Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

192S. április 1. JSfYÍRiTIDÉK A cseh-szlovák kereskedelmi szerződések megkötésénél Kállay Miklós dr. főispán fel fogja hivni az illetékesek figyelmét Szaboicsvármegye különleges érdekeire. A vármegye főispánja meghallgatja Szaboicsvármegye birtokosainak, kereskedőinek, iparvállalatainak kívánságait, amelyet memorandumba foglalva a kormányhoz juttat. SzabolcsTármegye speciális érdekeinek megvitatására a főispán április 6-ára a vármegyeháza kistermébe értekezletet hivott össze. Az értekezlet meghívója. utalt két ország között kifejlődni (és ennek érdekében a közel jövőben rendkívüli jelentőségű tárgyalások

1 indulnak meg a két ország képviselői között, amely tárgyalások folyamán, meggyőződésünk, hogy nekünk szabolcsiaknak életérdekeink fognak jobbra, vagy balra eldőlni. Ugy vélem, elkerülhetetlenül fontos, hogy a meginduló kereskedelmi tárgyalásoknál a Magyar Királyi Kormány figyelmét felhívjam azon különleges érdekekre, amelyek a Cseh-Szlovák kereskedelmi szerződések megkötésénél Szabolcsvármegye közgazdaságát érintik. Hogy ezen feladatomnak megfelelhessek, szükségem van azonban az érdekelt termelők és kereskedők felvilágosítására az alábbi kérdésekre vonatkozólag : 1. Szabolcsvármegyéből a mai Cseh-Szlovák terület és Lengyelországba irányuló forgalomban milyen vámkedvezmények és transitó kedvezmények volnának szükségesek a mai állapottal szemben, hogy a normális kereskedelmi forgalom ismét felvehető legyen és hogy feleslegeink ezen két országban megfelelő áron elhelyezést találhassanak. 2. A csehszlovák, a magyar, vagy lengyel kormány által nincsenek-e életben olyan intézkedések, pl. egészségügyi bizonyítvány, behozatali, vagy kiviteli engedélyek stb., amelyek az exportot akadályozzák, vagy lehetetlenné teszik. 3. Milyen uton-módon lehetne kereskedelmi szerződések, vagy tarifális szerződés által a vármegye termésfeleslegének a legjobb áron való elhelyezését ezen országokban előmozdítani. 4. Melyek lennének azok a módozatok, amelyek különösen elősegítenék, hogy a mi kiviteli és behozatali forgalmunk főleg a Csapzáhonyi határállomáson bonyolitr tatnék le, illetve, melyek azok az okok, melyek eddig ezen természetes forgalmi utat háttérbe szorították. , 5. Melyek azon fontosabb termeivények, amelyeknél akár vám-, vagy fuvardíj tételi szempontokból a szabolcsi érdekek leginkább követelik meg a különös szempontjaik figyelembe vételét. Ezen kérdések letárgyalása céljából az egyes termelési ágak képviselőit értekezletre hivtam össze,, amely értekezletet f. évi április hó 6-án kedden délután 2 órakor a vármegyeháza kistermében tartom meg. Amidőn T. Cimet ezen megbeszélésünkre meghívom, közlöm, hogy mindazokat, akik akár mint termelők, akár mint kereskedők ezen értekezlet által tárgyalt kérdések iránt érdeklődnek, illetve az ott megbeszélendő problémáknál érdekelve vannak, szívesen látom. Az értekezleten felvetett kívánságok és kérdések egy bizottság által fel lesznek dolgozva és memorandum alakjában a m. kir. Kormány illetékes Minisztereinknek nyújtatnak át. Nyíregyháza, 1926. évi március hó 28-án. Kiváló tisztelettet Kállay Miklós, főispán. Az értekezlethez, értesülésünk szerint, a szükséges statisztikai adatok, térképek, rajzok és egyéb adatok rendelkezésre állanak és az érdeklődőknek rendelkezésre bocsáttatnak a főispáni hivatalban Az április 6-iki értekezletre mintegy hatvan szabolcsi földbirtokos, iparvállalat tulajdonos és kereskedő kapott meghívást. >4MMI)I«l«ltffiíl!ftl!íl!n!PSiini!!!lii)(l!ilílillilIlK. Férfi és női divat, rövidáru cikkek a legjutányosabban szerezhetők be Fodor Ferenc és Társai cégnél. ^lillillUlllllllllilllllllllllllllllllllllllllillllliililllílir Nyíregyháza, március 31. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Április 6-án, kedden délután 2 órakor a vármegyeháza kistermében nagyjelentőségű értekezletre gyűlnek össze Szabolcsvármegye közgazdasági életének reprezentánsai. Az érjfekezlet amelyet Kállay Miklós, varmegyénk főispánja hív össze a cseh-szlovák kereskedelmi szerződések előkészítésével van szoros kapcsolatban. Ezek a szerződések Szabolcsvármegye közgazdasági életének elevenébe vágnak és vármegyénk anyagi fellendülése s az ennek nyomán járó anyagi és szellemi felvirágzás, a közösségnek és az egyéneknek jóléte függ attól, hogy miként kötik meg a szomszédos hatalommal a kereskedelmi érintkezést szabályozó szerződéseket. — Vármegyénk főispánja, akinek őrködő figyelme és előrelátása már a burgonya termelők szövetkezetének létrehozásával is erős lendületet adott a vármegye közgazdasági életének, a cseh-szlovák kereskedelmi szerződések megkötésétől várható eredmények tisztánlátásával teljes egészében átérzi a pillanatnak a vármegye szempontjából szinte sorsdöntő voltát és elhatározta, hogy Szabolcsvármegye közgazdasági életének reprezentánsait értekezletre hivja össze. Ennek az értekezletnek az lesz a feladata, hogy megvilágítsa Szabolcsvármegye speciális érdekeit, amelyeknek figyelembe vétele rendkívül kívánatos a szomszédos állammal való szerződés megkötésénél, kifejezésre juttassa a vármegye érdekeltségének kívánságait, amelyeket azután dr. Kállay Miklós a 'kormány elé juttat. Az értekezletre dr. Kállay Miklós főispán a következő meghívó^ bocsátotta ki : Tisztelt Uram ! Mi előttünk, szabolcsiak előtt nem kell felfedeznem, hogy minő rendkívüli fontossággal bir egész közgazdasági életünkre és boldogulásunkra a Csehszlovákiával megindult kereskedelmi tárgyalások kedvező kimenetele. A béke éveiben alig volt Szabolcsvármegyénekolyan terménye melyet nem a mai Csehszlovákiához tartozó területek lakossága, különösen Ruszka-Krajna, illetve nem Galici» lakossága vásárolt volna meg tőlünk, ők voltfcik a mi legjobb vevőink és velők benyolódott le a vármegye kiviteli kereskedelmének a legnagyobb és legjelentősebb része. A közénk vont országhatár, Galíciát illetőleg országhatárok, nagyon megnehezítették az ezín te-, rii létre irányuló természetes kereskedelmi forgalmunknak nyugodt lebonyolítását és ha ma Szabolcsvármegye termelő és kereskedő kő-, zönsége válságos napokat él, annak indokait legnagyobb részt ezen tényben kell keresnünk. A Csehszlovák kormány által kereskedelmi téren fenntartott szinte háborúsnak nevezhető viszony helyett reményünk van, hogy egy normális békés kereskedelmi forgalom fog az egymásra annyira ráAlexovits Jánost a királytelekpusztai rablógyilkost 10 évi fegyházra Ítélte a nyíregyházi kir. törvényszék. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Tegnap délelőtt állott ismét birái előtt Alexovits János a Királytelekpusztai rablógyilkos a nyíregyházi kir. törvényszék nyilvános tárgyalótermében. "A nyomozás során több ízben megemlékeztünk erről a bestiális rablógyilkosságról, melynek Vjecsner Lajos szerencsi termény kereskedő az áldozata. Még 1920. április 27-én történt hogy Alexovits János 39 éves verkoci földmives Vjecsner Lajos szerencsi termény-kereskedőt, kivei üzleti összeköttetésben állott, azzal a hamis információval, hogy a királyteelkpusztai Gyula-tanyán nagyobb mennyiségű olcsó babot vásárolhat az emiitett szabolcsmegyei tanyára csalta, majd kint a pusztán" revolverével orozva nyakszirten Lőtte és a nála levő 30.000 koronát, valamint egyéb értékeit elrabolta. Alexovits jános tettének elkövetése után, a büntető Igazságszolgáltatás elől cseh-szlovák megszállott területre menekült, honnan az igazságügyminisztérium közbenjárása folytán a cseh-szlovák hatóságok 1925. április 25-én kiadták. Az első főtárgyalás 1926. március elején volt, mikor is 25 tanm hallgattak ki. A tanuk — egy kivételével — mind terhelő vallomást tettek Alexovits Jánosra, aki mindvégig konokul megmaradt tagadása mellett. A főtárgyalás folytatását ujabb tanúkihallgatások céljából, 1926. március hó 30-ra tűzte ki a kir. törvényszék. tegnap megtartott kiegészitg főtárgyalást fél 10 órakor nyitotta meg Brenner tanácselnök. A vádat dr. Oláh János kir. ügyész képviselte, mig a védelmet Bálint István dr. ügyvéd látta el. A főtárgyaláson 3 tanút hallgattak még ki, kik közül leettő terhelő vallomását a kir. törvényszék nem vette figyelembe. Alexovits jános a bizonyítékok és terhelő adatok nyomós súlya alatt sem ismerte be bűnét. A kir. törvényszék^ azonban ellentmondásos védekezését figyelmen kivül hagyva a megejtett nyomozás súlyos bizonyítékai és a tanúvallomások alapján alkotta meg ítéletét. Brenner tanácselnök fél 12 órakor hirdette ki az Ítéletet. A kir. törvényszék Alexovits Jánost rablással párosult emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki és ezért 10 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre itélte. Enyhítő körülménynek számította be a bíróság, vádlott büntetlen előéletét. Brenner tanácselnök preciz jogászi okfejtéssel felépített indokolásban sorakoztatja fel a nyomozás és a tanúvallomások konkrét bizonyítékait. Az ítélet ellen ugy a vádimint a védelem képviselője felebbezést jelentett be. Alexovits János komoran, mereven áll birái előtt. Csak akkor rezzen össze, mikor Brenner tanácselnök ajkáról elhangzik az itéiet: »10 évi fegyház«, hogy aztán ismét mereven irtózatos flegmával ejtse %i a száján ; »Nem érzem bűnösnek magam ! Ártatlan vagyok !« New Yorki büwbarlang Blaha Lujza temetése Szombattól — az Apollóban Kevés a házasság Nyíregyházán. Mit mond a statisztika? Mért nem nősülnek a férfiak? — Mit mondanak a lányok. — Házasság-közvetítő irodák, és házassági nagykereskedések. á házasság is kimegy a divatból? A «Nyirvidék» tudósítójától.) A napokban miniszteri kiküldött járt Nyíregyházán és konstatálta, hogy az «anyakönywezetői hivatal* a legteljesebb mértékben megfelel hivatásának. Lapunk egyik legutóbbi számában egy «Puck» vers már megirta, hogy a nyíregyházi lányok nem osztják száz százalékig a miniszteri kiküldött nézetét. Hogy ennek jogos indoka van, azt maga az «anyakönyvvezetői hivatal» igazolja, mikor arról a szomorú tényről informál, hogy bizony vajmi kevés Nyíregyházán a házasságkötések száma. Erről persze semmit sem tehet az «anyakönywezetői hivatal». Ö szépen, pontosan elkönyveli a házasságkötések gyér sorát és nagyon szívesen látná, ha csekély számuk minél jobban megnövekedne. De még Nyíregyháza város sem oka a házassági statisztika megdöbbentően szomorú adatainak. Társadalmi jelenség ez, amely «Demokles kardként» lebeg a népszaporodás nemzeti és emberi intenciói felett. Ok-forrása pedig a világháború férfi-pusztitása és a gazdasági anarchia. Különösen az utóbbira hivatkoznak a férfiak. Persze a nőnél sok tekintetben előnyösebb társadalmi helyzetben levő férfiak nem igen esnek kétségbe a családalapítás lehetőségének, anyagi okokból sivár perspektívákat igérő voltán. A társadalmi berendezkedés az ő számukra az egzisztenciát és az élet egyéb feltételeit u. n. morális keretek között, inkább biztosítja. A férfi a függetlenebb nem. A nő az eddigi gyakorlat szerint alárendeltebb helyzetben van, mert életét valósággal a férfi életéhez kapcsolta. Házasságon kivüii életet elsősorban társadalom-ethikai szem pontból nem élhet. Nem kell cso-