Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-24 / 242. szám

október 24. JNÍYÍRYIDÉK. 11 Városi Kertészet és Faiskola I (volt csapatkórház mel'ett.) — Telefon: 201 . sz Faiskolai cikkek őszi kiültetésre: nemes fajtájú gyümölcsfák (alma, körte, szilva, ringló, őszi és kajszinbarack, cseresznye, meggy.) :-: :-: Sorfák és díszfák, fenyők, díszbokrok. Gyümölcsfa vadoncok. legolcsóbb napi évmk! isii Központi iroda: Nyíregyháza Városi Üzemi R -T. I. em. 17. — Telefon: 156. szám. 5677-10 Saját érdekében áll mielőtt bevásárlásait fedezné, megtekinteni f f VAJDA JENŐ divat és kelengye áruházát, — Nyíregyháza, Kossuth tér. leszállított árak. Tekintettel a rossz gaz­dasági viszonyokra: 80 cm. széles mosott siffon 9.800 15« „ „ I. alsó lepedő 38.000 180,, „ I. paplan lepedő 52.<»00 90 „ ,, japán selyem 65.000 Crepe de Chine ÍIO.COO Mintázott liberti kabátbélés 29 000 70 cm. futószőnyeg, tartós 31.000 I Tájékozásul néhány cikket felsorolok: Len törülköző drb. 19.500 Flanel takaró fiO.OOO Goblen ágygarnitora 490.000 6 szem len kávéskészlet 130 000 6 szem. ebédlőkészlet 198 000 Sz nes ing-nadrág 98.000 Kétszárnyas ablakfüggöny 140.030 Ezenkívül nagy választék legajabb kabátszövetekben, ru^abársonyokbaD, mos^ flanellek és gyapjukazánokbun. Kézzel varrott paplanok nagyon oicsón . 409-5 Aprított és hasáb tűzifa. Poroszszén, Kovácsszén, K oksz nagyban és kicsinyben. Házhoz száJlitva. Legolc só bb i—ixuwiMaf.^a^i m—BUl e szakmában országosan vezető cégünk: VA6Ű REZSŐ RészvénytarsssBonái. IRODA: KÁ1XÓI-UTCA 4. SZ. Telep: Debreceni-ut. Telefon:267. (tfift. I Utcai és alkalmi ruhák! Mindennemű őszi és téli női és férfi ruhák vegytisztiftását és bármely szinben festését Vállalom elsőrendű Rotterdam és Basel (Hollandia) és párisi kémiai szakmunkák készülnek Újjászervezett, modern gé­pekkel felszerelt saját telepemen. Modern plissé különlegességek bármely divat szerint. A nagy­érdemű közönség nagybecsű pártfogását kéri tO OO to •o kelmefestő, vegytisztító üzeme, Rákóczi utca 30. Nyíregyháza. Gyüjtőtelepek: Széchenyi-út 2., Vésó-u 3., Kiss tér 2. szám. Rendkívüli olcsó árak! Gyors kiszolgálás! „Adja ide az óráját, vájjon nem felejtette e el felhúzni ! ; l Visszaemlékezés. Frink néni keskeny, fekete arca és egész alakjánál nagyobb kon­tya tűnik elém, amint édeskés, kissé ravasz mosollyal kérdezi:: — Talán nem izlett az ebéd. nagyságos asszony? Valami meghatározhatatlan for­májú borjúsült volt előttünk, már kihűlt egészen, ráfagyott a zsir. De nem szóltunk semmit, igy Frink néni kissé nyugtalanul, jalán egy kis lelküsmeretfurdalást is érez­ve, magyarázta: — A Laura kisasszonynak na­gyon ízlett itt minden. Még soha sem volt panasz- A Sárika — .na­gyon tehetséges volt, különösen' arcképeket festett szépen — az már férjhez ment egy doktorhoz és most is ajándékot küld a gyere­keknek, annyira szeretett minket. És meg volt elégedve. Csak tessék megmondani, ha tiem izlik valami­Egész bátran tessék szólni. Megnyugtatom Frink nénit és be­megyek a >zobánkba. Szemben az ablakunkkal gyönyörű, lombos fák­tól környezve van egy emeletes ház s borostyán kúszik föl az oldalain s abban négy műterem- Az egyik üres még, íerenczy Valér festő­művész s ugyancsak nagyon tehet­séges és elismert művésznő, a fe­lesége fognak odajönni; az emele­ten Mikola András festőművész la­kik; kissé beljebb a kertben -van a festőiskola. Mennyi ifjúság és mennyi re­ménység! Bírálják, szeretik, megvetik, gyű­lölik. magasztalják vagy kikacag­ják egymást. Innen indulnak, ka­nyargós vonalak, sziporkázó színek útvesztőiébe, hogv egykor kilépje­nek lelkük kincseivel a közönség elé- Forrón ömlik ereiken át, szi­vük vérén, dobbanásán minden, hogy perspektívát, eleven vona­lat N mozdulatot érleljen a vászonra, vagy a papirra. S a szinek ott tobzódnak a hegyoldalon, a réten, az ég alján; lilán, izzó-vörösen, rozsdabarnán, méiy kéken s ezer­féle zölden. Tágult szemekkel né­zik a színeket:: — Ezt, ezt a vászonra! — Hogy nap legyen rajta! Ha nem sikerül: uira kezdik roppant türelemmel még egyszer, aztán uira- tízszer, százszor, ha kell. Igy tanulnak. Reggel nyolctól— tizenkettőig, délután kettőtől—hat­ig- Rendszerint cigányleányok a modellek, délelőtt fejet, délután aktot radzolhatnak s egy modell egy hétig jár föl s ül ugyanazon pózban. Aki művész akar lenni, aki ezt tűzte ki komoly célul, abban szinte emberfeletti szorgalomnak kell lenni, azonkívül pusztithatatlan energiának, kedvník, türelemnek és — tehetségnek! Különben ez az, az Isten-adta tehetség, ami ener­giát növel, kedvet és kitartást ad! Ha forr benn 'a lélekben valapiJ. annak tüzön-vizen ki kell forrni, meg kell érni; az önmagában rejlő természeti erő kivetíti, mint ahogy a hegy oldalából kibuggyan a for­rás kristály vize. Aki művész akar lenni: az nem ér rá társaságba járni, mulatni, ud­varolni, sétálni, olvasni, írni; az dolgozik egész nap. Dolgozik, min/ egy gyári munkás,.vagy napszámos: szünet nélkül. Dolgozik az ihlet lá­zával, kedvvel, reménységgel. Egy kedves szőke asszony la­kott velünk. Vitte kazettáját, vász­nát a forró napon, arcát foltosra égette a nap: nem törődött vele. Szive alatt egy uj élet, akit már otthon, Budapesten kis fejkötők, réklik és puha párna várt; ő pe­dig ment és törtetett előre a mű­vészet göröngyös utján, melyre a lelkében rejlő energiák késztették. Gyönyörű dolgokat teremtett. Erő­teljes és gazdag színekkel pompázó képei voltak; változatosak, egyé­niek. S mégis: bánattal a szivé­ben ment el Nagybányáról: — Nem ezt, nem ennyit akar­tam én! Interieuröket akartam; pa­raszt lányokat, asszonyokat munka közben, muskátlis ablakok mögött­Szép állatképeket mezőn, istálló­ban, udvaron. Nem vagyok meg­elégedve magammal — — Drága egy szőke asszony! Hi­szen ez az, ez a Művészet! Na­gyot akarni, forradalmat érezni, szomjúság kínját érezni szüntelen! Kiaknázni és szétszórni vegy csöp­pig a kincset, ami a lelkedben vanj Mindent kifejezni, amit érzel! Az iskolába kész művészek is bejárnak tanulmányfejeket, akto­kat festenek, rajzolnak, kivéve azo­kat a «beérkezetteket». akiknek Nagybányán is mütermük van s külön modellt fogadnak. A növen­dékeknek, mig a Mester nem látja elég érettnek őket arra, nem sza­bad ecsettel, csak szénnel dol­gozni. — A Mester — Thorma lános. Valami csodálattal vegyes áhí­tat lendül ebben a szóban. Fi­nom, szép ősz feje, karcsú és könnyed alakja, mély tekintete van a Mesternek. K €U?mes és előkelő; szigorú és tapintatos:: felsőbb lény: Mester! ő maga megy_ rendszerint az is­kolába korrigálni. A dicséretét na­gyon meg kell érdemelni! Az utóbbi időben sokat gyengélkedett, de azért sokat is dolgozott! Virá­gos mezők, forró napsütés rajtuk s egy piros ruhás lány-alak; nagy tüzes virágok, gyönyörű felhők, távoli hegyek; csupa meleg szinek és tiszta, határozott ragyogás min­denen: a tudás, a művészet- Egy nagy képen mosolygós arcú für­dőző nők mártogatják apró láb­ujjaikat a vízbe; mintha eleven len­ne a^szépségujk s igazi a víz. Csak szeretnék s lám, csupán ennyit tudok elmondani a .Mester képeiről, .mert nem tudok vissza­emlékezni pontosan arra, amit lát­tam ott- Nem beszélhettünk vele a műtermében, mert délutáni ál­mát aludta, de a huga mindent megmutatott, persze nagyon szép és elegáns a Mester műterme, me­lyet beragyog a képek elevensége. Megnéztem Mikola András mű­termét is. Szép antik bútorokkal, tarka szőnyegekkel van berendez­ve, igazi művészi ízléssel. Vázák, ezüstök, értékes veretű fegyver és sok egyéb van ott a képeken kívül is, ami szíu Egv képen még egé­szen friss a festék, a művész rá­mát tesz elé, hogy jobban érvénye­süljön. Tájképek s pár szép ké­szülő akt, amit láttunk. Különö­sen szép volt egy park-részlet, mely a nagybányai liget egy igen bájos facsoportját s a távolabbi hegye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom