Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-20 / 238. szám

4 JNÍYÍRYIDÉK. Fiume vagy Spalato ? A magyar külpolitika egén de­rengeni kezd. A vasgyürü, amely­* lyeí a három szomszédos állam kö­rülzárta a trianoni Magyarországot, hogy se politikailag, se gazdasági­lag talpra ne állhasson, — meg­lazult. Hat évvel a szörnyű béke­diktátum után eljutottunk oda, hogy egykori ellenfeleink kényte­lenek számolni veíünk és azokkal a földrajzi és gazdasági törvényekkel, amelyeket a győzelem és a bosszú mámorában lábbal tapostak. Elsőnek Jugoszlávia ismerte fö 1, hogy saját gazdasági és po i ikai ér­dekei teszik kívánatossá a Magyar­szággal való jóviszonyt. Amikor Mohácson a kormányzó ajkáról el­hangzott a közeledésre buzditó szó, Belgrádban már megvolt a készség a kinyújtott kéz elfogadására. £s gyorsan megjött az ajánlat: Ju­goszlávia hajlandó utat biztosítani az Adriai tengerhez. A S. H. S. királyság külügyminisztere a dal­máciai parton Spalátot jelölte ki szabad ki kötőként számukra. De alig röpítették szét a táviródrótok a világba a jugoszláv ajánlatot, meg­szólalt az olasz sajtó és szinte kö­vetelőzve reklamálja Magyarorszá­got — Fiume számára. Tanúivá lettünk, a hat év elótt elképzelhetetlen látványnak, hogy két háborús ellenfelünk vetélkedik egymással, melyik biztosítson na­gyobb előnyöket Magyarországnak a tengerhez jutásnál. A választás rajtunk áll: Spalátó vagy Fiume. Lehetetten keserű mosoly nél­kül gondolni az olasz mentali ás megváltoztatására. D'Annunzio még képes volt életét kockára tenni azért, hogy Fiume Olaszországhoz csatoltassék, ma pedig az egész olasz sajtó beismeri, hogy Magyar­ország nélkül" ef kell pusztulnia A »perla di Quameró« amely fénye­sen ragyogott a magyar korona ékei között, szomorú, félighalott várossá változott. Amióta elszakí­tották Magyarországtól, raktárai üresen állanak, kikötőjében nem búgnak a messzi tengereken járó gőzösök szirénái, a rakodópartok kövei között fii nő és a »felsza­baditott« lakosság kétségbeesett apáthiával néz a teljes anyagi pusz­tulás elé. Szíve még együtt" dobog Itáliával, de szomorúan yisszasó­hajtja a boldog időket, amikor a magyar állam bőkezű gondosko­dása és a magyar gazdasági élet lüktető ereje fejlesztette, táplálta és növelte egyre nagyobbá Fiume jelentőségét. Ma már nincs intel­ligens ember olasz föfdön, aki be ne ismerné, hogy a magyar kivitel­nek Fiúméba iranyitása nélkül ez a város halálra van itélve. Egyetlen mentség számára, ha ismét Magyar­ország kikötője lehet. Évszázados emlékek fűznek ben­nünket a »corpus separátum«-hoz ahol mindent mi teremtettünk meg. Szivesebben mennénk oda, akár bérbeadná nekünk az olasz áLam, akár szabadkikötőt biztositana, de amikor a tengeri kapu végleges ki­válaszfására kerül a sor, szamai kí'í vetnünk az összes gazdásági é-> po­litikai szempontokkal. Olaszország barátságos erzése irántunk nem két­séges, de Fiume és' közöttünk Trianon óta, elválasztó terület a jugoszláv királyság. Kivitelünk nem juthat közvetlenül Fiúméba, igénybe kell venni a jugoszláv vasúti vo­nalakat. Spalátó idegen számunkra, mesz­szebb is fekszik, kevésbbé fejlett de előnye, hogy a hozzájutás mind­végig jugoszláv területen történik. A világháború és szomorú sorsunk megtanított, hogy nem a sziv, ha­nem az ész szavára kell hallgat­nunk. A világot a gazdasági érde­kek kormányozzák. Ezek teremtet­ték meg Locarnót és kényszeritik a volt ellenfeleket a megbékü'ésre. A magyar közvéleménynek is az érde­kek mérlegelésével kell állást fog­lalnia Fiume vagy Spalátó mel­lett. Egy ritka fényképfelvétel. A pápa átveszi Giflquit kardinálistól a Wolga­hizottság új bibliakiadásának első kötetét. Nyíregyháza, október 19- — A Nyírvidék tudósítóidtól. Megirta a Nyírvidék, nogy az egykori mulatásoK. vásári áldomás­ivások vármegyeszerte ismert szín­helye. a Bundi korcsma lebontásra kerül- A korcsma helyére a városi tanács üzlethelyiséget és lakáso­kat épittett. Meg is kezdték a korcs­mahelyiség lebontását, amikor is a munkások szenzációs leletre buk­kantak. A korcsma ivótermének pa­dozata alatt két emberi csontvázat találtak. A lelet híre csakhamar bejárta a várost és titokzatos gyilkosságok­ról olvasott rémregények elevened­tek fel az élénk fantáziájú emberek lelkében. A padló alól előkerülő csontvázakról itt is azt gyanították, hogy bűntény történhetett. — A korcsmában ivók, mulatók és ve­rekedők bizonyára megriadtak vol­na, ha valaki megsúgja akkor ne­kik, hogy csontvázak felett dáridóz­nak. A leletre a padozatot felbontó munkások ugy jöttek rá, hogy a korcsmaterem talaja egy darabon le­süppedt. Mikor ennek a süppedés­nek az okát kutatták, akkor akad­tak az egymás közelében fekvő em­beri csontvázra. A leletről nyom­ban értesítették a rendőrséget, amelynek emberei kiszálltak a hely­színén és megvizsgálták a csontvá­zak leletkörülményeit. Természete­sen semmi komoly ok nincs arra, hogy valóban titokzatos gyilkosság­ra gondoljanak. - - A csontvázak ugyanis két méter mélyen feküdtek a korcsma padozata alatt, tehát nem lehetetlen, hogy a korcs­ma építésénél nem tudhattak róla, hogy a korcsmát emberi csontvázak föle emelik. A padló készítésénél se vették észre, hogy emberi cson­tok közelében dolgoznak. AZ eraeices leiet szinneiyén meg­jelent Kiss Lajos, a Szabolcsvárme­gyei Jósa Muzeum igazgatója is, áki nem tartja lehetetlennek, hogy ezen a helyen valamikor temető volt. Ennek megállapítása céljá­ból a múzeumigazgató további ása" tásokat tart szükségesnek. Ezek az ásatások ki fogják deríteni, hogy valóban temető volt-e ezen a he­lyen, illetve a Bundi-korcsma kör­nyékén, avagy a két emberi csont­váz magányosan feküdt a korcsma padozata alatt. Ha ez az utóbbi körülmény igazolódna be, akkor ab­ba az irányba indulna meg a nyo­mozás, hogy nem történt-e a korcs­ma létesülése óta olyan bűncse­lekmény, amelynek két áldozata volt, akik aztán nyomtalanul eltűntek.. Minthogy a környék felásatásának számos elháríthatatlan akadálya van, valószínű, hogy a Bundi­korcsma csontvázairól nem tudunk meg többet. BUTORHITEL mindennemű bútorokban SÍm kárpitos és butoráru csarnokában, , amely minden vételkényszer nélkül I megtekinthető. Legolcsóbb nap! árai! Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon: 319. 1928. október 20, Burgundia szőlőhegyein és bor­telepein. A frsneia kereskedelem és ipar specialitásai. Irta Bácskai József. II. Cassis-gyárak. Dijonnak nem kevesebb, mint 30 cassis-gyára (likőr) van. A löóbi közt megnéztem a legnagyobbat, a Justin—Devillebichot-gyárat. A cassís gömbölyű bogyó, fekete, fénytelen gyümölcs. Husa savany­kás, hajának zamatos illata van Az orvosi tudományban gyenge izgatószer, gyomorerősi'ő. A Cote­d'Or megyében évente másfél mil­lió tonna kasszis-gyümölcs van. — Ebből gyártják az elsőrendű kasszis likőrt. A szőlőtulajdonosok és gyá­rosok nem tudnak eleget tenni a nagyszámú bei- és külföldi meg­rendeléseknek. Legnagyobb pia. a Algir, Egyiptom és Marokkóban van. Angolországban főleg nagy kelendőségnek örvend a Créme de Cassis de Díjon. Mézeskilács-gyárak. A legnagyobbak az Auger-féle, továbbá a Mulot & Petitjean-féíe mézeskalács gyárak. A legízletesebb piskóták és sütemények azonban a Philbée-gyártmányok. E gyár köre­lében laktam, többször jártam a gyárban, a sütőházban, diszi ő és egyéb termeiben. Az igazgató ma­gyarázatából több érdekes dolgot tudtam meg. Még most is eldöntet­len a vita, hogy Hainaut vagy Di­jon városában gyártották-e efosrör a világ első mézeskalácsát. Bármin' van is, tény az, hogy Dijon volt első piaca én gros s itt vált eíőször külön a pástétom a kalácssütő mesterségtől. A dijoni gyárosok tö­kéletesítették ezt az ipart, ugy mint sehol más helyen. Tökéletessé gét elsősorban a nyersanyagok fi­nomságának köszönheti. Kiváló al­katrészei adják me? neki azt az ízt. amelyet másutt hiába i^yrkeznek utánozni. A dijoni méz igen alkal­mas e célra. Jól vegyül az acélos burgundi buza liszttel. Főbb ele­mei még a különböző fűszerek, az áni^z, a cukorbafőtt gyümölcsök. A legfantasztikusabb formákban ke­rülnek forgalomba. Legnevesebb a »pavé de santé«, és az ánisz-pogácsa A mustár-gyárakban A íeghirerebb a dijoni Bizoir­mustárgyár, a Mouillard, Parisot és Grey — Poupon mustárgyárak. Az egyikben azzal büszkélkedik az igazgató, hogy fennmaradtak régi írások arról, hogy már a középkor óta a dijoni »moust de vin«, a di­joni »mustrum« bizonyult legjobb­nak a mustárgyártásra. Csak ké­sőbb adták hozzá a megőrölt mus­tármagot. Néha még ecettef, mézzel és fűszerrel is javították. S ezek az anyagok mindig nagy mennyiség­ben és jó minőségben találhatók a dijoni szőlőkben. tSiscuit-gyárak. Dijonnak van "hét biscuit-gyára. Ezek közt van a legnagyobb egész Franciaországban, íi világhírű Per­not-cég. Csak nagy utánjárással sikerült engedélyt "kapnom arra, Szerdán, október 20-án. — Egyetlen egy este! Király Ernő Békássy Jessy, Hetényi Heidelberg Albert, Kubányi György, Radócz Ferenc vend én m lé. téka! Csütörtökön, október 21-én oronKay uozsi az országosan ismert primadonna első felléptével: MaFioxa k x* ó fn ö Titokzatos csontvázakat találtak a Bundi korcsma padlója alatt. Bűntény vagy temetőrészíet ? — A Szabolcsvármegyei Jósa Muzeum igazgatója további kutatást tart szükségesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom