Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-27 / 244. szám

1926. október 27. Jníyiryidek. Pemetefű-cukorka üoigó Október hó 27-én és 28 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Ramon Novarro főszereplésével: A kis kadett Mettro-Goldwyn-Mayer attrakció 8 felvonásban. Házasodik a főnök Vígjáték 7 felvonásban Norma Shearer főszereplésével. Előzetes jelentés; Pénteken Szombaton Vasárnap HARRY LIEDTKE és LIA MARA főszereplésével: ,,Erdészleány". Jetta Goudal o Szerdán 3 arc kelet falé (A 3 -» s tr Ot az Apollóban 3 Tűzifa, szén legjobb, legolcsóbb Molnár Henrik telepén Debreceni út 5. az. (városi mintakerttel szembeD.) Tele'on: 299. Városi iroda: Bercsényi utca 3. szám . 476-30 BUTORHITEL mindennemű bútorokban kárpitos és butoráru csarnokában, amely minden vétclkényszer nélkül megtekinthető. Legolcsóbb napi árak! Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon: 319. Előkelő amerikai gesztus : Courcelles várát, egy 17. századbeli francia műremeket megvett egy amerikai milliárdos, s az; teljesen széjjelszedett állapotban hazaszállittatta 8 ott újra felépíttette. te. Akkor lesz diadalmas a magyar kálvinizmus és benne a magyar akarat, akkor a velünk ünneplő testelen árnyak zavartalanul pihen­hetnek, mert az élet valósága hir­deti győzelmünket. És a tépett, fa­kult papi palástok foszlányai he­lyett felszáll a Káívineumra Isten palástja, amely alatt gondviselőre talál minden árva, Kiss Ferenc érdemei előtt hajlik meg az éljennel fogadott ün­nepi beszéd után a megjelentek so­kasága. Baltazár püspök szava hangzik: Most pedig álljunk fel és hajtsuk meg magunkat Kiss Ferenc érdemei előtt. A püspök szavaira mint egy ember emelkednek fel az ünnep­ségen megjelentek százai. Éljen riad fel és a szivek forró hálájának láthatatlan virágoságai fonódnak a nagy férfi alakja köré, aki cselek­vést sürgető, cselekvésekben ra­gyogó példával elöljáró megterem­tője a kultura uj hajlékának. Az ünnepelve hódoló, könnyes hálát tolmácsoló éljen elhangzása után Muraközy Gyula kecskeméti lelkész ünnepi ódát olvas fel. amely megható sorokban szól a sze retet uí, házáról, amely egy »mesz­szezengő zsoltár«. Utolsó strófái Kiss Ferenc előtt hajtják meg az elismerés zászlaját. A szárnyaló óda is elhangzik, újra taps zug át a Kálvineum udvarán és a tapsolók szemében könnyek égnek. Erős várunk... A kántus az Erős várunk kez­detű Zsoltárt énekli, majd Kő­szeghy Frigyes, a hajdúböszörmé­nyi Fiukálvíneum igazgatója nagy figyelmet keltő beszédben tolmá­csolja a testvérintézet ^együttérzé­sét, a nevelés munkájában való összefogás készségét egy tisztább légkörű társadalom kiépítésére. Utána megható pillanatok követ­keznek. Irsay Sárika., a Kálvineum támogatásával tanuló egyetemi hall­gató szépséges mondatai hangza­nak fel, hogy hálás köszönetet mondjanak a Leánykálvineum nö­vendékei nevében. Ő is lelkészárva, megindultan ér­zi az áldó szeretet melengetését és lelkes fogadalmat lész a kálvinista leánytábor nevében, hogy a pro­testáns női eszmény megvalósításá­ra fognak törekedni. A magyar leá­nyok előtt a Hiszekegy szavai nem csak szavakat, hanem feltámadás­ra váró valóságot jelentenek. A ma­gyar feltámadas előkészítésében a protestáns nők is ott lesznek, a modern élet uj Lórántffy Zsuzsan­náiként. Az ünnepségnek egyik legmé­lyebben ható mozzanata, amikor a" Kálvineum megteremtője, Kiss Ferenc átadja az intyézményt Dobay Sándorné igazgátónénak, Márványba kellene vésni bölcs és poétikus szavait, amelyek arról szólnak, hogy a magnak el kell pusztulnia, hogy élet támadjon, az egyénnek fel kell áldoznia magát, hogy a köz éljen. Nem robot mun­kát vár a kálvineumi munkásoktól, hanem izmot, ideget, gondolatot, odaadó apostoli munkát, a szent célba való olvadást. Az igazi alko­tások falai nem kövekből vannak, hanem az élet odaajánlásából épülnek és téglái a benne megőr­lodő idegszálak tartják össze. Le­gyetek a főnixmadár, mondotta Dobayné igazgatónőhöz fordulva, mely áldozata tüzén minden nap megujul­Mártákat és Máriákat nevelünk Dobayné igazgatónő mindenkit megnyerő nevelési programm fej­tegetésével veszi át a Kálvineumot Kiss Ferenc elnöktől. Ebben a fel­emelő pillanatban azt érzi, amit a kis gyermek, amikor először ve­zetik a templomba és ámulattaí látja a felette magasló boltiveket. Azokra a magasan fénylő nagyokra néz, akik a Kálvineumot megalkot­ták. Legfőbb kötelességének azt tartja, hogy a Kálvineumban nőies nőket neveljen, olyan nőket, akik nem többek, nem is kívánnak többnek látszani, mint a nők, olyanok amilye­néknek Isten megteremtette őket. Nehéz időket éltünk át és ezek­ben az időkben nagyon sok nő­nek kellett kenyeret keresve férfi­akkal egyforma munkát végezni. — Sokan utánozni is kezdték a fér­fiakat külsőségekben, modorban is és előállottak a nőietien nők. Ezt a női figurát azonban korántsem a komoly munkát végző nők teremtet­ték meg, hanem azok, akiknek ide­jük volt a divatficamodások^ ösvé­nyét tanulmányozni. A Kálvineum meg fogja mutatni növendékeinek a még ma is élő nőies nők szép­ségét. Lélekben egyszerre Mártákat és Máriákat akarnsk nevelni a kálvineumi leányokból. Mártákat, akik dolgoznak, mert tudják, hogy a munka ad tartalmat az életnek. És Máriákat, akik oda tudnak omolni Jézus lábához- — Akik munkájok kezdésénél és be­fejezésénél oda tudják szivüket kapcsolni a Megváltóhoz. Olyan nő­ket fognak nevelni, akik nemcsak szavakban, nanem szívben és tet­tekben vallásosak és akiknél nem szemforgató hivalkodás a vallásos­ság- És magyar nőket, akik a magyar feltámadást munkálják. A magyar anyák suttogása tanítja megszállott rab m agY a r földön a magyar Himnuszt és a magyar nőkre, akik sebet gyógyítanak ép­pen olyan szükség lesz, mint a se­beket osztó, vértáldozó férfiaknak. Köszöni a Kálvineumot támogatók munkásságát, kéri a közönséget, vegye szerető gondjaiba az uj in­tézetet. A nagy tetszéssel fogadott programmadás után Csikesz Sán­dor, az ORLE főtitkára mond len­dületes beszédet, amelyben a Kál­vineumot erős ágak között rakott fészekhez hasonlítja. Kéri a nemes várost, gondozza, védje az összefo­nódott ágak fészkét, bántás, mellő­zés ne érje. Az egész ország refor­mátusságának imája száll a drága fészek felé. Majd ünnepélyes deklarációt ol­vas fel, amelyben az ORLE imás szavakban mond áldást a kultura és a szeretet uj otthonáért Istennek, köszönetet mond a kultuszminisz­ternek, Petry államtitkárnak, Pett­kó Szandtner államtitkárnak, Nyíregyházának, a vármegyének, a testvéregyháznak, a nyíregyházi g. kath. egyháznak üdvözlő soraiért. Legyen Te kőfalaidban hangzik fel még egyszer a kántus énekszava; egy kedves kis papiárva gyönyörű fehér virágcsokrot nyújt át Baltazár Dezső püspöknek és Kiss Ferencnek, akinek könyv­ajándékot ad a Kálvineum nevé­ben, azután Szabó Lajos esperes hivja fel alapitványmegaján fásra a jelenlevőket, majd ' Baltazár Dezső püspök bezárja a közgyűlést és a közönség a Himnusz áhítatos éneklése után távozik a magasztos ünnepségről, hogy megtekintse az ui ref. polgári iskolát és az inter­nátust. Délben egy órakor a Koro­na nagytermében több mint kétszáz teritékes közebéd volt, amelyen a főhelyen Baltazár püspök, Mikecz István alispán, Nagy Zsigmond mi­niszteri tanácsos, dr. Bencs Kál­mán polgármester, Geduly Henrik püspök foglaltak helyet. Megjelent a banketen számos előkelő egyházi és világi férfiú sorában Ady Lajos kir. főigazgató is. A közebéden a debreceni kántus adott elő gyö­nyörű dalkompoziciókat. Nyíregy­házának még nem volt alkalma ezt a hanganyag és művészi előadás tekintetében egyaránt kiváló kart hallani s most "lejkesen ünnepelték a magyar dal avatott mestereit. A dogmatikai harcok a nemzet halálát jelentik A társasebéden az első köszön­tőt Baltazár Dezső püspök mon­dotta a kormányzóra és ezalkalommal is mély gon­dolatokat fejezett ki megkapó gondolatokat fejezett ki megkapó erejű formában. Az állam fogalmát fejtegetve rámutatott arra, hogy az állam keretén belül a felekezeteknek a köz boldogsága javára kellene nemes versengésben élniök egy­II Ix.elé'fc felé...

Next

/
Oldalképek
Tartalom