Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-23 / 115. szám
jJSÍyíkítidék 1926. május 12. 7 teségek elkerüléséről. 5. Dr. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár összefoglaló ejőadása az időszaki müszalá kérdésekről. 6. Záróbeszéd. Défután: 2 órakor közös ebéd a Korona külön termében. Fél 4 órától a Városi Színházban tartandó szakelőadások. 1. Eisenbach Hugó főmérnök elő adása a mezőgazdasáp motoros fuvarozásokról és gépszántásról. 2. Juhász Árpád gazdasági akadémiai tanár, a debreceni dőli ánykisér le ti állomás vezetője bevezető előadása a gépek jelentőségéről a dohánytermelés terén. 3. Mauritz Ottó mérnök előadása a dohánytermelés munkálatainak mechanizaíásárói. Az összes előadások mozgóképekkel lesznek szemléltetve. Május 27-én este társas kirándulás a Sóstógyógyfürdőre és ott társas vacsora. Május 28-án, pénteken tanulmanyi kirándulás a gróf Dessewffy Emil királytelki uradalmába. indulás reggel 5 óra 46 perckor a Szerencs felé induló vonattal, kocsin vagy autón. Gyülekezés a királytelki uradalom központjánál. Reggel 8 órakor a központi berendezések megtekintése. 8 óra 30 perckor a majoron keresztül, a kísérleti telep érintésével, a belső legelőn elhelyezett bikák, hollandi tehenek, algaui és hollandi keresztezésü üszők, hazai fésűs kosok és anyajuhok megtekintése. Az uradalmi erdőn át az erdőállomány és amerikai kőris telepites megszemlélése. A paüag fegelon a magyar anya, üsző és tinó gulya, valamint a telivér amerikai ésigas ménesek, úgyszintén a toklyó és ürü juhállomány megtekintése. A gyulatanyai mezőgazdaság egyreszén át a Sóstó legeiőn a mangalica sertés állomány bemutatása. A Ferenc-tanyai és központi gazdaság megszemlélése és a sertés szaporító telep megtekintése után 11 óra 30 perckor visszaérkezés a királytetkí központi telepre, ahol flr. Dessewffy Emil ur őméltósága a kiránduló társaságot vülágreggelivel látja szívesen. 12 óra 30 perckor tovább utazás a gr. Dessewffy család hitbizományi uradalmába. A gróf Dessewffy család hitbizományi uradalma Varjutapos. Érkezés Varjulaposra' 1 órakor, Tanyán és gazdaságban a gépműhely, malom, olajütő, borsótermelésser kapcsolatos berendezés, kerékgyártó és asztalos műhelyek, valamint a központi raktár megtekintése. Ezt követőleg a tehenészet, kosáliomány "és kísérleti telep jjiegtekíntése. Körút a Paszabcsucs, Var julapos és Beiegrádi gazdaságokban. A belegrádi tanyában a dohánypajták, növendék ágatok és juhállomány bemutatása. Hazautazás Szerencsen át ' Budapestre 1'6 óra 39, érkezes Budapestre 5 óra 50 perckor. Nyíregyháza felé 15 óra 37, érkezés Budapestre 21 óra 50 perckor. Görögszáliásról 19 óra 18,. érkezés Budapestre 5 óra 30 perckor. I I HI I I Nyíregyházáról monstre küldöttség megy a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. A nyíregyháziak Eger, Szombathely és Újpest küldöttségéhez csatlakoznak és a törvényhatósági joggal való felruházás elintézését kérik. városok is, mint Nyíregyháza, első helyen várhatják a törvfíiyTiatósági joggal való felruházást." - A négy város küldöttei egy monstre küldöttségben együttesen jeíennek' meg a kormányelnöknéi és a belügyminiszternél, akiket arra kérnek, hogy a törvényhatósági joggal való felruházásra vonatkozó törvényjavaslatot még ebben a törvényhozási ciklusban terjesszék a nemzetgyűlés elé. Nyíregyháza, május 22- — (A Nyirvidék tudósítójától.) Pünkösd után a város társadalmának valamennyi rétegét képviselő impozáns küldöttség megy a fővárosba Bethlen István grót miniszterelnökhöz és Rakovszky Iván dr. belügyminiszterhez a törvényhatósági joggal való felruházás ügyében. Ebben az ügyben keresi fel a miniszterelnököt és a belügyminisztert Szombathely, Újpest és Eger város küldöttsége is, amely A debreceni kereskedelmi és iparkamara zsűrije ankétet tartott a tisztességtelen versenyről. A tisztességtelen verseny fogalma, gyakorlati példákkal illusztrálva. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nehéz gazdasági viszonyok között a megélhetésért folytatott küzdelem rendkívül kiélesedik s a verseny olyan eszközökkel is él, amely os tisztesség, a kereskedelmi szolidság szemszögén keresztül el nem fogadható. A legjobb időben lépett életbe 1924. május 15-én a Három főiskolai készültsegu gyer- ! meket ölelni egv nemes szívű atyanak keblére, kik mindannyian hu munkásai a nemzeti közéletnek, kik a világháború veres fergetegében is hősi elszántsággal tettek tanúbizonyságot honszerelmükről... ez méltán lehetett földi boldogsága kútfeje ! ld- tolcsvai Bónis Gy°rgynek csak a teste távozott el; istenfélő, emberszerető, a családért minden áldozatra kész lelke szent örökségként szállt át utódaira, kik köziü özv. Szokol Adolf né szül. Bónis Anna ,mint a társadalmi és kulturális tevékenységnek egyik vezető szerepet vivő alakja; Bónis György budapesti központi kir. járásbiró; Bónis Ferenc nyíregyházi kir. törvényszéki biró; Bónis Bertalan pedig mint Borsod megye aljegyzője, a magyar nemzeti közéletnek tesznek megbecsülhetetlen szolgálatot annak a puritán szellemnek az irányítása mellett, mely id. tolcsvai Bónis Györgynek volt romolhatatlan kincse. Az óra lejárt; a küldetés teljesítése végétért; a magyar uri társadalom patriarkális alakja nyuDupla Fox műsor Az asszonyok álma A komédiás leány Hétfőtől — Apollóban godt öntudattal léphet át a mulandóság földéről a megdicsőülés erkölcsi hazájába ! * Id. tolcsvai Bónis György földbirtokos temetése f. hó 19-én szerdán délután 5 órakor ment végbe a ref. egyház szertartása szerint Vasmegyeren. Az egyházi funkcipt Melkó István vasmegyeri és Kiss Pál tiszarádi ref. lelkészek végezték. A vasmegyeri egyházi énekkar pedig Kriston Sándor karmester vezetésével megható gyászénekeket adott elő, melyekben egy gyülekezet ,egy egyházközség népének az őszinte fájdalma nyert hü kifejezést az erényekben gazdag keresztyén ur eltávozása miatt ! Az a nagy részvét ,mely a közeli és távoli vidék előkelő uri családjainak s az egyszerűbb polgároknak a részéről megnyilatkozott, bizonysága annak, hogy id. tolcsvai Bonis György nem hiába élt; kitartó munkája nyomán áldás fakadt a esalá^, az jegyház, a község, a nemzet,"a haza számára ! Fény nevére; áldás emlékére ! Melkó István. Dup Ta Fox műsor Az asszonyok álma A komédiás leány Hétfőtől — Apollóban tisztességtelen versenyről szóló 1923; V. tc., amely a "tisztességtelen verseny elleni oltalom valóra váltásánál a kereskedelmi és iparkamaráknak íendkivül fontos szerepet biztosit. A kamara zsűrije hivatott arra, hogy véleményt mondjon arról, hogy a tisztességes kereskedő eljárása, szokása és erkölcse milyen s ezen véleményekkel a kereskedői tisztességet fejlessze, ápolja és terjessze. A kamarai választott bíróság jogosult arra, hogy a tisztességtelen versenyt folytatót a verseny abbahagyására birja. Végül a kamara a t. v. alapján megindított polgári és büntető ügyekben ugy az elsőfokú, mint a 'fellebbviteli tárgyalásokon kiküldöttei képviseltetheti magát, ahol is szószólója a kereskedelmi körök felfogásának. A kamara zsüriie máius 12-én tartotta második ülését, Békés Lajos kamarai alelnök elnöklete alatt. Minthogy, amint azt "fentebb is emiitettük, a kamara szerepe elsősorban a kereskedői tisztességfejlesztése és ápolása, a zsűri véleményeinek exentiális kivonatát az alábbiakban közöljük: 1. «Ajándékba kap egy üveg eOgnaeot, aki húsvéti borszükségletét nálam szerzi be. szövegű hirdetés tisztességtelen verseny. Ebw ben a hirdetésben ugyanis' teljesen bizonytalan fogalmak vannakElsősorban az ajándékba kapható egy üveg cognac nagysága bizonytalan, továbbá bizonytalan, hogy hol végződik vagy hol kezdődik" «a húsvéti borszükséglet)) nagysága, mint az egy üveg cognac kiszolgáltatásának élőfeltétele. A reklám tehát a vevőközönséget valóban megtévesztheti, mert' ha valakinek a húsvéti borszükséglete egy negyedliter, annak ellenében egészen bizonyos, hogy egy üveg cognacot ,értve ezalat áz «egy tiveg» közhasználati értelmét, hirdető cég nem adhat. A Jnry nem a közönségnek nyújtott kedvezményt kifogásolja, hanem azt, hogy a hirdetés a közönsé gtévedésb eejtésére alkalmas adatot tartalmaz. 2. (Bárki ingyen kaP húsvét vasárnapig vásárlási kötelezettség nélkül egy pohár legfinomabb likőrt annak a bebizonyítására, hogy a legfinomabb likőröket legolcsóbb árban árusítja X. K.» hirdetése n rm tisztességtelen verseny. * Ez a hirdetés ugyanis nem más, mint a reklám egy erőteljesebb eszköze, amivel a többi szakmákban is igen gyakorta élnek. Nem kiván mást elérni, minthogy a likörök megízlelése utján azoknak mentől nagyobb fogyasztást biztosítson. Ha valóban ingyen adta ezt a kóstolót, ugy csak erőteljesebb reklámot folytatott a likörök fogyasztása s ezen keresztül üzletének megkedveltetése érdekében. A fogyasztók megtévesztését csak abban az esetben jelentené a hirdetés, hogyha húsvét vasárnapig az egy pohár likőr ellenében X. Y. bárminemű ellenértéket követelt volna. A hirdetés nem jelenti a versenytársak diszkreditálását sem. Minthogy pedig a verseny tizése nem bün, a mai gazdasági viszonyok között az erőteljesebb reklámeszközök alkalmazása sem az, hanem a gazdaság iéletnek egy nélkülözhetetlen eszköze. 3. «Maradékáruház mint vállalati megjelölés. Maradékáruház cimen olyan üzlet, amely végben vett, detailben eladandó árukkal és uj árukkai nagyobb százalékban kereskedik mint ténylegesen maradékárukkal, meg nem jelölhető. Ez a vállalati megnevezés ugyanis előnyös vásárlási alkalomra utal s így a vevőt elhatározásában befolyásolhatja. Azt a látszatot keltheti, hogy itt olyan vásárlási lehetőség nyílik meg számára, amely a rendesnél kedvezőbb feltételeket nyújt. A zsűri konkrét esetben a «Maradékáruház» vállalati megjelölést eltávolitandónak véli. 4. "-Egyedüli, allruisztikus alapon álló vállalat» hirdetése tisztességtelen verseny. Ez a hirdetés alkalmas arra, hogy a nagyközönséget tévedésbe ejtse, másfelől, hogy a versenytársakat diszkreditálja'. Habár az emiitett vállalat szövetkezeti alapon működik is, mégis kétségtelen dolog az, hogy tevékenységének célja egy bizonyos, kisebb avagy na* gyobb nyereség elérése. A nyereség és altruizmus pedig egymást kizáró fogalom. 5. A piaci áraknál olcsóbb árak hirdetése röpcédulákon es lapokon, ha az olcsóbb árat betartják, nem tisztességtelen verseny. Bárki áruját, illetőfeg munkáját tetszés szerinti áron bocsáthatja kínálatba, meri ez a szabad versen v elvéből következik, azonban a Hirdetett árat be kell tartani. A tisztességtelen versenyről szófó törvény követi a hasonló tárgyú német törvénynek a rendszerét, amely szerint u. n. Pressschleuderei «ár~licitálás» nem tartozik a tisztességtelen verseny körébe. Az árképződés szabadságát a törvény nem gátolhatja. mert nem ez a eélja. 6. Elsőrendű boxból é s anyagból készít-k kr upon talppal egész férfi cipőt 200.000 koronáért, női félcipőt 180.000 koronáért hirdetés, ha a cipők anyaga nem elsőrendű box és elsőrendű anvag, reklámszédelgés és mint ilyen ' áz 1923: V. tc. 2-ik §-ába ii t'köző cselekmény. 7. Jogosulatlan cégnév használata.* Az 1023: V. tc. 7-ik §-ába ütköző tisztességtelen verseny. Konkrét esetben be nem jegyzett fűszer kiskereskedő a «Futura utóda» cégtoldatof használta. Hogy kit, milyen cég illet meg, arra vonatkozólag a K- T. 12., 13. és
