Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-19 / 187. szám

1926. augusztus 15. MÍmWÉK 19 Mohács cimü emlékkönyv, amely merőben uj kutatások afapján uj szemszögből világítja meg a nagy csata történelmi, politikai, ha­dászati, társadafmi, gazdasági iro­dalmi jelentőségét és következmé­nyeit. A megállapítások történet­íróink első szaktekintélyeitől ered­nek és igy a tanulságok, kulturális és .Qemzeti szempontbóf kétszeres jelentőséggel birnak. Különös elismeréssel keli meg­emlékeznünk Lukinich Imre egye­temi tanárról és Czakó Elemér ál­lamtítkárróf. Az egyik kivételes tu­dását és fajának szeretetét vitte a szerkesztésbe, a másik, mint a bu­dapesti Királyi Magyar Egyetemi Nyomda főigazgatója, közismert, páratlan müiziésével lehetővé tette azt, hogy a könyv külső kiállítás­ban is olyan formát kapjon, amely magában véve is eseményszámba megy. Korszerű antik kötés, félbőr­ben, békebeli papír, 360 oldalnyi szöveggel, 100 képpel tökéletes összhangként hatnak, amelyben a (mult a jelennel ölelkezik, nemcsak lélek, szellem, hanem formák sze­rint is. A munka kiadásánál csak is erkölcsi szempontokat vettek fi­gyelembe, ezért az árát mindössze 160.000 koronában állapították meg. A magyar közönség a Mo­hács cimü emlékkönyvet bizonya ra megértő szeretettel fogadja, merf az a meggyőződésünk, hogy min­den elhelyezett példány egy-egy harcosa lesz annak a hitnek, hogy Mohács elmúlt és Trianon is eí fog muTni. jmmmmm^ Ut a paradicsombal A fr akk os tolvaj. Szenzációs újdo nsá g! Szombattól az Apollóban. Szabolcsiak irredenta estéiye Erdőbénye­íürdon. Erdőbénye, augusztus hó 15. (A Nyirvidék tudósítójától.) Csonka-Magyarország egyik leg­szebb, vadregényes gyönyörű für­dőjében, Erdőbényén, lázas készü­lődés izgalmai mutatkoznak. A fürdővendégek, különösen a sza­bolcsiak, súgnak, búgnak, meghí­vókat bocsájtanak szét, próbákat tartanak, szenzációs nagy estélyre készülnek, amit a fürdővendégek adnak a fürdővendégeknek, ma­gyarok a magyaroknak, a csonka ország maradék magyarjai a meg­szállott részek árva magyarjainak, akik pihenni, felejteni és a jobb jövő reményét keresni ide jöttek a csonka ország kicsi, de remek für­dőjébe. Erdélyi Farkas, ny- orosi fő­jegyző, a nyíregyházi "aranyifjúság dédelgetett pátronusa a lelke itt is a társaságnak. Összeszedi a fürdő­vendégeket, kiváló szakértelemmel kiválogatja közülök a fegyverfog­ható műkedvelőket és páratan ki­tartással és fiatalos lelkesedéssel vezeti, fejleszti a próbákat a bemu­tató nagy napjáig. Összeszedi a jegyzőket, számsze­rint ötöt, a fürdővendégek kö­zül, megadja az estély erkölcsi jog­alapját: a jegyzők Országos Ár­vaháza alapját és szervez, agitál, lelkesít és buzdít. Hűséges munka­társa mindenben Walter Géza dr., lapunk munkatársa és ők ketten, Járnoky Béla sajókereszturi fő­jegyző lelkes segitsege melleit ofyan fényesen sikerült nívós műsoros esttel lepik meg az erdőbényeieket, amifyenre öreg bennszülött polgá­Szabolcsvármegye a területén lévő ötvenöt vasúti állomáson 1936 december 31-ig útvám­szedési jogot kapott. Nyíregyháza, augusztus 18. — A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye közúti költ­ségvetése lényeges tétellel erősö­dött. Erről az örvendetes jövede­lemtöbbletről Mikecz István alis­pán a vármegye közigazgatási bi­zottságának augusztusi ülésén a következőkben számolt be: «Közuti költségvetésünkben a jö­vőben fontos tényezőként jelentem be, hogy a kereskedelmi miniszter ur 7596—I- 1926. sz. rendeletével ki adott engedélyokirattal, a törvény­hatósági bizottságnak .folyó év május hó 11-én tartott rendes köz­gyűlésünkből felterjesztett kérel­mére a vármegyénk területén lévő ötvenöt vasúti állomáson 1936- év december 31-ig utvámszedisi j>got engedélye­zett, amely intézkedéssel vármegyénk ré­szére az útalap teherbiróképessé­' gének lényeges fokozása vált lehe­tővé, miután ezúton mód nyilt az 1890. I. t. c. 81. és következő szakaszaiban biztosított jövedelmi források igénybevételére.» rok szava szerint nem volt példa a fürdőn. Megnyerik a résztvételre a für­dőn üdülő Harsányt Kálmánt, a kiváló magyar poétát, az EHák Akadémia-koszoruzta történeti drá­ma országos nevü szerzőjét és au­gusztus hó 13-án este 8 órai kez­dettel megrendezik nagyszabású és 'rendkívüli sikert aratott jótékony­ce'lü estélyftket. A műsor első száma a Magyar Hiszekegy, amit vágujhelyi Btrcza József ki.ünő cigányprímás zeneka­rának kísérete mellett felállva éne­kelt eí a fürdő közönsége. Könnyes szemek találkoztak és fonódtak egybe a magyar imádság hangjainál, az egyik asztalnál han­gosan felzokog valaki, egy volt ma­gyar tanítónő, aki itt piheni ki az oláhoktól ejszenvedett bántal­makat, keserűségeket. Most Tárnoíty Béla sajókereszturi főjegyző énekli e) saját szerzeményű irredenta dalait. Fájó keserűség, a méltatlanul szenvedett megalázta­tás felhördülő jajszava, majd a bizó reménykedés, a feltámadásba vetett hit biztató, bátorító himnu­sza harsog fel a zongora húrjaiból, amint dalait kiséri. Egy-egy szám között Walter Gé­za dr. konferál a szabolcsi hall­gatók szerint ugy, ahogy még soha konferálni nem hallottak. Frenetikus sikert ért el Radványi í Ottó volt nyíregyházi, jelenleg to­kaji testnevelési tanár, aki saját találmányú membrános hangsze­rén játszott csodálatosan szép ma­A konferenszier most Hdrsányi Kálmán, a kiváló magyar író elő­adását vezeti be, aki «Utolsó fel­gyulás» cimü legújabb versesköte­téből oívas fel két remekbe íródott izzó hazafiságu költeményt, a verseskönyv legszebb darabjait. Az előkelő és nagyszámú hallgatóság lélekzet visszafojtva hallgatja a csonka haza egyik büszkeségének gyönyörű müvét, amelynek min­den sorából kiérzik az ős magyar tehetség hatalmas tiltakozása az alacsony intelligenciájú utódálla­mok zsarnok urafma ellen. Következő számként a fürdő szeretett titkárnője, özv. Prágay Auréfné szül. Románszky Irma sza­valja el Sajó Sándor költőnek 1911. évben irt «Magyarnak lenni tudod mit jelent?» cimü hazafias_ költe­ményét. Megdöbbentő hatású vcJJ, hogy a régi békevilágban irt költe­mény minden sora miiyen szomorú találóan illik a mai gyászos ma­gyar viszonyokra. Most Erdélyi Farkas szabad elő­adása következett: Humoreszkek címmel. A konferencier igy jel;£ r mezte Erdélyi Farkast: ő képviseli közöttünk a jó kedélyt és a hu­mort. Istenáldotta, aranyos humo­rával nyári napként melegséget és verőfényt áraszt maga körűi és afioi ő van, ott elszalad a bánat, félre­húzódik a gond és felkacagnak az ős magyar humor tündérei. Főfeg megtörtént adomákat adott dő emlékezése dúsgazdag tárházá­bóf szűnni nem akaró, fa'rengető tetszés mellett. Haipauer Gizike cigánykiséret mellett szebbnél szebb magyar tán­cokat mutatott be kiforrott, kész művészettel. Szünet alatt két kis fiu bájos szavalatában gyönyörködött a kö­zönség. A 8 éves' Tárnoky Tibor Tóth Kálmánnak «A hazáróí» cimü költeményét, ifj. Walter Géza pe­dig dr. Walter Gézának «Az olá­hok királynéja® cimü irredenta ver­sét szavalta ef. DirneC Aranka budapesti u.r­íeány gyönyörű magyar toborzós Csütörtökön Megnyitó előadások! Pénteken DOUGLAS FAIRBANKS JUNIOR főszereplésével levegő kalózai Izgalmas élet-halál harc a modern légi banditákkal. REKORD BURLESZK MŰSOR! Szombaton Saensáctóa újdonság! Vasárnap Ut a paradicsomba (Frakkos tolvaj) Detektiv és uri kalandor harca. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, ünnep és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. tánca nyitotta meg a műsor máso­dik részét, amely után lapunk munkatársa, Walter Géza dr. ol­vasta fel kacagtató aktuális stró­fáit. A fürdő hiányosságait figu­rázta ki pattogó rímekben viharos derültséget keltve. Most Skonrát Aléb hindu fütty­müvész burleszk száma következett és nevettette meg a hallgatóságot­A kitűnően maszkírozott hinduban nehéz volt ráismerni Tárnoky Béfa sajókereszturi főjegyzőre. A kitűnően sikerült gazdag mű­sort Radványi Ottó zene-imitációi rekesztették be óriási siker mellett, amely után a hajnali órákig tartó tánc következett. A Jegyzők Országos Árvaháza javára rendezett remek kis estély 2 millió koronát eredményezett az árváknak. Másnap este a fürdőről távozó Walter Gézát társasvacsora kereté­ben meleg ünneplésben részesítet­ték a fürdővendegek, akiknek ne­vében Tárnoky Béla főjegyző bú­csúzott el a Nyirvidék Bontájától­Ut a paradicsomba! A frakkos tolvaj. Szenzációs újdonság 1 Szombattól az Apollóban. Saáry Sándor dr. Két arc néz reánk, amikor a most lezárult életútra, dr. Saáry Sándor útjára visszatekintünk. Az egyik az orvosé, az a z arc, amelyet a kötelességtudás fénye ragyog be. Szeretet, segíteni vágyás, áldozatos, odaadó munka készsége fejeződik ki a betegek felé hajló tekintetén. Csaknem három évtizeden át volt tisztiorvosa Nyíregyházának, a kerületi munkásbiztositó pénztár­nak orvosa, később főorvosa, tiz éven át a főgimnáziumban iskola­orvos, a Sóstófürdőnek is orvosa. Tiszteletbeli megyei főorvossá, megyei bizottsági taggá lesz. — A hadseregben cs. és kir. tartalékos főorvos, majd kir. honvéd tartalé­kos főorvos. A háborúban vörös­kereszt kórházi osztályfőorvos, ka­tonai barakk kórházi osztály főor­vos. Közegészségügyi téren való ki­váló íjiüködését a Kormányzó ur őfőméltósága a m uit tavasszal az egészségügyi tanácsosi dmmel ju­talmazza. Nagy betegségében r amely immár évek óta rabságban tartotta, erős vigasza volt orvostár­sainak szerető testvéri gondossá­ga. Mikor kitüntetése után felke­restük lakásán, meghatottan be-­szélí orvostársainak gyöngéd fi­gyelméről, \«ieérző gondosságáról­Áldott emlékű, a humanitás fé­nyében ragyogó orvosi pálya zá­rul le vele." A másik arc, amely Saáry dr­útjáról ránktekint, az emberé, a műkincseit, gyűjteménye tárgyait elmerengve néző művész emberé, akinek életét egy nagy szenvedély heviti át, a gyűjtés szenvedélye­A renaissance-kori gyűjtők szen­vedélyessége hatotta át. Kyriakóra és a többi szent ideálizmussal át­hatott gyűjtőre gondolunk, akik sze relmes hévvel indulnak úttalan utakra egy-egy kéziratért, görög szobor-torzóért és a talált relik­viát a szivükhöz szorítva vallatják az évszázadok tanúit, mert nékik titkos szavak zenéjében szólanak a letűnt idők leikét titkosan ma­gukba záró emlékek. Saáry Sándor dr. már iglói diák korában gyönyö­rűséget talált a gyűjtésben. Medi; kus, mikor megvásárolja az első kőbaltát, amelyet aztán követtek az utazásokban szerzett, már a bé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom