Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-17 / 236. szám
JSÍYÍRYIDÉK. Burgundia szőlőhegyem és bortelepein. A francia kereskedelem és ipar specialitásai. Irta Bácskai Józ-el'. I. A nyíregyházi szőllőkben még folyik a szüretelés munkája. Nem-' igen hallani azonban a szedők víg dalát. A puttonosok sem oly jókedvűek, mint máskor. Itt is, ott is gondteljesen kérdezik tőlem, vájjon arrafelé Franciaországban is iíy rossz a szőllőtermés az idén. S egy pillanatra újból ott képzelem magam a burgundi fejedelmi palota kilátó tornyában. Gyönyörű panoráma. Magas háztetők poétikus rendetfenségben, antik templomtornyok, kanyarulatos utcák .Távolabb mély völgyek, magas dombok, amerre csak a szem ellát. Ezek a Cote - d'Or megye szőüőhegyei. Ezeken terem a híres burgundi bor. Itt keresi kenyerét Burgundia három megyéjének szőllőmüvelő népe. De a gondok itt is egyre nőnek, a szőllomüvelés ma már itt sem oly jó üzlet, mint valamikor. A burgundi bor a költészet tükrében. A burgundi bort eddig is ismertem... a francig klasszikusok munkáiból. André Theuriet — de más költő is — lelkesedve ír róla. Akit a virágzó Bourgogne enyhe levegője egyszer megcsap, szívomlengésekre hajlik. A burgundi ember büszke az ő ragyogó fényű, muskotályizii borára. Ettől van sziporkázó szellemeskedése, nyugodt munkássága, jókedvű életereje. Ettől oly egészséges az arcszíne, nyílt a szem tekintete, meleg a hangja és őszinte a kacagása. André Theuriet itt-ott hatalmasan felujjong a burgundi bor Vér folyt Zsuskáért. Irta: Szabolcsy Lajos. A hodvilágos ,üde nyári éjszakába b-eierifcoltozott asuhajb&an., rángófm a burisza. A mpzdulÉitlanul pihenő tanya előtt, egy szé leslombu eperfa alatt ropták az • abajgó vérű fiatalok a happáirét szabadulfen, mi'gerefeztetten. Egy, húzós harmonika nyivákolva szortyog te a tánchoz a ritmust. Az elnyúló, szinteten dallambja olyikok beleénekelték a lányok a szöveget és a legények kakasosan cifrát kurjantottak rá. Föltört belőlük a ledolgozott jókedv és útra találc az eszeveszett ugr,abugráb<an,, a buii szában, a tirpákoknak ebben a sajátos házibáljukban, mikor a vérük visisza pezsdül a verekedő^ fegénykedésbe. A Zsuziska is ott lihegett a táncban. Haja szétömlött a feje körül, arca sugárzott és a szemei boszorkányosan villogtak a Jóskára, akivel táncolt. Egész vérével járta a csárdást. Olykor felbugyborékolt a meleg, lágy kacagása, amitől felforrósodott a Jóska szive. Efc a remekbe tökéletesedett külsejű tirpák legény, akinek vadon nőtt lelke is kisudárzott a többiek sorából, teljesen eluralta a Zuzska szerelmét. A népjóléti miniszter országos egészségügyi felügyelőt küldött ki a szabolcsi lalmudiskolákban elharapódzott trachomajárvány megvizsgálására. Ebben a félévben 300 megbetegedést jelentettek a tisztiíőorvosnak. Nyíregyháza, október 16- — A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye alispánjának félévi jelentése beszámol arról a Szokatlan mérvű trachomajárványról is, amely az utóbbi időben a vármegye területén annyira elharapódzott. A jelentésnek idevonatkoz órésze igy hangzik: Feltűnő nagy szaporodást mutat e félévben ' az egyiptomi szembeetgség (trachoma);" e betegség ezelőtt úgyszólván csak szórványosan fordult elő a törvényhatóság területén mig e félévben több mint 300 megbetegedést jelentettek a tiszti főorvosnak. Kutatva a bajokat, a fertőzés kútforrása mindenütt a thalmud-thora iskolákban volt megtalálható s a megbetegedetteknek is 95 százaléka ezeknek a tanulói közül való- — A tiszti főorvossal ezeket az iskolákat megvizsgáltattam, aki különösen a nyíregyházi, nyírbátori, nyirbogáti, apagyi, ujfehéi-tói és kisvárdal thalmud-lskola növendékei között talált feltűnő sok trachomást. Volt olyan iskola, ahol az összes növendékeket trachomásoknak találták. (Apagy.) — Emiatt ezeket az iskolákat bizonyttalan időre bezárattam, a növendékek kényszer gyógykezelését elrendeltem, hozzátartozóikat megvizsgáltattam, az idegen ilíetőségüeket eltoloncoltaítam s előterjesztést tettem a m- kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz egy trachoma járványorvos kiküldése iránt. A miniszter ur dr. Babó Tivadar országos egészségügyi felügyel őurat ki is küldte a viszonyok felülvizsgálása céljából sremélni merem, hogy a miniszter ur felterjesztésemnek helyt fog adni. Addig is minden intézkedést megtettem a fertőzés tovaterjedésének megakadályozására. dicséretében. Fejedelmi ital, nem ! szorul semmiféle mesterkélt preparációkra. Csak egyet kér a fogyasztótól. Türelmet. Néhány évi tiirefmet, hogy kissé megöregedjék. Mert csak igy jó a burgundi bor. Igy teszi elevenebbé az agyat s örvendezteti meg a szivet. A francia költőket elég gyakran inspirálja a burgundi bor, a burgundi szőlíők gazdagsága. Nemzeti büszkeségükben lesajnálják még a régi megistenitett bort is, Bacchust. A boristent kissé nehézkesnek találja a francia poézis. Nem rendelkezik azzal a finomsággal .és szakértelemmel, amellyel a burgundi ember ízleli az ó felséges borát. A burgundi szőllőhegyek. A valóságban is meg akartam ismerni a burgundi szőllőhegyeket. Visszaidézem tehát a dijoni egyetem két tanulmányi kirándulásai. Juliusban megnéztük Díjon ös^szes bortelepeit, augusztus végén pedig külön vonat vitt bennünket a legnevesebb burgundi szőlőhegyekre : Gevrey-Chambertin (Dijontól 11 km.), Vougeot 17 km.), Chambolle-Mussigny, Vosne-Romanée. Hosszasabban időztünk Nuits-Saint-Georges városában (22 km.), ahol 13 nagy borfélepet néztünk jtpeg, köztük a legnevesebbet, C. Marey & Cie, Liger-Belair & Fils céget. Mindenütt szakszerű ma1926 október 17. jj gyarázatokkal szolgáltak vagy .naguk a tulajdonosok vagy szakalka!, mazottaik. Mindenütt kedves fogadtatásban volt részünk, főleg Beaune (37 km.) városában, az igazi fajborok telepén, Leírom azt, amit ot a helyszínen láttam, hallot;am s feljegyeztem. Ha ismertetésem talán hiányos, az annak tulajdoni:ható, hogy nem vagyok borszakértőA legnevesebb borok Burgundia Cote d'Or nevű megyéjének (székhelye Dijon) két napsütötte szőllődombján (7ü km. hosszában, 50 m- szélességben) teremne.c Beaune és Nuits-Saint-Georges városokban, amelyek Saone síkságát szegélyezik. A megye neve Cote d'Or, arany hegyoldal. Az arany, ez a csábító sárga fém a legméltóbb jelképe a burgundi boroknak Visszatükrözteti gyönyörű színét. De hoí van a szimbólum, amely az értékes bornak a zamatját, kellemes illattal párosult jó izét, bukéját tükrözteti vissza? Beaune borai igen finomak, már az első évben ihatok. Ezért igy is nevezik: «vins de primeur». Nuits hegylejtőjn ellenben azok a borok teremnek, amelyeket még évekig a pincében kell lartani. Ezek erős illatú borok: «vins de garde». Ezeken kivül elsőrendüek Meursault, de még inkább Montrachet borai, a fehér borok királya. A francia bortermelő kifogyhatatlan Monthélie, Volnay, Santenay, Pommard, Savigny, Corton pompás borainak ismertetésében. A szőllőfajok és szőlíővesszők, amelyek évszázadok óta kitűnően beváltak: a chardonnag, aligoté, melón. Ezek adják a fehér porokat. A gamay és peínot pedig a vörös borokat. A burgundi bor a kereSf kedelemOén. A francia szőllőmüvesek minden talpalatnyi földet jól igyekeznek kihasználni. Falvaikból majd kiszorítják őket a szőllők. Alig van udvaruk s benne férő helyük. Utcáik keskenyek, szűkek. SzőllőZsuzska volt a környék legszebb leánya. Bő és egészséges termése igérő teste maga volt a nyavalyákkal dacoló, erejével ágáló halhatatlan élet. Azzal a megadóttsággai vonzódott a Jóskához, amely jellemző az őshivatását érző asszonyra, mikor megtalálja az urául rendelt királyi párját. Csodálatos^ jókedve volt ez a két teremtés a megmámorosodott Istennek. Táncoltak és olyan volt a táncuk, mint egy ifjú istenpár menyasszonyi tánca. Elgörbülő dalolással közeledett egy beitókált társaság. Vasvillákkal és ólmosvégü botokkal hado- [ násztak. Egy rekedt hang túlkiabálta a mufatókat. — Csiba te ! Mikor csend lett, bé kü lékenyen köszöntek és összekezeltek. — Zuzska hirtelen belekapaszkodott Jóskába és rángatta kifelé a társaságból, majd mikor a j Jóska megtorpant, lefojtott sirássai rimánkodásra fogta a dolgot. — Jóska, Jóska gyere innen ! j Itt van A,ndri is és részeg... félek... j gyere Jóska I A legény az erejét j érző him hiúságával kacagta e' ! — Ne busulj Zuzska, se félj, j itt vagyok én is 1 — és büszkén 1 ütött hatalmas mellére. De a Zsuzska még féltőbben rángatta, mire a legényben felforrt a férfiasság. — Ej I... eredj innen, ha félsz! és eltaszította magától a remegő leányt, aki meghunyászkodva, zokogva félrehúzódott. Tudta, hogy most baj lesz. Ahdri, a megsértett, utrabocsátott kérő bosszút fog állni kegyetlent, mert a tirpák legény sértett büszkesége rettenetes. — Jóska félrecsapta a kalapját. — Huzd rá hé ! A harmonika uj nótába kezdett. Jóska egyedül | táncolt. Szinte beszélt a tánca: — | »Gyere Andri, gyere, ha legény vagy I...« Nyílt kihívás volt és Andri meg is értette. Felemelte a botját és odaszólt : — Csiba ! A harmonika elhallgatott. de Jóska most már maga dalolt és ugy járta a táncot makacs jókedvvel. Azért is megmutatja ,hogy nem fél az Andritól, leszámol vele és megköveteli, hogy Zsuzsikához többé — kuss ! Kurjongva, bosszantóan rakta a táncot. Lábaival szaporán, ritmusosan dobolt a föídön és tenyerével közbecsattogott. — Andriban már tüzesre vörösödött, felborzolódott a j pulykakakas. Szólt: — Csendesebben hé I Jóska felfokozta a jókedvét. Veszettül verte a tenyerével a csizmaszárát. — ' Andri't elsodorta a kitörő vadsága Meglóbálta a botját és nekirohant a táncoló legények, összecsaptak. Jóska puszta, hatalmas karjaival ütött és felfogta az Andri ütéseitKikapta a megvadult legény kezé bői a botot, elhajította és rnost már mind a ketten puszta kézzel rontottak egymásnak. Egy darabig öklöződtek, majd " Jóska hirtelen átderekafta elleneflét. Andri érezte ,hogy gyengébb, de még állt a lábán. Szuszogva, káromkodva huzalkodtak. E pillanatban hasító sikollyal vetette közbe magát Zsuzska. Megragadta az Andri kezét, amelyikben már ott lapult a — kinyitott bicska. Andri hirtelen kitépte magát és mint egy megpiszkált vadkan, ordítva rontot 1- a lányra. — Félted a szeretődet... te... ! — és a mozdulatfanságba lepődött Jóska előtt beledöfte a bicskáját. Zsuzska összerogyott és kiszökkenő vére tettre vadította Jóskát. Kibődült befőle a párját féltő him. Ordítása beleterjedt az éjszakába és a megretteni többiek szétszaladtak Andri ott maradt és már nyugodtan várta a rácsapó Jóskát. --- Jóska röviden végzett. Földreteperte és megfojtotta Andrií. Aztán odament Zsuzskához, ráhajolt és búgva, élefrehivón beszélte: Zsuzska ... Zsuzska ... gyere ne félj Andritól... ftnnolf niriPC G?ÍÍlrCftfrt£| arr a' h08 T 8y omo r' és bélbántaImai m!at t állandóan szenvedjen, amikor közUílfltm Illfilüb bZUftotyC tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert ÍGMÁNDI ke»erftvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Ktpfcaté kis és Mgy üvegben. Szétköldé«i hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve
