Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-20 / 137. szám

JVnftariDÉK Moravszky Ferenc, az ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium igazgatója harmincnyolc évi szolgálat után nyugalomba vonul. A reálgimnázium kormányzótanácsának tegnapi ülésén vett bucsut az igazgató. - Dr. Bencs Kálmán reálgimnáziumi felügyelő méltatta a távozó igazgató érdemeit. — A kormányzótanács egyhangúlag dr. Vietórisz Józsefet választotta uj igazgatóvá. — Moravszky Ferencet kormányzótanács taggá választották. felügyelője elnökölt s vett bucsut a hivatalos hejyen Moravszky Ferenctől. Ugy érzem — mondja beszédében, mintha a régi tanárok szelleme lebegne e pillanatban e teremben, azoknak a tanároknak a lelke, akiknek ügyszeretete és az iskola iránti hűsége példaadóan nagy volt. Moravszky Ferenc, mint tősgyökeres nyíregyházi ember csaknem egy hosszú emberöltőn át teljesítette ebben a szellemben feladatát, melyre 38 évvel ezelőtt felesküdött. Hogy hogyan teljesítette, annak méltatására nem érzek magamban hivatottságot, az utókor, Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye társadalma fogja azt meglátni tisztuitabb szemszögből nézve az ő működését, de annyit határozottan állíthatok, hogy senki jobban nem fogja tudni érezni és értékelni az ő ritka edényeit, páratlan ügyszeretetét, mint én. Moravszky Ferenc a polgárok mintaképe. Moravszky Ferenc azonban nemcsak mint pedagógus volt nagy és kiváló, de az volt mint ember, mint polgár is. Élete minden polgár számára példányképüi szolgálhat. Ha valaki mintaképe lehet egy város polgárságának, ugy követendő példáui őt kell odaállítanom és ha minden ember ilyen lenne ,mint ő volt, akkor valóban római pdigárok élnének e nemzet kötelékében. 1926. junius 20. 7 (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Moravszky Ferenc nyugalomba vonul... Ugy hozzá vagyunk már szokva, hogy hol 'itt, hol ott válik meg a közélet egyik-másik munkása hivatásának gyakorlásától, hogy azt tehetne hinni, könynyen napirendre tér az ember embertársainak a küzdőtérről való visszavonulása felett. És mégis, amikor annyi sok derék embernek sjükebb értelemben vett hivatása köréből való távozását látjuk, vannak egyesek, vannak derék, talpig emberek, akiknek nyugalomba vonulása mélyebben megrezegteti lelkünk húrjait, akiknek a munka mezejéről való távozása valóban a legszélesebb körben kelt visszhangot. Ilyen ember Moravszky Ferenc is. A szanálással kapcsolatos intézkedések és saját elhatározása következtében is benyújtotta igazgatói tisztéről és tanári' állásáról való lemondását. Lemondásával az ev. Kossuth Lajos reálgimnázium kormányzó tanácsa tegnapi ülésén foglalkozott s a 38 évi szolgálati múltra és 6 évi igazgatói működésre visszatekintő Moravszky Ferencnek bucsuzása telve volt könynyer, életére kivánt áldással, a hálának örökké égő lángolásával, . Dr. Bencs Kálmán bu" csuszavai Morav

szky Ferenchez. A kormányzó tanács ülésén dr. <j£S Kálmán kormányfőtanácsos polgármester, a reálgimnázium Emlékezés Moravszky Ferenc tanárt működésérőlElfogult szivvel és lélekkel állok e pillanatban Moravszky Ferenc előtt, mert ő volt az, aki nyolc éven át volt tanárom és ezen idő alatt szeretettel nevelt és tanított és hogy milyen szeretetted, azt talán csak az tudja elmondani, aki érezte valaha Moravszky Ferenc lelkének melegségét. Ne csodálkozzék hát senki, ha ebben a pillanatban a lelkem elfogódik. A hála és a szeretet érzése az, melyet iránta érzek e pillanatban s tudom, hogy ez az érzés iránta egész életemen át, soha sem fog megszűnni. De tudom, hogy ezzel az érzéssel vesz bucsut tőle a kormányzótanács és a tanári kar s az iskola minden jóbarátja is. Abban a tudatban búcsúzom el a távozótól, hogy az iskola nem veszti et Moravszky- Ferencet s ín, aki ismerem az ő kiváló tulajdonságait, munkaszeretetét, tudom, hogy ha meg is válik az iskoiától, de nem válik el tőle. Kérem is, hogy tapasztalatokban gazdag életének kincseit, pedagógiai bölcsességének útmutatásait s kiváló emberi szemmel meglátott tanácsait ne vonja meg soha ettől az iskolától. A gondok idején félbeszakított irodalmi munkásságát folytassa s ezzel is árasszon fényt iskolájára. A mindenható Isten pedig áldja meg hosszú élettel, ihogy érje ,meg azt, amiért az utolsó évek nehéz óráiban oíy szeretettel küzdött a kultúrfölény hirdetésével, tanításával és gyakorlásával, érje meg e nemzet általa is hőn óhajtott feltámadásán^ Moravszky Ferenc búcsúszavai, A felügyelő szavainak elhangzása' után Moravszky Ferenc áll fel, hogy válaszoljon. Percekig némán áll. Az elfogódottság nem enged egyetlen szót sem az ajkaira. És ez a meghatottság lassan ráül valamennyi jelenlévő felkére és a legdrágább könnyek, a férfiak nagy meleg érzését tolmácsoló könnyek szöknek elő a szempillák alól. Mikor nagynehezen, néma csendben, elcsukló hangon megjön Moravszky Ferenc szava, egész lelkivilága tárul fel első gondolatában amikor azt mondja ,hogy Istennek megsegítő kegyelméért tartozikelsősorban hálával ,aki erőt adott neki 38 évi tanári működéséhezCsak körül kell tekintenem,' — mondja — és nemcsak itt e kormányzótanács tagjai között, hanem a társadalomban mindenütt csak volt tanítványaimmal találkozom és hogy nem éltem hiába ,azt abban [látom, hogy a tanítványok felülmúlták a mesterüket. Ezután köszönetét fejezi .ki a kormányzótanács, volt munkatársai s a nagy társadalom előtt is, akiknek hozzá való ragaszkodását akkor érezte a legjobban, amikor élete veszedelmek örvényébe került. Azzal az ígérettel vesz bucsut kedves iskolájától ,hogy amíg tesz ereje, azt mindenkor az iskola szolgálatába fogja állítani ezután is, mert tudja, hogy még nagy feladatokat kell az iskolának teljesítenie. Az iskola munkájának teljesítése által vívat, crescat, et floreat Htingaria integra. Dr. Vietórisz Józsefet igazgatóvá választja a kormányzó tanács. A kormányzótanács ezután a tanári karnak egyhangúlag hozott javaslata alapján dr. Vietórisz Józsefet választja meg igazgatóvá, akiért küldöttség megy. A küldöttséggel megérkező dr. Vietórisz Józsefnek dr. Bencs Kálmán felügyelő adja tudtára az egyhangú választás eredményét s üdvözli azzal ,hogy adjon erőt az Isten felada, tának teljesítéséhez s feladatának (végzésében a kormányzót anácsnak mindenkori legmesszebbmenő támogatására számithat. Tudja jól, hogya bizalomnak mindenben meg fog felelni, hiszen neve, irodalmi és társadalmi munkássága nemcsak e lan javaikat összeírta. Mivél ezzel nemési szabadságukat nagyon megsértették, orvoslást kértek. A •Nemesi Tanács határozata : «Minthogy azon tselekedett nem tsak a féíjebb előhozott nemes uraknak, hanem az egész nemességnek is praejudicáf s jövendőre is praejudicálhatna, annak tehát elkerülésíéne a dolog a tettes nemes Vármegyének jelen ttessen s orvoslás kérettessen.» Hogy mily nagy volt a Nemesi Szék tekintélye élénkén bi/onyitia az is, hogy maguk a szülők is oda fordultak belső családi ügyekben, miket egyébként otthon szoktak elintézni. Nemes Urbán Mátyásné panaszára, hogy József és János nevű fiai egymás közt folyton civódnak s neki nem engedelmeskednek, a Nemesi Tanács maga elé idézte a fiukat s keményen megfedte őket s rájuk parancsolt, hogy édesanyjukat becsületben tartsák s őt megkövessék. «Melyet megtseiekedven, az /Édes Anyjok hibáikat megengedte. Ez meg lévén, a testvérek magokat megkövetvén atyafiságosan megegyeztek.» Két duhaj legénye volt Nyíregyházának az 1820-as években. Nemes Kováts Péter és nemes Goldberger Mihály. Az előbbi -«sok Isten-káromlásokat, sőt vérengzéseket követvén eí», az utóbbi azon felül «megbetstelenitéseket» is- A Nemesi Szék megtörte mind a kettőt. Addig szabta rájuk a hat, sőt tizennyolc órás «kurta keresztvasakat« és nagy összegű, irgalmatlanul behajtott büntetéspénzeket, amíg észre térve meg nem csendesedtek. Mert hát rendnek s igazságnak kell lenni. Az igazságot még az esetben sem altatta et a Nemesi Szék, amikor zsidó állott mint panaszos a nemessel szemben, ami abban az időben felette népszerűtlen dolog volt. Egy Goldstein Lőrincz nevü ujfehértói zsidó panaszt emelt Nemes Kováts György ellen, hogv 24 ezüstnek mondott, de később nem annak talált gombot vásárolt tőle s hogy nem akarja a pénzt visszaadni, mert —- úgymond őt is megcsalták azokkal. A Nemesi Szék nemes Kováts Györgyöt kötelezte a pénz visszaadására, sőt «a csalni kivánó rossz szándék is megvilágosodván» keményen megbüntette. Abban az időben még élénk emlékezetben volt a régi mondás: bánni fogod azt a napot, melyen Megbántod a papot. Ám a Nemesi Széket nem befolyásolhatta az a körülmény sem, há esetleg egyházi személy felett kellett Ítéletet mondania. Nemzetes Kralovánszkv János lelkészt 25 vá)tó frtnyi követelése iránt beidéztetni kérvén a panaszlott beidéztetett, ez azonban beküldött nyilatkozatában nem ösmerte el 'a Nem esi Szék bírói illetőségét. Mire a Nemesi Tanács határozza: miután hazánk törvényei azon egyházi Rendet, meliynek Hanusovszky János ur tagja, hivatalbeii nemességgel látták el s egyszersmind arról is rendelkeztek, milly esetben tartoznék egyházi s világi hatóság elé, emiitett tisztelendő ur pedig nem csak hivatalbeiiieg nemes személy, de városunkban megtelepedett s gazdálkodva világi magánéletet üző szolgálaton kívüli lelkész: annálfogva a hadnagyszéki biráskodhatás ellen felhozott észrevétele — mint alaptalan félrevettetik. Ami pedig, a tiszteletes ur papi tisztességével összve nem férhető ujabbi s régi azon magaviseletét illeti, miszerint ugy elnökünket, mint az egész Nemes Tanácsot napról-napra szünet nélkül méltatlan bántaimakkal sértegeti, ezen tettnek következtében tiszti ügyészi kereset alá vétefc s példás megfenyittetése iránt a tettes nemes vármegye megkerestetni határoztatik.» A tiszteletes ur bizony «nyelvváítsági» büntetésben marasztaltatok el «a lelkészi szelídséggel homlokegyenest ellenkező va]lásbeii gyülölségért s a bíráskodó hatóság sérelmére tett bántalmakért.® A Nemesi Tanács arra is ügyelt, hogy a nemesség a megyei restaurációkon részt vegyen s hogy arról igaz ok nélkül senki el né maradjon. «Minden nemes ember azon napon Nagykálióba bírság büntetés terhe alatt személyesen megjelenni s ott mindvégig ienni törvényes kötelessége szerint ef ne mulaszsza, a hadnagy uraknak meghagyatván, hogy aki azon időben meg nem jelenne s meg nem jelenhetésének helyes okát' nem adná ,azonnal a határozott bírságot azokon haladék nélkül exequálják». A Nemesi Tanács tehát kézben tartotta a nemességet. Szigorúan ügyelt arra, hogy kötelezettségeinek mindenben eleget tegyen; nemest "voltát dehonesztáió cselekedeteket el ne kövessen; az adófizető polgárokkal «atyafiságos egyességben» éljen; a hazáért hozandó áldozatok felajánlásában elöl jár; gon. De a jussát féltékenyen őrizte, j Ha azt ki akarták kezdeni, felszjsz| szent. A Nemesi Szék növekvő tekintélyét S népszerűségét irigy szemmet nézték a város birái és mások, akik elvbői vagy más okból ellenségei voltak a nemesi kiváltságoknak. Azért sokszor méltatlan eszközökkei is - a Nemesi Szék működését megbénítani igyekeztek. 1895-ben a «választott közönséget)) (electa communitas) rendezni akarták, mint a nemesség helyesen sejté «tsak azon okból is, hogy abból a nemesség kizárattatni intéztessék® s annak elnökéül az első hadnagy elnökségének megszüntetésével «polgármester» elnevezéssel uj elnököt akartak rendelni. Mivel ez «a nemesség aiapos jussait» érintette, a Nemzeti Tanács megbízta a jegyzőjét, hogy a nemesség törvényes kívánságait magába foglaló nyilatkozatot terjesszen a vármegyéhez. A «válasz • tott közönség» rendezése és ennek kapcsán a «polgármestereInök rendelése)) ezúttal elmaradt s a Nemesi S^ík háborgatás nélkül folytathatta működését 1847, jul. 23-ig, amikor egyesek örömére, de a jogkereső adófizetők és a »nemzettartó« nemesség fájdalmára végleg megszűnt. f