Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-04 / 148. szám

1926. julius 4. a TtímmmÉK Dombrád község dísz­gyűlésen jubilálta két érdemes tanítóját. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Folyó évi junius 27-ét nevezetes dátummá tette Dombrád ref. egy­házközsége, amikor Béres János és Papp Antal érdemes tanitói mun­kálkodásukat azzal ismerte e', hogy diszgyülés keretében jubilálta őket A jubileumi ünnepséget a templom ban tartották meg, példázva ezZél azt, hogy az iskola munkása az egyház közvetlen közelében végzi dolgát, iskola és templom együt­tes, kapcsolatos munkát teljesít; ta­nító és lelkész munkája a telkiek­ben rokon. Nemcsak a távozónak, hanem az élőnek is juttathat az egyház az Isten házában elismerést­A jubiláris- diszülést istentiszte­let előzte meg, melyen Hankovszky Lajos s. lelkész mondott imát és az oktatói munkát értékelő egyházi beszédet. Az istentisztelet végezté­vel Somogyi József lelkész meg­nyitotta a díszközgyűlést, tömör beszédben üdvözölte az egyházme­gye képviseletében megjelent egy­házmegyei főgondnokot, vendége­ket, presbitérium tagjait, szülőket­Majd az egyháztaáncsnak a két ju­bilánsra vonatkozó jegyzőkönyvi határozatát terjesztette elő, végül az egyházközség és szülők nevében üdvözölte őket. — Szalánczy Ber­talan gazdasági főtanácsos, egyház­megyei főgondnok az egyházmegye — Fábry Ignác kir. s. tanfelügyelő a kir. tanfelügyelőség, — Bökényi Dániel Szabolcsvármegyei Ált. Ta­nítóegyesület, Szövetkezet, Sza­bolcsi Tanitó szerkesztősége, — László Gyula az egyházmegyei Ta­nítóegyesület, — Küríhy Ferenc fő­jegyző Dombrád község, — Ve­res Menyhért egyházközségi fő­gondnok, a volt tanítványok nevé­ben üdvözölte a két jubilánst. A jelenlegi tanítványok részéről két tanuló üdvözlő szavak kíséretében, nyújtott át élővirágcsokrot az iin- f nepeltnek. A dombrádi tanitótestü- | let ' meleg üdvözletét Abod Imre ; hozta az érdemes két kartárs tudo- j mására, értékes ajándékokkal lepve É meg őket. — Mindkét ünnepelt jj meghatottan mondott köszönetet az | elismerésért az elöljáróságnak, pres- j bitériumnak és egyesületeknek a szi ves megemlékezésért, a kartársak­nak a meleg és eltéphet len együtt­érzésért. A Himnusz éneke és az el­nök zárószavai után lassan kezdett oszladozni a közönség. Ez ünnep­ségben bennfoglaltatott Dombrád község egyetemes lakosságának tiszteletnyilvánulása azon két fér­fiú iránt, kik mint képviselőtestü­tagok is a politikai község jó hir-r neve érdekeben folytatnak kultur­munkát. , A közgyűlés után százhúsz terité­kes közebed volt a község vendég­lőjében. Itt Szalánczy Bertatan az otrantói hős, az ország kormány­j zója egészségére mondott áldomást, majd a nemzeti állameszme szolgá­latában érdemes munkát kifejtett két jubilánst éltette. Somogyi Jó­zsef az egyházmegyei fő gondnokot és Mózer Ernő nemzetgyűlési kép­viselőt és a vendégeket éltette. — László Gyula, Veizer Károly, Mó­zer Ernő, Kürthy Ferenc, Kovács József debreceni ref. lelkész hitok­tató s még többen mondottak po­hárköszöntőt. A dombrádi jubi­láns ünnepnap nemcsak a két erde­mes kulturmunkásnak, hanem az ottani egyház- és politikai község­nek is emlékezetes napja marad. Érdekes számadatok Nyíregyháza gazdasági életéről és kultúrájáról. Nagy Elek műszaki tanácsos előadása a városi mérnökök nyíregyházi kongresszusán. A város határának összes terü­lete 46593 kat. hold, melyből 1262 a belterület. A lakosság száma 45302, anyanyelve 98.60/0-ban ma­gyar. A házak száma kereken 6000 A városban 17 közhivatal, ^pénz­intézet, 13 tudományos és művészi egyesület, 6 hazafias egyesület, 7 társaskör, 19 jótékonyegyesület, 2 gazdasági egyesület, 6 sport egy­let és 15 levente egyesüfeí van. Az elemi oktatást 68 osztályban 74 tanitó végzi. A tanulók száma 4300. Az elemi iskolák közül 2 tanyai iskolát a város tart fenn. A városban lévő elemi iskoláin ki vül az evangélikus egyház a tanyá­kon 21, a róm. kath. egyház 2 is­kolát tart fenn. 8 középiskolában az elmuU évben 84 tanár 2200 növendéket tanított­A középiskolák közül a felsőkeres­kedelmi iskolát, a női kereskedelmi szaktanfolyamot és a két polgári iskolát a város tartja fenn. 900 iparostanuló oktatását 34 osztályban 15 tanitó látja el. 120 kereskedő tanulót 3 osztály­ban 5 tanitó tanit. 3 fürdő, egy nyári fürdő és 3 szálloda van a városban. Itt van Szabolcsvármegyének 288 ágyas kórháza és most épül az 50 ágyas zsidókórház. A 10 ágyas szanatórium most van bővítés alatt. Az egészségügyi szolgálatot 45 í orvos, 20 mentő és 7 gyógytár látja el. A magyar államvasutaknak 2 gyors és 23 személyvonat párja 1925-ben 1.450.000 utast, a teher­vonatai 207.600 tonna árut — a Nyiregyházavidéki Kisvasutak 7 távolsági vonatpárja 299.000 utast a sóstói 26 vonatpár 288.000 utast* a tehervonatai 47000 tonna árut szállítottak. A posta mult évi forgalma ke­rekszámokban 140.000 csomag, 150.000 ajánlott küldemény, — 94.000 távirat, 99.000 távbeszél­getés, 80.000 utalvány és 53.000 csekk volt. A kereskedelmet 515 kereskedés bonyolítja le. Az önálló kézmüiparosok szá- g ma 1210. Az ipartelepek száma 61- Ezek közül említésre méltók : a Villa­mossági R.-t. telepe 70 munkással. Júlia gőzmalom 63 munkással. »A Nyirség« mezőgazdasági és ipari r. t. gépjavító műhelye 55 mun­kással. A Májerszky-féle gépgyár 50 munkással. Az Irsay és társa vasöntődéje 35 munkással, és a Nyiregyházavidéki Kisvasutak javí­tóműhelye 40 munkással. A Villanytelep 1897-ben létesült a várossal kötött Jconcessziós szer­ződés alapján. Az első években 1 ELISMERT KITUNO,. ASZTALI « .B.ORVJZ Mindenütt kapható! Kérje mindenütt! 3386 drb 100 lóerős gőzgép látta el az áramszolgáltatást, rövidesen 2 da­rab 300 lóerős gőzgép felállítása vált szükségessé. 1911-ben bekap­csolta a 16 kilométeress nagy­kállói távvezetéket és a helybeli kisvasutat, uj kazánokat és 1 drb 1000 lóerős gőzgépe, állított fel. Jelenleg felállítás alatt van egy 2000 lóerős gőzturbina. A veze­tékek összes hossza 92 kilométer, amelyből 36 kilométer távvezeték. Épités alatt áll 6 község bekap­csolása és az előmunkálatok foly­Rak 17 község bekapcsolására. A telep ma 2 millió kilowattot ter­mel, ebből á közvilágításra 6 szá­zalék, ipari áramra 30 százalék esik ,á többi magánvilágitás és áramveszteség. A városnak a legközelebbi jövő­ben végrehajtandó terveiről óhaj­tok még beszámolni. Ezek a víz­vezeték és csatornázás, a kövezet­len utcák burkolása, a vágóhíd és vele a 21 év előtt épült jéggyár újjáépítése, köztemető létesítése, egy modern szálloda és fürdő épí­tése, a polgári iskolák kibővítése, városi tornacsarnok, sportpálya és végül a Sóstó-fürdő kiépítése. Nagy Elek műszaki tanácsos ér­tékes fejtegetéseit azzal a jól meg alapozott konklúzióval zárta be, hogy Nyíregyházában megvan az alap, a készség és képesség, hogy a magyar vidéki városok között az elsők közé emelkedjék. Bctkafoi^máilő gummiharisnya, párisi modell Borbély Körző lllatszertárában Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 2. szám. királyait félárkus nagyságban meg­•festi<c 211 Művészi képek diszitik szobája falait. 22) Magát is le­festeti. Ez a kép most Dohnál Je­nő orvos tulajdonában van Nyír­egyházán. 23) Élete utolsó s hozzá, mint or­voshoz méltó cselekedete az volt, hogy 1837. ápr. 17-én Szabolcs vármegyétől bucsuzása alkalmá­val »ezen megyebeli szegény adó­zók Istápolására, vagyis a Sza­bolcs megyei kórházra, hogy ad­dig is kamatozzék®, 500 váltóforin­tos alapítványt tett, 24) melynek szükségét különösen ő érezhette iga 2\) Az 1786. szept 2 ál kelt megbí Zfst illető átiratát Békés vármegyének Hódmezővásárhely levéltárában találtam 22) Egy gyümölcs és virágot ábrázoló csmdélet Jósa Anna birtukálifn van Nyii egyházán, másik Debrecenben Jósa Vincéué tulajdonában. S) Van még egy rajz róla, mit Jósa Anna őriz. Kállay Kristóf jó baratja ' é­szí'ette, mely, hogy mennyire sikerült, küünik, ha ö-szehasoniitjnk a Dohnál Jenő tulajdonában levő festmén\nyel. 2M Jósa István biic'ú- és alapit'ány levele Szabolcs vármegye levéltáriban 1837. évi 27. csomó, 390 ik darab. zán már akkor, de amely csak há­rom évtized múlva dr. Korányi Frigyes nagykállói körorvos, ké­sőbbi országos hirü orvostanár fel­hívására valósult meg Kórházi Egylet cimén. Az egylet működése azonban hivatali utóda, dr. Jósa András (Jósa I. unokája) igaz­gatása alatt indult meg, ki a 8 ágyas egyletet 80 ágyas Szabolcs vármegyei Közkórházzá (ma Nyír­egyházán levő Erzsébet kórház)* fejlesztette. Műveltségénél fogva is magasabb gondolkodásából, nagyobb látkö­réből, természetességéből, életböl­cseletéből következik, hogy oem tudott nagyképű lenni. Az akkori udvarias, külsőségekre sokat adó, rizsporos korszak lényegtelen köve­telményeivel szembe helyezkedett. Nem törődött azok nézetevei, akik azt tartották, hogy az orvosnak folyton komoly képet kell vágni­Legegyszerűbb szolgájával is eltré­fálkozott éppen ugy, mint táblabíró barátjával. Kar, hogy nem közöl­hető az az eset (elterjedtségénél fogva talán nem is szükséges), mikor egyik inasa azzal a kéréssel állott elő, hogy szeretne orvos len­in,i, s mivel régen van már mellette, szabadítsa fel. A remekelés humo­ros volta mellett oktató, tanitó, ki­' józanító hatású. A kályhafütő Pi­sze Jankónak évi bérét is irásba ; foglalta, mely conventiós levelet az ' folyton magánál hordott és fünek­fának büszkén mutogatott. írva va­| gyon a következőképpen : »Pisze Jankó calefactornak évi bére :száz tallér pengése, tizenkét öl fának, árnyéka, hat köböl turai homok lisztnek, egy véka kőpor sónak, egy koszkalap, egy hupikék dol- j mány ,egy tetübőr ködmön ,egy j vert veres nadrág, hat patkány hl- < zónák stb.25) Lelkileg ,testileg való harmo- j niát mutatják azok a tulajdonsá­gok, melyek Jósa Istvánt jellem­zik. A hivő, üde, tiszta lélek, nyu­godt természet. Az emberekkel való érintkezésben őszinte, közvet­len ; gondolkozásában, akaratában cselekvésében nem hamarkodó, egyenes, határozott, erélyes. Jól táplált, erős, egészséges ember volt, derült lelkű, vidám kedélyű. Könnyedén forgó elméje s hirte­len feltaláló képessége, tréfára könnyenhajló volna után azt is mondhatnók, hogy bohém termé­25) Njírvidék 1917. szept. 19. száma. szetü, mert hisz csak ilyen ember veheti annyira könnyen, hogy házát felesége máról-holnapra tudta nél­kül eladja (jóllehet megvolt az arra válóok), de a bohém szó még se idevaló, mert mig a szellemes­ség meg volt benne, a könnyüvé­rüség hiányzott belőle. Láttuk, mi­lyen szép vagyont szerzett esze és keze munkájával', pénzét gyümöl­csöztette. Megjegyezhető itt az, hogy ez a tény felerészben felesé­gének tudható be érdemül, emlé­kezetben tartván apáink azon bölcs mondását, hogy vagyont csak ott lehet gyűjteni, ahol az asszony se pazarló. Mindamellett igaz, hogy Jósa István annyira mégis komoly volt, hogy vagyonát, pénzét bo­hém módra nem pazarolta el, ha­nem megbecsülte. Patriarchalis kor, munkaszeretet, szelid, vidám, nyugodt kedély már tökéletes élet. — Ennek a tökéle­tes életnek a legnagyobb értéke, az összhang adatott meg neki. 26) ?6) Hálás '.öszönetet monJok e helyen is a Jósa-c«alád valamennyi tagjának a;éit a leköte'ez") szívességért, hojy családi ín taikat, bizalmas leveleiket készséggel no csították rendelkezésémre mindannyiszor, vilahanyszor azokra szükségem vo t. A L ' . «iii(íon«fl arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­UnneK Nincs oZUXStíjC/ tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldést hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánatra bérmentve

Next

/
Oldalképek
Tartalom