Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-25 / 166. szám
j^öanmék 1926. julius 25. irtózatos fájdalmak között a szerencsétlen Bogár Györgyöt, akin a lovak szekerestiif együtt 'keresztülgázoltak. Greizmann György látva a ha-, Iáfos veszedelmet, azonnal befogatott a kocsijába és a szerencsétlenül járt Bogár Györgyöt, akiben még volt élet, Nyíregyházára dr. K o nthy Gyula főorvoshoz szállíttatta. Mire azonban az orvoshoz értek volna, Bogár György étetveszélyes sérüléseibe belehalt. Miután a nyomozás bűncselekmény fennforgására semminemű gyanuokot nem talált, a kir. ügyészség megadta az eltemetésre az erw gedélyt. i _ így lehet Lám, egy hagyományos rossz szokás, amikor kellőleg nem erősitik meg kötelékekkel a szekérre rakott terményt, haláíbs kimenetelű szerencsétlenség okozója. HXjfX 82APPAWPEHELY MOSJjS ZTi T, FERT ŐTLE NÍT. Selymek, gyapjuanyagok stb mosására, tisztítására a legalkalmasabb. Csecsemő fehérnemüek mosására különösen ajánlható. Egy doboz ára 10.000 korona. Kapható: gyógyszertárakban, drogériákban, illatszertárakban és jobb f&szerfizletekben. 3854-10 Osztott és osztatlan iskolák. A tanyai és városi iskolák közötti különbség. — Tanyai iskolák központosítása a kulturfölény biztosítása. Hazánkban — sajííos — több az osztatlan, mint az osztott iskola. Az osztott iskoíák között is több a részben, mint az egészen osztott. Ha felütjük az uj népiskolai tantervet, meggyőződünk a sajnálkozás helyénvalóságáróf, mert hiszen az osztatlan iskola tanulója, kinek pedig születésénél (falusi, tanvai) környezeténél, hiányosismeret- é s nevelésénél fogva több oktató-nevelői ráhatásra volna szüksége: messze mögötte álf az osztott (városi) iskola tanulójánál Mert, mig az osztott iskolában már az I-ső osztályban heti 20 órán át foglalkozik a tanitó a növendékkel, addig az osztatlanban, miután egy tanítónak hat osztályt kell vezetnie, csak heti 7 órát szánhat az alapvetésre, e fegfontosabb, mert sorsdöntő, ténykedésre. (Mellékesen legyen megjegyezve, hogy e 7 órából másfél óra, az ének- és a kézimunka órája megoszlik a Il-ik osztáüyál, igy tehát intenzivebben a tanitó nem foglalkozhatok még ugy sem, mint egyéb tantárgyaknál.) Az osztott és osztatlan fskofa óraszámai között a különbség hétrőf-hétre, osztályróf-oeztályra növekedvén, nem csoda, ha az egy évi különbségen nemcsak szakember, de laikus is megdöbben és keresi a kiegyenlítődés utalt, De a szavak helyett beszéljenek a többet mondó számok! Az osztott és osztatlan iskola I-ső osztáfyával végeztünk. A Il-ik osztályban heti 22 órát találunk az osztott iskolában, holott az osztatlanban csak 7 és felet. A III. osztályában £4, illetve 9; a IV-ikben 26, illetve 9 és fél; az V-ikben 30; illetve 9 és féf; a Vl-ikban heti 30-at, illetve 9 és fél órát tarálunk. Nos ,kérem, ime itt a különbség a városi osztott és a tanyai osztatlan iskolák között. Az a szegény 6 éves tanuló, kinek korán kelf fölkelnie és rossz időben is megjelennie azért a csekély tudományért, kénytelen kellő ellenőrzés nélkül csendesen foglalkozni addig, mig a nagyok, az erősebbek tanulnak, avagy kimerülj az őt nem érdeklő tanítás eílen a folytonos figyelmetlenséggel védekezni és védekezni majdan a további tanulás ellen is. E túlterhelésnek tulajdonitható az a szomorú tény, hogy a tanyai iskolák ma még nem oly számottevő tényezők, mint amilyeneknek a reájuk fordított munka és áldozat révén joggal lehetne várni. A feltüntetett különbség azt is mutatja, hogy ecz ingyenes nejp&Tct^itás zászlaja alatt nem egyforma mértékkel mernek az egyenlőség és testvériség mérlegserpenyőjében. — Szerencse fehet az,, ki mind a 6 osztályt osztott iskolában végezte, mert a végösszeg heti 152 órát tesz ki itt, mig a tanyai gyerek heti óraszáma a 6 osztályban csak 32. Midőn e különbségre mutattam, tudatában voltam annak, hogy üres sopánkodással ezen segíteni nem Tehet; tudatában vagyok annak is, hogy a helyzet kényszerének keli engedni, gazdasági leromlottságunk letilt a helyes iskola politikáról; de a tények a multakat vádolják mulasztássalMagam is tanítottam oly tanyai iskolában, melynek körletét öt uj'. iskola között osztották fef. Ha ez iskolák helyett emeletes központi tanyai Iskola épült volna, ugy az egyesült erőkben bizonyára megDiadal VHozegé 1 Julius hó 24-én és 25-án, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az oregoni halál verseng vadnyugati kalandortörténet 7 felvonásban. — Főszereplő: NORMANN KERRY. ü kékvérűek! Az ifjúság diadala. Dráma 7 fel- i vonásban. — Főszereplők: jj Virginiai Valii, Mary Alden! és Eugen O'Brien. JÖN: JÖN: fl romantikus feleség! Constance Talmadge-val. lelte volna a tanyai kultura azt a focust, melyet a sporadikusan, szétszórtakban hiába keresünk. Az osztrák határszéli falvak, a stájerországiak, melyek hasonlók a magyar határszéli tanyarendszer^ falvakhoz vagy tanyabokrokhoz, emefetes, több tanerős iskolákkal voltak ellátva már akkor, midőn a magyar határszéleken szétszórt osztatlan millenáris iskolák — tengődtek. Ha csak érintőleg is említem, hogy az öt iskola telke, építése, fenntartása, felszerelése, szoígatartása (?) stb., vagyis dologi, személyi kiadása sokkal többe kerül ,mint egy központi iskoláé, ugy az apró részletezéstől felmentve érzem magam. Miután a tanyai iskolák leginkább államiak, községiek, avagy egyféle felekezetűek, itt a koncentrálás sokkal könnyebben keresztülvihető, mint teszem azt a sok felekezetű községben, hol a felekezeti féltékenykedés vet ennek gátat. Ha ez nincs, akkor a miniszteri rendelet értelmében nem kelíett volna beszüntetni .annyi elnéptelenedett felekezeti iskolát; mert ilyen akkor nem fett volna. Visszatérve a tanyai iskolákra, nemcsak a fejtegetésem konklúziójaként, de meggyőződésszerüleg állithatom, hogy a tanyai kuftura az iskoláinak központosításával, mint az erők cgyesitéséveC álí vagy dől. A most lezajlott hódmezővásárhelyi tanítói nagygyűlésen, ha ezt kívánták és teljesült volna az ingyenes tanszerek és könyvek, játszó és foglalkoztató termek stb. helyett, ugy egy ugrással, — mely ugrásszerű haladásnak példáját mutatja a történelem a kereszténység felvételekor,""— beléptünk volna a legkulturáltabb államok sorába s leléptünk volna az analfabétizmus pellengérjéről- E központi tanyai iskolák eltérőleg o többiektől, olyanok kell, hogy legyenek, milyeneknek szerette volna tenni az összes népiskolákat Emericzy. Szerinte a népiskolának 9 •DSztályának kellett vofna fennie. Nos, a számítást megtaláljuk. A 6 elemire épülne a 3 szakiskola.Ennek végeztévef a tanuló nem P£»SI fnozad Julius hó 24-én és 25-én, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Coeispad Veidt és Elisabeth Berejner főszereplésével A floiencí hegedős dráma 7 felvonásban. Kisérő műsor: Nádvilág Afrikában expedíciós filmcsoda. Tinta Matyi és a gitt. Kedvező idő esetén a 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. A 9 órai előadásokat julius 23-tól, péntektől kezdve minden nap katonazene kisérl. r mint szolga, hanem, mint az ipáit, kereskedelmet tanuló ifjú, elmenne 3—4 évig kisgazdákhoz tanulni s aztán, mint amazok, ő is felszabadulna, ha ez idő alatt a megfelelő alsófoku gazdasági iskolában elméletileg is képezné magát. Valamint az iparosok, ugy a gazdaifjak is tennének legény- és mester vizsgát. Csakis a sikeres vizsga adná meg a jogot a gazdálkodásba, mert szakszerű és nem rabfó gazdálkodás lenne, mivel a mai gazdálkodás nagy részét bélyegzik" <ís •pedig, joggal. Ha szent -a föld,ha szent ennek minden kis porszeme, mint ahogy ezt a költő zengi, ugy akkor csak avatott kezek nyúljanak ennek műveléséhez!..._ • ' Az őserőt, mefy a tanyai gyermekben szunnyadoz, csak egyesült erővel lehet irányítani; folyton fejleszteni és ápolni az .ifjúságot csak ugy lehet, ha a gazdaképzésre is oly suíyf fektetünk, mint a kereskedők és Iparosok kiképzésére. Gondoljunk a tanyaiakra, a kultura örömeitől megfosztottakra, most az uj kenyér megszegésekor! (s.) Hyirfajd a Nyírségen. Irla: Nagy Jenő' dr. Debrecen. A laikus azt mondaná, hogy hiszen az csak természetes dolog, hogy a Nyírségen nyirfajd is vanA vadászati álfát tanban járatos azonban ugy tudja, hogy a nyirfajd Közép-Európában csak a magasabb hegyvidéket lakja, s hogy a mi Alföldünkön ilyen havasi madarakról beszélni abszurdum. Az Alföld északkeleti zugában végzett tanulmányaim alkalmával azonban biztos adatokat kaptam arra nézve, hogy Szatmár megye teljesen sik részein is a nyirfajd még 30—40 évvei ezelőtt elég közönséges vad volt. Erre az összes alföfdi lapokban felhívást intéztem az északkefeti megyék vadászaihoz, hogy anyirfajdra vonatkozó esetleges megfigyeléseiket velem közöljék. Nem sok, összesen 6 igazvadász jelentkezett idáig, akik tudományos kutatásainknak a támogatására nem restelték a levélírásnak és tolfforgatásnak a vadászember előtt anynyira rettenetes fáradságát s értékes pozitív adataikkal megbecsülhetetlen .szolgálatot tettek az Alföldkutatásnak. Ez adatok, — amelyek szerint az Ecsedi-Iáp környékén tevő sikföldön, sőt még a Nyírségen is, a nyirfajd 30—40 évvel ezelőtt még előfordult, most már biztosan* megállapítható -V annál értékesebbek, mert mind olyan öreg Nimródoktól származnak, akik életük delét már mind messze túlhaladták s akiknek bizonyíték jellegű írásai esetleg már épp a 12-ik órában érkeztek be. >. Mily pótolhatatlan veszteség fett volna az, ha a nyírségi és általában az alföldi nyirfajdok utolsó kortársai, akik még vadásztak is reájuk, az eredeti megfigyeléseiket nem tették volna a szakirodafom számára hozzáférhetővé. Emlékezetűt közzétesszük e nemesen gondolkozó vadászok neveit ösztönzésül azok számára, akik hosszú vadászéletpSlyájuk alatt sokat láttak és tapasztaltak, sokat is tudnak, sőt mindent jobban is Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és fcélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köztudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kaphaté kis és nagy Bvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánaira bérmentve
