Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-19 / 237. szám

1926. október 23. JSÍYÍRYIDÉK. 3 y m — •• •• •• n i i i ^ Nagy árleszállítás Lichtenberg Cipőáruházában Ny^eKfháxan, Zrínyi Ilonw-utce 1. Telefon: 351. £immmmt Túlzsúfolt raktár miatt az összes raktáron lévő cipőárukat mélyen leszállított áron bocsátom az igen tisztelt vásárló közönség rendelkezésére. — Néhány példa: Női sevró fél fűzős és pántos cipők ... 195.000 Női bagaria fél főzős és pántos cipők ... 245.000 Női lack fél fűzős és pántos cipők ... 195 000 Női lack divat pántos cipők 265 000 Férfi box egész cipő, st apa minőség Férfi box egész cipő, kiváló erős ... Férfi box cúgos cipő Férfi munkás bakkancs 195.000 230,000 245.000 135.000 Női sevró magasszáru cipők ... 198 000—225 000 és az összes női divat, férfi és gyermekcipők meglepő olcsó áron. Nem selejtes és nem divatját múlt cikkek! Kizárólag elsőrendű áruk! — Felhívom az igen tisztelt vásárló közönség szíves figyelmét ezen rendkivüli alkalomra, mely leszállítás keretében ős^zi szükségletét a legelőnyösebben szerezheti be. — Kiváló tisztelettel: Lichtenberg Sándor. J te jelenlegi vezetőségét éltette. Az elnök zárszava és a tanítóképző­intézet énekkara által előadott Szózat eléneklése után a szép díszközgyűlés véget ért. A bankett. Délben 1 órakor a „Korona" szálló emeleti dísztermében mint­egy 150 teritékes bankett volt, amelyen szebbnél-szebb pohár­köszöntők hangzottak el. Benkő András kir. tanfelügyelő a Kor­mányzóra mondott felköszöntőt, amit a jelenlevők állva hallgattak végig. Kubacska István Kállay Miklós — az itt már jelenlévő — főispánra, Bökényi Dániel Benkő Andrásra, László Zoltán dr. Szesz­tay Zoltánra és Kemény Péter dr. Bencs Kálmánra és Szohor Pálra ürítették poharukat. A főispán felszólalása. Kállay Miklós főispán emelke­dett ezután nagy figyelem mellett szólásra. Bocsánatot kér, amiért a díszközgyűlésen a legjobb aka­rata mellett sem lehetett jelen, de a Kormányzó Úr holnapi fo­gadtatásának az előkészítése Uj­fehértón, elhalaszthatatlanul igény­be vette az idejét délelőtt. Azon­nan legyen mentsége — úgymond — az, hogy ezen elfoglaltsága is a közoktatásügynek, a tanítónak szólt, mert a holnapi napon, ami­kor az államfő eljön Szabolcs­vármegyébe, hogy egy újonnan felépített iskolát felavasson és rendeltetésének átadjon, ez a magyar tanitó ünnepe lesz. Annak a magyar tanítónak, aki a magyar kultura zászlóhordozója. Épült Nyíregyházán pénzügyi székház és rendőrségi palota és ezek fel­avatására nem jöt+ vagy jön el a • Kormányzó, de egy egyszerű kis tanyasi iskola, egy szerény kis tanítói lakás felavatásához eljön, ez a megtiszteltetés csak a ma­gyar tanítás ügyének és a magyar tanítónak szól. l'j éra van ime Magyarországon, amit leghelye sebben a megbecsülés érájának lehetne elnevezni. És ebben az uj érában csak egy politika, egy tendencia, egy szempont van, de .az azután kérlelhetetlenül és ir­galmatlanul : megbecsülni mind­azt, de csak azt, ami érték ebben az országban! Csak ez a felfogás állíthatja talpra jMagyarországot. Azt mondhatná valaki, hogy köz­hely, amit mondok. Frázis. Higyjék el, hogy ezekben a „közhelyekben 1', amiket a mult tapasztalatai és az idők változásai próbáltak ki, nagy igazságok, örök nemzeti törvények vannak kifejezve. Mert igenis, nem az úgynevezett „modern szellem", amely minden nap vál­toztatja a meggyőződését, a nem­zet életébe vágó, hanem az egész­séges konzervativizmus, amely megőrzi és védi az igaz érté­keket, a szépet és jót, az igaz­ságot. Ezeket pedig a magyar tanitó neveli a nemzet, a nép lelkébe. És szép, hogy hisz a magyar nép ebben a hivatottság­ban Ennek a hivatásnak a sike­rére, a magyar tanítóra üriti poharát. Óriási éljennel fogadott beszéde után a jelenlevők percekig ünne­pelték Kállay Miklós főispánt. Ezután Bencs Kálmán dr. pol­gármester — nem ugy mint polgár­mester, hanem mint egy egyszerű polgár köszönti kedves szavakkal a tanitóságcft. Szohor Pál főjegyző pedig a régi tanítványok nevében fejezi ki őszinte háláját és nagyra­becsülését a tanitók iránt. Bálint Károly nagyhalászi tanitó Énekes jánost ^öszönti, aki szíves szavakban válaszol és üriti poharát a tanítók jelenlévő országos veze ­re, Simon Lajosra. Simon Lajos Szabó Pál helybeli elnökre mond toasztot. Dobó Sándor a hölgyeket üdvözli szellemes modorban. Rútho­nyi Lajos debreceni tanitó »a leg­első magyar tanitóra«, Rákos Ist­ván országos elnökre Szes 2tay Zol­tán dr. a tanítókra, mint »esem>:te­kertészekre, Ivanc só Jenő Ödön nyirgyuTaji tanitó a nrndenkori közoktatásügyi kormányzatra. Epcr­jessy Barna tanitó .Dobó Sán }o: »ősz vezérre« és Blaskó György ta­nitó Nagymagyarország feltárna lá­sára ürítették poharukat. A hangu­latos diszbanketf, amefyen Pulu ci­gányprímás zenekara s'ebbnél-szeb'i régi magyar nótákat játszott, dél­után 4 órakor ért véget. A műsoros est. Este fél Q órakor a »Korona« dísztermében előkelő, szép közön­ség érdeklődése mellett műsoros e-t volt, amelyen az Országos Gár­donyi "Géza Irodalmi Társaság is közreműködött. A Nyíregyházi Tiszt viselő Dalkör kiválóan előadott Hiszekegy-e után Simon Lajos, a Gárdonyi Társaság elnök; az iroda­lom nemzetnevelő erejéről' tartóit nagyértékü felolvasást, amit a kö­zön?ég lelkesen megéljenzett. Simon Lajos szimpatikus írói egyénisége egy csapásra meghódította a pub­likumot. Majd ismét a dalkör vo­nult fel a pódíumrraés Rózsássi-Kár páthi : Mit daloljon a magyar ? ci­mü kompozíciót adta elő szép si­kerrel. Dr. Vietórisz József alkalmi költeményét, a Modern gályarabok énekét hatásosan s avalta el EiedZer Ferenc tanitó. Ugy az interpretálói, mint a szerzőt percekig ünnepelte r a közönség. Tótn Boriska színmű­vésznő Magyar László karnagy zon­gorakisérete mellett több kedves dalt énekelt el nagy sikert aratva. Nagyon sokszor kihívták a szín­padra. Móra László író, a Gárdonyi Társaság főtitkára több költemé­nyét olvasta fel; valamennyi után kitörő tapssal jutalmazta a publi­kum. A »Nyirségi Rózsa« cimü költeménye pedig művészi ese­ményszámba ment az estéjyen. Pogatschnigg: Dal a dalról — pompás kidolgozásban, lelkes tap­sot kiváltva adta elő a dalkör Ma­gyar László tanító-karnagy művé­szi dirigálása m eHett- — Tárnaii István iró-tanitó, a Gárdonyi Tár­saság r. tagja »A Nagyasszony« cinfü elbeszélését ofvasta fel kel­lemes előadásban, szép sikert arat­va. Majd Páricsi Pál hegedümü­Ma vesz Magyar László zongorakisé­rete mellett adott elő töb klasszi­kus értékű darabot gyönyörű ha­tást kiváltva. Haydn: Es-dur kvar­tettjét nagy siker'mellett adták elő: Ferenczi István, Simkovits Endre, Tamáska Endre és Ruzsek József. Végül a Himnuszt énekelte el a dalkör. Ezzel a gazdag tartalmú szines, hangulatos szép este, ami­lyen kevés volt Nyíregyházán, vé­get ért- Egyúttal — felejthetetlen emlékeket hátrahagyva — befeje­ződött a jubiláris tanítói nap, amely­nek ügyes megrendezéséért Tóth György' g. kath. igazgatót,, egye­sületi alelnököt és Szilvássy József gör. kath. tanítót, kán torképző ta­nárt illeti a dicséret pálmája. Haza távoztak kis őrhelyeikre a szabolcsi tanitók, miutáin a mult em­lékeiből felfrissült hitet merítettek a boldogabb magyar jövendőre, hogy a következő félszázad legma­gasztosabb nemzeti célját: a nagy­magyar Nap minél hamarabbi de­lelését szolgálják, munkálják törhe­tetlen, dacos magyar akarattal. (ez.) Oh, jaj! j Éljen. MELLPASZTILLAI 'Köhöqés.rckadt&áq és etnqáCfeásoddö eCCcn 65 <zv9 óta. b<z.v>ci[ta.k^ Gqqar Megfojt ax ai TCapható minden q^oqqszdr- rncftpabxiiCía ts>ah­ákbozott kóhöqáa! tdrban ás d?oqeriaba.n_ hamarmeqbzűbadlkíl

Next

/
Oldalképek
Tartalom