Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-25 / 293. szám

1926. december 25. JslYÍRVIDMC. rabja vagy kívánságaimnak, nem több- Szabad az, kiben van erő valamennyi kívánságáról lemonda­ni, hogy azt egynek elérésére for­dítsa. Megkaptad? Elmehetsz! Megkapta és mint a kuvasz le­feküdt a félelmetes Élet lábaihoz, hogy az nesztelenül csontot vethes­sen neki asztaláról. Ekkor a félelmetes Élet fény­telen tekintete rátapadt a másik emberre — az arca kérlelhetetlen, de jóságos volt az arc­— Mit kérsz te? — Én nem kérek, de követe­lek­— Mit? — Hol az igazság? Add őt ide­A többi mind mellékes, egyedül az igazság kell nekem- Sokáig vár­tam, szenvedve vártam, éltem nyo­morban, lélegzés nélkül, élet -nél­kül- Én vártam... de most már elég! Hol az igazság? Es az Élet félelem nélkül fe lelt: — Vedd el. Diadal Mozgó December hó 25-én, szombaton karácsony első nspján 3, 5, 7 és 9 órako,' Felbérelt feleség vígjáték 7 felv. — Főszereplő: REOINALD DENNY. A repülő táltos Egy vakmerő lovas és egy pompás paripa kalandjai 6 felv. Főszereplő: FRED THOMSON ésSYLVER KI(VG. December hó 26 án. vasárnap karácsony másod napján 3, 5, 7 és 9 órakor £L nagybácsi Vígjáték 8 felv. — Főszereplő: LIANE HA1D. Fehér és fekete burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés: Dscember 27-én és 28-án, hétfőn és kedden Hajsza a szerencse után Huszár Károly (Pufi) BUTDRHITEL mindennemű bútorokban kárpitos és butoráru csarnokában, amely minden vételkényszer nélkül megtekinthető. Legolcsóbb napi árak! Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon; 3i9 . ^IHllBffillHnilllllllHilllllllllHIIIIHflIlllllllllllir A 75 éves Jótékony Nőegylet. Irta Kardos István városi kulturtanácsnok­A régi írások bizonysága szerint 1851 április 13-án alakult meg Nyíregyházán a Jótékony Nőegy­let s még ez esztendőben kará­csony és újév között ünnepli meg fennállása 75 éves jubileumát. 75 esztendő nagy idő egy egye­sület, de még egy város életében is, különösen ha arra gondolunk, hogy milyen kicsiny és kezdetleges viszonyok között élő városka volt akkor Nyíregyháza­De benne az úriasszonyok ne­mes lelkesedésétől áthatott jószi­vével, akik még az országos Nő­egyesület megalakulása előtt, a Bach korszak közepén emeltek ez­zel a nemzeti gondolatinak egy ki­csiny, de folyton erősbödő várat. * Benkő Istvánmé, Trsztyánszky Fe­rencné állanak a mozgalom élén és Grenerczy Andor (az első óvoda vezetője). a titkára­Nem egyletesdi játékot akarnak, nem porondot a szereplési visz­ketegségnek, hanem komoly célt tűznek ki maguk elé, hármas fel­adattal­Az első: teljesen árva nyíregy­házi leánykák ügyét felekezetre való tekintet nélkül felkarolni, hogy az életnek megmentsék és 16 éves korukig felneveljék s még ezután j is 18 éves korukig figyelemmel ki- 1 sérjék őket. Ebből fejlődött ki ké- 1 sőbb az árvaház. A másik cél: az elaggott öregek ; segítése, gvámolitása s ezt a jóté- : konysági feladatát az egyesület ma is végzi­A harmadik feladat, amely ké­sőbb (1885-) alakul ki és "való­sulhat meg, a leányok gyakorlati nevelése és képzése a női iparis­kola felállításával. * Az országos nőmozgalom, amely­nek szintén az 50-es években meg­indítója és prófétája Veress Pálné, Beniczky Hermin, abban tér el a nyíregyházitól, hogy ott elsősor­ban a nők szellemi kiképzését tü- . zik ki célul, míg nálunk az ár- j vák nevelése és a jótékonyság je- i gyében alakul ki a munkásság iránya • Pedig Nyíregyházán ekkor még vasút sincs, delizsáncon járnak, le- ' vél vagy Vasírr-api Újság ritkán j érkezik, az utcák kövezetlenek, sá- ; rosak, közvilágítás nincs, a naple­mentével sötétben botorkálnak, csak a női szivekben s a családi körben és a meghitt társaságok­ban világit a jóság fénye és me­lege- Az akkori professzori iskola, a későbbi Kossuth gimnázium is szünetel, mert a Bach kormány kö­telező Schulplánjávai olyan terhe­ket rótt a nagy nehézségekkel küz­dő kétosztályos iskolára, hogy működését 1861-ig felfüggesztet­ték- Fiu felső iskola csak az ág. h. ev. tanitóképző, a leányok to­vábbképzését pedig egyedül a Jármay nővérek magán nevelő inté­zete látja el. * A XlX-ik század sajátos ma­gyar asszonyai a nőegylet alapitói, akikben először támadt fel nemük öntudata, a szebb magyar jöven­dőért a nemzeti művelődésért és emberméltóságukért. *A kellő pillanatban lépnek a cse­lekvés terére, az elkobzott alkot­mány korában, a nemzetközi tö­rekvésnek és művelődésnek, jóté­konyságnak zászlaját kibontani . Hogy is keletkezett Pesten az első Nőegylet? József Nádor fele­sége, Hermina főhercegnő egy al­kalommal több előkelő asszonnyal Beszédbe ereszkedett és fölvetette a szegény és árvaügy, meg a nő­nevelés kérdését is­Aztán van-e árvaház, ahol leány­kákat képeznek? Nincs, hangzott a felelet. Hát elhagyottak menháza? — Nincs­Hát vakok intézete? — Nincs- I — Asszonyi egyesület? — Az sincs­— Hát olyan iskola, ahol elő­kelő leánykák magasabb kiképzés­ben részesülnek? — Nincs­S a lelkes palatinusné, a lel­kes magyar nőkkel, csakhamar megalapította az Első Budai Asz­szony Egyesületet. (Hermina nevet a rajongásig szeretett Nádornétól kapta­• 1859 októberében, a nemzeti szellem ujjáébredésének idején a Kazínczy-ünnepélyen a Nemzeti Muzeumban hazafias érzéstől duz­zadó beszédek és költemények hang zottak el és ettől a naptól fogva mintegy varázsütésre, a nemzet ap­raja és nagyja magyar ruhát öl­tött- Az asszonyok himezgették a gyöngyös pártákat, a nehéz selyem rokolyát. Volt bál, amelyen a két francia négyes kivételével kivilágos kivir­radatig a Kukorica haj'ás nótája járta s nem unta meg a magyar fül ezt az egyhangú dallamot. Mindenfelé felharsant a Szózat, erős férfi hangokon s hangzott a Kárpátoktól az Adriáig az Isten áldd meg a magyart. 1860. tavaszán érkezett meg a döblingi hir, hogy Széchenyi meg­halt s a fekete pruszlikokra Szé­chenyi mellképével ellátott ezüst csattokat vartak s a magyar ^ fő­kötő fekete csipkével készült és a szines pártát fekete váltotta fel. • 1860 junius 15-én egy küldött­ség adja át a 9000 magyar nő által aláirt kérvényt Deák Ferenc­nek a felállítandó női mintaiskola ügyében. Az a mozgalom is a nők köré­ben indult meg, hogy az akadé­miai tagok számára székeket hí­mezzenek, mindegyiket az illető vármegye cimerével. * Akkortájban aztán, amikor de­rengeni kezdett az alkotmányosság virradata, egy állítólag Deák Fe­renctől eredt, találó éle járta be az országot. A helyzetet megvilá­gító válasz volt ez, arra a kérdés­re, hogy ha minden hivatalt és minden állást ismét a nemzet fiai­nak adnak vissza, mi lesz a cseh és morva beamterek özönével. Deák Válasza: Ha a gazda kénytelen egy mocsarat lecsapol­tatni magasabb egészségi és gaz­dasági okból, törődik-e azzal, hogy mi lesz a mocsár békáival? • Az önkényuralom alatt a nyír­egyházi Nőegylet is szünetelt, és Draskóczy Sámuelné elnöklete alatt 1866- október 28-án tovább foiytatta áldásos munkásságát. * Egy pár adattal akarom illusz­trálni, hogy a nők helyzete milyen volt a megalakulás ideje táján, mennyi előítélettel kellett megküz­deniök s ez fog rávilágítani a Nő­egyletek jelentőségére és munkás­ságuk fontosságára­Madách Imre akadémiai szék­foglalójában (megjelent Arany János Koszorújában) azt mondja, hogy a nő teljes férfiú érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, mint a férfi, de teremtő gé­niusz hiányában az emberek irány­adó szellemei közé nem emelkedhe­tik- A nők a dillettantizmus leg­kedvesebb kontingensét szolgáltat­ják, de a művészetet és tudományt előre nem viszik­Veres Pálné indignációval ol­vasta Madách véleményét, különö­sen megdöbbentette, hogy olyan nagy elme, mint Madách, ilyen vé­leménnyel van a nőkről­Tollat ragadott hát s Madáchoz irt levelében a nők védelmére kelt. Kifejtette, hogy nem a nők hi­bája, hogy el vannak maradva, hogy kevesebbet tudnak s hogy a tudományban és művészetben nem jutnak szóhoz, hanem azé a rend­szeré, amely nevelésüket követke­zetesen elhanyagolta s különösen azé a helytelen nézeté, mely ki­zárólag a férfit tekinti a komoly tudományok elsajátítására és to­vábbfejlesztésére képesnek­Ez a székfoglaló volt a rugó, mely Veres Pálné lelkéből a ré­gebben lappangó nagy gondolatot kipattantotta s vándorútra kelt és Pesi és a vidék müveit asszonyait sorra látogatta és meghívta őket az alakuló értekezletre. Egy másik példa: Mikor a női mintatanoda ügyében 12 előkelő nőből álló kérvényező küldöttség megjelent báró Eötvös József, az első magyar kultuszminiszter előtt, Eötvös ezt mondta: Kívánatosabbnak tartom, hogy a béres asszony kötni tudjon, mint­hogy a müveit osztályhoz tartozó nők magasabb kiképeztetést nyer­jenek­Ballagi Mór egy izben a női mozgalom gyengeségére célozva azt mondta: Kanállal akarják ki­meríteni a tengert. Veres Pálné, igy válaszolt rá: Ha nyáron elfáradva a nap hevé­től kimerülten egy terebélyes fa árnyékában talál üditő pihenést, jut-e eszébe, hogy milyen apró magból nőtt ez a fa? Azóta bizony az apró magból hatalmas tölgy lett s a magyar nőkérdés fejlődésével együtt nő a mi nyíregyházi egyesülétünk is az alapítók mellett Bodnár Istvánmé, Kovács Mihályné, Benczúr Mik­lósné, Bónis Sámuelné, Krasznay Gáborné, Groák Zsigmondné,' Szesztay Károlyné, Kovách Gerő­né, Palánszky^ Sámuelné, Má­jerszky Béláné, Kovách Károlyné, Korányi Imréné, Básíhy Bamáné és dr- Korányi »Endrémé nagy­asszonyoké az érdem, hogy ezt a gyönyörű hivatásu egyesületet nemzedékről-nemzedékre" fenn tar­tották, megőrizték. A titkári hivatal teendőit id­Bodnár István, dr- Meskó László, Leffler Sámuel (44 ^yen át) Jóba Elek vitték és jegyzőként szerepel­tek Moesz Béla, Hudák Károly Pa­latitz Lajos, Máthé György, Krasz­nay Sándor, dr- Bodnár István, Maurer László, Szabó Lajos stb­Legyenek áldottak, akik annyi árvának és nyomorultnak könnyeit letörülték­Angol Oxford ingek méret után Faragónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom