Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-27 / 94. szám

1 JNÍYÍRYIDÉK. 1927. április 27. Néhány szó a betegsegélyezés kiterjesztéséhez. Nagyméltóságú dr. Rakovszky Iván országgyűlési képviselő ur szíves figyelmébe. A kormány és a szakminisztériumok erősen foglalkoznak a betegse. gélyezés és balesetbiztosítás kiterjesztésével, olyan nagyfontosságú szociális és társadalmi kérdés ez, hogy minden oldalról való megvilágítása a közérdek szempontjából csak előnyös lehet. Véleményem szerint az egészségnek közkinccsé kell válnia, mi- j nél nagyobb arányú tehát a betegsegélyezés kiterjesztése, annál inkább eléri ezt a'célt. Vigyázni kell azonban arra, hogy mint a közkeletű mondás mondja »a fürdővízzel együtt k i ne öntsék a gyerekek. A betegsegélyezés mai formája annyira nehézkes, és bürokratikus, hogy nem csoda az, ha félnek tőle azok az osztályok és rétegek, amelyekre a kiterjesztés terveztetik és épen nem fogadják hozsannával a nekik szánt ajándékot. Ha nézzük a betegsegélyezés mai gyakorlását a befizetések kel szemben, nem is jelentene j. reájok nézve előnyt. Az újonnan besorozottak viselnék a terheket, mert kényszerítve lennének reá, de legnagyobbrészt nem vennék igénybe a' gyógykezelést. A ker. munkásbiztositó pénztárak a befizetett dijak több mint 50 százalékát fordítják adminisztrálásra; gyógykezelésre és segélyezésre aTig egyharmad jut. A mai tagok — munkások — nagy része sok esetben ma sem veszi igénybe a gyógykezelést. A tervezett kiterjesztés még nagyobb kezelő személyzetet igényelne, nehézkessbbé válna, több utánjárást és formaságot kívánna meg a tagoktól. A félelemnek és idegenkedésnek a legfőbb oka: a bürokratizmus. A közigazgatás és igazságszolgáltatás ingyenes közkincs. Van olyan fontos az egészség is,mint ezek, ugy az egyénre, mint a közre nézve. Mennyi ezer embert mentene meg évenkint és hány millió pengő többlelet jelentene munkaerő ben, ha mindenkinek elérhető közkinccsé tétetnék, ha minden polgárnak joga volna az ingyenes gyógykezelés és betegsegélyezésre. Ha ez megvalósulhatna, hatalmas propagandaeszközzé válhatna a magyarság érdekében, erősen dokumentálná felsőbbségünket. S miután a környező államokban még nincs bevezetve, kívánatossá tenné az egyéneknek a magyar állampolgárság elnyerését. S mig a munkásbiztositó pénztárak kiterjesztésével a polgárság tekintélyes rétegeit soroznák a proletárok közé, addig a mindenkire kiterjedő ingyenes gyógykezelés a proletárokat vonná be a polgárok közé egyenlő jogokkal. Nem szükséges bővebben fejtegetnem, hogy milyen különbség ez erkölcsi és szociális szempontból. Amilyen ideális volna az általánosan ingyenes gyógykezelés, ép olyan könnyen meg is valósitható, csak ne engedjük elsülyedni a hivatalok bürokratikus ingoványaiban. Nem kérdezni senkitől, ki vagy? mi vagy? mi jogon jöttél ide? jogod van az ingyenes gyógykezeléshez, az ingyenes egészségügyi tanácsokhoz: mert magyar vagy. Jogod van az egészségedhez, módodban van meggyógyulni és elkerülnöd családtagjaid megfertőzését, mert itt lakszebben az öszszezsugoritótt hazában, amely azonban, mint az egészséges sejt újra ki fogja tölteni régi falait. De nemcsak az ingyenes gyógykezeltetést és betegsegélyezést kell megvalósítani, mert ennek igénybe vétele nem kötelező, de kötelezővé kell tenni az időközönkénti orvosi vizsgálatot minden állampolgárra nézve. Milyen sok veszedelemtől lehetne ezzél megszabadulni! A lovak, az állatok kötelező orvosi vizsgálatot már régen elrendelték, nem volna ennyire fontos, vagy becses az emberek — a polgárok egészsége? A közigazgatásnak, az igazságszolgáltatásnak, az adóellenőrzésnek úgyis szüksége van a nyilvántartásra, a lakásbejelentésre, ennek keresztülvitele már elégséges volna ennek a nagy célnak biztosítására. Ne fizessen senki betegsegélyezési járulékot, mert annak ellenőrzése és kezelése úgyis majdnem az egészet fejemészti, hanem fizessen mindenki jövedelemadója után bizonyos százalékot, amely pótlék azonban kizárólag ezt a célt szolgálja: orvost, patikát, élelmiszert fizessünk belőle. Csak semmi formaság, a gyógykezelés adminisztrálására elég egy napló, amit az orvos vezet. Ha összevesszük a hatósági orvosokat, a külömböző egyleti és betegsegélyző orvosokat, alig kell ujabbakat felvenni. A segélyezések eszközlésére pedig elegendő a munkásbiztositó pénztárak mai személyzete. Itt bevonható volna, — mint a kiskorú bűnözőknél •— a külömböző jótékony és nőegyletek ingyenes közreműködése. Ezek végezhetnék felkérésre a helyszíni és környezeti vizsgálatokat és javaslatot tehetnének a segélyezés mérvére és módjaira nézve. Igy- lehetne egy- cél érdekében tömöríteni a külömböző jótékony egyleteket, amelyek szétforgácsoltán nem tudnak megfelelni céljaiknak, vagy csak hiányosan, más esetben feleslegesen. Most még csak az adatgyűjtésnél tartanak a szakminisztériumok, elengedem ezt az eszmét útjára, szoljának hozzá, akik életrevalónak tartják. Nagy Kálmán Szigorúan ellenőrzik a jótékonyság címén hangversenyeket és előadásokat rendezőket. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Már elviselhetetlen volt a helyzet, nem bírtunk a fővárosból a vidékre áramló mindennemű jótékonykodás örve alatt hangversenyeket és előadásokat rendezőkkel. Jöttek egyesével, de inkáb kettesével, nagy komolyan állítottak be házról házra, a jótékonyságaikról közismert emberekhez és kijelentették, hogy nagyjelentőségű ügyben jöttek. Az árvák, vagy a hadirokkantak, az elhagyott gyermekek, a rendőrözvegyek stb. érdekében ők vannak hivatva a legnagyobb sikerű akció megindítására. Hangversenyt fognak rendezni olcsón és nagy művészek közremüködésével. Ajánló levetet mutattak be előkelő aláírással és odatartották a belépőjegyet az orrunk alá, olyan gesztussal, hogy fenyegetéssel volt határos és jaj lett volna ha a belépőjegyet meg nem vettük volna. A szerény és jámbor polgárság nagy része sietett megvenni a jegyet, pedig egyetlen porcikája sem kívánta a beígért művészurak és hölgyek meghallgatá-át. Az ügynök urak pedig heteken át jól értek a provízióból, a percentekből és a jótékonycélra vajmi keveset szolgáltattak be. A belügyminisztériumba egyre-másra érkeztek a panaszok minden helyről, Nyíregyházáról is. Végre megsokalták a közönség kizsákmányolását, a jótékonycéllal való visszaélést és a belügyminisz- | ter rendeletet adott ki a jótékonycétu hangversenyek és előadások szigorú ellenőrzeséről. Ez a rendelet, hisszük, hogy véget vet a közönség immár tűrhetetlen kizsákmányolásnak, amelynek módszere nem egyszer a zsarolás ismérveit tüntette fel. A hivatalos lap legutóbbi számában olvassuk az üdvös rendeletet, amely egyfelől biztosítja a komoly jótékony és művészi céllal rendezett hangversenyek és előadások lehetőségeit, másfelől mindörökre útját szegi a szélhámoskodásnak és a kéregetésszerű jegyeladásoknak. A rendelet szerint ezentúl csak az alispán pecsétjével ellátott jegyeket lehet házról-házra árusítani és csak olyan egyéneknek, akit valamelyes hatóság erre a célra a rendőrségnek bejelent és akiket a rendőrség akceptál is. A rendezőknek csak anynyi jegyet lehet áruba bocsátaniok, amennyit a terem befogadóképességéhez mérten valóban szükséges. Rendezői költségek cimen a jövedelem 10 százalékával több nem számitható be és az előadás, vagy hangverseny után nyolc napon belül az alispáni hivatalhoz be kell terjeszteni a pontos, okmányolt számadást. Ezek az óvintézkedések bizonyára elejét fogják venni Nyiregyházán is annak a lehetetlen állapotnak, hogy idegen rendezők unos untalan nyugtalanítsák a közönséget és a jótékonyság ürügyével kizsarolják az amúgy is nehéz napokat élő közönséget. Ezentúl tehát ne vegyen senki házaló jegyárusítótól semmiféle jótékonysági céllai áruba bocsátott jegyeket, csak akkor, ha a jegyárusításra jogosító alispáni engedélyt felmutatják és ha a belépőjegyet az alispáni hivatal valóban fe is pecsételte. Keddtől A magyar filmgyártás büszkesége! Csütörtökig A KIS HÖS (Beszélő sirok...) Nagy idők kis hősének regénye 8 felv. Irta: Pékár Gyula. — Prológ. Elmondja; Öreg Szabó Estván zászlótartó. G&nfoni Isatasztrófa Eddie Polo bravurfllmje. — Rendes helyárakkal

! Pénteken, csak 1 napig! Bulver örökbecsű regénye: Pompeji pusztulása A teljes regény 14 felvonásban egyszerre. — Várkonyi Mihály, Bernhardt Götzke, Lina Liguoró a főszerepben. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. I

a Selyem mellű ing két gallérral, dupla mellei 720 Pengőért Kemény Ignácnál (Ko

ssuth-tér 10.) Demeter István dr. Ibrányi és kótaji róm. kath. lelkészt Ernődre helyezték. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szomorúan vettem kezembe tollamat, hogy elbúcsúzzak dr. Demeter Istvántól, aki 14 évig volt Ibrány és Kótaj rk. egyház-községének lelkes vezetője. Ez a tevékeny ember, aki önzetlenül, fáradságot nem ismerő munkássággal 14 évig szolgált az egyháznak, bucsut mondott a kis templomnak, bucsut mondott a harangnak, amely őt annyit és annyit szólította csilingelő hangjával kötelességének teljesítésére. — Vándorbottal a kezében ismét útnak indult, hogy 14 évi munkálkodása után, máshol is terjessze Krisztus Igéit... Húsvét hétfőjén mondotta utolsó prédikációját Ibrányban. A mélységes szent beszédet siri csendben hallgatták hivei s visszafojtott lélekzettel várták ajkáról elröppenni az utolsó Isten-hozzádot... Minden egyes szó igaz visszhangra talált. Mindenki tudta, hogy e pillanatban A szezon legsikerültebb vígjátéka: Szerda ILII

8 Iklr m •• sf 9

1 1 Szerda csütörtök j^j gkin JNÍ ÖSUlÖE Csütörtö

k Legragyogóbb darab! — Legragyogóbb szereposztás! — Legragyogóbb előadás!