Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-27 / 244. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 1926 október 27 Békességet. Egy idő óta szomorú jelenség ütötte fel a fejét, mert egymással szembefordulni látjuk azokat a hit­felekezeteket, amelyeknek nemcsak ezekben a nehéz időkben, de a leg­boldogabb esztendőkben is, egymás mellett testvéri szeretetben kellene megférni. Nem akarunk sokat be­szélni a felekezeti békességről, mert Ifi/, a felfogásunk ebben a kérdésben hogy arról nem beszélni, hanem azt szolgálni kell. Annak a nemzetnek, amelyiknek ezer esztendős integrá­lis összességét oly sok körülmény választja eí egymástól, azon kellene munkálkodnia, hogy minden el.en­tétet csirájában elöljön, nem pedig arra, hogy azt nézze, ki melyik templomba jár Istenét imádni. Azok a villongások s ma már nyíltan egymás ellen történő nyilatkozatok, i fimelyek a lelkek harmóniáját bont- ' ják meg végső fokon, rendkívül sú­lyosan elitélendő jelenség, elsősor­ban nem is a hivők nagy táborát, hanem a vezetőket tesszük ezért fe- í lelssőé, mert a hivők nyugodtan I megférnek egymás mellett, ha épen kzok a magas személyek, akik a hit hirdetésének hivatottságát érzik ma­( Jukban s ezekbe a pozíciókba b;he­yeztettek, nem igyekeznének tábo­rukat elégedetlenségre, vagyis ma­gyart magyar ellen hangolni. Mi nem törünk pálcát egyik fél mel­lett sem, mert bennünket az a ma- í gas cél vezet, hogy nemzetünk köré- j bői kiküszöböljünk minden ellen­tétet, de ne engedjünk viszálykodást szitani azok áltat sem, akiknek épen az volna a hivatásuk, hogy a lel- i kdkbeíi a hitet ápolják s Krisztus; nyáját ne ugrasszák szanaszét. — ! Rendkívül hagy veszélyt rejtene ma­gában, ha a felekezeti közéletünk terén mutatkozó villongás Iábrakap- .' na, mert ebből olyan testvérharc ; fejlődne ki, amelynek hátrányát kü­lön-külön minden hitfelekezet s egyben a magyar haza szenvedné. A háború és a forradalmak rettentő pusztítást végeztek a lelkekben is s ha a hitfelekezetek hivatásuk ma­gaslatán állnak igazán, akkor min­den tevékenységüket a lelkek sza­nálására kell hogy fordítsák. Ebben az országban, ahol amúgy is ofyan könnyen lehet egyetlen szikrával vi­szály'kodásra lobbantani, nem sza­bad senkinek sejn keresni azt, hogy ki melyik tempfomban tesz eleget lelki szükségének, ellenben nemzeti és keresztény szempontból igleniS problémánk lehetne az, hogy vájjon éli-e ez a nemzet valóban azt a keresztény hitet, amely itt ezer esz­tendőn át megtartotta s aminek kö­szönheti, hogy államszervezetében és kultúrájában ofy nagyot és mara­dandót tudott alkotni." Ez a nemzei kiheverte a középkor áldatlan hitvi­táit, elszenvedte ennek a szomorú iidőnek js minden következményét* de a multakból tanulva nem akad­hat egyetlen, valóban keresztény módon és hazafiasan gondolkozó ember, aki visszasóvárogná azokat az időket, am,ikor a hjt \*Iága kiéli magát abban, hogy az egyes fele­kezeteknek vezetői mikép acsarkod­nak egymásra s próbálják a nyil­vánosság előtt legázolni helytelenül tlíenfeliiknek vélt testvérüket. Egy ilyen harcot csirájában kell megölni s ennek legjobb orvosszere, ha a vezető papi körök kölcsönösen bé­kességre és hiveik lelkének müvelé­sére fordítják tevékenységüket. L - Í 'tí-nfí' > 4: - rJtf- % -a Nyíregyháza, október 26. — A Nyirvidék tudósítójától­A magyar reformátusság csodá­latos áldozatkészsége, egy apos­tollelkü vezérnek, Kiss Ferenc egyetemi tanárnak országos vissz­hangot keltő agitációja uj magyar kultúrintézményt teremtett meg. — Ez az intézmény a református papi­árváknak hajlékot' adó nyiregyházi Leánykálvineuní és a vele kapcso­latosan megnyílt református pol­gári leányiskola. A Hajdúböször­ményben nemrégen megnyílt Fitt­kálvineum mellett ez a második­olyan intézménye a református ma­gyarságnak, amellyel nagyrahiva­tottságának adta ismételteri tanúje­lét. A Leánykálvineum a régi refor­mátus leányinternátussal kapcso­latos épületben kezdte meg műkö­dését. Az épületet Márton Sándor építész tervei alapján a nyár fo­lyamán építették meg. Az iskolai ev elején az építések befejeződtek és az internátus megkezdhette működését. Az ünnepélyes felava­tás a presbiterek országos gyűlé­sével kapcsolatban hétfőn délelőtt történt meg impozáns keretek kö­zött. Délelőtt 10 órára hatalmas j közönség jelent meg a Kálvineum | udvarán, ahol az ünnepség fel­emelő aktusa lejátszódott. Fél 10 órakor érkezett meg Nyíregyházára Baltazár Dezső püspök és kísé­rete Debrecenből. A presbiteri gyű­lésre az ország minden részéből egybegyűlt református lelkészek és világi férfiak közül sokan átjöttek Nyíregyházára, hogy résztvehesse­nék a papiárvák otthonának, a Leánykáhineumnak felszentelés! ün­nepén, amely büszke érzéssel átha­tott ünnepe volt az egész ország református társadalmának, mert ezt az intézményt az egész ország magyarságának megindító áldozat­készségével létesítették. Az ünnepségre érkező vendége­ket a szabolcsi kertek őszirózsái­val díszített uj épület fogadta. Az udvaron hosszú asztal mellett he­lyezkedtek el az ORLE notabiíitá­sai, élükön Baltazár Dezső püs­Nashausius Anna Mária, a nemrég elhalt német regényirónő. Százakra menő ünneplő közönség jelenlétében avatták fel a nyiregyházi Leánykálvinenmot. Baltazár Dezső püspök Nyíregyházán. A vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében Nagy Zsigmond miniszteri tanácsos jelent meg az avató ünnep­ségen — Mártákat és Máriákat kell nevelnünk mondotta a Leánykálvineum igazgatónője. — A dogmatikai harcokban kitűzhetik a győzelem lobogóját, de ez a magyar nemzet szemfedője lesz, mondotta Baltazár püspök. pökkel. A Leánykálvineum felava­tási ünnepére a vallás és közokta­tásügyi m. kir. miniszter képvisele­tében dr. Nagy Zsigmond minisz­teri tanácsos jelent meg. A Kálvi­neum tágas udvarát betöltő közön­ség élén a vármegye életének nota­bilitásai sorakoztak fel. Megjelen­tek: Mikecz István alispán,. dr. Bcncs Kálmán kir- kormányfőtaná­csos polgármester, dr. Szesztay Zoltán kir. kormányfőtanácsos, Ko­vách Elek dr., Horthy István dr. kir. közjegyzők, maithényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, Péchy Gyula kir. kormányfőtanácsos, ny. árvaszéki elnök, Mikecz László vm- árvaszéki elnök, Vadász Sándor vm- másod­főjegyző, Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője, Sasi Szabó László kir. kormányfőtanácsos,. Kardos István kulturtanácsnok, Har.ányi László főispáni titkár, Bcnkő And­rás kir. tanfelügyelő, az egyházak részéről a nyiregyházi és a vidéki ref. egyház képviselőin kívül az ág. h. ev. egyház részéről Geduly Hen­rik püsp'ök, Prulik János lelkész jelentek meg, ott láttuk Bernstein Béla főrabbit. A gör. kath. egyház egvház nevében Miklósy István püs pök üdvözletét küldötte el, áldást kérve az uj kultúrintézményre- — A nemzetgyűlési képviselők közül ott láttuk "dr. Erdőhegyi Lajost, dr- Nánássy Andort, Barabás Sa­mut, dr- Janka Károlyt, ott voltak Ujfalussy Dezső volt főispán, Mezőssy Béla volt földmivelésügyi miniszter, városunk, vármegyénk előkelőségei közüf még számosan je leniek meg a magyar reformátusság nagy ünnepén. Megjelent a debreceni kántus, felvonultak a hajdúböszörményi Fiukálvineum sastollas növendékéi, felsorakoztak a református papi­árvák, a Leánykálvineum növendé­kei. Te benned bíztunk... hangzik fel a zsoltár Baltazár püs- , pöknek és kíséretének megjelenése után, majd felzendülnek a hatal­mas szavú, prófétai küldetésü nagy püspök imás szavai. A magyar | nyelv gránitjába 'vágott gyönyörű gondolatok tornyosulnak megrázó erejű imává, amikor Baltazár püs­pök áldást kér az uj intézményre. Áldd meg szomorú magyar hazán­kat, mondotta a püspök zéngő sza­va, amelynek arcan egy mosolynak, sebein gyöngéd köteléknek kíván­juk ezt az uj intézményt... A püspök áldó imája után fel­hangzik a kántus gyönyörű ének­szava, maid Janka Károly nem­zetgyűlési képviselő mond mé'y gondolatokban gazdag ünnepi be­szédet. Szivünk megteljesedett örömével gyültünk össze ezen a hűvös őszi reggelen, de keblünk annál melegebb örömével és áldá­sával öleljük szivünkre az uj in­tézményt, kezdte beszédét az ihle­tett szavú szónok. Beszélt a teme­tői árnyakról, amelyek minden táj­ról összegyűlnek itt és leborulnak ezen a helyen, e hajlék előtt, amelyben nyugtalan szivük szerete­tének tárgya egy-egy halvány arcú árva nyer meleg otthont. A Leány­kálvineum Isten bárányának győ­zelme, a szeretet diadala, anyagba öltözött, kőbe kimetszett evangé­lium, amelynek homlokára azöröí'f szeretet irta igéit. A törhetetlen aka­rat és szeretet gyümölcse az Isten­től nyert kegyelem megtestesitésf ez a hajlék.. Legyenek áldottak akik itt összehordották a szivek kö­vét, legyenek áldottak a vezérek, gyűjtők., akik a legkedvezőtlenebb körülmények között is kitartottak és építettek. Áldott legyen a neme? vármegye, a város, amely az ár­vák kenyerét sózta, az egyházak, a? ezernyi ezrek, a gyülekezetek. Ezerszer legyen áldott a magyar nemzet, amely a maga rongyaiban is képes volt arra, hogy az árvák könnyeit letörölje az szeretet sely­mével. Mennyi erő összefogására volt szükség, mig ezt az intézményt eb­ben a küzdelmes időben megvaló­síthattuk! Oh, ha mindenben igy tud­nánk mi összefogni ama legárvábbnak felemelésében! M:ért van az, hogy mi, test­vértelenek cs-k egyet tudunk mindig megütni: a testvé­rünket?... Miért van az, hogy mindig csak a mindent elhamyasztással fenyege­tő gyűlölet tüzét szítjuk botorul? Tartsunk már eggyszer össze sze­retetben, teremjen lábunk alatt a titkos erők talaja puha kenyeret, ne tövist és bogáncsot magyar testvérünknek. Építsük meg a szere­tet házát a legnagyobb árva, a nemzet számára, égjen minden templomban a szeretet tüze, a keresztény fe'ekezetek külö­nösképpen értsék meg egymást a krisztust szeretet forró ér­telmezésében és legyenek ver­sengők a szegények és árvák támogatásában Ennek a szeretetnek útmutatása szerint kell elgondolnunk a jövőn­ket, feladatainkat, a református­ságra váró kötelességeinket. Minden oldalról ki keli építenünk kálvinista intézményeinket. El kell tüntetni a magyar kálvinizmus hiá­nyait, a szeretét íntézményeibjen való szegénységünket. Uj érielmet kell adnunk" a kálvinista puritá­nizmusnak. Fokozni kell a mun­kát, hogy testet öltsön Isten igéje. Hitünket, amely Is.en kegyelmében gyökeredzik, a poklok kapui sem döntik meg. E hit erősítője a Kál­vineumban ápolt papi árvák tekinte­Szerdától—vasárnapig! Koronkay Rózsi felléptével!

Next

/
Oldalképek
Tartalom