Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

/ U26. janaár 4. n* _ J&iwmfSL »z irányadók. A kir. ítélőtábla arra az állás­pontra helyezkedik, hogy annak a Kérdésnek az elbírálásánál, hogy a peres felek házasságánál, az alaki kellékek tekintetében a há­zasság megkötésének idejében és helyén fennálló törvények meg­tartattak-e, nem irányadó az a kö­rülmény, hogy a felek házasságu­kat Sz. Oroszországban, az ott meglévő szabályoknak megfelelően kötötték meg. A házassági törvények 113. §-á-i ban foglalt szabály ugyanis nem­zetközi jogban elfoglalt álláspont szerint pedig az a rendelkezés) hogy az egyik állam, a saját pol­gárával szemben a másik állam jogszabályait alkalmazza, csak az úgynevezett elismert, vagyis azok­nak az állaamoknak a jogszabálya­ira nézve találhat alkalmazást, ame­lyeknek jogszabályait a nemzetközi jogi érintkezésben az államok köl­csönösen elismerni szokták. A m. kir. igazságügyminisztérium­nak az államoknak a jogszabálya­kelt értesítése szerint az Orosz Ta­nácsköztársaságot a müveit államok általánosan és igy Magyarország se ismerte el oly államhatalom­nak, amelynek jogszabályai a nemzetközi jogi érintkezésben köl­csönösen alkalmazást találhatnak és a köztudomás szerint még az a szerződés sem nyert ratifikálást, amelyet a kereskedelmi viszonyok rendezése tekintetében Magyaror­szág a Tanácsköztársasággal óhaj­tott kötni. Mindezekből folyik, hogy a H. T. 113. §-nak alkalmazásánál az Orosz Tanácsköztársaság jogsza­bályai nem jöhetnek figyelembe, és nem lehet az alaki kellékek te­kintetében peres felek között lét­rejött házasságot érvényesnek ki­mondani azon az alapon, hogy az a Szovjetoroszországban alkalma­zásban volt szabályok szerint köt­tetett meg. Az Orosz Tanácsköztársaság ál­tal alkotott jogszabályoknak el nem ismerése következtében a nem­zetközi jogi érintkezésben, azok a jogszabályok találhatnak alkalma­zást, amelyek érvényesek voltak Oroszországban a Tanácsköztársa­ság megalakulása előtt, és ame­lyeket az államok a nemzetközi érintkezésben azelőtt alkalmaz­tak. A m. kir. Igazságügyminisztéri­umnak idézett értesítése, valamint a 41458—921. I. M. I. sz. a. "kelt közlése szerint a Tanácsköztár­saság megalakulása előtt hatály­ban volt törvények értelmében a házasságkötés alaki érvényessége tekintetében azok a szabályok az irányadók, amelyeket a házasulok felekezeti joga meg szab. E sza­bályok értelmében a házasságot egyházi hatóság előtt kell kötni. Peres felek házasságukat nem az egyházi hatóság előtt kötötték meg. Nem az arra rendelt hatóság előtt történt kötést a H. T. 30. §-a értelmében, a törvény erejénél fogva semmi vona§tkozásban sem lehet házasságnak tekinteni.» «Figyelemmel volt a kir. ítélő­tábla arra is, hogy az idézett jogi munka adatai szerint a Tanács­köztársaság jogszabályai értelmé­ben az egyházi hatóság előtt meg­kötött házasság jogokat nem ad, ha csak az állami anyakönyvbe be nem vezettetik. Módjukban állott tehát peres feleknek házasságukat az állami anyakönyvi hatóságon kí­vül az egyházi hatóság előtt is megkötni, anélkül, hogy ez utóbbi kötéssel a házasságkötést és az eb­ből származó jogokat veszélyeztet­ték volna. Nem állottak tehát oly kényszer alatt, ami kizárta volna hogy házasságukat az egyházi ha­tóság /előtt is megkössek.» Észrevételek az I-sö és 11 o<* birói ítélethez. Ugy a budapesti kir. törvény­szék, mint a budapesti kir. Ítélő­tábla tüzetesen megindokolta a maga álláspontját s a jogi érvek felsorakoztatása tekintetében mind­két ítélet elsőrendű jogi alkotás. Mig azonban a kir. törvényszék ítélete meghozatalánál tekintettel volt a kényszer szülte helyzetre, a súlyos családjogi következmé­nyekre, a nagy jogi bizonytalan­ságra, — addig a kir. ítélőtábla ítélete meghozatalánál szigorúan ra­gaszkodott az idevonatkozó kizá­rólagos jogi elvekhez. Nagyon jól tudjuk, hogy a bíró­ságok által bizonyos irányban el­foglalt álláspont idővel sokszor megváltozik, de megváltoznak a törvények és rendeletek is, az élet követelményei szerint. A jelen eseteknél az élet követel­ménye az, hogy az az oroszorszá­gi nő, aki jó magyar érzelmű asz­szony, jó feleség, jó anya lett, — ne fosztassék meg az érvényes házassággal járó előnyöktől és a törvényes házassággal járó anya­ság fenséges gondolatától. Az ártatlan gyermekek a puha, meleg fészekből ne ragadtassanak ki s ne dobassanak a törvényte­len származás mocsarába. Hiszen mikor a kérdéses házas­ságok létrejöttek, a fiatal párok­nak a szándéka nem muló kaland­ra, hanem egy egész életre szóló lekötésre irányult, — s ha a nagy világégés és jogbizonytalanság kö­zepette vétettek is valamit a for­maságok ellen, ne érezzék ennek káros következményeit a szeren­csétlen, ártatlan gyermekek. Húsvét ünnepén. Kong a harang hozsannás áhítattal: Halleluja ! föltámadott az Ur ! — Minket a kétség ma is tép vadul. Piros öröm fehér ruhában lépked nyiló barkákkal ellepett uton — — Mi hol vagyunk, óh drága Jézusom ! Sötétség, jajgatás, száz vérező seb örvénylik, zúg itt, nyöszörög, susog — távol toroznak vad Pilátusok. Örömünk drága ó-borát fogyasztják s tikkadt ajkunkhoz epét nyújtanak. Bús éj elnyelt itt minden sugarat. Év-évre jár, húsvétot uj húsvét követ, kacagva jön tavasz-tavasz után, Nagypénlek, tél, halál itt nekünk van csupán. Nézd, nézd, Krisztusunk, Te diadalmas Igazság: meddig ver a végzetünk, t feltámadásunk, vajh ! lesz-e nekünk ? ! Lesz ! — susog le öt drága sebedről, az Igazságnak veszni nem lehet, nem is kell hozzá — golgotás magyar nép — csak egyetértés és honszeretet / fiJk andrJs. •agy választékban csokoládé é* cukortojások, finom Floris , Gerbeaud és Lukácsbonbonok hmsvéti díszes dobozokban, saját termésű sóstói borok, finom likOrök iM4-« HOFFMANN üzletében. tfOKOlJlfi HASHAJTÓ VAKODJUNK UTÁNXMrOKTÓl. Kóbor színészek egy nyíri falnban. Irta : Szabolcsy Lajos Vidékenjártomban kóborszint szekkel találkoztam. Meglepett és csodálattal töltött el az a zülött, de kedélyes, ünesgyomru, de teltlelkü társaság, melynek körében vissza­almodtam a boldog, regényes, régi időket, mikor a költő ily társasác­gaí vándorolt és érlelte meg tehet­ségét. És révülve gondoltam el, hogy mily nagyszerű lehetett akkor a költő küzdése a nyomorral, meny­nyire szebb és lélekemelőbb har­cot vivott akkar az érvényesülésért, mint ma, mikor szolgalélekkel keli megalázkodnia morzsányi dicsőség­ért és kenyérért is. Mikor a költőt es a művészt nem hivatalosan meg­állapított érettsége és diplomája juttatta szóhoz, de kizárólag isten­adta tehetsége. Boldog idők ... szép idők ... A faíu korcsmájában tanyázott a társaság. Mikor betértem, nagy zsivaj és tánc fogadott. Beléptemre egy pillanatra megcsendesedtek, azután újra kezdték. Körüí néztem. Az ivó egyik fele színpaddá volt alakátva, kopott, erdőtábrázoló díszletekkel. A hosszú asztalnál öregedő, karcsú ur borozgatott s az egyik sarokban az anyaszinész­nő, egy förtelmesen csúnya és rán­cosarcu nőszemély kínzott egy há­pogó harmóniumot, melynek hang­jára fiatal, csinos nők táncoltak. Megható volt, amint az öregúr, akiben mindjárt az igazgatóra is­mertem, — bemutatta magát. — Lovag Szombathy vagyok. Melléültem és beszélgetni kezdtünk Azonban a táncolók közül kivált egy aranyos kislány és az öregúr hátamögüí meresztette rám csodál­kozó és kíváncsi szemeit. Gyönyö­rű "volt és meg is igézett. Az öreg ur bemutatta : — A leányom. Csókolni való kis 16 éves teremtés volt, ahogy nyúj­totta pici kacsóját és megremegett delejezést vezető kezemben. Nyil­ván szivéig ért vágyás tekintetem, mert riadtan elfutott. Hirtelen fel­abajgatott fantáziám bort kivánt, ittam az öreggel és beszélgettünk színészetről, miegymásról. Szóba­jött Nyíregyháza is és én elmond­tam, hogy itt már megtört a jég. Őszintén mondta : — Nagyon örülök a Gulyás barátom szerencséjén és révülten magábamerült. A bortól fénylő te­kintete a kicsi, szimpla ablakon keresztül messze belefúródott a semmiségbe. Valami elmúlt csoda omladékain látszott szívesen időz­ni. Majd villanó sugár suhant át szemén és ráncosodó arca szelle­mülten ragyogott. Hallgattam. Tud­tam, hogy a jövő lehetőségeit gon­dolja el. Hajnalos, verőfényes hol­mindenki részére lehetővé teszi hogy a tavaszi szükségletét elsőrendű minőségben, rendkívüli olcsó \* árban szerezhesse be. \ mVCwtV Női dÍTat fél c'P° k «in Jen szinben 180—200 V^aJXA .•yftjXjX^ Női fekete és szürke antilop lakk diszitessel troteur divat félcipők 240 Női chevreaux divat félcipők rámán varrott talppal 240 f* 1Xvv^ egyes pár lakk és antilop félcipők ^ 180—250 ^ AWsLV Férfi fekete sevró és box divatfélcipők 250 Férti fekete sevró és box magas cipők 235—250 dvVWv^ö^ f' ér,i barn a bagaria divat fél és magas cipők rámán varrott talppal 295 ezer K vx a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza ^a o" 8X u{ 9 55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom