Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-25 / 166. szám

Nyíregyháza, 1926., julius 25. * Vasárnap XLYÍI. évfolyam. 166 szánig WWTWJWW^sHWBwwmseasaw^^ Muj 80000 K Mejyotíé* re ÍHXHJ© K. ffiaKiáiitriüeiiltnak és íöiHiHcfaü: 2Q»/» jssedBrfiBjr. Atetittatte Jóm*. £L&I>. FSMWlr.Muri* s Or. 3. 82 A GŰ LÁSZLÓ. * r«."»íi>« nsic-riiTXtil í VEHTIIK K., ANDOR. §serk»*»tő*ég és kl«déhlv»tsi. ! S2ÉCHENYI-UT 8. SZÁM. [ Telefon 188. Poiucrisqua £988#. Magyar ember ne menjen cseh fürdőbe! Irta: Gerlőczy József dr tgvetemi tanar. A cseh köztársaság elnöke immár aláirta az uj cseh vámtörvényt, amely magas agrárvámjaival lehe­tetlenné teszi a magyar buza és magyar liszt kivitelét a cseh köz­társaság területére. Magyar keres­kedők, magyar gyárosok megmoz­dultak már és elhatározták, hogy a csehországi árukat bojkottálják. A bojkott széles körben hódit és a csehek elevenébe vág. A bojkottot minden magyar embernek köteles­sége támogatni. A háziasszony vegyen cseh üveget, cseh porcef­lánt, vigyázzon, nehogy cseh ere­detű textilanyagot rásózzanak. Ke­rülni mindent, ami cseh! Ez le­gyen a jelszó! De a cseh gyári és ipari termé­nyeken kivül van ám még egy igen nagy terület, amelyen érzé­keny sebet üthetünk a telhetetlen és szemérmetlen csehek zsebén, az a cseh fürdők és ásványvizek bi­rodalma. Ma milliárdokat képvi­selnek azok az összegek, amiket elvonhatunk a csehektől", ha nem fogyasztunk cseli ásványvizet. Lelkes magyar orvosok a múlt­ban is azon fáradoztak ho. gyógyulást és üdülést kerejő hon­fitársaink ne vigyék ki a pénzüket idegenbe, amikor szép országunk bőségesen kínálta csodaszép üdü­lőhelyeit, versenyen kivül álló gyó­gyító fürdőit és vizeit. Nem sok eredménye volt az agitációnak. Csak a «tulipán mozgafom» ho­zott némi föllendülést egy fürdő­szezonra. Magyar fürdőink é üdülő tefepeink nem igyekeztek ki­használni a kedvező hangulatot, nem fejlesztették terepeiket, nem gondoskodtak a kényelmi igények fokozásáról, nem .tették vonzóvá te­lepeiket arra, hogy a fürdővendég újból is felkeresse azt a helyet, amit orvosa elsősorban hazafias érzése sugallatára ajánlott betegé­nek, mint egyébként is megfelelő gyógyító tényezőt. Magyar szalma­lang volt a föllendülés. A nagy­közönség továbbra is kivitte pénzét idegenbe. Ma — sajnos — nem válogatha­tunk magyar fürdőkben és nya­ralóhelyeken. Legszebb és legér­tékesebb fürdőinket elrabolták tő­lünk ellenségeink; amink megma­radt, azok fejlesztése nyomorúsá­gos helyzetünk miatt csak ías.-u tempóban indulhatott meg. De ez nem jelenti azt, hogy meggondo­latlanul azok zsebét tömjük, akiü bennünket fojtogatnak. A rossz időjárás ugy rendezte, hogy a nyaralás idejének kezdete eltolódott és alig néhány napja, hogy a beköszöntött meleg sokak­ban megérlelte az elutazás vágyát. Olvassuk, hogy ezrével váltják ki naponta útleveleiket a főváros la­kosai. Mit jelent ez ? Idegenbe vi­szik pénzüket és sajnos, sokan Csehországba. Hisz ott vannak a magyaroktól legjobban látogatott Karlsbad, Franzensbad, Mariinbad, a kisebb cseh fürdőhelyeket nem is emlitve. Nos hát, kedves magyarjaim, gondoljatok arra, hogy efutazástok ideje véletlenül összeesik az . uj cseh vámtörvény életbeléptetése ide­jével. Higyjétek eí, hogy nem lesz abból bajotok, ha nem mentek Karlsbadba; karfsbadi kúrát bár­hol lehet tartanotok, nem is kell ah­hoz a karlsbadi Sprudelssalz, a va­lódi karfsbadi só, mert orvosok rendelésére bármely gyógyszertár­ból meghozathatjátok a kémiailag készített és teljesen azonos értékű mesterséges karlsbadi sót. (En a régi időkben sem rendeltem mást.) Zsebetekbe tesztek belőle egy ka­nálnyit, kimentek a városligeti ar­tézi forrás kútjához, ott orvos ta­nácsa szerint elvég;zitek a néhány heti karlsbadi kúrát és rendbe fog jönni az orvosból megszabott dié­ta szerint gyomrotok, beletek mű­ködése. Avagy a Rüdasfürdő for­rásvizébe teszitek a sót, vagy akár­milyen magyar fürdőhelyen hasz­nálhattok karlsbadi sót Franzens­bad, Marienbad éppen ugy nél­külözhető. Magyar orvos nem is adhat most betegének tanácsot ar­ra, hogy eme cseh fürdők vala­melyikét keresse fef. Éreztetnünk kelf a kapzsi cse­hekkel, ' hogy van fegyver a ke­zünkben. Ök ugyan más fegyverek után szimatolnak; reszketnek egy gyermekpuska látásán is, de ezt a fegyvert eddig nem ismerték. Te­gyünk róla mindnyájan, ^hogy megismerjék. Magyar orvos ne küldjön cseh fürdőbe beteget! Magyar ember ne vigye ki a pénzét Csehországba! Ha már mindenáron idegenben akar valaki nyaraim, menjen a* olasz tengerpartra, menjen a né­met tengerpartra, menjen Bajor­országba; a változott viszonyok folytán ennyi engedményt kell ten­nünk soviniszta álláspontunkból. Ez nem is maradna viszonzás nél­kül. Revideálja mindenki a nyaralási tervezetét s ha Csehország szere­pelt benne, törölje kérlelhetetlenül­Akinek az Úristen megadta az anyagi eszközöket arra, hogy nya­ralhat, súlyosan vét csonka hazája ellen, ha cseh fürdőbe megy, vagy cseh ásványvizet fogyaszt. jőváíéieií bizottság számbavette a magyar nemzeti blokkot. Még évekig letétben maradnak a magyar államadóssági címletek. A mull év februárjában jelent meg a kormányrendelet, amelynek alapján az itt lévő államadóssági címleteket fetétbe kellett hefyezni. Azóta az állampénztár őrzi a nem­zeti blokkot, ahogy a Magyarorszá­gon nosztriíikált címletek összessé­gét hivják. Hivatalos magyarázat szerint azért volt szükség a címletek össze­gyűjtésére és letétbehelyezésére, hogy a jóvátételi bizottság számba­vehesse azokat és a nemzeti bfokk­ból pontos statisztikai összeállítást lehessen készíteni. A jóvátételi bizottság szakértőkö­zegeinek jövetelét hónapról-hónap­ra jelezték, mindig azzal a kom­mentárral, hogy a verifikálás után a letétek felszabadítása nyomban meg fog történni. Most arról értesülünk, hogy a jóvátételi bizottság szakértői az el­múlt hetekben tényleg itt jártak és számbavették az állampénztárnál le­tétbe helyezett magyar államadó­sági címleteket. Néhány napi ittartózkodás és az illetékes körökkel folytatott beható tárgyalások után a verifikáló bi­zottság tagjai visszautaztak Páris­ba, hogy jelentést tegyenek a dön­tésre hivatott jóvátételi bizottság­nak. A verifikáló bizottság egyáltaM­| ban nem intézkedett a letétek fel­i szabaditásáról, sőt ellenkezőleg az ittjárt szakértők olyan értelmű ki­jelentést tettek, hogy a nemzeti blokknak a pontos számbavétel után is letétben kell maradnia mind addig, amig ezt az eljárást le nem folytatják az összes államokban, sőt azokban a külföldi államokban is, ahol a régi osztrák-magyar ál­lamadóssági címletek forgalomban vannak. Legutóbb adtunk hirt arról, hogy a jóvátételi bizottság intézkedésére az osztrák kormány legközelebb be fogja vonni a nosztrifikált ál­lamadóssági címleteket. Ehhez azért ragaszkodik a jóvátételi bizottság, mert az osztrák szelvényutaívá­nyok sűrűn vándoroltak egyik or­szágból a másikba, gyakran hami­sátották is őket és az osztrák nem­zeti blokk megállapítása körül a legnagyobb zavarok vannak. Ugy halljuk, hogy ezzel párhuzamosan kerül sor a többi nemzeti blokk ve­rifikálására, úgyhogy az egész osztrák magyar államadóssági komplexum számbavétele még évekig is elhuzódhatik. Ez pedig aligha fogja megnyug­tatni a magyar kötvénytulajdonoso­kat, akiknek alaposan elmehetett a kedvük államadóssági papírok jegy zésétől. A nyíregyházi Sváb-bokorban a iovak közé esett egy terménnyel megrakott szekérré! egy vargabokori legény és kínos fájdalmak között egy órán belül kiszenvedett. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Kedden délután 2 órakor halálos szerencsétlenség történt a Nyíregy­házához tartozó Sváb-bokorban, a Greizmann-féle tanyán. Greizmann Ignác és fia József, birtokosok részes-szerződést kö­töttek az aratásra Bogár József és fia, a 18 éves György vargabokori lakosokkal". A szerződés értelmé­ben Bogár Józsefnek és György­nek az aratás befejeztével a ter­mést be is kellett" hordaniok a szántóföldrőf a tanyára. Hétfőn kezdtek hozzá Bogarék az aratás­hoz és másnap défre ef is készül­tek azzaf, ugy, hogy ebéd után már a betakarításához is hozzáfog­hattak. A 18 éves Bogát György az apja segítségével megrakott egy kétfogatú szekeret rozs-kévékkef, amelyek ilyen rakodó alkalomkor nyíregyházi szokás szerint nem voltak már átkötözve és ugyanígy hiányos volt az egész rakomány kötése is. Ez volt a főoka a szeren­csétlenségnek. Mert éppen indulni akart Bogár György a szekérrel, amikor a rakomány megcsúszott és a rajta ülő Bogár Györggyel, a lovak közé omlott, mire a lovak megbokrosodtak és a szekérref együtt vágtatni kezdtek. Meglátta ezt a kinos helyzetet az esemény színhelyétőf kissé távolabb fogla­latoskodó Bogár József, Grejzmann Ignác és József, azonnal a kinos helyzetbe került Bogár György _ fele siettek, azonban mire hozzá­értek volna, a lovak a szekérrel már javában elvágtattak, ott hagy­va a szalmában vérben gőzölögve NAGY CIPŐÁR LESZÁLLÍTÁS rtinAÁnnknnhon Nyíregyháza, Zrinjí Ilona-ntea 5. sz Telefon: 195. — Olvassa el ezen lapban levő a HUngaria viPOaniüCaZPall reklám mellékletünket és ntoe meg kirakatainkat, a?o^jnjnjent_jQe£mordanak^ 3736 '"gyes szám ára korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom