Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-24 / 242. szám

12 JNÍYÍHYIDÉK. októoer 24. Salvator forrás A vese és hólyag­betegségek külön­leges ásványvize. Terhes, szoptató nőknek n élkülözhetetlen. Rheumás fájdalmait megszünteti. Kapható mindenütt! Fényképező cikkek SEEJSUSE usi képes árjegyzék bérmentve. MAGYAR FOTÓIPAR, Budapest, VII., Király-utca 69. 5691-1 PolQár Sándor utóda Budapest, VII., Erzsébet • •j™ körút 50. Telefon 5-83. "j" Alapítva 1894. Diana övek Felszerelünk orvosokat, szülésznőket és kórházakat legelőnyösebb árak és fize­tési feltételek mellett. F.zen hirdetési jegy felmutatója 5 szízalék engedményben része­sül. Műszer és kötszerek saját műhelye­inkben gyorsan, precisen és olcsón készíttetnek. 5425-13 Építkezéshez kitűnő minőségű í Báró Maiilot Nándor tállyai kőbányájából szerezhető be legjutányosabban. Levélcím: Nagy Ármin kőbányavállalata Tállya, (Szerencs mellett) Telefon: 6 szám Viszonteladók kerestetnek! 4596-30 Zabot veszünk legalább 42 kg. fajsúlyút, vagon­tételekben. — Ajanlatot kérünk. Duray és Kelemen Terménykeres­kedelmi R.-T. Budapest V., Koháry­utca 2. szám Telefon: 999 88. szám. Táviratcím: Fundus, Budapest. 5661-5 „A mai kamatokat sem az ipar, sem a kereskedelem, de a mezőgazdaság sem bírja el." Pénzt folyósítok földbirtokra, bérházakra az ériék 60 % ig ho-szabb idtre. Amor­tizációt 35 - 50 évre 90 á;folyammal 5—6% annuitással. Kifizetés azonnal a legmagasabb összegben is. WAGNER Dessewffy-tér 4. szám. 5088—6 BURGOUYftT minden mennyiségben vesz, lekötésnél 50% előleget ad: r Burgonya Termelők Értékesítő Szövetkezete Kirendeltsége. Nyíregyháza, Bessenyei-tér 15. sz. Távbeszélő: 4—24. szám. Mielőtt burgonyáját eladja, kérjen ellenőrző ajánlatot tőlünk. 5566-<0 •i-m Miaa^^Hi NINCS GONDJA leánya férjhezmenetelével, gyermeke taníttatásával, ha a NEMZETI UJSAG ÜJ NEMZEDÉK utján BIZTOSÍTJ A őket! A csekély biztosítási összeget havonként fizetheti az előfizetési dijakkal. Ilyen feltételek mellett csak e lapok biztosító osztályában köthet biztosítást. Rendelje meg egyik újságot s megkapja a részletes tudnivalókat. (Budapest, Honvéd-utca 10. szám. ket ábrázolta. A művész nagyon kedvesen fogadott s a képeken ki­vül szép kis kutyuskáit is meg­mutatta. Már második napon, ahogy Nagybányára értem, s végig sétál­tam a str. Grigoreskun, a ligetbe vezető utca torkolatánál meglá­tok egy nagy szalmakalapot, egy lehetetlenül maszatos .kék munkás zubbonyt, egy ócska nadrágot s ké f kopott szandált s mindezekből elő­mosolygott rám egy napégette arc — majd ráismerek: hazámbeli, nyíregyházi: Fándy Dávid- Olda­lán ott fityeg a viharvert kazetta s a kifeszített vászon majdnem a földet éri. Kinn dolgozott valahol a határban. Kissé cinikus, élet­filozófiája a lehető legjobb: törtet és érzi, hogy célhoz kell jutnia, Megtudom tőle^ hogy főleg bib­liai témákon dolgozik, az érdekli legjobban. A festőkről van szó s az embe­rek közönyéről a művészetek iránt: — Ugyan! Én mindent el tudok adni. Őszintén szólva kíváncsi voltam ezekre a képekre. Erőteljesek le­hetnek, mint az a cinizmus, ami a művészben lakik? Nem invitált Fándy, de mi azért a kedves szőke asszonytár­sammal elmentünk a műtermébe. A liget bejáratánál van a mű­terme egy ósdi házban, az eme­leten. Megálltam egy pillanatra a rozoga deszkalépcső előtt. — Nekem olyan furcsa Tiniké, hogy mi Idejöttünk. — No csak menjünk, én kí­váncsi vagyok. Sokat hallottam itt az ő egyéni művészetéről- Hallót* tam dicsérni és hallottam lekriti­zálni. Fölmentünk. Egy barátságtalan kis irka-firka fogadott, mely az ajtóra volt ragasztva:: «Csak 6 óra után fogadok Iá­togatót-» S az ajtó be is volt csukva­Mi azért zörgettünk. Súlyos, lassú léptek közéledtek s megszólalt egy bizalmatlan hang és megjelent egj bizalmatlan arc: — Ki az? Fa! Tessék! Ugyan nem sok a látnivaló- Csupa fél­ben levő munka. A műterem--. — no, ne félien kedves Fándy mester, nem mon­dok semmit. Különben Fándy mű­vész kifejezi, hogy neki semmi sem fontos a világon. Nem fontos még a lét sem- Legyint a kezével. Mosolyog. Mit neki egy kis élet! Van és van! S a képek: erőteljesek csak­ugyan, merész szinek, darabos for­mák, vaskosak. Egy-egy tanulmány­fej oly szenvedő, markáns; viszont egy másik egy mefisztói lélek dü­hödt kifejezője. Egy furcsa, sötét és dult arcra nézek s nem merem kimondani, de ugy érzem, mint­ha valami a művész arcából vo na benne. Kérdem: — Honnan veszi ezekhez a mó­déit? — "Sehonnan. Magamról. Igaz. A művész mindenben ön­magát adja. Megnézzük a nagy Krisztus-ké­pet is- A Golgotán... Rikító vö­rös lila, kék palástok. Oly erős szinek, hogy alig birja az ember lélekzettel. Nyers erő. őserő. Az alakok kidomborodnak, mintha fá­ból volnának faragva. Nem már­ványból. fából! Tiniké szakértő szemekkel nézir — Miért ne. Azért vannak! — Hogy meri ezt a sárgát igy használni es ezt a kéket. Én nem merném— Modernek és érdekesek ezek a ké pek. S hogy a Ma emberének ízlé­se, az bizonyos. Fándy Dávid beér­kezett. Nagy jövő előtt áll, mint mondják. Megyünk. Igy is sokat raboltunk: drága idejéből- Egy fél óra muivn már viszont látjuk a parkban elegán san, vidáman, cimborák íársaságá­ságában. '— Vájjon »kit« csemegéznek? Melyik szép lány, vagy asszony a­téma? Boldizsár Istvánnal a Zazar hid­jánál találkozunk. Előkelő buda­pesti fiatal fcítőmüxész, akinek szin­tén van Nagybányán is műterme.. Nagyon szép témán dolgozik: a Za­|zar hídja és a parton egy regényes, tornyos ház- Sajnos, 'az ő műter­mét nem voft idom megnézni, pe­dig szerettem volna látni. Ám Bu­dapesten láttam, hol a Dunára néz a műterem ablaka és tefe van gyö­nyörű képekkel. Talán dég is ennyi a nagybá­nyai éíményeimbőf, ámbár sok mindenről nem írtam még. Egyszer azonban eszembe juthat és más alakban irhatok róla. Hiszen az országútról a koftói 'kastélyt is fát­tam, a drága völgyet, melyen egy­kor Petőfi nyugtalan tekintete su­hant végig. Annyi sok szép minden van ott s mielőtt eljöttem, végig menten a rendőrség udvarán a »sigurancán« az útlevéllel a kezem­zemben. Nagy cseppekben esett az eső- Az udvaron barna ruhás rend­őrök gyakorlatoztak... — Holnap ilyenkor már otthon leszünk... — Otthon... — mondja Tiniké s mosolyog- — Az uram vár a ha­táron.... — A határon? — Ja, igen. A határon. S lassan és elgondolkozva halad­tunk le a lépcsőn az útlevéllel a. kezünkbe". E páratlan feltételekre ezrével jelentkeznek az emberek. , Mamuci, én is akarok egy olyan szakállt, amilyen annak a babá­nak van 1"

Next

/
Oldalképek
Tartalom