Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-31 / 73. szám

4 JSÍYÍRYIBÉ3C. 1927 március 31. len lesz mindenki számára, mert egyfelől a Nagy Alföldre nyílik szép kilátás, másik oldalról pedig a szemlélő elé tárul a távoli hegy­vonulatok egész sora.' A Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztálya természetesen mindent elkövet, hogy a kirándu­lás minél jobban sikerüljön s ép­pen ezért ezúton is azzal a kérés­sel fordul a természet szépségeit méltányolni tudó s a turistaságot kedvelő közönséghez, hogy sies­sen a nyírségi osztály segítségére s ajánljon fel a vidéki vendégek részére két éjjelre szállást. A vá­lasztmányi ülésen már örvendetesen lehetett megállapítani azt is, hogy ilyen megajánlás is történt több helyről. A kettős, vagy esetleg csak az egyik kiránduláson való részvétel­re hölgyek és urak egyaránt jelent^ kezhetnek. Jelentkezést az osz­tály elnöke: Maurer Károly (Jegy­intiezet) vesz számba. Diadal IWOZIIÓ Március hó 30-án és 31-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor; Titi a csibészkirály Pierre Gillesnek, a Le Matinben megjelent világhírű regénye után két részben, — 16 felvonásban. Mindkét rész egyszerre kerfil bemutatásra Előzetes jelentés. Pénteken, szombaton, vasárnap Hab%isá£szony Harry Liedtke. A texasi Rómeó Pete Moris3on. Reflexiók. Színház Nagydobodon! — Idős apánk a tejfölös kancsóval. Készülődés a húsvétra. Lám, a Sors arcán most semmi komolyság! Itt ül mögöttem egy j láthatatlan korláton, hintázik, tap­sol, hogy elámított s most nagyot kacag a fülembe: — Te merted írni, hogy itt nincs esemény? Rossz hirbe akartál keverni, hogy azt higyjék: van hely, hova az én két kezem el nem ér? Látod: szinészek jöttek. Három eleven ember, akik azt mondják, hogy ők tudnak vala­mit, hogy a kesernyés szájízeteket egy kicsit édesebbre ingereljék. Nesztek csemege s ne fanyalogja­tok, hiszen itt a tavasz! Csakugyan: Miivé sze stély Nagy­doboson. Nem tréfa. , Az iskola előtt sürgés, forgás* várakozás. Mert itt az iskola a szinház is egyúttal. Az ember odaképzeli, a zöld Mar­gitszigetet, a Dunát, a korzót, a színművész lakását, a képviselő ur dolgozó szobáját, melynek összes gruppjai, padja, kékégboltja, csil­láros menyezete stb. két székbői egy mezőkövesdi teritős kis asztal­ból es egy linóleum teritőből áll, mely fölött petróleum lámpák hi­valkodnak, mint nagyrahivatott színházi világítás. A zenekar — Is­tenkém — mindenkinek a szive muzsikája. Akinek több tavasz és mosoly van a szivében, az több mu­zsikát hall, akinek kevesebb, az ke­vesebbet. Ha nem hallunk semmit, bennünk van a hiba. De, hogy egészen komoly legyek, három jól felkészült művészember jött ide, akik Szabolcsban ís meg­jelennek majd, hogy érvényesítsék tehetségüket. A kis gárda vezetője Dán András sok tehetséggel és nagy igyekezet­tel pótolni látszott a hiányzó deko­rációt. Megérdemelt sikerrel adták elő a fővárosi kabaré színházak műsorából ismert egyfelvonásoso­kat, melyekért a kis, de lelkes és intelligens közönség hálásan meg­tapsolta őket. A siker részesei: Rumy Lea, aki mint drámai mű­vésznő, pár szép szavalattal érvé­nyesült különösen és Kövessy Ele­mér, aki ügyesen, kellő rutinnal nevettette meg a közönséget jói maszkírozott alakjával s játékával­Egy estét kellemessé tettek ne­künk. Ázt hiszem, Szabolcs na­gyobb községeiben is szívélyes fo­gadtatásban lesz részük, hiszen hi­vatott művészek, akik egy kis mű­vészi körúttal igyekeznek megje­leníteni és tolmácsolni, amit a nagy színházakban láthatnánk. Csak persze, egy kis fantázia kell, mely elénk hozza a' megfelefő dekorációt is. Pár operett dalt is előadott Dán András, amely mellől sajnosan hi­ányzott a zene. Ugyancsak ő volt a fáradhatatlan konferanszié is. * Édös apánk kis öreg emberke — jaj ezert a szóért de megijed­tem hirtelen — legényember ám ő, akinek sok do'ga akad a fehérnépek körül. Szeretik, hívogatják, a kapu­ból utána integetnek, titkolóznak, sugnak-bugnak vele. Lehet-e hit tiszta szívből mondani Édös apánkra, hogy öreg? Talán éppen azért nem hajlott bele a házasság­igájába, mert ismeri a fehérnépet s tudja, hogy nem szívesen nézte volna egy hozzátartozó menyecske a többivet való paktálást. Egyébként nevezetes dolog, hogy Édös apánk itt mindenkinek édes apám! S hogy azt a szót hasz­nálja igen gyakran: Tajlesz. Ez valami jót jelent. Talán annyit, hogy renJben van. Az asszonyok olyankor fogad­ják csakis, ha férjuruk távol van. ' Igy is dukál egy' legényemberhez. No, de, hogy ennyi |.sszony szí­vességét elfogadni? És hogy a fér jek meg nem tudják és hogy az asszonyok kinem kotyogják egy­másra és nem botránkoznak öreg Józsi csúf Jiütlenségén? Érthetetlen dolog. Nini, éppen amoda döcög öreg j Józsi, egy tejfölös köcsöggel. — Noí hogy van Édös apám — kiáltok neki az ablakból, had tudjam meg az asszonyok titkát. — Tajlesz — feleli az öreg bólo­gató mosollyal — Tajlesz, kézit csókolom. A jegyzöné nagyságos asszonynak viszek egy kis friss tejfelt innen a Nagyné nemzete^ j asszonytul, mert nekik még bor- j jas a tehenök. — U-u-gy? — felelem — s aztán hova, hova? — Tetszik tudni — súgva mond­ja, fél hangosan, a tenyerét a szája mellé teszi — azután a Kónyáné egy kis lisztet küld velem a zsi­dóhoz. Venni akar valamit és kell a pénz. Az ura meg nem akar rá adni. A vén Józsi kezeit csóko­lom titokban tartja. — U-ugy? — felelem újra. S aztán hirtelen eszembe jut: Édös apám, nem hozna nekem egy kis céklát valahonnan? — Tajlesz, Tajlesz, kézit csóko­.— s boldogan zárom be az abla­kot. Öreg Józfeivaf már nekem is lesz titkom. S nem árulom el és nem irigykedem a szomszédasz­szonyra, akitől tojást vitt Józsi Jbácsi a bérlőékhez. * Lengő fehér fény árad és ráborul mindenre. A böjti idők szomorú­ságát enyhiti s jelzi a gyönyörű j ünnepet, mely. egyszer rávirad a legtök.éler<2sebb J^íin de nőtt kapható. Gyárt P éTo-a kis falura. Az uj ruhákat már megvették, a sonkákat megnézege­tik, a tojást gyűjtik, a kalács illa­tát vélik érezni, mert egyszer csak egy reggel eljön a bűvös és su­gárzó ünnep, hogy örökszép hitün­ket erősítse. Feltámadunk, mond­ják már a fák egészen halkan, amint kibuggyantják apró zöld­piros rügyeiket. A virágok frissen mosolyognak itt az ablakomban. A napnak örül­nek, mely télen hűtlenül elhagyta őket s most diadallal visszatért. Tartallyné Stima Ilona. Somogyi Gyulát a Magyar Vörös Kereszt Érdemkeresztjével, Fauilk Jánost a III. o. Ma­gyar Érdemrend keresztjével tüntette ki a kormánvzó. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Két kormányzói kitüntetés liire érkezett tegnap este Nyíregyházá­ra és mind a két kitüntetés mély­visszhangot keltett, 'az öröm a megelégedés érzésének visszhang­ját. A város életében jelentős té­nyező a munkás férfiak céltudatos lelkes tevékenysége, amellyel a vá­roson át á nemzet sorsára ís moti­válóan hatnak. Ilyen jelentős mun­kásságot fejtett ki Nyíregyházán So mogyi Gyula dr. kir. tanácsos, köz­jegyző, a Vöröskereszt Egyesület­nek évtizedeken kitartó, lelkes ve­zére és Paulik János ev. lelkész, az evangelíkus lelkészegylet elnö­ke, egyházi tanácsjegyző, a vallá­sosságra, hazafiságra nevelő pré­dikátor igék lelkeket formáló ihle­tett művésze. Somogyi Gyula dr-t a Kormányzó a Magyar Vereske­reszt Érdemkeresztjevei, Paulik Jánost a III. o. Magyar Érdem­rend Keresztjével tüntette ki Ma­gyarország kormányzója. A kitün­tetésről szóló irat <ft hivatalos lap mai számában jelent meg és a ki­tüntetéseket dr. Kállay Miklós fő­ispán adja át ünnepi keretek kö­zött Somogyi Gyula dr.-nak és Paulik Jánosnak, akiket a kitünte­tés alkalmával a város és a várme­gye "közönségének örömnyilvánitó igaz szeretete fog körül . Holnap kezdődik a nyíregyházi kirakatverseny, amely pénteken fog egész fényében kihonta&ozni. Ötvenkét kereskedő összesen hatvannyolc kirakattal vesz részt a kirakatversenyen. Kik a zsűri tagjai? A Kereske­dők és öazdák Köre és a Kamara is értékes dijakat aján­lott fel. Holnap kezdődik meg a nyír­egyházi kirakatverseny hivatalosan, de teljes fényében csak pénteken fog kibontakozni a verseny, Ma lezárultak a benevezések és kitűnt, hogy ez a kirakatverseny messze felülmúlja a centennáriumi ünnep­ségek kirakatversenyét. Összesen ' ötvenkét kereskedő hatvannyolc ki­rakattal vesz részt a versenyen, amelynek pompás kirakatai estén­ként 10 óráig fogják gyönyörköd­tetni a sétáló közönséget. "A zsűri tagjai a következők: A Kereske­delmi Kamara; Békés Lajos alel­nök. A Tiszántúli Ipar és Kere ke­delem és a Nyirvidék szerkesztő­sége: Vertse K- Andor és Téger Bela. A Kereskedők és Gazdák Köre : Rosenthal Gyula és Kohn Ignác. A Kereskedő Hjak Egyesü­lete; Hoffmann Ferenc, Rosens'ein Emil és Auspitz Márton. A nyír­egyházi művészek; Szalay Pál. Az eddig felajánlott értékes di­jakhoz most sorakozik a Kereske­dők és Gazdák Körének és a Ka­marának kitüntető dijai, amelyek­nagy mértékjben fokozzák a verseny eredménye iránt eddig is megnyi­latkozott általános érdeklődést. flAmerifea végleg be akarja tiltani a bevándorlást. A Mai Nap Newyorkból irja-. Albert Johnson a képviselőház be­vándorlási bizottságának elnöke tegnap ugy nyilatkozott, hogy vé­leménye szerint Amerikának leg­később 25 éven belül teljesen be kell tiltani az idegenek bevándor­lását. A bevándorlási törvényt már most Jelentékenyen módosítani kell. Már a következő évben min­dent meg kell tenni, hogy idővel életbeléptethető legyen a teljes be­vándorlási tilalom. Nem arreff van szó, hogy megakadályozzák a túl­népesedést, hanem arró , hogy meg­őrizzék az amerikai nemzet etnikai egységét. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom