Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
c jfllHyiaftc. 19M. április 1. dálkoznunk tehát, ha a férfiak flegmával beszélnek a házasságról, mert hiszen inkább nélkülözhetik, mint a nők. De ez a tény kevésbbé ható-ok, mely a férfit tartózkodóvá teszi a házassággal szemben. Legsúlyosabb és legkegyetlenebb redukálója a házasságnak az, hogy a férfiak gazdasági, egzisztenciális helyzete túlságosan labilis alapon áll is igy nem engedi meg a családalapítás gyakran súlyos anya gi terheinek a vállalását. A _ férfiak házasságkötési inspirációja igy most két momentumra szorítkozik; az érdekre és a szerelemre. Vagy érdekből házasodnak ma a férfiak és többnyire Cz nem egyéb mint futóhomokra való építés vagy szerelemből, ez pedig túlságosan anyagias társadalmunkban csak szivárvány jelenség. A nők gondolatvilága, célkitűzése a feminizmus térhódítása folytán mindinkább változik, még pedig olyan irányban, melv függetlenebbe, erősebbé teszi őkét a társadadalom létért való küzdelmében és amelynek végcélja az abszolút női emancipáció. A feminizmus^ ma már nem theória, mert — és ami jogosultságát igazolja — maga a társadalmi kialakulás kényszeríti a nőket eszméinek befogadására. — Az a nő, aki azt sem tudja, mi a feminizmus, az is azt mondja, hogy független életre kénytelen előkészülni, mert amint a férfi és nő arányszámának statisztikája mutatja a nők kb. 10 százaléka • nem juthat férjhez férfihiány miatt. Az «eladó» lányok nagyrésze tehát csak remélheti és nem célul tűzheti a házasságot. De a lányok sem esnek kétségbe. Egyrészük «A férjhezmenés művészetéiben (van ilyen cimü könyv is) bízik, másrészük szabad pályára indur, hogy önmaga vegye fel a harcot a küzdelemben, ahol gyakran az erős férfi is elbukik. — A konzervatív rövidlátók hiába fütyülik, hogy a nőnek a konyhában a helye' Rendben van, de mint Forró mondja, adjanak férjet nekik. Az utóbbi években különösen a fővárosban nagyon elszaporodtak a házasságközvetitő irodák. Nem lehet kifogásunk ellenük, mert hiszen elősegítik érvényesülését a társadalmi formulának, amit házasságnak nevezünk. Ne tessék' fennakadni a «társadalmi formulán® és ne tessék azzal érvelni, hogy a házasság diszpozíciós követelménye az életnek. Elhisszük. De miért van az, hogy a házasság mindinkább eltér természetes hivatásától? Erkölcsleromlás —hang zik kórusban. A megállapítás helyes, de nem sokat érünk vele. — Tendenciájává vált a társadalomnak és katasztrofális veszedelmeket rejt magában. .Tolsto^ «Kreutzer szonátá»-ja veszedelmesen kezd általártosodni. És amint az érdekházasságok túlsúlya és a házasságközvetitő irodák működése mutatja, a házasságok nagyrésze már csak tákolmány, vagy kényszeregyezség a férfi és nő között. A házasságközvetitő irodák működése üdvös, de Ízléstelenül kidomborítja a házasság üzletivé vált jellegét. Valóságos házassági nagykereskedések. Még az hiányzik, hogy ne csak fényképeket, hanem magát az árut is raktáron tartsák. Egy barátom szerint a házasság is 4ivat. Ha igy van, akkor kezd kimenni a divatból. Félek, még ugy járunk vele, mint a «miderrel». Azért ment ki a divatból, mert túlságosan szabályos formák ; közé szorított. K. F. J. A Szabolcs-Törzs ötödik táborozása Debrecenben. Nyíregyháza, március 31. (A »Nyirvidek« tudósítójától.) Mióta Trianon Ítélete végig zúgott Nagymagyarország felett, hogy egy hosszú évezred vérrel, könnyel szerzett munkáját egy csapásra megsemmisítse, elég alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy nem örökké égő láng az a fellobbanó, dacos önérzet, métyy a magyar ember arcának olyan 'különös, speciális színezetet kölcsönöz. Lassanként elhalványul ez a dacosan lobogó tűz: ősi pásztortüzek halvány rezgésü visszfényévé válik, mellyel együtt szunnyad az évezredes magyar fájdalom is. A nagy nemzeti érzés legutóbbi fellobbanása is elveszti Tassanként erejét. Belemerül a mindennapi élet gondjaiba, hisz március 15 csak egyszer van egy esztendőben, az is a múltból maradt ránk. Szabofcs földje mintha kivétel volna a csonka hazában. A szabolcsi homok minden porszemében ott izzik még a gyűlölet amiatt a nagy megaláztatás miatt, melyet oláh horda nyomott rá örök szégyenül. Bizonyára sokszor eszökbe jut még Szabolcs dolgos, munkás magyarjainak : mit jelent szabad hazában élni ! Eszökbe jut akkor is, ha arra gondolnak, hogy áldoznak fiaikért a kultura oltárán : ők feznek a jövőben szellemi vezérei szűkebb hazájoknak. A szabolcsi egyetemi hallgatók anyagi gondoktól megkímélt élete hü kifejezője az ízig-vérig derék, hazáját szerető szabolcsi magyar gondolkozásának. Több ízben beszámoltunk a »Nyir viidék« olvasóinak a Debrecenben dolgozó szabolcsi főiskolai hallgatók munkájáról, egyúttal ismertettük azt a speciális, magyaros jelleget is, mely rendkívül érdekes színezetet ad táborozásaiknak. Március 17-én tartották ez évi ötödik összejövetelüket, melynek magas nivóju műsora hűen tükrözi vissza munkájuk komolyságát. A táborozást a Buzás-féle vendéglő nagytermében Mayer Béla szi gorló-orvos, a törzs alvezére nyitotta meg a magyar nemzet közös imá jávai, a nemzeti »Hiszekegy«-gyel A táborozás első számában Hogyan László oh. szavalta el Sajó Sándor Jákób... c. költeményét, melybői meghatóan visszhangzott a szava lat nyomán az a mélységes fájda lom és keserű dac, meg ott él minden magyar lelkében, akinek csak fáj a pusztuló magyarság keserves sorsa. Mikor igy együtt van hetvennyolcvan diák, akiket szülőföldjük közössége, együttes munkára s baj társi szolidaritásra ösztönöz, akkor érzi igazán az ember, milyen hataV mas erő és rendiithetetlen hit él a magyar ifjúságban Nagymagyarország visszaszerzése iránt. A táborozás legkiemelkedőbb pontja s legnagyobb jelentősége Vizváry László oh.-nak, a Kör főtitkárának »Világnézet a természettudomány,' philosophia és aestheti' ka perspectivájában« címmel megtartott felolvasása volt, mely által alapos szellemi felkészültségéről és rendkívüli szorgalmáról bizonyságot tett a táborozás tagjai előtt. Vizváry, aki mint főtitkár is egyik legagilisabb tagja a Kör tisztikarának, a törzsi élet kereten belül intenzív és eredményes munkával dolgozik a táborozások sikeréért. Az emiitett felolvasásban nem egyéni életbölcseleti problémákat hoz felszínre, hanem ismertetve a természettudomány és philosophia lényegét, valamint azt a szerepet, melyet azok az ember szellemi életében betöltenek, a természettudományokon alapuló világnézeteket ismerteti, szembeállítva a bölcseleti világszemlélet nézőpontjával, mintegy párhuzamot vonván közöttük lényegi jelentésük alapján. Miután a kétfajta világnézet között a vitális életphilosophia magasabbrendü voltát domborította ki, méltó befejezésül, szoros összhangban az előbbiekkel, az aesthetika szerepével zárta be értékes esszéjét. A Törzs tagjai feszült figyelemmel hallgatták logikus fejtegetéi seit, mely nemcsak a tárgy nehézsége hanem a kidolgozás gondossága folytán is megérdemelte azt a felzúgó tapsvihart, mellyel baj társai elismerésüknek kifejezést adtak. A felolvasás közben, hogy az minden tekintetben megfeleljen, céljának, Vizváry bővebb magyarázatokkal látta el a nehezebb gondolatokat s igy lehetővé tette, hogy a felolvasás, után élénk vita fejlődjön ki közte és bajtársai között. Mayer Béla vette legbővebben a kritika bonckése alá Vizváry felolvasását s elismerve annak értékéit, a tőle megszokott praktikus érzékkel tovább folytatta a felszínre került gondolatokat. Demján József oh. szabadelőadást tartott a vérbajról s an-» nak következményeiről, mely nevelői hatásánál és tudományos értékénélfogva méltó volt a táborozás szokott nívójához. Előadásához Mayer Béla és Vizváry László szóltak hozzá. A táborozás, melyet Szabó Antal jh. hegedűszólója s László Zoltán th. vig szavalata tett a jelenlevők számára kellemessé, a késő éjjeli órákban a legjobb hangulatban oszlott széjjel. Arlejtési hirdetmény. A koc8ordi ref. egyház egy tanítói lakással ellátott két tantermes iskola építésére versenytárgyalást hirdet. Zárt ajánlatot, melyhez az ajánlati összeg 2%-a készpénzben vagy takarékbetétkönyvben csatolandó f. évi április hó 14-én délelőtt Vsl2 óráig fogad el. Az asztalos munkára külön ajánlat i3 tehető. — Az építkezéshez szükséges termésköret, téglát, oltatlan meszet, homokot az egyház beszerzi. Fenntartja magának azt a jogot, hogy — tekintet nélkül az ajánlati végösszegre — az államépitészeti hivatal kiküldöttjének együttes határozata alapján, szabadon választhat. Közelebbi feltételek, terv és előméret költségvetés alulírottnál megtekinthető és beszerezhet®. Koosord, lt26. március 29. Nagy Gáspár gondnok. A kisvárdai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 415—1920. tk. szám. 1 kivonat. Szabó János lelkész. Néhai Engel Sámuel és néhai neje, ssül. Krausz Eszter volt laskodi lakosok örököseinek tulajdonközösség megszüntetése iránt közösen inditott önkéntes birói árverési ügyében a telekkönyvi hatóság a kisvárdai hir. járásbíróságnak az örökösök közös kérelmére hozott Pk. 8991 — 1921/17. számú végzése következtében a kisvárdai kir. járásbíróság területén leví Laskod és Petneháza községekben fekvő és a laskodi 8. és a petneházai 20. számú telekkönyvi betétekben A. I. 4—8. 19. n. 2. A+l sor és 50. 51. 57/1. 57/2. 58. 253. 48/2-a. 1675. hr.számok alatt foglalt ingatlanokra a jelzálogos hitelezők ellenében végrehajtási árverés joghatályával biró árverést elrendelte. Az árverést 1926. évi május hó 8. napján délelőtti 10 órakor a kisvárdai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a 32.000.000 korona kikiáltási árnál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 2%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. tc. 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy • bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltéteteket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat az árverés napjától járó 5 % kamatával együtt a kisvárdai m. kir. adóhivatalnál, mint birói letéthivatalnál 2 egyenlő részletben megfizetni, még pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt s a másodikat legkésíbb 1926.julius hó 15-én, a bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál, 15. ajtó, valamint Laskod és Petneháza községek elöljáróságánál tekinthetők meg. Kisvárda, 1926. január 22. napján. Jáworszky Aladár sk., kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Veres, telekkönyvvezető. (*) Ha lejár az előfizetése valamelyik fővárosi újságra, az Ujságboltban portómentesen újíthatja azt meg. Reich-nál a Búza-téren Telefon: 223. Telefon: 223. Elismert elsőrendű asztali bor 1 liter 10.000 K Kiváló sóstói riiling bor 1 r j, 12.000 K Óbor különlegességek, valódi kisüsti Szilvapálinka, égettbor, borpárlat, törkölypálinka és saját kéaaitményü la likörök, kimérve vagy saját töltésű palackokban rendkívül mérsékelt árban! Húsvéti kóser bor megszokott kiváló minőség 12.000 K Húsvéti kóser pálinkák . 1515-10
