Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-31 / 73. szám

1927. március 20. 3 A Néptanítók Lapja a népművelődés szolgálatában. „A népnevelés oly feladat, melyet csak a nép oldhat meg.' Biró Eötvös Józ«ef. Ünnepet ül, hatvanéves jubileumát ünnepi köntösben örökítette meg a magyar nép tanítóságának egyetemes orgánuma, a Néptanítók Lapja. Midőn a hatvanadik év határkövén a képzelet szelid galambja megpihen s vissza-vjsszanéz a közel és távol múltnak ködbe, feledésbe vesző emlékeire, szabad legyen ezek közül egy párat e becses lap hasábjain is megörökíteni. 1868. év február 6-án, csütörtökön jelent meg a N. L.. I. száma 16 oldalnyi terjedelemben.. E heti közlönyt a kisdedóvodák, elemi- és felső népiskolák (melyek — sajnos — már megszűntek) számára adta ki a vallás- és közoktatásügyi m. kir.. minisztérium. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budán, a v. és k. minisztériumnál s szerkesztője pedig Környei János volt. A lapot a tanitók, óvók (kiket alapnevelőknek neveztek) dij nélkül kapták a következő feltétellel: 1. a segédtanítóval olvasás végett közöljék, 2. hogy, mint az iskola tulajdonát megőrizzék, az utódnak átadják. A lap két nyelven jelent meg. A nyíregyházi ág. h. ev. népiskolának három példányban járt. A könyvtárban őrzött lapok minden számának cime fölött ott látjuk Nagy Sámuel nevét, mikor olvasta figyelmes megjegyzésekkel a tanitók asztalán szívesen látót

1 «értékes vendéget», a Néptanítók Lapját. Az első számban Eötvös József báró irt hatalmas vezércikket: «A néptanítókhoz)) cim alatt, melyben azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a néptanítók a tanügy emelésére mindazt meg fogják tenni, mi korlátolt helyzetükben, hatalmukban áll; hogy a tapasztalás igazolni fogja azon bizodalmat, mellyel a népoktatás gyors emelkedését buzgóságuktól várja. Hogy néptanítóink — minf irja — méltányos díjazásban részesüljenek, a nemzet részéről csak ugy számithatnak, ha ezt a népoktatás hasznáról meggyőzik, mi egyedül azon buzgalomtól és sikertől függ, mellyel minden néptanító saját körében kötelességét teljesíti. Ugyancsak az első számban hivja fel br. Eötvös J. a megyéket és városokat népnevelési egyesületek alakítására. E felhívásban a nevelés szabadságát épp oly fontosnak tartja, mint a sajtószabadságot, mely nélkül a polgárok szellemi fejlődése erőszakosan egy bizonyos irányba szoríttatnék. A kormány őrködési joga mellett kötelességévé teszi, hogy az oktatás jótéteményében minden polgár részesüljön." Ugyancsak itt irja azt, hogy a népnevelés oly feladat, melyet csak a nép oldhat meg. A népnek csak magának lehet önmagát művelnie.. Gyümölcsöző műveltség csak ott van, hol a művelődés szükségének érzete a nemz t lelkületében felébred, a nép élett'ből képződik. Hogy mennyire és menynyiben volt igaza Eötvösünknek, mutatja a jelen, mely szellemi hagyatékot csak most kezdi igazán értékesíteni. A magyar népoktatásügy kettős tüzes nyelve: az 1868. évi XXXV111. t.-c• és a Néptanítók Lapja. Ezekben csap fel Eötvös lángszelleme vezérlő tüzoszlopként, ez az a kettős lángemlékmely nemzedékről-nemzedékre és a szűk határon átragyog... A N. L. első évfolyama is már gazdag kútforrása a hazai tanügytörténelemnek, hol sok hangyaszorgalmú tanító munkásságával találkozunk. Eötvös ez alkotása is a szeretet, ténykedése volt. Az ideális emelkedések hullámhegye és a mélységes érzések hullámvölgye közt ringatta a népoktatás szellemének bölcsőjét, a nemzeti . kulturának még most is lassan fejlődő gyermekét: a .népnevelést. Amily örömmel fogadták 60 évvel ezelőtt a tanitók ajtaján bekopogtatott vendéget, époly örömmel üdvözölték minden alkalommal minden irányú lapok. A 25 évei évfordulón az egyik lap ezt a sokatmondó üdvözlő sorokat irta: «Habár különböző irányban haladunk is, törekvésünk célpontja ugyanaz: a magyar nemzeti közművelődés fejlesztése, nemzetünk népoktatásügyének előbbrevitele. Ez eszményi cél kell, hogy egyesítse hazánk összes pedagógusait.* (Papp József, az Ev. Népiskola szerkesztője, Sopron.) örömmel üdvözöltük az 50 éves évfordulón is a hatásában és tömegnevelő erejében nevelő tényezővé 'lett lapot.. Sajnos, hogy a 60-ik évfordulója alkalmából ki adott ünnepi számot kevesen olvashatták, mert a v. és k. miniszter 358—1925. eln. sz. /rendelete a lap ingyenes küldését 1925. január 1-vel megszüntette, üe elrendelte, hogy valamennyi államiközségi, egyesületi, magán- és társulati elemi népiskola és óvoda a beiratási dijakból fizessen elő a lapra. (így sok felekezeti iskola tanítója nem kapja.) Ami a szerkesztést illeti, erre a tapasztalatból meritetten mondhatni, hogy a tanügyi lapszerkesztő ritkán ül önmaga ültette borostyán árnyékában, még ritkábban hintenek rózsát, inkább tövist pályáján; míg a hálaadója — ismeretlen. Kevésen értik meg a tömeget vezető, a gyöngéket emelő, a tévelygőknek célt és irányt mutató nagy és komoly munkát, melyet végez a hivatásának magaslatán álló szaktekintély. A szerkesztő bére legtöbbször a hálátlanság, melyet sokan ismernek. Mennyivel inkább fájhat a tanügyi lap szerkesztőjének ily díjazás azok részéről, kik maguk is fájlalják — e szánalmas munkabért!... Végül mégegyszer visszanéz a képzelet a szellembölcsőhöz és visszahívja azt a szeretetet, mely körülvette, dédelgette egyesek és hatóságok, alantasak és felsőbbségek részéről. A szeretet és ennek legszebb virága a hála az elődök munkásságának megörökítésére kell, hogy ösztönözze az utódokat. E nagy-nagy munkát lenne hivatva bemutatni a Néptanítók Lapja Kalauza, mely — miként a Magyar Nyelvőr Kalauza — vezetne a szellemi labirintben. Ha a nagynevű és névtelen hősök munkaszeretete áldásként szállna az utódokra, ugy pedig akkor minden iskola, minden község, minden m

egye népoktatásügyének monográfiája elkészülne, mely határkő a multat és jövőt jelezné... £s most: «FöI szeretett pályatársak! Dolgozzatok szóval, tettel a népért, a hazáért, mert még mindég csak a kezdet kezdetén vagyunk. Szeressétek, védjétek, oktassátok a népet, a nemzet gerincét, alapját, a minden idők legjobb, legigazibb ősforrását: a fajparasztságot. Mert ez a nemzet teste, lelke. Ide fordult ihletért, erőért, igazságért a tudomány, a művészet, a politika, szóval minden .» (Néptanítók Lapja.) (s.) Egy nzsora perben a Kúria a nyíregyházi kir. törvényszék ítéletét, amely pénzbüntetés voit, börtönbüntetéssel snlyosbitotta. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) .Nemrégen egy uzsorapert tárgyaltak a nyíregyházi kir. törvényszéken. A vádlottakat H. J. és társát, a nyíregyházi kir. törvényszék pénzbüntetésre ítélte. A védő fellebbezett, az ügy a debreceni Tábla elé került, ahol ugyancsak pénzbüntetést kapott a vádlott* de a védő most is fellebbezett.. Igy került az ügy végső fóruma, a Kúria elé, ahol felemelték a pénzbüntetést, de ezenkívül a vádlottakat három havi fogsággal is sújtották. A Kúria Ítéletét most hirdették ki a nyíregyházi kir. törvényszéken. A Magyar Tnrista Egyesület nyírségi osztálya hnsvét két napján kirándulást rendez Vajára és a Kopaszra. A két napos kirándaláson sokan vesznek részt a fővárosi s a vidéki turistaegyesületek köréből. Nyíregyházán a tavasz zsendülésével lendületesebb életet ölt a tnristáskodás (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — A Magyar Turista Egyesület nyírségi osztályának választmánya tegnapelőtt este értekezletet tartott Maurer Károly elnöklete alatt Az értekezleten az elnök beszámolt az Egyesület nyírségi osztályának helyzetéről s örvendetesen állapította meg, hogy a turistaság iránt egyre melegebb érdeklődés mutatkozik s remény van arra, hogy ebben az évben, ha nem is sok alkalommal, de mindannyiszor jelentős kirándulást fog rendezni az osztály. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik a fővárosi turisták részéről a vidéki osztályok által rendezett kirándulás iránt az Egyesület alelnökének, Jász Gézának értesítése szerint igen szívesen venné a főváros turista csoportja, ha a nyírségi osztály húsvét két ünnepén nem nehéz, de értékes kirándulást tudna szervezni. Városi Mozgókép Színház Március 30- és 31 iki, szerda és csütörtöki műsora: *I. Eooairadásx, burleszk. II. Kende Mária előadó művésznő személyes fellépése. in. Imii a leányból asszony lesz színmű 7 felvonászan. Főszerepben: Seck Trevor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A 9 órai előadások katonazen»ki«érettel. HELYÁRAK: páholyülés 1'80 P, zsöllye T50 P, támlasszék T20P, erkély I. sor 1'50 P, II—III. sor 120 P, II. em. 50 f., diák álló 40 f. Pénteken, szombaton és vasárnap Cowboy gigeHi vadnyugati kalandor történet, Üldözött (Awells cirkusz titka.) Cirkusz dráma. Maurer Károly a felkérés után a legnagyobb agilitással fogott a kirándulás megszervezéséhez s a hétfőn este tartott választmányi ülés elé már kész programmot tudott terjeszteni, mely egészében és részleteiben is a legnagyobb tetszéssel találkozott. A tervezet szerint húsvét első napján reggel a fővárosi és vidéki vendégek megszemlélik a Sóstót, ahová a szép tölgyesen át gyalog mennek ki. A Sóstóról átmennek a szőlőtelepre. Hosszabb séta után ugy délelőtt fél 12 óra tájban a kisvonaton visszatérnek a városba, ahol rövid étkezés után vonaton Vajára rándulnak ki. A vonat Nyíregyházáról 1 óra 15 perckor indul. Vaján két órán át tartózkodik a társaság s ebből az időből egy óra esik az antik szépségű vajaf várkastély megtekintésére s a kuruc generális sírhelyének megtekintésére, egy óra pedig a vasúti állomástól való be és kimenetelt js beleszámítva, pihenő idő lesz. A társaság este 7 óra 20 perckor érkezik vissza NyíregyházáraHúsvét hétfőjén reggel 5 óra 46 perckor vonaton Tokajig vagy esetleg Tárcáiig megy a társaság, innen pedig gyalogszerrel a Kopaszra rándulnak ki. Félórai pihenés után két órai gyaloglással Bodrogkereszturra megy a társaság ahonnan vonattal Szerencsre mennek. Szerencsen hosszabb idő áll rendelkezésre s ezt a Szirmay kastély, a ref. templom, az iszapfürdő s esetleg a cukorgyár megszemlélésére fordítják. Estére a vidéki és a fővárosi kirándulók valamennyien otthon lesznek.. A kirándulás iránt nagy érdeklődés mutatkozik a debreceni, miskolci, gyöngyösi és sátoraljaújhelyi osztályok részéről is, ugy, hogy számszerűleg tekintélyes kirándulásra lehet számitani. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy érték szempontjából is igen jelentős lesz a kirándulás, mert Vaján olyan szépségekben gyönyörködhet a társaság, melyet sehol máshol meg.nem lehet találni. A Kopaszról nyiló kilátás pedig feledhetet-