Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-31 / 73. szám

1927. március 20. 3 A Néptanítók Lapja a népművelődés szol­gálatában. „A népnevelés oly feladat, melyet csak a nép oldhat meg.' Biró Eötvös Józ«ef. Ünnepet ül, hatvanéves jubileu­mát ünnepi köntösben örökítette meg a magyar nép tanítóságának egyetemes orgánuma, a Néptaní­tók Lapja. Midőn a hatvanadik év határkövén a képzelet szelid ga­lambja megpihen s vissza-vjsszanéz a közel és távol múltnak ködbe, feledésbe vesző emlékeire, szabad legyen ezek közül egy párat e be­cses lap hasábjain is megörökíteni. 1868. év február 6-án, csütör­tökön jelent meg a N. L.. I. szá­ma 16 oldalnyi terjedelemben.. E heti közlönyt a kisdedóvodák, ele­mi- és felső népiskolák (melyek — sajnos — már megszűntek) szá­mára adta ki a vallás- és közokta­tásügyi m. kir.. minisztérium. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budán, a v. és k. minisztériumnál s szerkesztője pedig Környei János volt. A lapot a tanitók, óvók (ki­ket alapnevelőknek neveztek) dij nélkül kapták a következő feltétel­lel: 1. a segédtanítóval olvasás vé­gett közöljék, 2. hogy, mint az iskola tulajdonát megőrizzék, az utódnak átadják. A lap két nyelven jelent meg. A nyíregyházi ág. h. ev. népiskolának három példányban járt. A könyvtárban őrzött lapok minden számának cime fölött ott látjuk Nagy Sámuel nevét, mikor olvasta figyelmes megjegyzésekkel a tanitók asztalán szívesen látót 1 «értékes vendéget», a Néptanítók Lapját. Az első számban Eötvös József báró irt hatalmas vezércik­ket: «A néptanítókhoz)) cim alatt, melyben azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a néptanítók a tanügy emelésére mindazt meg fogják tenni, mi korlátolt helyze­tükben, hatalmukban áll; hogy a tapasztalás igazolni fogja azon bi­zodalmat, mellyel a népoktatás gyors emelkedését buzgóságuktól várja. Hogy néptanítóink — minf irja — méltányos díjazásban része­süljenek, a nemzet részéről csak ugy számithatnak, ha ezt a nép­oktatás hasznáról meggyőzik, mi egyedül azon buzgalomtól és si­kertől függ, mellyel minden nép­tanító saját körében kötelességét teljesíti. Ugyancsak az első számban hiv­ja fel br. Eötvös J. a megyéket és városokat népnevelési egyesületek alakítására. E felhívásban a ne­velés szabadságát épp oly fontos­nak tartja, mint a sajtószabadsá­got, mely nélkül a polgárok szel­lemi fejlődése erőszakosan egy bi­zonyos irányba szoríttatnék. A kormány őrködési joga mellett kö­telességévé teszi, hogy az oktatás jótéteményében minden polgár ré­szesüljön." Ugyancsak itt irja azt, hogy a népnevelés oly feladat, me­lyet csak a nép oldhat meg. A nép­nek csak magának lehet önmagát művelnie.. Gyümölcsöző műveltség csak ott van, hol a művelődés szükségének érzete a nemz t lel­kületében felébred, a nép élett'ből képződik. Hogy mennyire és meny­nyiben volt igaza Eötvösünknek, mutatja a jelen, mely szellemi ha­gyatékot csak most kezdi igazán értékesíteni. A magyar népokta­tásügy kettős tüzes nyelve: az 1868. évi XXXV111. t.-c• és a Néptaní­tók Lapja. Ezekben csap fel Eöt­vös lángszelleme vezérlő tüzoszlop­ként, ez az a kettős lángemlék­mely nemzedékről-nemzedékre és a szűk határon átragyog... A N. L. első évfolyama is már gazdag kútforrása a hazai tanügy­történelemnek, hol sok hangya­szorgalmú tanító munkásságával ta­lálkozunk. Eötvös ez alkotása is a szeretet, ténykedése volt. Az ideális emel­kedések hullámhegye és a mély­séges érzések hullámvölgye közt ringatta a népoktatás szellemének bölcsőjét, a nemzeti . kulturának még most is lassan fejlődő gyer­mekét: a .népnevelést. Amily örömmel fogadták 60 év­vel ezelőtt a tanitók ajtaján beko­pogtatott vendéget, époly örömmel üdvözölték minden alkalommal minden irányú lapok. A 25 évei évfordulón az egyik lap ezt a so­katmondó üdvözlő sorokat irta: «Habár különböző irányban hala­dunk is, törekvésünk célpontja ugyanaz: a magyar nemzeti köz­művelődés fejlesztése, nemzetünk népoktatásügyének előbbrevitele. Ez eszményi cél kell, hogy egyesítse hazánk összes pedagógusait.* (Papp József, az Ev. Népiskola szerkesztője, Sopron.) örömmel üdvözöltük az 50 éves évfordulón is a hatásában és tö­megnevelő erejében nevelő ténye­zővé 'lett lapot.. Sajnos, hogy a 60-ik évfordulója alkalmából ki adott ünnepi számot kevesen ol­vashatták, mert a v. és k. minisz­ter 358—1925. eln. sz. /rende­lete a lap ingyenes küldését 1925. január 1-vel megszüntette, üe el­rendelte, hogy valamennyi állami­községi, egyesületi, magán- és tár­sulati elemi népiskola és óvoda a beiratási dijakból fizessen elő a lapra. (így sok felekezeti iskola tanítója nem kapja.) Ami a szer­kesztést illeti, erre a tapasztalatból meritetten mondhatni, hogy a tan­ügyi lapszerkesztő ritkán ül ön­maga ültette borostyán árnyéká­ban, még ritkábban hintenek ró­zsát, inkább tövist pályáján; míg a hálaadója — ismeretlen. Kevé­sen értik meg a tömeget vezető, a gyöngéket emelő, a tévelygőknek célt és irányt mutató nagy és ko­moly munkát, melyet végez a hi­vatásának magaslatán álló szakte­kintély. A szerkesztő bére legtöbb­ször a hálátlanság, melyet sokan ismernek. Mennyivel inkább fáj­hat a tanügyi lap szerkesztőjének ily díjazás azok részéről, kik ma­guk is fájlalják — e szánalmas munkabért!... Végül mégegyszer visszanéz a képzelet a szellembölcsőhöz és visszahívja azt a szeretetet, mely körülvette, dédelgette egyesek és hatóságok, alantasak és felsőbbsé­gek részéről. A szeretet és ennek legszebb virága a hála az elődök munkásságának megörökítésére kell, hogy ösztönözze az utódokat. E nagy-nagy munkát lenne hivatva bemutatni a Néptanítók Lapja Ka­lauza, mely — miként a Magyar Nyelvőr Kalauza — vezetne a szel­lemi labirintben. Ha a nagynevű és névtelen hősök munkaszeretete áldásként szállna az utódokra, ugy pedig akkor minden iskola, min­den község, minden m egye nép­oktatásügyének monográfiája el­készülne, mely határkő a multat és jövőt jelezné... £s most: «FöI szeretett pályatársak! Dolgozzatok szóval, tettel a népért, a hazáért, mert még mindég csak a kezdet kezdetén vagyunk. Szeressétek, véd­jétek, oktassátok a népet, a nemzet gerincét, alapját, a minden idők legjobb, legigazibb ősforrását: a fajparasztságot. Mert ez a nemzet teste, lelke. Ide fordult ihletért, erőért, igazságért a tudomány, a művészet, a politika, szóval min­den .» (Néptanítók Lapja.) (s.) Egy nzsora perben a Kúria a nyíregyházi kir. törvényszék ítéletét, amely pénzbüntetés voit, börtönbüntetéssel snlyosbitotta. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tu­dósitójától.) .Nemrégen egy uzso­rapert tárgyaltak a nyíregyházi kir. törvényszéken. A vádlottakat H. J. és társát, a nyíregyházi kir. törvényszék pénzbüntetésre ítélte. A védő fellebbezett, az ügy a debre­ceni Tábla elé került, ahol ugyan­csak pénzbüntetést kapott a vádlott* de a védő most is fellebbezett.. Igy került az ügy végső fóruma, a Kúria elé, ahol felemelték a pénz­büntetést, de ezenkívül a vád­lottakat három havi fogsággal is sújtották. A Kúria Ítéletét most hirdették ki a nyíregyházi kir. tör­vényszéken. A Magyar Tnrista Egyesület nyírségi osztálya hnsvét két napján kirándulást rendez Vajára és a Kopaszra. A két napos kirándaláson sokan vesznek részt a fővárosi s a vidéki turistaegyesületek köréből. Nyíregyházán a ta­vasz zsendülésével lendületesebb életet ölt a tnristáskodás (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — A Magyar Turista Egyesület nyír­ségi osztályának választmánya tegnapelőtt este értekezletet tar­tott Maurer Károly elnöklete alatt Az értekezleten az elnök beszá­molt az Egyesület nyírségi osztá­lyának helyzetéről s örvendetesen állapította meg, hogy a turistaság iránt egyre melegebb érdeklődés mutatkozik s remény van arra, hogy ebben az évben, ha nem is sok alkalommal, de mindannyiszor jelentős kirándulást fog rendezni az osztály. Különösen nagy érdeklődés mu­tatkozik a fővárosi turisták részé­ről a vidéki osztályok által rende­zett kirándulás iránt az Egyesület alelnökének, Jász Gézának értesí­tése szerint igen szívesen venné a főváros turista csoportja, ha a nyírségi osztály húsvét két ünnepén nem nehéz, de értékes kirándulást tudna szervezni. Városi Mozgókép Színház Március 30- és 31 iki, szerda és csütörtöki műsora: *I. Eooairadásx, burleszk. II. Kende Mária előadó művésznő személyes fellépése. in. Imii a leányból asszony lesz színmű 7 felvonászan. Főszerepben: Seck Trevor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A 9 órai előadások katonazen»ki«érettel. HELYÁRAK: páholyülés 1'80 P, zsöllye T50 P, támlasszék T20P, erkély I. sor 1'50 P, II—III. sor 120 P, II. em. 50 f., diák álló 40 f. Pénteken, szombaton és vasárnap Cowboy gigeHi vadnyugati kalandor történet, Üldözött (Awells cirkusz titka.) Cirkusz dráma. Maurer Károly a felkérés után a legnagyobb agilitással fogott a kirándulás megszervezéséhez s a hétfőn este tartott választmányi ülés elé már kész programmot tudott terjeszteni, mely egészében és részleteiben is a legnagyobb tet­széssel találkozott. A tervezet szerint húsvét első napján reggel a fővárosi és vidéki vendégek megszemlélik a Sóstót, ahová a szép tölgyesen át gyalog mennek ki. A Sóstóról átmennek a szőlőtelepre. Hosszabb séta után ugy délelőtt fél 12 óra tájban a kisvonaton visszatérnek a városba, ahol rövid étkezés után vonaton Vajára rándulnak ki. A vonat Nyír­egyházáról 1 óra 15 perckor indul. Vaján két órán át tartózkodik a társaság s ebből az időből egy óra esik az antik szépségű vajaf vár­kastély megtekintésére s a kuruc generális sírhelyének megtekintésé­re, egy óra pedig a vasúti állo­mástól való be és kimenetelt js beleszámítva, pihenő idő lesz. A társaság este 7 óra 20 perc­kor érkezik vissza Nyíregyházára­Húsvét hétfőjén reggel 5 óra 46 perckor vonaton Tokajig vagy esetleg Tárcáiig megy a társaság, innen pedig gyalogszerrel a Ko­paszra rándulnak ki. Félórai pi­henés után két órai gyaloglással Bodrogkereszturra megy a társaság ahonnan vonattal Szerencsre men­nek. Szerencsen hosszabb idő áll rendelkezésre s ezt a Szirmay kas­tély, a ref. templom, az iszapfürdő s esetleg a cukorgyár megszemlélé­sére fordítják. Estére a vidéki és a fővárosi kirándulók valamennyien otthon lesznek.. A kirándulás iránt nagy érdek­lődés mutatkozik a debreceni, mis­kolci, gyöngyösi és sátoraljaújhelyi osztályok részéről is, ugy, hogy számszerűleg tekintélyes kirándu­lásra lehet számitani. Annyit azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy érték szempontjából is igen jelen­tős lesz a kirándulás, mert Vaján olyan szépségekben gyönyörködhet a társaság, melyet sehol máshol meg.nem lehet találni. A Kopasz­ról nyiló kilátás pedig feledhetet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom