Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-18 / 87. szám

2 .JÍYÍIWIDÉK 1928. április 15. Kegyeleti staféta Nyíregyházán. Nyíregyháza, április 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi leventék oktatóinak értekezletén Fábry Ignác kir. segédtanfelügyelő indítványára elhatározták, hogy május 30-án a hősök temetőjében rendezendő ünnepségen a tanyai és a városi leventecsapatok nagyszabású kegyeleti stafétafutást rendeznek. A versenyben, amely a városon át a hősök temetőjében lévő obeÜszkig tart, részvesznek az összes leventealaku'atok. A győzelmes csapat leventéje koszorút fog helyezni a hőisök obeliszkjére. A verseny zsűrije* nek tagjai a következők lesznek: Kardos István kulturtan ácsos, Recsky András testnevelési felügyelő, dr. Tóth László főjegyző, Murányi L. Nándor testnevelő előadó, Krómy Károly a Nytve, Kende Béla a Nykise, Stibi József a Bőrösök S. Egyletének elnöke. Szerelmi bánatában 24 millió koronát mulatott el egy kereskedősegéd. Budapest, április 17. (A MTI. rádiójeientése.) Békéscsabáról jelentik: Ifj. Trepák Péter 19 éves kereskedősegéd egy budapesti Népszinház-utcai üvegkereskédésben volt alkalmaz, va s a főnöke megbízásából rendszerint a vidéki városokat kereste fel vásárok alkalmával. Legutóbb Békéscsabán járt, ahol megkérte egy zsidóleány kezét. A leánytól kosarat kapott, mire a vásárra magával vitt 24 millió koronát elsikkasztva, .mulatozásba kezdett azzal a szándékkal, hogy a mulatságot egv revolvergolyóval fogja befejezni. Közben azonban eszébe jutott az is, hogy atyafiai vannak Szarvason, Szegeden, Kecskeméten, Kun szentmártonban, illő tehát, ha ezektől érzékenyen elbúcsúzik. Hogya a búcsúzás minél gyorsabban megtörténhessen, egy békéscsabai autógarázsban autót bérelt s jnegegyeztek abban, hogv 2 millió koronáért megjárják az utat. A pénz azonban útközben ugy elfogyott, hogy a szegedi kompnál már a komp pénzt sem tudta megfizetni. Békéscsabára érve kijelentette, hogy egy fillérje sincs. Az autóvállalat tulajdonosa feljelentést tett Trepák Péter ellen, aki azt vallotta a tegnap megtartott tárgyaláson, hogy halála után a ruhája értékével akarta kifizetni az utat. A bíróság 3 hónapi fogházra ítélte az autózó fiatalembert. Nyíregyházán szigorn rendőri ellenőrzéssel biztosítják az utcai forgalom rendjét. Feloszlatják a „majomszigeteket". - Nem lehet többé a sarkokon álldogálni és a boltok elé kiülni. - Ne sétáljunk a kocsiúton. — Egyik sarokról a másikra csak derékszögben mehetünk át! — A kocsi és a gépjárműforgalom szabályozása. — Majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos rendelete. Nyíregyháza, április 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) Majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos az utcai forgalom biztonságának érdekében rendeletet adott ki, amelyet hatalmas falragaszokon közöl a város lakosságával. A rendelet, amely a belügyminiszter intézkedése alapján a közlekedési rendőri ellenőrzés szigorítását s a nyíregyházi utcák forgalmának az eddigieknél hatásosabb védelmét jelenti, a következő: A közönség gyalogközlekedése. A közönség gyalogközlekedésére szánt járdán, avagy e célra fenntartott gyalogúton a közlekedést feltartóztatni, akadályozni vagy megnehezíteni nem szabad. A járdákat és gyalogutakat állandóan, valamint szükség nélkül elfoglalni tilos. A járdákat és utaikíat a kocsira való fel- vagy lerakodás idejére csak akkor szabad elfoglalni, ha az másként meg nem közelíthető. A fe<- és lerakodásnak haladéktalanul és megszakítás' nélkül akként kell történnie, hogy a gyalogközlekedésre szolgáló útvonalon a közlekedést teljesen meg ne akadályozza, ezen útvonalnak a közlekedést meggátló tárgyakkal való elzárása tilos. A járdákon és gyalogutakon járó közönséget tolakodó módon feltartóztatni és az üzletek elé a járdára kiülni tilos. Az üzleti személyzet ily irányú cselekményeiért az üzlettulajdonos is felelős. A/ utcára nyíló üzleti helyiségek előtt árucikkeket vagy egyéb Nyíregyháza városra is alkalmazandó. E szerint pedig az illető egyházi hatóság által kijelöltek közű! való választásban csak katolikus egyének vehetnek részt. Mivel azonban a váres tanácsában csak igen kevés katholíkus vallású volt, az érsek kívánatosnak vélte, hogy más kegyúri joggal biró községek példájára, a kathoiikus lakosságból még legalább busz egyén jelöltetnéd ki, a választásba részt vegyen. A város tanácsa azonban a kegyúri jogot ilyen megszorításokkal gyakorolni nem akarta s ezt febr. 1-én tett felterjesztésében tudtára adta az egri érseknek, egyben előterjesztést tett ez ügyben a cs. kir. helytartóság nagyváradi osztályának is. A ministerium az elsőhöz hasonló határozatot hozott s igy az érsek is ragaszkodott az uj plébános választása tárgyában már megtett jelölésékhez . s felszólitotta a várost, hogy a három jelölt közül az aura jogosultak válaszanak egyet, nehogy az egyházjog rendelkezése ér- í telmében kénytelen legyen a kine- . vezést önmaga teljesitenj. S mivel . a város említést tesz arról, hogy j ily .körülmények között kész magát kegyúri terhektől megváltani s a kegyúri jogról lemondani, az érsek nem ellenzi az ez iránt meg- 4 indítandó targyalást, mert jól tudja, j hogy «ott, hol több vallásfelekezet ' létezik, mindenkor némi ellenszenv- I re és visszatetszésre szolgál alkalmat, ha egy vagy más felekezet a községnek nagyobb terhére látszik lenni látszik mondám mert a kötelesség teljesítése, ha teher - is, senkinek sem okozhat sereimet®. Egyébként emlékezteti £ várost, fiogy a kegyúri jogot s ezzel a terheket is, nem tőle vette át, hanem annak viselésére a bíróság kötelezte. Ha tehát a kegyúri terhek megváltására egyezkedés történnék is, annak megerősítésére a királynak, mint legfőbb kegyúrnak, jóváhagyása is megkívántatnék. A város tanácsa 1860. ápr. 2-án határozatot hozott, hogy a kegyúri terheket örökre megváltja s az egyezséget Perger János kanonokkal, mint az érsek képviselőjével, meg is kötötte -az egyház javára 8333 frt 33 és fél kr.-t 'biztosítván. A következő napra pedig összehívta a tanács kath. vallású tagjait jés a plébános bemutatatása céljából behívott busz kath. vallású polgárt és megejtette a plébános választást a rendelt megszorítások mellett, mikoris az érsek által első helyen jelölt Simon Endrét választotta meg Nyíregyháza plébánosává. . Ez volt azonban az első és egyben utolsó eset, melynél kegyúri jogot gyakorolt, inert erről a kegyúri terhek megváltásával örökre lemondott. tárgyakat elhelyezni és kifüggeszteni tilos. A falhoz erősített boltajtón az üzlet minemüségének jelzésére szolgáló oly tárgyak, amelyeknek kifüggesztése által a közlekedők testi épsége veszélyeztetve nincs, } szilárdan kiszegezhetők ugyan, de ezen tárgyak 20 centiméternél vastagabbak nem lehetnek. Az üzletekelőtt rendszerint, azok kirakatai felett alkalmazott ernyőket, a járdaszegélynél lefüggő rudakkal vagy kötelekkel, melyek a • gyalogközlekedést akadályozzák, leerősiteni tilos. A járdákon és gyalogutakon kerékpárral, kézikocsival, talyigával, puttonnyal, pék kassai, vágy kosarakkal, hentes és mészáros gyékény hustartánnyal stb., szóval oly nagyobb térfogatú tárgyakkal, mélyek a járdán a közlekedést akadályozhatják, vagy olyan, bár kisebb térfogatú tárgyakkal és szenynyes ruházattal, melyek a közlekedő közönség ruházatát beszennyezhetik, járni és az úttesten keresztül vezető átjárókon kocsit vagy egyéb jármüvet megállítani tilos. Epomban foglalt első tilalom a gyermekkocsikra és bölcsőkre, amenynyiben azok gyermekszállitásra használtatnak, valamint beteget szállító kézikocsikra, ki nem terjed. Utcákra nyíló ajtók szárnyát nem szabad oly módon nyitva tartani, hogy azok a járda egy részét elzárják, úgyszintén utcára nviló 2.5 méternél alacsonyabban fekvő ablak szárnyai nvitva csak akként tarthatók, hogv Vaskapcsokkal vagy horgokkal az' épületfallal párhuzamos irányban szilárdul meg legyenek erősítve. A gyalogjáró közönség sétára a koesiutakat ne használja, mert az uttestén való ténfergés oka a legtöbb balesetnek. Mielőtt a gyalogjáró lelép a járdáról, figyeljen arra, hogv a kocsiforgalom sziinetel-e?Utcákereszteződéseknél kerülni kell az egyik sarokról a másikra átlós irányban való átjárást. (Csak derékszögben.) A gyalogjárdák biztosak, de a kocsiúton könnyen érheti baleset! A közúton való hajtás és kitérés. A közúton való hajtásnak és kitérésnek a forgalom biztonsága érdekében történt szabályozására nézve a következőkre hívom fel a fuvarosok és lófogatu járómüvek vezetőinek figyelmét: Minden jármüvei az úttest baloldalán kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülnie. Udvari, katonai, posta és'tűzoltó, valamint mentőjármüveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egyirányban haladó jármú feltétlenül kitérni tartozik. Aki nem az előirt szabályszerű módon tér ki, az ennek következtében származott kárért nemcsak büntetőjogilag, hanem vagyonilag is felelőséggel tartozik. Szabadon hajtott állatcsoportokkal való találkozásnál minden járművel lépésben kell hajtani mindaddig, mig az állatcsoport mellett elhalad, annak tulajdonosai és hajcsáraí pedig kötelesek akár szembejövő, akár hátuk mögül e'őre hajtó jármüveknek megállás nélkül elhaiadhatására az úttesten elegendő utat nyitni. Üres vagy terhelt jármüveket az uttestén hagyni, vagy vonó állatokkal ellátottakkal az uton huzamosabban "álldogálni nem szabad. Azon jármüvekkel, melyekkel hosszabb ideig való megállás el'scrűriietetlenül szükséges, az ut egyik oldalára kell állani, ugy, hogy mellettük két egymással szemben jövő járműnek az uttéSten való közlekedhetésére kellő tér maradjon. A jármüvet vezető kocsísnik aludni, a jármüvet vezetés vagy felügyelet nélkül hagyni, vagy egyszerre több jármüvet vezetni tilos. Mi

nden jármüvet éjjel és sötét időben feltűnő helyen lámpával ^ kivilágítani. A lófogatu jármű vezetője tartózkodjon mindentől, amive> a lovak félénkségét fokozza. (Gyeplőkzabiák rángatása, lovak szemének betakarása.) A kocsis kezének függőleges feltartásával figyelmeztesse a közeledő gépjárómü vezetőjét a lovak félénkségére, mert ilyen esetben a gépjármű vezetője tartozik gépjármüvét lassítani, a szükséghez képest a gépjármüvet megállítani, fenyegető veszély esetén pedig a motor működését megszüntetni. , Ha a lovak félénkek, a kocsis azzal akadályozhatja meg azok ijedezését, ha a közeledő gépjárműnek háttal fordul, mert így a lovak nem ijednek meg a mellettük elhaladó gépjárműtől. Legnagyobb hiba a megállított lovak gyeplőjét erőszakosan hátrahúzni, mert ettől a ló nyugtalanná válik s a gyeplő befolyására (és nem félelmében) hátralép s igy a kocsi könnyen a haladó gépkocsi elé kerülhet. Utcákba való befordulásnál jobbIra a külső ívben, balra a belső ívben keli hajtani. Lépésben tartozik a fuvaros, kocsis közlekedni a lovakkal: T. keskeny, vagy nagyforgalmu utcákban, 2. olyan utcákban, ahol a kocsiút gyalogközlekedésre szolgál, 3. forgalmas utca-keresztezéseknél, 4. erős utkanyarulatoknál, 5. vasúti vágányok keresztezésé-' nél, 6. egyik utcából a másikba való befordulásnál, 7. a javítás alatt levő hidakon, 8. házakból való kihajtásnál, vagy házakba való behajtásnál, Q. vásárok területén, 10. menetekkel, gépjármüvei, csordákkal való találkozásnál, nagyobb utcai csoportosulásoknál, — sötétben vagy sűrű ködben. A gépjármüvekre vonatkozó Szabályok. A gépjármüvet (motorkerékpárt, automobilt) a vezető állandó fi-» gyelemmei és nagy elővigyázattal tartozik vezetni. A menetsebesség minden körülmények között olyan legyen, hogy a vezetőnek hatalmában álljon gépjármüvét a személy és vagyonbiz-^ tonság veszélyeztetése nélkül vezetni. A város belterületén, de csak akkor, ha teljesen szabad az ut, személyszállító gépjármű 25 km. óránkénti, teherszállító gépjármű 20 km. óránkénti sebességnél nagyobb menetsebességgel nem haladhat. Utcákba való befordulásnál jobb/ra a külső ivben, balra a belső iv-