urak pedig heteken át jól értek a provízióból, a percentekből és a jótékonycélra vajmi keveset szol­gáltattak be. A belügyminisztérium­ba egyre-másra érkeztek a panaszok minden helyről, Nyíregyházáról is. Végre megsokalták a közönség ki­zsákmányolását, a jótékonycéllal való visszaélést és a belügyminisz- | ter rendeletet adott ki a jótékony­cétu hangversenyek és előadások szigorú ellenőrzeséről. Ez a ren­delet, hisszük, hogy véget vet a közönség immár tűrhetetlen kizsák­mányolásnak, amelynek módszere nem egyszer a zsarolás ismérveit tüntette fel. A hivatalos lap leg­utóbbi számában olvassuk az üd­vös rendeletet, amely egyfelől biz­tosítja a komoly jótékony és mű­vészi céllal rendezett hangverse­nyek és előadások lehetőségeit, másfelől mindörökre útját szegi a szélhámoskodásnak és a kéregetés­szerű jegyeladásoknak. A rendelet szerint ezentúl csak az alispán pe­csétjével ellátott jegyeket lehet ház­ról-házra árusítani és csak olyan egyéneknek, akit valamelyes ható­ság erre a célra a rendőrségnek bejelent és akiket a rendőrség ak­ceptál is. A rendezőknek csak any­nyi jegyet lehet áruba bocsátaniok, amennyit a terem befogadóképessé­géhez mérten valóban szükséges. Rendezői költségek cimen a jöve­delem 10 százalékával több nem számitható be és az előadás, vagy hangverseny után nyolc napon be­lül az alispáni hivatalhoz be kell terjeszteni a pontos, okmányolt szá­madást. Ezek az óvintézkedések bizonyára elejét fogják venni Nyir­egyházán is annak a lehetetlen álla­potnak, hogy idegen rendezők unos untalan nyugtalanítsák a kö­zönséget és a jótékonyság ürügyé­vel kizsarolják az amúgy is nehéz napokat élő közönséget. Ezentúl tehát ne vegyen senki házaló jegy­árusítótól semmiféle jótékonysági céllai áruba bocsátott jegyeket, csak akkor, ha a jegyárusításra jo­gosító alispáni engedélyt felmu­tatják és ha a belépőjegyet az alis­páni hivatal valóban fe is pecsé­telte. Keddtől A magyar filmgyártás büszkesége! Csütörtökig A KIS HÖS (Beszélő sirok...) Nagy idők kis hősének regénye 8 felv. Irta: Pékár Gyula. — Prológ. Elmondja; Öreg Szabó Estván zászlótartó. G&nfoni Isatasztrófa Eddie Polo bravurfllmje. — Rendes helyárakkal ! Pénteken, csak 1 napig! Bulver örökbecsű regénye: Pompeji pusztulása A teljes regény 14 felvonásban egyszerre. — Várkonyi Mihály, Bernhardt Götzke, Lina Liguoró a főszerepben. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. I a Selyem mellű ing két gallérral, dupla mellei 720 Pengőért Kemény Ignácnál (Ko ssuth-tér 10.) Demeter István dr. Ibrányi és kótaji róm. kath. lelkészt Ernődre helyezték. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szomorúan vettem kezembe tol­lamat, hogy elbúcsúzzak dr. Deme­ter Istvántól, aki 14 évig volt Ib­rány és Kótaj rk. egyház-községé­nek lelkes vezetője. Ez a tevékeny ember, aki önzetlenül, fáradságot nem ismerő munkássággal 14 évig szolgált az egyháznak, bucsut mon­dott a kis templomnak, bucsut mondott a harangnak, amely őt annyit és annyit szólította csilin­gelő hangjával kötelességének tel­jesítésére. — Vándorbottal a kezében ismét útnak indult, hogy 14 évi munkálkodása után, máshol is terjessze Krisztus Igéit... Húsvét hétfőjén mondotta utolsó prédiká­cióját Ibrányban. A mélységes szent beszédet siri csendben hall­gatták hivei s visszafojtott lélekzet­tel várták ajkáról elröppenni az utolsó Isten-hozzádot... Minden egyes szó igaz visszhangra talált. Mindenki tudta, hogy e pillanatban A szezon legsikerültebb vígjátéka: Szerda ILII 8 Iklr m •• sf 9 1 1 Szerda csütörtök j^j gkin JNÍ ÖSUlÖE Csütörtö k Legragyogóbb darab! — Legragyogóbb szereposztás! — Legragyogóbb előadás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom