Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-19 / 237. szám

8 JSÍYÍRY1DÉK. 1926. október 31. ség a nyiregyházi temetőkbe vo­nult ki, amelyekben Lengyel József vnlt kir. s. tanfelügyelő, Pazár István volt nyiregyházi ág. ev. igazgató, Horváth István volt nyiregyházi ref. igazgató és Stoffan Lajos volt nyiregyházi ág. h. ev. tanitó sírjainál rótták le az emlékezet kegyeletét. Egy-egy megható emlékbeszéd után, ame­lyekben a porladó elődöknek a Haza és Kartársak szolgalatában nyert hervadhatatlan érdemeiket méltatták, a sirokra koszorúkat helyeztek." A díszközgyűlés lefolyása. Délelőtt 10 órára a vármegye­háza nagytermében gyülekezik a közönség. Az egész vármegye tanítósága — családtagjaikkel együtt — felvonul. Majd egyre sűrűbben érkeznek a szomszédos vármegyék tanitó egyesületeinek küldöttei, a helyi testvér-tanár­testületek, a világi és egyházi notabilitások, a vármegye társa­dalmának vezető személyiségei és a társadalom minden rangú és rendű osztályából nagyszámban közönség. Az emelvényen ott lát­juk Simon Lajost, az országos tanitószövetség diszelnökét munka­társaival : Móra László és |Ke­nessy Béla Gárdonyi Társaság­beli tagokkal, Ormós Lajost és Ráthonyi Lajost a Hajduvárme­gyei Qönczy Egyesület képvisele­tében, Orsovszky Gyulát a sza­belcsvármegyei tanítóegyesület örökös, liszteletbeli diszelnökét, Kardos István kulturtanácsnokot, Dobi Sándort, mint az országos református tanítóegyesület elnökét, Szesztay Zoltán dr. m. kir. kor­mányfőtanácso*, Nyíregyháza pol­gármesterét, Szohor Pál főjegyzőt, Benkő András kir. tanfelügyelőt, Énekes János róm. kath. kanoaok, apátplébánost és Paulik János ág. ev. igazgató lelkészt. Az egész terem pedig zsúfolásig megtelve közönséggel. A Hiszekegy eléneklése, amelyet a helybeli állami tanítóképző intézet énekkara Lukács Béla igazgató dirigálása mellett adott elő. Szabó Pál, a jubiláló egye sülét elnöke nagy figyelem köze­pette emelkedik szólásra és nyitja meg a díszközgyűlést. Egy fél­század vihara mult ti felettünk — úgymond — és most ilt va­gyunk, hogy az emlékezet szár­nyain a magasba, az Egek Urá­hoz emeljük fel a lelkünket, hogy reményt és kitartást merítsünk a jörő félévszázad küzdelmeihez, amelyben felakarjuk építeni Nagy­magyarország közoktatásügyének tündérpalotáját. Ezt a szent célt pedig csak akkor érhetjük el, ha az összetartásnak a hó fehér pa­lástjában egyesülünk ! A mult arra tanit bennünket, hogy egy szebb, boldogabb élet virradjon erre a nemzetre. Karöltve dolgozzunk továbo a diadalig! Ezen gondo­latok jegyében a díszközgyűlést megnyitja. Majd üdvözli a messze földről jött vendégeket, a ható­ságok és alakulatok kédviselőt és Tűzifa, szén legjobb, legolcsóbb Molnár Henrik teiepón Debreceni út 5. sz. (városi mintakerttel szemben.) Tele'on: '29^. Városi iroda: Bercsényi utca 3. szám. &76-30 az egész megjelent közönséget. Üdvözlések. Benkő András kir. tanfelügyelő a hivatalos elfoglaltsága miatt távollevő főispán helyett a köz­oktatásügyi kormány nevében üd­vözli a jubiláló egyesületet — abban a reményben, hogy el fog jöhni az az idő, amikor népkul­turális szempontból Szabolcsvár­megye nem az utolsó helyen fog állani. A Kormányzó Ur Ufőmél­tóságának a holnapi megjelenése a vármegyében, amikor éppen egy újonnan épülő népiskolát avat fel Ujfehértón és ad át hiva­tásának, ea a reményét realizálja. Kéri a tanítóság további odaadó munkásságát e cél érdekében. Szesztay Zoltán dr. kormány főtanácsos, vm. tiszti jőügyész, Szabelcsvármegye közönsége, tör­vényhatósága, a hivatalos elfog­laltsága miatt távol levő alispánja és tisztikara üdvözletét tolmácsolja meleg szavakkal. Régen mosloha gyermeke volt Szabolcsvármegye a kö7oktatásügyi kormánynak — mondja — de ujabban nemcsak teljes jóakarattal támogatja azt, hanem anyagi áldozatiól sem riad vissza. A tanítóság mindenkor számithat a vármegye legteljesebb támogatására továbbra is. Kardos István kulturtanácsnok Nyíregyháza r. t. város polgár­mestere, a város képviselőtestülete és tanácsa nevében üdvözli az egyesületet, amelynek nyiregyházi tagjai derekasan kivették a részüket a város nagyarányú fejlődésének munkásságából. Már maga az egyesület megalakulása is össze­esik a város félévszázaddal ezelőtt megindult lendületes fejlődésének idejével. Majd óriási taps közepette hozza tudomására az egyesületnek, hogy a város ingyen telket bocsát a szabolcsi tanitók rendelkezésére székház és internátus céljaira, amelyben a tanítóság kulturális és jótékonysági terveit igyekszik megvalósítani — a nemzeti kul tura dicsőségére és a tanítóság szociális jólétének emelésére. Énekes János róm. kath. kano­nok, apátplébános a helybeli róm. kath. és községi iskolaszék nevé­ben üdvözli az egyesületet, kérve tagjait, hogy az ismeretnyujtás, a tanítás munkája mellett, szinte ezt túlszárnyalva, anevelői hivatásukat jobban domborítsák ki e sorsdöntő időkben, mint valaha is tették. Szavait nagy tapssal és éljenzés­sel fogadta a díszközgyűlés. Paulik János helybeli ág. ev. igazgató-lelkész, a helyi ág. ev. egyház és iskolák nevében üdvözli őszinte, bensőségteljes szavakkal ,,a leghűségesebb munkatársakat", akik iránt nagyrabecsüléssel és szerettei viseltetik személyüeg is, mint olyan, aki már gyermek ko rában, a szülői házban, szemtől­szemben látia a tanítói hivatás gyötrelmeit és gyönyörűségeit, Dr. Guttmann Zsigmond ügyvéd, izr. iskolaszéki elnök a helybeli izr. hitközség üdvözletét tolmá­Lehár Ferenc o Szerdán |ST!= 1 UXEMBURG GRÓFJA Európai úszóbajnokság o: •t I az Apollóban 3 csolta keresetlen, őszinte szavakkal. Simon Lajos a Magyarországi Tanitó Egyesületek Szövetsége és az Országos Gárdonyi Oéza Iro­dalmi Társaság nevében köszön­tötte a jubiláló tagegyesületet — abban a reményben, vajha ismét eljönne az az idő, mi Eötvös József báró, legelső magyar közoktatás­ügyi miniszter idejében volt, ami­kor az ország legelső alkotmányos költségvetésében a 2,800.000 aranypengőből 2 millió pengő­forint a közoktatásügy céljaira volt előirányozva. Isten óvja, áldja a szabolcsi egyesületet, amelyben az öntudatosság, munkaszeretet vallásosság és hazaszeretet foko­zása folyik. Kitörő tapssal foga­dott beszéd után Dobi Sándor az Országos Református Tanítóegye­sület elnöke, a Tanitó Egyesületek szövetségének diszelnöke tett tisz­tességet a testvéregyesület imne­pélye alkalmából. Kéri a kartár­sait, hogy egységesek legyenek és iskolafentartók szerint ne kü­lönüljenek el, egymással szemben, mert itt csak egy tanító van : a magyar tanitó, aki Istenért és a Háziért dolgozik. Alkotó legyen minden magyar tanitó és ne rom­boló. Hosszantartó éljenzés mel­lett tejezte be beszédét az ősz tanitó vezér. Ormós Lajos a Hajduvármegyei Gönczy Tanítóegyesület üdvöz­letét tolmácsolta klasszikus sza­vakban. Dr. Vietórisz József, a nyiregy­házi ág. b. ev. reálgimnázium igazgatója, a kiváló író, a Közép­iskolai Tanárok Szabolcsi Köre és az összes helybeli középiskolák nevében üdvözölte a testvéregye­sületet magaskoncepcióju, párat­lan értékű beszéddel, amelyben a kennyekct kicsaló őszine, igaz szív melege oldódott szavakba. „Áldott legyen minden szív, min­den kar, mely segítségére siet a magyar tanítónak, aki a porba­sujott, hőn szeretett édes jó Ha­zánk talpraállitásáért küzd". Lel­kes szavaiért percekig éljenezte és tapsolta a közönség dr. Vietórisz Józsefet. Mcjd az üdvözlések üdvözlése művészi magaslatán köszönti test­véri szívvel a nemzet napszámosait ,,a másik nemzet napszámos", Bihari László színművész a ma­gyar színészek nevében. „Szivemre szeretnélek mindnyájatokat ölelni, szeretném ha lelkembe látnátok s tudnátok, mi szorítja a torkomat. Szabolcsi Tanitók ! 50 éves jubi­leumotok alkabnával csak imád­kozni a Mindenség Urához: Én Istenem, áldd meg a magyar taní­tókat, aldd meg a jubiláló testület minden tagját, hogy kötelességüket a Te szent nevedben, becsületesen végezhessék ; ne zavarja diszhar­mónia életüket, neveljenek nekünk dacos, harcos férfiakat, lelkes magyar anyákat, hogv igaza legyen a mi halhatatlan nagy költőnknek : „Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vért!' — Ámen." A díszközgyűlés szűnni nem akaró frenetikus tapssal és Lehár Ferenc 'ttlJUtöív.» o Szerdán ^ r— 1 UXEMBURG GRÚFJ& Európai úszóbajnokság a> n: l-f­OS -1 O: 3T Os az Apollcban 3 kitörő lelkes éljenzéssel fogadta Bihari László szavait. László Zoltán a Felső- és Kö­zépszabolcsi Ref. Tanitó Egyesület nevé en, majd végül Bányai Jenő gör. kath. kanonok egy.,áza ne­vében üdvözölte, 'igaz szavakkal a jubiláló egyesületet. Az ünnepi beszédet Kemény Péter, a nvireg>házi taní­tói járáskör elnöke tartotta meg. Gazdag tartalmú beszédében élénk színekkel ecsetelte és ölelte fel mindazokat a momentumokat, amelyek a tanítói egyesületet egy­részt a múltban, másrészt a je­lenben foglalkoztatták célkitűzései szempontjából Legfőbb feladata volt mindenkor az egyesületnek, hogy a tanítói lélek belső érié­keit, a mozgató és állandóan lelkes, tettrekész rugókat ápolja, növelje, fejlessze — és hogy az ily módon kifejlesztett tanítói ön­tudatot a h-iladás, a nemzeti tökéletesbülés szolgálatába állítsa. Nagysikerű beszéd után László Zoltár- helybeli ref. tanitó Fiák András nagykállói róm. kath tanitó-költőnek „Szabolcsi föld" cimü kiváló értékű költeményét szavalta el óriási sikert aratva. Ugy az előadót, mint a szerzőt lelkesen megéljenezte a közgyűlés. Az egyesület ötvenéves történetét Prékopa István nyiregyházi ág. ev. tanitó ismertette élvezetes, szines feldolgozásban. Az 1876. október 6-án történt megalakulástól nap­jainkig rámutatott röviden, klasz­szikus tömörséggel mindazon feljegyezni érde.t es eseményre,, amelyek a viszontagságos múlt­ban az egyesület kebelében tör­téntek. Á még életben lévő két alapító: Orsovszky Gyula, a becsületrend keresztese és Ruh­mann Andor neveinek említésekor a közönség lelkesen megéljenezte az ősz tanitótestvéreket, kik közül az első 26 éven át volt einöke az egye-üleinek. Erre az időre esik az egyesület fénykora. Ugyan­csak lelkesen ünnepelte a dísz­közgyűlés a jelenlevő Bogár Lajos nyug. városi főjegyzőt, aki a tanitósa'gnak mindig igaz, jö ba­rátja volt. A „Szabolcsi Tanitó" cimü lap megszervezéséért, meg­indításáért az első szerkesztő^ Czimbolinetz Jenő, nyiregyházi áll. isk. tanítót, lapunk munka­társát, majd pedig a jelenlegi szerkesztőjét a lapnak, Bökényi Dániel menekült igazgató-tanítót lelkesen megéljenezte a díszköz­gyűlés. Pillér József menekült igazgató-tanítót is ünnepelte a díszközgyűlés itteni érdemei el­ismeréseképpen. A világháborúban elesett szabolcsi tanitók emléke­zetére a díszközgyűlés felállással fejezte ki kegyeletét. Végül a fel­olvasó a tanítói internátus és az egységes „magyar néptanítói" cim érdekében telt javaslatot. Ezután az egyesület tiszteletbeli dísztagokat választott, kiket Szabó Pál elnök üdvözölt egyetemlegesen. Kubacska István az egyesület Lehár Ferenc LUXEMBURG GRÓFJA és Európai úszóbajHOkság az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom