Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-04 / 148. szám

1926. julius 1. 22 Nyíregyháza, julius 3- A Nvirvidék tudósítójától. A bujtosi lakók, akik ugy látszik elhatározták, hogy a legtöbbször meddő panaszok hangoztatása helyett végre a sorozatos cselekvések terére lépnek, értekezletet tartottak, amelyen Görömbev Gusztáv törvényszéki bíró elnökölt. • Az értekezleten egyelőre arról döntöttek, milyen formában kellene .iogérvényesen kimondani a Bujtosnak, mint kertségnek feloszlását. — VAMCZ4 KRÉM POR Egy elvált íérj véres bosszúja Tiszapolgáron Az éies kaszával vérengző ember láttára egy szemtana ájultan esett össze 5-6 CSOMAG /FL&WEZTT. JI&'LFIISF/ 4.500 K. ^S^SsmwM . A /IRIY KITU.MŐ ' ' ' ÍZBEN. KAPHfllTÓ MINDEN JOBB rÚSZCRÜZLETBEN BÍ.ÓSXOLvJüL MEG! kával nem foglalkozhatnak. A magyar közgazdasági élet egyofdaluságának enyhítésére jobb és — ha, helyesen van szervezve — egészségesebb tömörülést nem is v képzefhetünk, mint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. Amiért 1840-ben 'már Kossuth Lajos lelkesedett, amikor megalapította a Magyar Védőégyesületet s ami a jelen század első évtizedének Tulipán-mozgalmát is életre hívta, az a gondolat hevíti a Mansz-tagokat is: fejleszteni a hazai ipart és ezzel zárni ki mindjobban és jobban azokat a külföldi árukat, amelyeket gondos és szorgos kezekkel itthon, magunk is elő tudunk állítani. Hogy emellett a Mansz-nak gondja van magasabb nemzeti eszmék propagálására, a nemzeti gondolat és érzés ápolására, a jobb jövőbe vetett hitnek ébrentartására; a magyar családok szellemének nemzeti és istenes irányú müvelésére, az persze, csak fokozza elismerésünket és rokonszenvünket. Holnap Nyíregyházán újra lendül a zászló és a megrebbent aszszonyi szivek újból emelkednek! Nemes vezetőik és elszánt soraik ; egyakaratu létekkel kezdik újra munkálni az eszmét! Mansz rediviva! Szóló. . wfUi!IIfllllllllllllllllf!lllllllli!lillllllllUUIIHHIIIiíilh^ Nyíregyháza, julius 3- A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy Tiszapolgáron párját ritkítóan kegyetleri támadás tintéztek egy asszony ellen. A támadó az elvált férj volt, aki egy kaszával a szó szoros értelmében összevagdalta elvált Jeleségét. A vérengző támadásról a tiszapolgári cáfendőrség részletes jelentésben számolt be a nyíregyházi kir. ügyészségnek. Ebből a.jej lentésből kitűnik, hogy a yéres tá' madás tettese, Répási József poli gári lakos beismerte bűnét. Répási í már jóideje különváltan élt felesé] gétől. Az asszony a napokban Má] lyi Mihály polgári lakoshoz ment, j akitől kaszát kért kölcsön. Máfyi a szerszámot oda is adta a fiatal asszonynak, aki a nyeletlen kaszát elhelyezve maga mellé, beszédbe | elegyedett Mályi Mihállyal és felesé í gével. Leültek az udvaron egy fe- j | döntött akácfa törzsére és kedéÍ lyesen beszélgetni kezdtek. Közben s arra vitte a sorsa az elvált férjet, Répási Józsefet, aki meglátta a Mályiek udvarán szórakozó elvált feleségét és hirtelen a bosszú kegyetlen ,, érzése hatotta át szivét. Berontott l Mályiék udvarára és nekiesett el* vált feleségének. Az asszony az elv í ső percben be akart menekülni Má* jj lyiék lakására, de a dühösen utána rontó férj felkapta a nyeletlen ka- jj | szát és avval volt felesége fejét és a minrlkét kariát összekaszabolta. — « BUTORKI&LLlTáS mindennemű bútorokban I kárpitos és butoráru csarnokában, j amely minden vételkény., zer nélkül j megtekinthető. Répásiné sikoltva védekezett, de elfutotta a vér, a szemtanuk közül pedig a véres támadás láttára Mályi Mihályné ájultan esett össze. Férje Mályi Mihály azzal volt elfoglalva, hogy az ájult asszonyt felemelje és igy nem segíthetett a vérbeborult Répásinén. Répási az eset után a csendőröknek azt vallotta, hogy mikor feleségét meglátta, elvakította az indulat, nem tudta, mit cselekszik. Meg akarta ölni az asszonyt és piikör azt látta, hogy meghalt, akkor hagyta abba az ütlegelést. Répási ellen a nyíregyházi törvényszéken súlyos testi sértés miatt indult meg az eljárás. Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon: 319. Budapest, VI., Berlini-tér 3. (Nyugati pályaudvaron.) Telefon : L. 920- 64

. sz. Hideg-meleg-víz minden szobában, j Fürdők. Lift. Rádió. Utcai szobák ára 40.000 koronától • 70.000 koronától. Hosszabb tartózkodásnál engedmény. 2429 Pongrácz Sándor igazgató, i likecz István alispán látogatása Kisvárdán. Nagyfontosságú kijelentéseket tett az alispán a község fejlődését érintő kérdésekben Kisvárdáról jefentik. A kisvárdai közkórház jövő évi költségvetését tárgyalta az alispán elnöklete afatt folyó hó 26-án délután megtartott gyűlés, amefyen szóba került az építendő közkórház elhelyezésének a kérdés is s e lágyban az alispán ur azt a kijelentést tette, hogy elvben hozzájárul a képviselőtestület határozatához és azt a területet fogja választani, melyet a képviselőtestület választ, ha az egészségügyi követelményeknek egyébként meg fog felelni. Magánbeszélgetés során szóba került a községi vámosutnak, illetve a Szent László-utcának s a vasúti állomáshoz vezető útnak a kiburkolása is. Kilátás van rá, hogy a munkálatok még ez évben megkezdődnek, még pedig kiskockakővel, mert az bizonyult a legjobbnak és aránylag a legolcsóbbnak. A községtől függ, hogy milyen mértékben járul hozzá a kövezési munkálatokhoz. A vármegyei kölcsönre vonatkozólag azt a fontos kijelentést tette az alispán ur, hogy minden remény meg van arra, hogy egy ujabb pénzcsoporttal fofyamatbaan lévő tárgyalások 30 napon belül sikeres befejezést nyernek s igy a község is hozzá jut az annyira várt beruházási kölcsönéhez. Amália leányának Juliánná nevü ki') leánykáját magához veszi s legtöbb kegyességben részesiti. Hasonlóképen cselekszik első felesége Testvérenek, a Kislétán elhalt Nemes Márki Jánosnak két árvájával, Jánossal és Máriával, kiket nemcsak felnevelt, hanem az ő jusso

j kon féltelket, Máriának pedig férj hezmenetelekor 1/4 telket birtokukba adta. Végrendeletének legszebb része ls jóságáról, háladatosságáról ad számot, amidőn igy szól : Nemes Pap Juliánná özv. Zelenák Ferenpné asszonynak, kinek körülöttem 20 éveket meghaladó hív szolgálattyai, dajkálkodásai, nyavalyáimban bámulatos ápolásai, házam tisztes feltartása, vagyonom $ minden javaim szerzésében, szaporításában, takarékos megtartásában fáradhatatlan igyekezetei s gazdálkodásai meghál ál h a ta t fan ok, annyival is inkább, hogy az egy lakasán s tartásán kivül mindeddig egy fillérembe se részesült, hogy tehát holtom után is semmi rövidséget ne szenvedjen, Péter fiamnak szoros kötelességévé teszem, hogy élete fogytáig tisztességes lakásárui és tartásárul gondoskodjon s ezeken kivül aprólékos szükségeinek pótlására éven kint adjon neki 250 forintokat. Megérintvén itt egyúttal még azt is, hogy azon főbb adósságaim Gontractussai között található T. nagykállói Kállay Gábor ur 11700 vfrtról szóló Contraktussában ezen jó özvegynek is 2600 vfrtja, mint sajátja benne foglaltatik, melyről szabadon disponálhat és addig is, mig az egész tőke íncassálódhatik, én és Péter fiam esztendőnként 6 pcento kamattyát fizetni tartozom és tartozik. « A Jósákat igen jellemző vallásosság, tiszta lelkiismeret 'Jósa Istvánban nagy mértékben megvan. Jósa Péter fentebb idézett levelében irja fiának : »Ezen felvilágosodott elméjű, nagy olvasottságú, tudományos ember (t i. Jósa István) egész életén át mindvégig buzgó vallásos ember is volt egyszersmind. Mélységes vallásosságát és vallási türelmét, fenkölt gondolkozását előbb emiitett és Tessedjk Sámuel érdekében, annak oltalmára báró Prónay Lászlóhoz irt levele a leghívebben bizonyítja, melyről az érdemekben kiváló férfiú Tessedik is meghatóan tesz vallomást, Isten áldását kérve rája. Esküvője napján történt, hogy mikor már vőlegényi ruhájában volt, beteghez hivták. Mivel nem tudta megtagadni a kimenetelt és kevés ideje volt, hamar vizsgálta meg a beteget. Hashajtót rendelt s azzal az Ígérettel távozott, hogy másnap meglátogatja. Ugy is fett. Azonban mire oda ért, akkorra meghalt a beteg. Meglehet, sőt valószínű, hogy hashajtó nélkül se élt volna tovább, mégis annyira szivére vette az esetet, mulasztását a beteg megvizsgálása felett, hogy egész életén át minden gyónás alkalmával meggyónta e bűnét (?) s oly sokszor, hogy gyóntató papja megsokallotta és kényszeritette annak elhagyására, mondván : »megbocsátotta azt már a jó Isten régen !« A Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzik annak a vallásos mű fordításának kéziratát, melynek cime : »Az igazi religio védelme a hitetlenség állítása ellen; íratott francia nyelven egy bécsi egyházi pap által, most pedig Szabolcs vármegye orvosa és táblabírája által magyarra fordított és ezen megyének s minden ifjúságnak egy igaz barátja által kinyomattatott 1797.« Vallásos érzéséből ered, hogy a méltóságos munkácsi Püspök ur őméltósága kegyes megegyezése és jóváhagyása után 1831. január 1-én fundatiot tesz Kislétán, mely szerint: 1. az orosz Parochus urak által minden deák szertartású ünnepeken az én és maradékaim, ugy minden rokonaimnak mindennemű boldogulásunkért egy olvásott szent misebéli áldozat szolgáltasson Szakadatlanul. 2. Esztendőkről esztendőkre minden hónapnak első napjai .körül, egyikén a tőlem s megholt Antónia feleségemtől származott s már elköltözött gyermekeinkért, szülőinkért, rokonainkért csak saját pénzemen — majd 700 ugyan a megholtakat ajánló olvasott misebéli áldozat tartasson. Mely sz. célra az itt Kis Létán helyeztetett és Ns. Pataky-jussból Vfrtkon szerzett s Ns. Márki Mária magtalan halála után újra reám visszaháramlott 1/4 rész Telkemet minden külső-belső appertjnenfiával illető Regale Beneficiummal s minden egyéb haszonvételeivel (kiVéve a Pásztor Telken épült házat) a kislétai orosz Parochus uraknak általadom, a törvényes Evicatiot magamra s maradékaimra vállalván minden időkre«. Említésre méltó és jellemző ránézve az is, hogy magát folyton képezte, és akkor, amikor meg a könyvnek nem sok becse volt hazánkban, Jósa Istvánnak nagy könyvtára volt, melyben íatin, olasz, német classikusok és orvosi müvek szerepeltek főként, gazdag könyvtárát a század végén, egy emberöltő elteltével is csodálattal emlegették a megyében. A szépművészetet pártolta. Előfizetőket gyűjt »édes hazánk egy nagyérdemű 17 éves leánya, Siszft Anna "képeire... ki hazank nágy k bujfosiak értekezleten vitatták meg ügyesbalos lielvzetükel. Elhatározták, hogy küldöttség utján •kérik meg dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármestert, hogy hivja össze a kertségi értekezletet, mert csak ennek a hatóság által egybehívott értekezletnek lehet olyan döntőszava, amellyel a kertség végleges feloszlását kimondhatja. A bujtosiak most már bíznak abban, hogy a város polgármestere által is támogatott akció sikerrel fog járni és elkövetkezik a bujtosiak várva-várt szebb jövője-