Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-18 / 87. szám

Nyíregyháza, 1926. április 18. * Vasárnap XLY11. évfolyam. 87. saárn. Előfizetési árak helyben ét vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 80000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/o engedmény. Alapított! JÓBA ELEK Főszeíkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon azám 130. Postacheque 28666. Kéziratokat nem adunk vissza. Bajok vannak. Akárhogy csürjük-csavarjuk a dolgot, a kisantant portáján bajok vannak. Kétségtelen, hogy Jugoszlávia nyújtja a legépiiletesebb látványt azzal a harccal, amelyet Radics István indított meg a szerb korrupció ellen. Ezideig nem csekély eredménnyel dicsekedhetik, a mennyiben sikerült kilőnie a miniszterelnöki székből Pasicsot, az agg rókát, akinek pedig nem kellett a szomszédba menni, ha valami politikai cselszövény lebonyolításához való tehetségről volt szó. Jeliemző Radics erős pozíciójára, hogy a megalakult uj minisztériumban is ugyancsak tárcát kapott s meg jeflemzőbb az, hogy már megkezdte ennek a minisztériumnak a szétrobbantását is. Egyes minisztertársait a legnyiltabban panamákkal, botrányos életmóddal s hasonlókkal vádolja meg, épülésére* a derék horvátoknak, akik bármennyire is szövetségben vannak a szerbekkel, mindig boldogok, ha a horvát nemzet «?lagy fia», Radics valamit az orra alá dörgöl a szerb testvéreknek. A felfordulás óriási s a legkülönösebb az a mód, ahogyan Radics minisztertársai ezekre a vádakra válaszolnak. Különböző mél- " tatlankodó levelek kíséretében egymásután adják be lemondásukat, holott ilyen vádak esetében nem ez volna az elintézés módja. Mert ha ártatlanok, akkor igazán nagy gyöngeségre vall holmi lelki undorokra hivatkozva egyszerűen visszavonulni a csatatérről, amikor nem kellene egyebet tenniök, mint vizsgálatot kérniök maguk ellen, a felhozott vádakkal kapcsolatban. Minden szitkozódásuk ellenére is titokban az a benyomásunk, hogy azért nem teszik azt, mert Radics Istvánnak mégis csak valami igaza van s talán az oly nagy garral méltatlankodók nem olyan ártatlanok, mint ahogy azt feltüntetni szeretnék. Mi minden esetre nem bánjuk ezt a kis herce-hurcát Jugoszláviában s nyugodtan várjuk az eseményeket, mert ebben az esetben az idő a mi számunkra érleli a gyümölcsöket. De vájjon Csehországban sokkal különbek a viszonyok ? Szó sincs róla. A cseh köztársaság elnöke amint beszélik — olyan politikai végrendeletet készül hátrahagyni, a mely nemcsak hogy nem zárkózik el területi kérdések revíziója elől, de egyszerűen, mint Csehország nyugalmának egyik biztositékát tünteti fel. A legutóbbi választások mélyen felidézték azt a belső gyengeséget, amelyban Csehország^szenYed s ime rtía már ott tart, hogy a köztársaság elnöke kénytelen hivatalnokkormány utján intéztetni az ügyeket, mert a széthúzó ellentétes érdekek káoszában erős kormánypárt hijján nem képes megalakulni egy egészséges koalíció. A harmadik szövetséges államban, Romániában, szintén nem a legrózsásabb a helyzet. Bratianuék megbuktak, Avarescuék távoznak. Erdély és a yság éles szembenállása nemcsak érzelmekben, de közjogi harcokban is kirobbant,,amelyek során rendkívül nyomasztólag hat Erdély letagadhatatlan nagy kulturfölénye Ó-Romániával szemben. A román trónörökös leköszönésének titokzatos körülményei még ma sincsenek felfedve és mindenki előtt világos, aki csak egy kis figyelemmel is Ikiséri a dolgokat, hogy ezen a ponton sincs minden rendben. A kisantant áíFamaiban talán nem is hosszú időn belül nagy meglepetések készülnek, de ez a bomlási processus, amely a nióhó falatozók gyomrát 'kikezdte, tulajdonképen nem egyéb, mini a történelem igazságszolgáltatása. Az elkövetett bűnökért egyszer el kell Következni a bünhödésnek is, de azt mi magunk sem gondoltuk volna, hogy ez ilyen hamar érlelődik meg. Lnkács György, a József főherceg Szanatórium Egyesület elnöke Nyíregyházára jön a gyermekszanatórium felállítása érdekében. Nyíregyháza mint kegyúr. Irta : Gál István. Perger János nyíregyházi plébános, egri főkáptalani kanonokká neveztetvén ki, 1859 nov. hó elején mint olyan installáltatott. E tény -adott alkalmat Nyíregyházának arra, hogy kegyúri jogát, a plébá. nos bemutatását, első izben gyakorolhassa. Erről Bartakovics Albent egri érsek a következő átiratban -értesítette a várost 1859 nov. 13-án: Tisztelt Egyház-Védnökség! Perger János ur, eddigi nyíregyházi plébános, Őfelsége kegyelme által egri főkáptalani kanonoknak kineveztetvén, e napokban ezen uj állásába szokott módon be is igtattatott. Első eset ez, melyben a tisztelt város az uj plébános kijelelésébeh

1 az egyházv^dnökséget gyakorolhatja, de ezen jogának gyakorlata eddig őfelsége, mint legfőbb patrónus által elhatározva nem lévén, ennek kegyelmes elrendelésitől kell várnom m% a tisztelt várost ezen patronátusi é; az uj p'ébános kijelelése iránti jogának gyakorlatára hivatalosan felszólíthatom, amit azonnal, hogy a legfelsőbb elrendelés velem és ugy hiszem' a. tisztelt várossal is közöltetni fog, megtenni el nem mulasztom. Mely körülményről szükségesnek véltem a tisztelt várost minden netán felmerülhető kétkedések elhárítására megelőzőleg értesíteni. Azzal, hogy Perger János kanonokká neveztetett ki, az egyház jog szerint a plébánia még nem üresedett meg, mert hiszen a kanonokká kínevezett plébános, mint olyan is tovább folytathatta volna parochiális hivatalát. A kegyúri jogot gyakorló városnak tehát be kellett volna várnia, mig a plébánia megüresedéséről az egyházi hatóságtól értesítést nyer. A város — ugy látszik - erről nem tudott, mert türelmetlenkedett s már 1860 január 3-án e tárgyban felszólítást intézett az érsekhez, még pedig «intő s fenyegető modorban», melyre az egyéb erényei mellett a pasforalis prudentiájáról is előnyösen ösmert egri érsek értesítette a várost, hogy a plébániára folyamodni kívánóknak jan. 15-ig szabott határidőt, melynek lefolyta után nem fog késni a kijelölés iránt a hivatalos J Nyíregyháza, április 17. — A Nyirvjdék tudósítójától.) Nyíregyháza város a Burgeralapitvány jövedelméből gyermekszanatóriumot akar létesíteni. A szanatórium terveit a József főherceg Szanatórium Egyesület elnökségével együttesen készíti el a város tanácsa. A Szanatórium Egyesület elnöksége részéről Lukács György V. b. t. t., a Szanatórium Egyesület elnöke május 3-án Nyíregyházára érkezik s a nyíregyházi gyermekszanatórium érdekében érintkezésbe lép a városi tanáccsal. A 'gyermekszanatóriumot a sóstói erdőrészre tervezik, ahol áldásos tevékenységével örök időkre hirdetni fogja Burger Istvánnak, a nemes szivü alapitójának emlékét. 'Budapest, április 17. (A MTI. rádiójeientése.) Barcellonai jelentés szerint a rendőrség összeesküvésnek jött a nyomára. A merényletet a király és királyné ellen akartak elkövetni Párisból Barcellonába való Visszatérésük alkalmával. Több letartóztatás történt. A letartóztatottak között több nemzetközi anarchista van. felszólítást megtenni. A főegtyházmegeyei hatóság mác jan. 16-án megküldte a város tanácsának a folyamodók kérvényeit. Az immár tényleg megürült nyíregyházi plébániára pályáztak : Simon Endre, előbb nyíregyházi káptalan, majd tiszalöki plébános, végül gróf Dessevffy Emil házánál nevelő Vajhart Vince hámori lelkész, Laczay Mihály péterváradi plébános, Szinay József tiszaeszlári plébános, Marán János kistályai plébános, Benőfy Soma ker. esperes, dédesi plébános, Sávoly József tardi plébános, Korének József szomofyai plébános és Hegedűs Mihály pászthói plébános. Az érsek első helyen Simon Endrét, második helyen Sávoly Józsefet, harmadik helyen pedig Benőfy Somát " jelölte, egyben felvilágosította a tanácsot, hogy a város kegyúri jogával nem egyes személyt, hanem városi községet képvisel, melynek lakossága túlnyomó részben nem kath. vallású. S bár ez esetben a kegyúri jog gyakorlását még érvényben levő régebbi királyi rendeletek határozzák meg, mégis az érSek szükségesnek tartotta ebben az esetben a királynak, mint legfőbb kegyúrnak határozatát«kü!önösen kikérni «minden balvélemény, gyanúsítgatás és kellemetlen súrlódás eltávolítására, melyek ugyanegy város polgárai között könnyen á keresztény felebaráti szeretet és a valódi türelem csonkulására szolgálhatnának.» Az érsek felterjesztésére a cs. kir. vallás- és oktatásügyi minisztériumból kiadott és a cs. kir. budai helytartósági osztály által közölt azon határozatot vette, hogy az 18t50 aug. 12-én kiadott királyi rendelmény Nyíregyháza városára is, mint kegyúrra alkalmazandó. E királyi rendelet latin szövege: Ut fine impetrandi beneficii quod juri patronatus regü vei magistrátus aut communitatum subest, nuüus sive altissimo loco sen ad magistratum aut communitatem recursum for. met, sed medio Djoecesami sui semet insinuet, qui e subordínató síbi clero tria individua proponet, privatis tamen dominis terrestribus ab hac benígnaordínatione excephs. Mivel pedig Nyíregyháza város lakossága túlnyomó számban más vallású, egyszersmind elrendeltetett, hogy a régebben, különösen 1819 máj. 27-én kiadott királyi rendelet Ingyen adunk MMMÉ?"W Elegáns krokodilbőrtárcát ajándékul adunk hölgyeknek és uraknak egy l-f linrrária Cinftáruhághat! \Tl/íromrtlá7Q Zrinyl Ilona-ntca 5. szám. pár bőrcipő és 2 pár harisuya rásárláshez a nUIlgdnd UpUcirUHttZOdll) my llCgy llOZd

, Telefen szám: 195. Egyes szám ára 2000 korona. Merényletet terveztek a spanyol király ellen.