Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-20 / 137. szám

XLY11. évfolyam. 136. szán). Nyíregyháza, 1926. junius 19. * Szombat EtSüzeíétl ára* halyban és vitfékan: hd>r« 80000 K. N««y*dévra 90000 K. KfcaÜJíjrfviiwKiknek és íMitóküík 3J»/» engedmény. Alapította JÓBA ELEK F«M®'ka»ztö : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaid* a*©rk««3!te : VERTSE K. ANDOR. 8z*rk*sztöség ét kiadóhivatal: 8ZÉCHENY1-UT 9. SZAM. Talafon asém 186. Postachaqua 20669, Kéziratokat nem adunk vissza. Mérföldkő. Midőn az ország és a nemzet életének, fennmaradásának, haladásának kérdéseiről kell véleményt alkotnunk, a tények felismerésén és nem a politikai pártok felfogásán nyugszik az igazságos itélet, amit a tisztánlátás, a félreértések eloszlatása és az objektív számszerüség hoznak meg. A mérföldkövet jelzői genfi ülésszak, mely Magyarország pénzügyi és gazdasági biztonságára döntő kihatású volt, nemcsak azért, mivel ettől vártuk az európai intéző körök véleménynyilvánítását az ország polgárainak áldozatkészségével keresztül vitt szanálási mü eredményéről, hanem azért is, mert az ottani határozat által nyertük vissza államháztartási önrendelkezésünket, ismételjük: a mérföldkövet jelző népszövetségi egyhangú határozat Magyarországnak erkölcsi s a nemzetközi tőkevilág számára megbízhatóságának próbája volt. Kardinális ugrópont a genfi döntés a hitelkérdés számára, melynek hatásait máris látjuk a külföldi pénzpiacokon, a magyar kölcsönkötvenyek rögtöni árfolyamemelkedésében és ugyanakkor bizonyság az ország és nemzet iránti politikai bizalom tekintetében is. Tényekkel állunk szemben és ezt köszönhetjük a miniszterelnök beszámolójának, mely megismertetett azokkal, eloszlatván a tényeket körüllengő pártbiráfatok és kombinatív találgatások ködét. A nemzetgyűlési beszámoló felsorolta a végzett munka nehézségeitFeltárta az okokat, melyért vállaltuk a süi\"os kötelezettségeket es bejelentette, hogy miként tettünk eleget lekötöttségünkben feladatainknak. Az eredmény köztudomású : egészséges költségvetés, megingathatatlan valuta, végrehajtott takarékossági elvek és mindehhez az előirt kikötések komoly betartása együtt hozták meg akülhatalmak egyhangú megállapításátarról, hogy a magyar nép becsületes és szavahihető, hogy az ország gazdasága hitelképes és tár-i feadalma áldozatos, hogy kormánya képes volt üSpszeruségét Kockáztatva felvenni a küzdelmet kishitüséggel és rosszakarattal szemben s hogy az életerő birtokában tényezője lettünk a középeurópai konszolidációnak. Ünneplés, az ország határán virágözön, a törvényhatóságok elismerése, a tárgyilagos ellenzék helyeslése és a falanxi pártegység megbonthatatlan támogatása csak ékes keret Bethlen Jsfván gróf törekvései sikerének, de a tartalom a miniszterelnök céltudatos munkája s kitartó lélekereje és biztos harcvivása. Tul vagyunk a gazdasági talpraálfás nehezén, amelyért közjogi és állami áldozatokat hoztunk. De megérte a rop-, pant tehervállalást. Azzal, hogy a> kontrol megszüntettetett, visszatükröződik a világhatalmak véleménye, melyet hívebben fejez ki a genfi határozatnak gazdasági és politikai súlya, mintsem a politikai színezetű, egy-két világlap hasábjain megjelent visszhang, forrásából részben az itthoni, részben a, külső barátságos, vagy barátság-. talan indulatoknak. A miniszter- elnök intelmet is intézett az ország pártjaihoz. A kérés halálosan komoly és egyetlen egyet kiván. Ne kockáztassa a széthúzás hazánk pénzügyi konszolidációjának azt az eredményét, amelyet összefogással tudtunk elérni. S a meggondolatlan követelések maradjanak e', melyek veszélyeztetnék azt az állapotot, amiért ez a generáció legjobban és legtöbbet áldozott. Bethlen államférfiúi hivatottsága tört utat a magyar jövőnek, az iránta való közbizalom ereje fogja biztosítani az állampénzügyek terén helyreállott rend mellett, a gazdasági biztonságot, a társadalmi békét s a nemzet újjászületését is. A török köztársaság elnökét meg akarták gyilkolni. Az összeesküvőbet letartóztatták. Budapest, junius 19. (A MTI. rádiójelentése.) Angóra. Tegnap este a következő hivatalos közleményt adták ki: A rendőrség összeesküvést fedezett fel, melynek célja az volt, hogy a köztársaság elnöke el;en a városba érkezésekor gyilkos merényletet kövessenek e/. 'A bűnösöket az elnök érkezésének előestéjén letartóztatták és átadták a vizsgálóbírónak, aki házkutatásokat foganatosított és leveleket, fegyvereket és bombákat foglaltatott le. Az eddigi vizsgálat szerint egyes ellenzéki képviselők is benne vannak ebben az összeesküvésben. Az összeesküvés híre országszerte nagv felháborodást keltett. A Mai Nap irja: Arról az összeesküvésről, melyet Smirnában fedeztek fel, Musztafa Kemál pasa meggyilkolására, most azt jelentik, hogy az összeesküvők irányitója Pursid bég volt, akinek hívei Musztafa Kemál pasa tisztejetére rendezett banketten bombát akar-* (Folytatása a

z 5-ik oldalon) A nyíregyházi Nemesi Szék. Irta: Gál István. A nyíregyházi nemesek 1786ban kezdtek a maguk nemesi szabadságaival élni, amikor is nem a «paraszt biró», hanem «hadnagyaík»kormányzása alá kerültek. Kérésükre 1817-ben a vármegye e célból kirendelt deputációja 13 pontból áHó «Rendtartást» dolgozott ki, mely szerint egy főhadnagyból, egy alhadnagyból, három esküdtből és egy jegyzőből álló Nemesi Tanács állíttatott fel, hogy az a köztük támadt kisebb törvényes ügyeket, kereseteket megítélje, a panaszosoknak igazságot szolgáltasson, a kisebb vétküeket meg is büntesse. A Nemesi Tanács tagjait a járási, főszolgabíró által bemutatott három jelölt közül a nemesség választotta egy-egy évre. Ha nemei embernek volt panasza adófizető ellen, akkor a város főbírája elnökölt s e székre négy polgári egyén is behivatott, kik közül kettő földmivelő, kettő pedig mesterember volt; ha pedig adófizető emelt vádat nemes ellen, hasonló vegyes ülésben a nemesi hadnagy elnökölt. Az ítéletet adófizető ellen a városi tanács, nemes ellen pedig a nemesi hadnagy hajtotta végre. A verekedő, korcsmázó, káromkodó, apróbb lopásokat elkövető nemesek ellen a Nemesi Tanács rövid uton, minden formális processus nélkül Ítéletet mondhatott, azokat pénz, sőt börtönbüntetésben is elmarasztalhatta. Az ítéletet csak extra domínium felebbezhették meg. A Rendtartást a vármegye 1818. febr. 9-én tartott közgyűlésében jóváhagyta. A Nemesi Tanácsnak első izben megválasztott tagjai voltak: első 'hadnagy nemes és nemzetes öreg Kováts András,. alhadnagy ns. és nztes öreg Trsztyánszky Miháiy, ns. és nztes Dióssy Tamás, Reguli Gábor és Kováts Mihály esküdtek, öreg Dióssy János jegyző. Nemesi Széket elsőizben ISIS, junius 10-én tartottak, az utolsót 1847, juf23-án. Je.'Iemző, hogv legtöbbször adófizető emelt vádat nemes el;en, d

e jellemzp az is, mennyire ügyelt a Nemesi Tanács arra, hogy a pártosságnak mégcsak a gyanúját is elkerülje. ítéleteit minden esetben emberies felfogás, a tiszta igazságra való törekvés és a gyors végrehajtás jellemzi. Különösen kiemelendő az az igyekezete, melvlvef a feleket egyezségre birni, kibékíteni iparkodott. A város bírái mégis állandóan gáncsolták, sőt 1820-ban annyira megfeledkeztek magukról, hogy a korcsmák falaira a nemességet durván sértő s dehonesztáló cédulákat ragasztattak. Elégtételért a Nemesi Tanács a vármegyéhez fordult, kérve «méltóztasson egy deputátiót küldeni, melly is az indítót és factort kitanulván érdeméhez képest törvényesen büntesse meg és az ilyetén cselekedetektől tiltsa el a város biráit paraszt társaival együtt.» Pedig a "nemesi Széknek főleg az adófizetők látták hasznát. Soha és sehol azután oly gyors és pártatlan igazságszolgáltatásban non volt részük. Inkább a nemességnek volt oka elégedetlenkedni, mert a Nemesi Szék minden Ítéletéből kérlelhetetlen szigorral hangzott feléje: nobiütas obligát. A szorgalmas, józanéletü s takarékos adófizetőket sürün keresték fel a nemesek kisebb-nagyobb kölcsönökért, de a feledékeny adósok a határidőt nem igen tartották be. Rajtuk ült a végzetes átok — turáni-e vagy másfajta, egyre megy — amely kicsusztatta alóluk a földet. Minél kevesebb munkától molesztáltatva, a holnappal nem törődve, jól élni s közben könnyelműen adósságot csinálni, azaz könyelmü hitelezőket szerezni, ettől az egyik magyar átoktól a nyíregyházi nemesség sem volt ment. — Amikor a Nemesi Szék megkezdte működését, a hitelező adófizetők egyre-másra keresték fel azt panaszaikkal a nem fizető nemesek ellen. A Nemesi Szék pedig egyremásra hozta Ítéleteit, melyekben az adósnak «15 napok a keresetbe lévő summa letételére engedtetnek, mellyet ha el mullaszttya, exequáltatni fog.» És a végrehajtás meg is történt, gyakran karhatalommal is. A Nemesi Szék hamarosan oly kedvelt és népszerű fórum fett, hogy gyakran «hatalmát felül haladó» ügyekben is felkeresték, sőt a felsőbb fórumok is szívesen rábízták az ilyen ügyek elintézését. Igy 1822-ben nemes Kováts Jánosné, Gyuris Anna panaszolta, hogy a férje «nem tekintvén sem engedelmességét, sem józan életét, őtet minden ok nélkül üti, kínozza s majd nem tsak halálig véri, nem álihatván továbbá ezen kínzásokat szenvedni s férje jobbulásához reménysége nem lévén, kéri magát az véle való lakástól el választatnia Mire a Nemesi' Tanács a protokoliumában megjegyzi, hogy «a kérdéses' dolog statútumaink szerint hatalmunkat felül haladó lévén, annak elintézésiért járásbeli tettes Feő Szoíga Biró úrhoz folyamodtunk s rendeléséhez képest mint nemes Kováts Jánosnét, ugy a férjét is törvénybe idéztük, megmutatván nékiek azon rossz következéseket, mellyek az ilyen egyenetlenségből szoktak származni, barátságosan megenged vén egyik a másiknak elkövetett kisebb vagy nagyobb hibákat, megegyeztek oly móddal, hogy a férje önnön maga akarattyábói és minden erőltetés nélkül az életének jobbulását és feleségével való szép bánássát igérte, melly ajánlássát Reversalis Levéllel és keze kereszt vonásával megerősítette.» A Nemesi Tanács azonban nem csak másoknak szolgáltatott igazságot, hanem a maga igazát sem engedte eb láncára. 1826-ban nemes Trsztyánszky János és nemes Meskó Pal panaszolták, hogy Filló György városi hajdú nem tekintvén nemesi szabadságaikat, minden engedély nélkül a házakba léptek és összes ingó s ingatEgyes szám ára 2$0O korona,