Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-18 / 13. szám
2 JSÍYÍEYIŰÉK. M' MnWMgTiliWMWMilBtfflirilMB^ 1927. január 18. Kétszeres rokkantilletmény. Erkölcsi tartozása az államnak és társadalomnak, hogy a hadirokkantak sorsát enyhítse. A magyar haza bénultjai ők, akik nemes és vitéz önfeláldozással teljesítették a harctéren kötelességüket s egy életre hordozzák magukkal lelki és testi sebeit a katonai erényeknek. Fizikai összeroppanásuk lélekben is megtört s nagy részüket bizony alkalmatlanná tette az élettel való birkózás nehezebb feladataira. A magyar dicsőségnek rokkantjai számára azonban kell hnindjg segítségnek lenni s álljon készen a társadalom is arra, fcmikép a kormányzat mindent elkövet, hogy a munkaképtelenné váltak, kiknek legalább 50 százalékban hiányzik erejük és egészségük a munkabíráshoz, olyan anyagi felsegitésben és állandó rok« kantjárulékban részesüljenek, mely méltó áldozatos tetteikhez és méltó i egy nagy nemzet ^hálájához. A j minisztertanács teljes tudatában ; mindezeknek a szempontoknak i nem is késlekedett, hogy a pilla- . nátnyi politikai szélcsendet szoci'ális természetű sürgős intézkedés <sek elhatározására használja ffel. Mindenekelőtt a hadirokkantak ügyével kivánt foglalkozni, akit nek illetményét február 1-től kezdve a kétszeresére emelte fel. Ez a rendezés azonban, mondanunk sem kell, hogy nem végleges, hanem kizárólag a helyzetadta lehetőségek között igyekezett eleget tenni! a sokoldalú jogos kívánságnak. A népjóléti és munkaügyi miniszter javaslatot terjesztett elő éá ugy tudjuk, hogy ennek a javaslatnak csak egyik legsürgősebb részlete a mostani felemelt illetmény kiutalása iránti döntés. De következni fog később még fokozottabb mérvű gondoskodás, ám ha gazdasági életünknek jelenlegi körülményeit vesszük tekintetbe, melyek bizony száz felől intéznek panaszokat és kérelmeket, hogy az egész vonalon támogatás és segítség nyujtassék e különféle munkaterületeknek, ugy azt kell mondanunk, hogy ezeket messze megelőzte a rokkantakka. való illő és méltó jobb elbánás, Az 50 százalékos hadirokkantak illetményeinek duplájára való emelése olyan elismerésre méltó tény, amelyet akceptálnia kell minden többi sürgős és jogos óhajtásnak, mert amíg a testileg munkabíró s lelkileg is több ellenállásra képes egyének előbb-utóbb bővebb alkalmakat találhatnak a rendbehozott magángazdaság által nyújtandó munkaszaporulat által, addig hadirokkantjaink éppen fizikumuknak felényivé vált erejével nem lesznek akkor sem több produkcióra s szembetűnőbben jobb életlehetőségekre képesek. Ezért helyeseljük és üdvözöljük a minisztertanács humánus intézkedését s vesszük tudomásul benne Bethlen István gróf kormányának szociális kérdésekben. is helyes megoldást találó irányzatát, mely biztositéka az ország konszolidált rendjének és haladó szellemének. A rokkantilletmény felemelése örömmel tölti el mindazokat, akik számontartják a világháború hősi tetteit és rokkantjainak fájdalmas sorsít. A „Tiszántúli Gazdák" cimű folyóirat vezércikket közöl Kállay Miklós dr. főispánról. A tiszántúli gazdatársadalom osztatlan bizalma ültette Kállay Miklóst a Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe. (A Nyirvidék tudósítójától. — A «Tiszántuli gazdák» cimü Debrecenben megjelenő elegáns külsejű, nivós folyóirat, mely a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja, legutóbbi számában vezércikket közöl Kállay Miklós dr. szabolcsi főispánról, akinek jól sikerült arcképét is hozza. Az érdekes cikket, amely egyúttal pompás jellemrajza is a főispánnak, itt közöljük: A dr. gróf Almásy Imre távozásával megüresedett kamarai elnöki szép nemes hagyományaiba — a Kamara mult évi december hó 18-án megtartott közgyűlésének egyhangú és osztatlan bizalmából olyan férfiú lépett, akit kimagasló egyénisége, páratlan munkakészsége, széleskörű tudása és célkitűzéseinek tudatossága kiváltképen hivatottá és alkalmassá tesznek a Kamara hagyományokban gazdag, munkafeladatokban kiváló és jelentőségében súlyos elnöki tisztének betöltésére. Dr. Kállay Miklós, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megválasztott elnöke — az öntudatos törekvések, az erős akarat és a tettek embere, akinek fényes közéleti munkásságát és szervező erejét a nagy és értékes alkotások sorozata jelzi, akinek vezetőszerepre hivatottságát nemcsak Szabolcsvármegye élén viselt főispáni méltósága, de már kora ifjúságába visszanyúló s a különböző világvárosi egyetemek ifjúsága élén betöltött vezéri múltja bizonyítja. Mint az ország egyik legrégibb és egy évezred óta Szabásban élő ősnemesi családjának sarja, a nemesen tisztult életfelfogásnak nemzeti és keresztény alapokon épült tradícióit viszi magával az életbe, hogy azokat a budapesti Ferenc József nevelőintézet hagyományain, külföldi egyetemek padjain és világjáró utazások tapasztalatain csiszolja maradandó értékekké. Jogi, technikai és filozófiai tanulmányokat folytat a genfi, drezdai és párisi főiskolákon, sokol- j dalu ismereteit három világrész be- | utazásával gyarapítja és behatóan tanulmányozza a fejlett külföldi i mezőgazdasági kulturákat, hogy tudásának s tapasztalatainak javát , itthon, mint gyakorlati gazda érvé-• nyesitse. Alkot és szervez, akciókat hirdet, 1 energiákat fakaszt, uj erőket ter- ' tnel s a többet és jobbat termelés- \ nek, főként pedig a mezőgazdasági • termények és termékek értékesítésé- ! nek uj irányait, uj' lehetőségeit han- ; goztatja, azoknak a gazdatársadal- 1 mi alakulatoknak élén, amelyek eléggé szerencsések ahhoz l hogy őt vallhatják vezérüknek. A dohánytermelés reorganizálá- J sa, a ((Dohánytermelők Országos Egyesületének)) megalapítása, a Nyírség burgonyatermelésének és ' értékesítésének megszervezése és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egye; sülét élén viselt vezető állása, mind olyan programmpontok, — melyek dr. Kállay Miklós munkás aktivitásának értékes eredményeket jelző állomásai. Ez állomások során — a Kamarában tömörült gazdatársadalmi érdekeltség osztatlan bizalma folytán jutott el dr. Kállay Miklós a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe, ahonnan nemcsak hétvármegyés Tiszántúl buzakalászos rónáira, de az ország mezőgazdaságának egész komplexumára nyilik kilátás és alkalom országos közérdekekből is fontos tevékenységre. 1 Dr. Kállay Miklóstól a Tiszántúl gazdatársadalma a megkezdett építőmunka méltó folytatását, az alkotó eredmények hosszú sorozatát és a Tiszántúl mezőgazdaságának jobb jövőjét várja. Dr. Kállay Miklós egészember és talpig férfi, aki ennek a messzemenő várakozásnak is meg fog felelni. Ebben a reménységben bizalomteljes szeretettel köszöntjük őt és Isten áldását kérjük munkájára! APOULió Hétfőn BARBARA LA 1WARR Kedden a fiatalon elhalt filmművésznő halála évfordulóján A monfmartrei nő Egy élet regénye 7 felvonásban. — Irta: Jules Mathis. 4 Őfensége a Riviérán Víg udvari történet 6 felv. Lew Cody az ünnepelt filmbonviván legsikerültebb szerepe. Szerdán PETER GRE/4T Csütörtökön a ,,Barra Cara" filmben is szereplő csodakutyával A VADON HŐSE é (Észak ördöge) Regényes történet az őserdőben 7 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 orakor. Harctéri naplómból. XXVII. Frontszinház. Wolhynia, Widumka-völgy. 1917. augusztus 10. Soha parancsnak ugy meg nem örültünk, mint a tegnapi hadosztályparancsnak, amelyben tudtára adatott mindenkinek, hogy itt van, megérkezett a régen hirdetett, régen várt és régóta remélt: Frontszinház! Komjáthy János színigazgató a feje a fronttársulatnak, rajta kívül még hat nőtagja és tizenhárom férfiszinésze van a derék, vállalkozó szellemű társaságnak. Megjelentek illő hadi formában a plakátok is, hogy azt mondja a «Próba házasság* kerül legelső alkalommal szinre, zenés kísérettel. A plakát különben nagyon irigy Természetű, mert a szereplő hölgyek és urak nevét nem árulja el, annál kimerítőbben számol be a helyárakról. 10 és 6 koronás jegyek állanak a tiszt urak és 3, 2 és 1 koronás jegyek a legénységi urak rendelkezésére. A 10 koronás helyekre miaílen bizonnyal törzstisztek és magasabb rangúak fognak pályázni és a hadnagytól lefelé számítandó tiszt (uraknak a 6 koronás helyekkel kell beérniök, ami érthető elkeseredést váltott ki ezekben az alantasabb körökben, ami a hat hölgyre tekintettel, akiket közelebbről megspektálni, oly igen kívánatos volna — nem csodálható. Hat hölgy az eddigi muszka kisassszonyok után, akik szó sinc s róla, megfelelők volnának, mert hogy elég maradhatósak, csak ne lennének olyan nagyon piszkosak", hat hölgy itt a harctéren, uri nők, finomak, fehérek, tiszták, jószaguak, — Istenem, minő boldogság! £s még hozzá színésznők. Ez az. Ezért aztán igazán érdemes szenvedni és verekedni, ha ilyen drága jószágok jönnek az emberhez felejtetni, vigasztalni, fokozottabb jókedvre hangolni. De kik is lehetnek? Iszonyú találgatások vannak a raj vonalban. Lépten-nyomon látni búnak ereszkedett, töprengő Hamleteket, ajkukon a kérdéssel: Zöldy Vilma? Berky Lili? Borbély Lili? Talán Fedák Sári is? A vérmesebbek Hegedüst, Király Ernőt, Csortost, Törzsöt, Szír. mayt és Sziklayt emlegetik a férfi szereplők között és Jászay Marit, Márkus Emiliát, Gombaszög, Fridát és Solti Hermint tippelik a gyengédebb nem közül. Mindenesetre igen nagy az érdeklődés. Nono. Ez talán még sem, lesz egészen igy. A legénységnek inkább a szinrekerülő darab ad igen nagy gondokat: ((próbaházasság)) — azt mondja, hát e mi fene? Igazándiba fog-e menni, vagy ez is csai; tréfa lesz? Hászen próbálni egyet nem volna éppen nagy baj, de mit szól hozzá az anyjuk odahaza? Erősen váltogatják az 1 koronás bilétákat és nagyon mostohagyereknek érzi magát az, aki nem mehet el, mert minthogy minden századból csaK öt baka mehet. Kiválogatják féltő nagy gonddai ezt az öt szerencsés testvért, Iehe • tőleg olyan menjen, aki azután tudPestre küldeni rossz hó- és sárcipőjét, me r a l Tulkán Gummijavitó Üzem Kossuth* utca 4 szám alatt fővárosi mintára, gőz- és villanyerőre van berendezve. Pár koronáért 24 óra alatt úijáalakitják. — Autógummik, tömlők és minden e szakmába yágó munkák garanciával lesznek készítve. — A nagyérdemű közönsé g b pártfogását kéri: Vulkán Bummijavitó Ütem» Kossuth-utca 4.
