Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-17 / 236. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Burgundia szőlőhegyem és bor­telepein. A francia kereskedelem és ipar specialitásai. Irta Bácskai Józ-el'. I. A nyíregyházi szőllőkben még folyik a szüretelés munkája. Nem-' igen hallani azonban a szedők víg dalát. A puttonosok sem oly jó­kedvűek, mint máskor. Itt is, ott is gondteljesen kérdezik tőlem, vájjon arrafelé Franciaországban is iíy rossz a szőllőtermés az idén. S egy pillanatra újból ott képze­lem magam a burgundi fejedel­mi palota kilátó tornyában. Gyö­nyörű panoráma. Magas háztetők poétikus rendetfenségben, antik templomtornyok, kanyarulatos ut­cák .Távolabb mély völgyek, ma­gas dombok, amerre csak a szem ellát. Ezek a Cote - d'Or megye szőüőhegyei. Ezeken terem a hí­res burgundi bor. Itt keresi ke­nyerét Burgundia három megyéjé­nek szőllőmüvelő népe. De a gon­dok itt is egyre nőnek, a szőllo­müvelés ma már itt sem oly jó üz­let, mint valamikor. A burgundi bor a köl­tészet tükrében. A burgundi bort eddig is is­mertem... a francig klasszikusok munkáiból. André Theuriet — de más költő is — lelkesedve ír róla. Akit a virágzó Bourgogne enyhe levegője egyszer megcsap, szívomlengésekre hajlik. A bur­gundi ember büszke az ő ragyo­gó fényű, muskotályizii borára. Et­től van sziporkázó szellemeskedé­se, nyugodt munkássága, jókedvű életereje. Ettől oly egészséges az arcszíne, nyílt a szem tekintete, me­leg a hangja és őszinte a kaca­gása. André Theuriet itt-ott ha­talmasan felujjong a burgundi bor Vér folyt Zsuskáért. Irta: Szabolcsy Lajos. A hodvilágos ,üde nyári éjsza­kába b-eierifcoltozott asuhajb&an., rángófm a burisza. A mpzdulÉit­lanul pihenő tanya előtt, egy szé leslombu eperfa alatt ropták az • abajgó vérű fiatalok a happáirét szabadulfen, mi'gerefeztetten. Egy, húzós harmonika nyivákolva szor­tyog te a tánchoz a ritmust. Az el­nyúló, szinteten dallambja olyikok beleénekelték a lányok a szöveget és a legények kakasosan cifrát kurjantottak rá. Föltört belőlük a ledolgozott jókedv és útra találc az eszeveszett ugr,abugráb<an,, a buii szában, a tirpákoknak ebben a sa­játos házibáljukban, mikor a vérük visisza pezsdül a verekedő^ fegény­kedésbe. A Zsuziska is ott lihegett a tánc­ban. Haja szétömlött a feje kö­rül, arca sugárzott és a szemei bo­szorkányosan villogtak a Jóskára, akivel táncolt. Egész vérével járta a csárdást. Olykor felbugyborékolt a meleg, lágy kacagása, amitől fel­forrósodott a Jóska szive. Efc a re­mekbe tökéletesedett külsejű tirpák legény, akinek vadon nőtt lelke is kisudárzott a többiek sorából, tel­jesen eluralta a Zuzska szerelmét. A népjóléti miniszter országos egészségügyi felügyelőt küldött ki a szabolcsi lalmudisko­lákban elharapódzott trachomajárvány megvizsgálására. Ebben a félévben 300 megbetegedést jelentettek a tiszti­íőorvosnak. Nyíregyháza, október 16- — A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye alispánjának félévi jelentése beszámol arról a Szokatlan mérvű trachomajárvány­ról is, amely az utóbbi időben a vármegye területén annyira elhara­pódzott. A jelentésnek idevonat­koz órésze igy hangzik: Feltűnő nagy szaporodást mutat e félévben ' az egyiptomi szembe­etgség (trachoma);" e betegség ez­előtt úgyszólván csak szórványo­san fordult elő a törvényhatóság területén mig e félévben több mint 300 megbetegedést jelentettek a tiszti főorvosnak. Kutatva a ba­jokat, a fertőzés kútforrása min­denütt a thalmud-thora iskolák­ban volt megtalálható s a meg­betegedetteknek is 95 százaléka ezeknek a tanulói közül való- — A tiszti főorvossal ezeket az is­kolákat megvizsgáltattam, aki kü­lönösen a nyíregyházi, nyírbátori, nyirbogáti, apagyi, ujfehéi-tói és kisvárdal thalmud-lskola növendé­kei között talált feltűnő sok trachomást. Volt olyan iskola, ahol az összes növendékeket tracho­másoknak találták. (Apagy.) — Emiatt ezeket az iskolákat bi­zonyttalan időre bezárattam, a nö­vendékek kényszer gyógykezelését elrendeltem, hozzátartozóikat meg­vizsgáltattam, az idegen ilíetősé­güeket eltoloncoltaítam s előter­jesztést tettem a m- kir. népjólé­ti és munkaügyi miniszter úrhoz egy trachoma járványorvos kikül­dése iránt. A miniszter ur dr. Babó Tivadar országos egészség­ügyi felügyel őurat ki is küldte a viszonyok felülvizsgálása céljából sremélni merem, hogy a miniszter ur felterjesztésemnek helyt fog ad­ni. Addig is minden intézkedést megtettem a fertőzés tovaterjedésé­nek megakadályozására. dicséretében. Fejedelmi ital, nem ! szorul semmiféle mesterkélt pre­parációkra. Csak egyet kér a fo­gyasztótól. Türelmet. Néhány évi tiirefmet, hogy kissé megöreged­jék. Mert csak igy jó a burgundi bor. Igy teszi elevenebbé az agyat s örvendezteti meg a szivet. A fran­cia költőket elég gyakran inspirál­ja a burgundi bor, a burgundi szőlíők gazdagsága. Nemzeti büsz­keségükben lesajnálják még a régi megistenitett bort is, Bacchust. A boristent kissé nehézkesnek talál­ja a francia poézis. Nem rendel­kezik azzal a finomsággal .és szak­értelemmel, amellyel a burgundi ember ízleli az ó felséges borát. A burgundi szőllőhegyek. A valóságban is meg akartam ismerni a burgundi szőllőhegyeket. Visszaidézem tehát a dijoni egye­tem két tanulmányi kirándulásai. Juliusban megnéztük Díjon ös^­szes bortelepeit, augusztus végén pedig külön vonat vitt bennünket a legnevesebb burgundi szőlőhe­gyekre : Gevrey-Chambertin (Di­jontól 11 km.), Vougeot 17 km.), Chambolle-Mussigny, Vosne-Ro­manée. Hosszasabban időztünk Nuits-Saint-Georges városában (22 km.), ahol 13 nagy borfélepet néz­tünk jtpeg, köztük a legnevesebbet, C. Marey & Cie, Liger-Belair & Fils céget. Mindenütt szakszerű ma­1926 október 17. jj gyarázatokkal szolgáltak vagy .na­guk a tulajdonosok vagy szakalka!, mazottaik. Mindenütt kedves fogad­tatásban volt részünk, főleg Beaune (37 km.) városában, az igazi faj­borok telepén, Leírom azt, amit ot a helyszínen láttam, hallot;am s feljegyeztem. Ha ismertetésem ta­lán hiányos, az annak tulajdoni:­ható, hogy nem vagyok borszak­értő­A legnevesebb borok Burgundia Cote d'Or nevű megyéjének (szék­helye Dijon) két napsütötte szől­lődombján (7ü km. hosszában, 50 m- szélességben) teremne.c Beau­ne és Nuits-Saint-Georges váro­sokban, amelyek Saone síkságát szegélyezik. A megye neve Cote d'Or, arany hegyoldal. Az arany, ez a csábító sárga fém a legmél­tóbb jelképe a burgundi boroknak Visszatükrözteti gyönyörű színét. De hoí van a szimbólum, amely az értékes bornak a zamatját, kel­lemes illattal párosult jó izét, bu­kéját tükrözteti vissza? Beaune bo­rai igen finomak, már az első év­ben ihatok. Ezért igy is nevezik: «vins de primeur». Nuits hegylej­tőjn ellenben azok a borok terem­nek, amelyeket még évekig a pin­cében kell lartani. Ezek erős illatú borok: «vins de garde». Ezeken ki­vül elsőrendüek Meursault, de még inkább Montrachet borai, a fehér borok királya. A francia borter­melő kifogyhatatlan Monthélie, Volnay, Santenay, Pommard, Sa­vigny, Corton pompás borainak is­mertetésében. A szőllőfajok és szőlíővesszők, amelyek évszázadok óta kitűnően beváltak: a chardon­nag, aligoté, melón. Ezek adják a fehér porokat. A gamay és pe­ínot pedig a vörös borokat. A burgundi bor a kereSf kedelemOén. A francia szőllőmüvesek minden talpalatnyi földet jól igyekeznek ki­használni. Falvaikból majd kiszo­rítják őket a szőllők. Alig van ud­varuk s benne férő helyük. Ut­cáik keskenyek, szűkek. Szőllő­Zsuzska volt a környék legszebb leánya. Bő és egészséges termése igérő teste maga volt a nyavalyák­kal dacoló, erejével ágáló halhatat­lan élet. Azzal a megadóttsággai vonzódott a Jóskához, amely jel­lemző az őshivatását érző asszony­ra, mikor megtalálja az urául ren­delt királyi párját. Csodálatos^ jó­kedve volt ez a két teremtés a megmámorosodott Istennek. Tán­coltak és olyan volt a táncuk, mint egy ifjú istenpár menyasszonyi tánca. Elgörbülő dalolással közeledett egy beitókált társaság. Vasvillák­kal és ólmosvégü botokkal hado- [ násztak. Egy rekedt hang túl­kiabálta a mufatókat. — Csiba te ! Mikor csend lett, bé kü lékenyen köszöntek és összeke­zeltek. — Zuzska hirtelen beleka­paszkodott Jóskába és rángatta ki­felé a társaságból, majd mikor a j Jóska megtorpant, lefojtott sirássai rimánkodásra fogta a dolgot. — Jóska, Jóska gyere innen ! j Itt van A,ndri is és részeg... félek... j gyere Jóska I A legény az erejét j érző him hiúságával kacagta e' ! — Ne busulj Zuzska, se félj, j itt vagyok én is 1 — és büszkén 1 ütött hatalmas mellére. De a Zsuzska még féltőbben rángatta, mire a legényben felforrt a fér­fiasság. — Ej I... eredj innen, ha félsz! és eltaszította magától a remegő leányt, aki meghunyászkodva, zo­kogva félrehúzódott. Tudta, hogy most baj lesz. Ahdri, a megsértett, utrabocsátott kérő bosszút fog állni kegyetlent, mert a tirpák legény sértett büszkesége rettenetes. — Jóska félrecsapta a kalapját. — Huzd rá hé ! A harmonika uj nótába kezdett. Jóska egyedül | táncolt. Szinte beszélt a tánca: — | »Gyere Andri, gyere, ha legény vagy I...« Nyílt kihívás volt és Andri meg is értette. Felemelte a botját és odaszólt : — Csiba ! A harmonika elhall­gatott. de Jóska most már ma­ga dalolt és ugy járta a táncot ma­kacs jókedvvel. Azért is megmu­tatja ,hogy nem fél az Andritól, leszámol vele és megköveteli, hogy Zsuzsikához többé — kuss ! Kur­jongva, bosszantóan rakta a tán­cot. Lábaival szaporán, ritmusosan dobolt a föídön és tenyerével köz­becsattogott. — Andriban már tü­zesre vörösödött, felborzolódott a j pulykakakas. Szólt: — Csendesebben hé I Jóska felfo­kozta a jókedvét. Veszettül verte a tenyerével a csizmaszárát. — ' Andri't elsodorta a kitörő vadsága Meglóbálta a botját és nekirohant a táncoló legények, összecsaptak. Jóska puszta, hatalmas karjaival ütött és felfogta az Andri ütéseit­Kikapta a megvadult legény kezé bői a botot, elhajította és rnost már mind a ketten puszta kézzel rontottak egymásnak. Egy da­rabig öklöződtek, majd " Jóska hirtelen átderekafta elleneflét. Andri érezte ,hogy gyengébb, de még állt a lábán. Szuszogva, káromkodva huzalkodtak. E pillanatban hasító sikollyal vetette közbe magát Zsuzska. Megragadta az Andri ke­zét, amelyikben már ott lapult a — kinyitott bicska. Andri hirtelen kitépte magát és mint egy meg­piszkált vadkan, ordítva rontot 1- a lányra. — Félted a szeretődet... te... ! — és a mozdulatfanságba lepődött Jóska előtt beledöfte a bicskáját. Zsuzska összerogyott és kiszökkenő vére tettre vadította Jóskát. Kibő­dült befőle a párját féltő him. Or­dítása beleterjedt az éjszakába és a megretteni többiek szétszaladtak Andri ott maradt és már nyugod­tan várta a rácsapó Jóskát. --- Jós­ka röviden végzett. Földreteperte és megfojtotta Andrií. Aztán oda­ment Zsuzskához, ráhajolt és búg­va, élefrehivón beszélte: Zsuzska ... Zsuzska ... gyere ne félj Andritól... ftnnolf niriPC G?ÍÍlrCftfrt£| arr a' h08 T 8y omo r' és bélbántaImai m!at t állandóan szenvedjen, amikor köz­Uílfltm Illfilüb bZUftotyC tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert ÍGMÁNDI ke»erftvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Ktpfcaté kis és Mgy üvegben. Szétköldé«i hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve

Next

/
Oldalképek
Tartalom