Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-02 / 122. szám

JYyüwidék i926. junius 2. Mezőgazdasági hitel. Ha ismertetni óhajtjuk az 1895 évi mezőgazdasági hitelviszonyok alakulatait, a kérdést voltaképpen teljesen kétfelé keli választanunk. Ismertetnünk kell a magántőkének a pénzintézeti hitelnyújtás keretében kialakult szerepét és ismertetnünk kell a kormányzat részéről mezőgazdaságunk hitele érdekében közvetlenül és közvetve tett intézkedéseket. Mert a súlyos helyzet arra kényszeritette a ''kormányzatot, hogy a legégetőbb mezőgazdasági hitelszükségletek kielégítésében erre a célra felhasználható* tőkéivel maga is részt vegyen. A pénzintézeti hitelnyújtás terén kamat tekintetében némi javulást hoztak 1925. év fejleményei. — Azonban a nagy nehézségekkel megszerezhető hiteltőkének még mindig olyan magasak a kamatai, amiket nem bir el a mezőgazdasági termelés. A Magyar Nemzeti Bank, miután sikerült pénzünk értékét stabilizálnia, kamatláb-politikájával igyekezett helyes irányba terelni hitéletünket és tűrhetőbb viszonyokat teremteni. Az elmúlt év folyamán három izben is módosította a váltóleszámitoltatási ka« matot, amennyiben az év elején érvényben volt 12.5°/o-ot március hó 27-én 11, május hó 28

;án 9 és legutoljára október hó 7-én 7°/o-ra szállította fe. amely kamatláb a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolásánál ma is érvényben vanNem mondhatjuk, hogy ez a kamatpolitika a pénzpiacra hatástalan maradt, mert hiszen némileg a pénzintézetek is leszállították a kamatot ,meg kell azonban állapítanunk, hogy legutoljára és legkevésbé a mezőgazdaság éh ezhette az enyhülést. Mezőgazdáink ugyanis hitel tekintetében túlnyomó részbenvidéki pénzintézetekre" vannak utalva, ezek pedig szívósan ragaszkodtak az elérhető legnagyobb kamatokhoz. Míg ugyanis Budapesten a kereskedelmi váltók kamatiába a Magyar Nemzeti Bank kamatleszállításait követve az év végéig 10 o/o-ra mérséklődött, a vidéki pénzintézetek a mezőgazdáknak 18—-20 o/o-on alul sem igen adtak kölcsönöket. A gazdák kölcsöneit súlyos-bitotta még az is, hogy a más gazdasági ágakban támadt bizonytalanság, a mind gyakrabban jelentkező kényszeregyezségek bizalmatlanná tették a hitelnyújtó intézkedéseket a gazdákkal szemben is, ami abban nyilvánult, hogy hogy a legrövidebb lejáratú váltóköícsönöknéi is telekkönyvi biztosítékot, ingatlanbekebelezést követeltek. Sufyosan érintette ez a bérlőtársadalmat és súlyosan érintette azokat a határszéli birtokosokat, akiknek telekkönyveik még mindig nem jöttek vissza az utódállamoktól. Pedig éppen e határszéli birtokosok vannak kölcsönökre u'alva, akikre nézve a régi forgalmi rendszerek szétdúlása is megnehezítette a gazdasági helyzetet. A gazdaság folytatásához szükséges tőke hiánya, az értékesítés nehézségei, a súlyos közterhekilyen körülmények között is kölcsönök felvételére kény szeri tették a gazdákat. Nagy mérveket öltöttek a súlyos felvételű fö'dhitei-kölcsönök. Olyan méretet öltött aí •eladósodás, ami a kamatterheket illeti, hogy megközelíti vagv egyeseknél felülmúlja a régi terheket U. Eltekintve a mindenképpen sulyos ! viszonyoktól, gazdáink azért is ; kénytelenek voltak suíyos kamatú, | rövidlejáratú kölcsönökhöz folyaj modni, mert nem vehettek igénybe hosszúlejáratú, törlés?.téses, jeizAlogilag biztosított olcsóbb kölcsönöket. A jelzálogkölcsönök egész éven át foglalkoztatták az érdekeiteket. Élénken foglalkoztak evvel a kérdéssel a gazdatársadalom, a pénzügyminiszter, úgyszintén a jelzálog intézeteink. Amint ismeretes, a hosszú lejáratú kölcsönök felvételének lehetőségét a pénzügyminiszter nyitotta meg azzal a 22 millió aranykoronával ,amit e célra rendelkezésre bocsátott addig is, amíg a kibocsátandó záloglevefeket a külföldi pénzpiacokon értékesíteni le* liet. Ehhez csatlakozott a MagyaeFöldhitelintézet azzal, hogy zálogleveleinek külföldi elhelyezésével a hosszúlejáratú ielzálogkölcsönök folyósítását újból felvehette, amivel hathatós szolgálatot tett a magyar tnezőgfazdaság' hiteléletének. Az elmúlt év mezőgazdasági hitelmozgalmaival kapcsolatban meg kell még említenünk azt atörvényjavaslatot, amellyel a kormány uj szabályozás alá akarja venni a jelzálogot. Aggályosnak véljük az adósokra nézve, hogy közvetlen jogviszonyba kerüljenek azokkal, akik a kibocsátó intézettől megveszik a jelzálogadós-leveleket és ez uj kölcsönformánakr oly módon való meghonosítását javasoljuk, hogy úgymint a rendes zálogleveleknél, tartassék fenn az adósnak a kibocsátó pénzintézettel való viszonya. Bercsényi Miklós főhadnagyot a m. kir. ! póstavezérigazgatóság elismerő oklevéllel tüntette ki. (A Nvirvidék tudósítójától.) A Nyirvidék egy korábbi számában beszámolt már arról a szép sikerről, melyet a február hónapban Budapesten tartott országos amatőr rádió-kiállítás alkalmával Bercsényi Miklós huszárfőhadnagy ért el, amikor az ország minden részéből összesereglett tekintélyes számú amatőrök elől vitte el a pálmát. A bíráló bizottság Ítélete magában véve is figyelemre méltó volt, { azonban annak- a tudásnak, alí kotóképességnek, mellyel Bercsényi { Miklós díjnyertes rádióvevő gépét megszerkesztette, r.z a kitüntetés a legméltóbb s egyben legértékesebbb bizonyítéka, melyet a M. Kir. Póstavezérigazgatóság által kiállított elismerő oklevél foglal szavakba. Az oklevelet csak az eimult héten kapta kézhez Bercsényi Miklós, amelynek szövegét azért közöljük, hogy ennek a síimpátikus s a nyíregyházi rádióamatőrök előtt nagyrabecsülésnek örvendő, mindenki irányában szíves, rádiókérdésekben bárkinek is í készséggel utmutatást nyújtó főhadnagynak igazi képességét bemutassuk olvasóink előtt, akinek komoly tudásáról a legilletékesebb faktorok állították ki az elismerést magába foglaló oklevelet. Az oklevél szövege a következő : „Elismerő Oklevél a Budapesten 1926. év február havában megtartott rádiókiállitás alkalmá val a kiállítás versenybizottsága Bercsényi Miklós urat az általa készített és bemutatott 5 lámpás amatőrké3zülékéért az első d jjal tüntette ki. A M. Kir. Postavezérigazgatóság Bercsényi Miklós urnák azért, mert a kiállított vevőkészülékével a rádiórendelet követelményeinek a legjobban megfelelt és készüléke j elmés szerkezeténél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy az amatőröknek a vevőkészülék összeállításánál mintául szolgáljon, elismerését fejezi ki. Budapest, 1926. április hó 24. Demény Károly s. k , államtitkár." A pergamenen készült, művészi kivitelű akyarell Zolnay László operaházi diszletfestő ecsetje alól került ki. Nikolai Collin játsza Ivan Mosjoukín rendezte A VÉGZET URÁT Szombattól — az Apollóban. rv FUZOT legmodernebb kivitelben, gummifüzőt, melltartót, aarisnyalartót stb. szolid árbann készít. Alakítást, tisztítást, javítást vállal Borgida Viktorné fiizőszalonfa a korzón, Zrínyi Ilona-utca 9 sz. -99 Megyeszékhelyváltozás Szabolcsvármegyében. Irta : Gál István. III. A megyeszékhelv áthelyezésének ellenzői ugylátszik — érősebbek voltak ,mert ujabb három esztendős szünet következett, mig aztán 1867. okt. havában több megyebeli község és bizottsági tag ujabb kérvényt nyújtott be a megyeszékhely áthelyezése tárgyában. E kérvényt november 5. s több napjain tárgyalta Nagvkállóban a megyei közgyűlés. Kimerítő vita indult meg, mely után névszerinti szavazást rendeltek el dönteni a kérdés fölött : »elösmeri-e a bizottmány kívánatos voltát annak, hogy a megye székhelye Nagykálióból Nyíregyházára tétessék által ?« A megtartott szavazás után kitűnt, hogy 229 szavazó közül 125 igennel, 104 nemmel szavazott. A szavazal többsége alapján a főispán kijelenti, hogy Szabolcsvármegye közönsége a megye székhelyének Nagykállóból Nyíregyházára való áthelyezését kívánatosnak tartja é§, határoztatott, hogy annak miként való keresztülvitele tárgyában javaslattételre bizottságot küldenek ki, melynek tagjai az első alispán elnöklete alatt gróf Vay Ádám, Elek Pál, Kovács Gerő, Meskó Samu, Rizdorfer János, Kállay Gusztáv, Pilisy Lajos, Zoltán Ferenc, László Alajos, Blahunka József, Gencsy Károly, KáUny ödön Miklós Ferenc bizottsági tagok és Hubaffy Sándor főmérnök. A bizottság elnöke, Jármy Menyhért, í 868.. jan. 20-án átírt a városhoz, hozzon határozatot, hogy a megyeszékhely áthelyezésével járó költségekből mennyit vállal, il- ' letve, hogy az 1863," dec. 12-én tartott képviseleti ülésen felajánlott ingyen telket és 50.000 forintot vállalja-e továbbra is, s hogy erről hozzon ujabb határozatot. A j város jan. 23-án tartott képviseleti \ ülésén sietett kijelenteni, hogv nem ' csak az ingyen telekkel és "50.000 frt. készpénzzel ,hanem egész erejével kész a megyeszékhely áthelyezését elősegíteni. A bizottság nem késett belerjeszteni javaslatát, mely szerint az uj megyeháza építési költségei fedezésére a Nyíregyháza városa által felajánlott ingyen telken és 50.000 frt. készpénzen felül a jelenlegi nagykállói nagykállói megyeháza eladatni ,a községek és magánosok pedig e célra leendő adakozásra felhívatni javasoltatik. A javaslatot a vármegyei közgyűlés 1868, febr. 7-én tárgyalta. Ennek kapcsán sorrenden kívül felolvasták 77 megyebeli község elöljáróinak kérvénye, -melyben — előre bocsátva, hogy a megyeszékhely áthelyezése ügyében magukat közmegadóztatásra kötelezhetőknek el nem ösmerik — kérik, hogy a javaslattételre kirendelt bizottságot javaslata sürgős beadására utasítsák, és az e tárgyban hozott elvi határozatot hajtsák végre, vagy mint kivihetetlent elejtettnek nyilvánítsák. — Minthogy pedig a bizottság javasfatn iránt való hangulatot a feU szólalásokbóf helyesen meggitéíni nem lehetett ,névszerinti szavazást rendeltek el a kérdés fölött : »kivánja-e a közgyűlés a küldöttség javaslatát általánosságban elfogadni vagy nem ?« Igennel szavazott 123, nemmel 174, mire í\ főispán kijelenti, hogy a közgyűlés a javaslatot nem fogadja el és határoztatott, hogy a küldöttség uj javaslatot tegyen. A város tanácsát kellemetlenül — bár bizonyára nem váratlanuj — érintette, hogy a megyeszékhely áthelyezése tárgyában beadott kérvényét a vármegye nem pártolólag terjesztette fel ; am a 77 megyebeli község megtartása valóban nem várt keserű csalódást okozott. A város belátta ,hogy az ügy nem érett még meg teljesen s a pénzügyi viszonyok sem voltak rózsásak. Ismét pihen tete tehát az ügyet

; de figyelve, lesve a legközelebbi kedvezőbb alkalmat. Ez" a várvavárt alkalom több,mint hét évig váratott magára. Az 1875. szept 7-én tartott városi képviselőtestüelti gyűlésen Lukács ödön mindjárt a gyűlés megnyitása után »a várost nagyon közelről érdeklő ügyben« szót kér és közli, hogy az ország területén működő törvényszékek közül huszonhármat megszüntetnek. Mivel nem tudni, melyek vannak erre kiszemelve, s mivel Nagykálló, mint megyeszékhely, sürgeti a nyíregyházi törvény széknek Nagykállóba Való áthelyezését, indítványozza, hogv a város a törvényszéknek helyben való áthelyezését sürgősen kérelmezze. — Az előterjesztett indítv ány »képviseletileg helyesnek s a város érdekére nézve é<fető természetűnek ösmertetvén«, a képviselotestüLt Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt Bodnár István, Kovács Gerő, Vidliczkay József, Lukács ödön, Kralovánszkv„ Móric és Simon Endre tagokból álfó bizottságot küld ki az ügy előkészíti* sére és szorgalmazására. Hogy a megyeszékhely áthelyezésének kérdése Nyíregyháza javára végre teljesen megérett a döntésre, azt most már Nagykálló is belátta, minek egyik beszédes bizonyítéka, hogy áz eredetileg Nagykállóba, mint megyeszékhely-i re tervezett mértékhmitelesitő híva-' tálról is lemondott Nyíregyháza javára, miután ez kötelezte magár az ez ügyben a megye által tett