Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-09 / 55. szám

JKYÍRVIOSIC. 1927. március 9 & magyar külpolitika nfja. A pénzügyi bizottság egyik ülésén a miniszterelnök beszédet mondott a kormány külpolitikai terveiről. Ez a beszéd természetesen nemcsak ennek a szükebbkörü bizottságnak, hanem az egész országnak, sőt a külföldnek is volt szánva. A hónapok óta tartó suttogások és találgatások után szükséges volt tiszta vizet önteni a pohárba s rámutatni azokra a külpolitikai 'célokra, amelyeket a legközelebbi időre vonatkozólag Magyarország maga elé tűzött. Nagyon érdekes volt a miniszterelnöknek a békeszerződések revíziójára vonatkozó kijelentése. Nyíltan hangoztatta, hogy bár a trjanoni szerződés 19-ik §-a módot ad a békeszerződés megváltoztatásának kérésére, mégis a mai helyzet nem elég érett arra, hogy e kérdést, mint külpolitikai célt magunk elé tűzhessük. Ennek mindenekelőtti előfeltétele a rendezett belpolitikai, gazdasági és pénzügyi (helyzet s egy bizonyos külpolitikai pozíció. E célok mindegyikét maradék nélkül még nem értük el s éppen ezért kell külpolitikánknak az óvatosság .utján haladva megszerezni ezt a külpolitikai pozíciót. Mint követendő példát Stresemann német külügyminiszter politikáját állította oda a miniszterelnök, amely Locarno és Thoiry utjain haladva, oly kérdések megvitatását tette lehetővé Németország és Franciaország között, amelyeknek még^sak két év előtt is a felvetése beláthatatlan zavarokat idézett volna elő. Magyarországnak: is meg* vannak a maga külpolitikai céljai, amelyek közül a legközelebbi egy tengeri kikötő megszerzése, természetesen olyan uton, hogy ezzel sem Olaszország, sem Jugoszlávia Iránti barátságunkat meg ne rontsuk, mert Magyarországnak nem lehet célja, hogy részt vegyen így Jugoszlávia bekeritétésére irányuló külpolitikai akcióban, de az sem lehet célja, hogy Olaszországhoz való tradicionális jó viszonyát c q bjtsa. A másik nagy kérdés SzovjetOroszország eljsmerése. Sajnálatos, hogy bár a magyar és orosz nép között sem külpolitikái, sem gazdasági érdekellentétek nincsenei mégis, a szovjet forradalmasító politikája, amelynek csak a legutóbbi időben is "kézzel fogható bizonyítékát kaptuk Rákosi Mátyás és Szántó Zoltán vállalkozásaiban, lehetetlenné teszi, hogy a két ország között a közeledés megtörténjek. Nem Magyarország jóindulatán múlik e nagyfontosságú feladat végleges elintézése, hanem tisztára a III- Internaconale türelmetlen mohóságán, amely minden diplomáciai szokás és nemzetközi jog ellenére idegen országok belügyeibe avatkozik egy oly cél elérésere, amelyről maga is Jól tudhatja, hogy nálunk és még számos más államban is megvalósíthatatlan. A miniszterelnök külpolitikai beszéde szükséges volt és jókor jött. Az ország közvéleménye kíváncsian várta, hogy a hónapok óta különböző formában felmerülő találgatásoknak mi a komoly alapja, mi 3.Z a legközelebbi feladat, amely juegoldásra vár. Beszédét a higgadt mérséklet jellemezte a reálpolitikus elfogulatlansága és szabad ítélőképessége. Bethlen István nem kevésbé óhajtja Magyarország mir.il előbbi külpolitikai megbecsül tetését, mint bárki más az országban, de tudja, hogy minden eredmény lassú és szívós munka következménye s hogv sok esetben a mohó sietség kárnozatosabb és veszedelmesebb, mint a lassú és biztos ! haladás. Nincs okunk panaszkodni az eddig elért eredmények miatt s éppen ezek jogosítanak fel arra a reményre, hogy & jövőben is méltó folytatást tognak nyerni a miniszterelnök külpolitikájában. Nyíregyháza kereskedőinek drágább, de kényelmesebb az áruhoz jntás, amióta Debrecen helyett Nyíregyházán vámolják az ideérkezett csomagokat. Akció indult meg, hogy Szabolcs valamennyi községét kapcsolják be a nyíregyházi vámkirendeltség hatáskörében. — A kisvárdai, nagykáHói kereskedőknek még ma is Debrecenbe kell ntazniok, ha valamiféle vámkomplikáció merüli fel. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy január elsejétől a nyíregyházi kereskedőket kivonták a debreceni vámhivatal hatásköre alól. Nyíregyházán, a volt Huszár-féle házban, az egykori csendőrségi laktanya helyiségeiben megkezdte működését a nyíregyházi vámkirendeltség. Munkatársunk érdeklődött illetékes kereskedői körökben a nyíregyházi vámkirendeltség működésével előálló uj helyzet iránt és a következő felvilágosítást kapta: A vámkirendeltség januárban valóban megkezdte működését. Azóta a fayiregyházi kereskedőknek nem kell vitás esetekben Debrecenbe utazniok. A helyzet e tekintetben mindenesetre kedvezőbbre fordult. Jóval hamarább jutunk áruinkhoz és hálával gondolunk azokra, akik a kirendeltség létesítését lehetővé tették. Elsősorban a Kereskedőkés Gazdák Körére, amelynek gondossága és áldozatkészsége tette lehetővé a kirendeltség feláHitását, va~ lamint Nyíregyháza város képviselőtestületere, tanácsára, mert a város hathatós közreműködése nélkül a kirendeltség" nem állana most rendelkezésünkre. Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy a nyíregyházi kirendeltség utján hoz zánk kerülő árukért most többet kell fizetnünk, vagyis bármilyen anchronismusnak is látszik, amit mondok, most ,amikor Nyíregyházán vámolják meg áruinkat, többe kerül nekünk, mint amikor Debrecenben történt az elvámolás. Ez a különbség abból ered, hogy itt meg kell fizetnünk a vasúttól a vám hivatalba és a vámhivatalból haza tröténő szállítást is, míg amikor a vámáru Debrecenből jött, nem fizettünk ezekért az utakért. A kereskedők körében most arra kell törekednünk, hogy élénkítsük a vármegye községeinek bevonására irányuló akciót. Lehetetlen ugyanis, hogy Kisvárda, Nagykálló stb. kereskedőinek még ma is Debrecenben vámolják áruikat és ha valamiféle differencia merül fel, akkor Debrecenbe utazzanak Nyíregyházán keresztül, amikor itt, Nyíregyházán helyben van a vámhivatal. A kereskedőknek ma ugy is elég súlyos a helyzetűk és eminens érdekük, hogy a nyíregyházi vámkirendeltség hatásköre kiterjesztessék az egész vármegye területére. Beszélgetés Kosztolányi Dezsővel. (A «Nyirvidék» budapesti munkatársától..) Kosztolányi Dezső, a huszadik századbeli modern magyar irodalom nagy triászának egyik tagja. Hármuk közül Ady az ösztönös vadsággal, hatalmas lángolással felbuzgó eruptív erő, Babits a felülmúlhatatlan, nagyszerű intellektus és Kosztolányi, a csupahangulat, csupaérzés embej. A hangulat az uralkodó nála, mindent a' hangulaton át ad elénkEmlékek költője: visszaidézi maga el égyermek, majd férfi magát. «Husz éves voltam hajdanában, sápadt és vézna kis diák, Most tul a harmincon ijedten hallottam ezt az áriát. Husz évesen arról daloltam, ki kisgyermekként égre felt, Host éneklem husz éves másom, k iegykor erről énekelt.» Finom, bánatos dallamok a versei, melyekben megdalolja a «bus vidékem töltött gyermekkorát, majd férfikorát, lázait, szomorúságait, rettegéseit és szerelmét. Költő, százszázalékos poéta abban a tiszta, szent és ősi értelmében en|iek a szónak, amely ma már erősen elhajlik egyrészt a programmköltészet, másrészt a filozófia feléHat nagyobb verskötete jelen, meg, több kiadásban. Legnagyobb APOLLÓ ftüa, kedden utoljára Balázs Béla világhírű regénye filmen: EGY BANKJEGY KALANDJAI A mai kor drámája 8 fejezetben. Imogene Robertson a németek nagy művésznőjével a főszerepbe*. FOX BURLESZK 2 FO

X BURLESZK Szerdán LSANE HAID Csütörtökön a szépséges német művésznő grand filmje; SZERELMI TÜZ Szerelmi regény 10 felvonásban. CHARLESTON TÁNCFILM I Előadások kezdete: 5, 7 és 0 órakor. sikere a Szegény kisgyermek panaszainak volt, amelynek kiadásai szinte közvetlenül követték egymást. Ennek a ciklusnak folytatása a Bus férfi panaszai. Több novelláskötete is van. Novelláink egyrésze szeszélyes ötleteken a,Iapszik (Kain), másrésze a benne rejlő mélyebb — bár sokszor még mindik szeszélyes és groteszk — lélektani jelenséget finom megfigyelések keretében adja (A rossz orvos). Regényei, — gielyek közül a Véres költőt az Akadémia a Péczely-dijjal jutalmazta — szintén lélektani történéseken épülnek fel. Aranysárkánya a diákévek remek rajza, Édes Annája, mely csak az idei karácsonykor jelent meg, a forradalmak utáni időket, mutatja meg egy cselédleány sorstragédiájának Keretében. Remek megfigyelő- írásait olvasva minduntalan ráismerünk egy-egy mozdulatra, jellemző szóra, ami vagy a sajátunk vagy amit már ismerünk valahonnan. Dolgozószobájában fogad. A falakon a mennyezetig érő könyvespolcok, tele-tele könyvekkel. Kis irógép: zöld szalag fut benne.. Az íróasztal tintatartójában is zöld a tinta. Még hálókabátban van.. Egymásután' szivjá a cigarettákat. Ideges... Először családjáról, gyermekkoráról és föllépéséről kérdezem. — Édesapám most halt meg. Lelkes pedagógus volt, a szabadkai gimnázium igazgatója. Mathematikával és természettudományokkai foglalkozott és maga is irt ilyei^ tárgyú cikkeket, szakmunkákat. Európai műveltsége volt. Nemcsak mint fia tartozom neki hálával, hanem mint író is. Nem tartozott az irodalomtörténeti apák közé, hanem kezdettől nagy szeretettel és megértéssel tekintett arra, hogy én irok.. Halála után nagy meglepetésemre íróasztalában nagy irodalmi hagyatékot találtam. Verseket irt 3e csak az utolsó éveiben adott ki néhányat. Filáczy Árpád néven, dédanyám nevén adta ki őket, mert, — mint ezt finoman közölte egy levelében — a Kosztolányi nevet már lefoglaltam én— Nagyapám, Kosztolányi Ágoston ,volt gyermekkorom romantikus alakja. "Ismerte Petőfit és Kossuthot, tizenkét évig élt Amerikában, sokat beszélt nekem a tengerről és a negyvennyolcas forrada- , lomról. Nagyanyám erdélyi székelly. Háromszekmegyéből jött és Kádár Rozáliának hívták — Ami a föllépésemet illeti, tizenhét éves koromban jelentek meg az első verseim, a Budapesti Naplóban. Aztán jött Bécs, Páris. Olaszország.. Mikor hazajöttem, állást kaptam a Budapesti NaplónálOtt voltak Ady, Vészi, Biró, Kabos Ede, Csáth Géza, az unokaöcsém, aki azóta öngyilkos lett. Távol egy kis szobában a szociológusok ültek s ézek közt láttam az egyik leghangosabb cikkírót, Kun Bélát. Minden második vasárnap irtam verseket a lapba. Hetente felváltva jöttek a verseink Adyval. Babits Mihályt az egyetemen ismertem meg Négyesi László óráin. Stilusgyakorlatórákon verseket olvasott föl, én bíráltam. — Miért tért át ujabban a regényírásra?]—^kérdezem .J | — Nem tértem át teljesen/*—}feleli — ez igy adódott.. Nézetem, hogy a fiatalember par'excellence lírikus és mikor egészen meglátta Oiagát, kifelé fordítja a tekintetét és nj«;glátja az embereket. Regényeimben lírikus részvéttel nézem az embereket. Azonban a regényÍrónak külsőleg részvétlennek kell lennie, hogy részvétet tudjon ébreszteni Minden irodalmi köziéi indirekt, ha a mondanivalómat