Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-13 / 59. szám

JÍYÍRVIDÉK 1926. március 13 Hadik gróf válasza Vázsonyinsk. A magyar nemzeti társadalomra mély benyomást tett Hadik János grófnak az az intelme, amoliyel rámutatott arra, hogy mily káros következményekkel járhat az or­szág gazdasági életére azoknak a szélső elemeknek a frankügy körül folytatott könnyelmű politikai _ já­téka, akik gyűlölködő törekvéseiket, Bethlen István gróf miniszterelnök ellen inditott hadjáratukat többre becsülik az ország érdekeinél. Vá­zsonyi Vilmos Hadik János grófnak állásfoglalása után az objektív birá­birálat helyett a személyes polémia terére vitte ellenvéleményét, mert jogai tartott az ország polgári tár­sadalmának ítéletétől, amelynek a kialakulására rendkívüli hatással volt a napi politikától távol álló kiváló nemzetgazdász érvelése. Ez­ért ujságnyilatkozatokban olyasmi­vel hozakodik elő, ami a mostani helyzettel semmiféle összefüggés­ben nincs és Hadik János grófnak a forradalmi időkben követett ma­gatartását a tényeknek meg nem felelő világításban helyezve pró­bálja a Hadik János gróf in teletne nyomán különösen a közgazdasági élet tényezőire és a magyar vidék gazdatársadalmára döntő jelentő­ségei kiható tárgyilagos megállapí­tások hatását lerontani. Erre a homálykeltésre Hadik gróf azzai felel, hogy a legteljesebb nyíltsággal feltárja az akkori -ese­ményeket, hogy a közvélemény. a való tények ismeretébői tudja még, hogy mi áz igazság azzal az inszi­nuációvat szemben, hogy Hadik Já­nos grófot nem Vezette a forradalom megátlásában kellő erély, holott Vázsonyi állítólag szorgalmazta azt. Mindenki tudja, hogy Hadik János 1918 október 29-én kapott megbí­zást kabinet alakítására, de másnap, mire a kormánylistát összeállította az már nem alakulhatott meg, mert az október 31-re tervbe vett eskü­letételt meghiúsította az előző éjjel kitört forradalom, amelynek siette­tése épp azoknak volt érdeke, akik Hadik János gróf kormányprogram­jának közzétételétől a forradalom meghiúsulását féltették. Hadik gróf nak már 30-án sem katonai, sem rendőri erő nem állott rendelkezé­sére, hölgy a hatalmat kézbe vegye, de azt, mint esküt nem tett dezig­nált miniszterelnöknek az alkot­mány szerint nem is lett volna joga tennie. Mikor* Hadik és Lukachich jelentéséből a forradalom éjjelén ér­tesült a király az itteni állapotok­ról, közölte Hadik gróffal, hogy Károlyi Mihályt óhajtja miniszter­elnökké kinevezni. Ezzel Hadik János gróf megbízatása tárgyta­lanná vált s minden további szere­pe megszűnt. Vázsonyi most utólag midőn már feledésbe mentek félig­meddig ezek a mozzanatok, azzal a szemrehányással áll elő, hogy Ha­dik János gróf elhárította az ő fi­gyelmeztetéseit, amelyekkel A forra­dalom letaposását s a forradalmi jelszavakkal elbóditott elemek legá­zolását ajánlgatta. Hadik János gróf erélyesen visszautasitotta a neki szánt ilyen szerepet, mert céltuda­tos kormányprogramjától a társada­lom széles rétegeinek és kiváltkép a munkásságnak meggyőzésétől az ország és a gazdasági élet érdeké­ben helyesen irányított evoluciotól s egy egészséges szociálpolitikától remélte a forradalmi felforgatás és országrombolás megelőzését, mely­nek pnovokálásával lehetett volna "katasztrófát előidézni, de nem a forradalmat elfojtani. Hadik gróf minden törekvése arra irányult, hogy a munkásságot, amelynek a nagyobb része csaK a bolsevista elemek agítációja által sodródott a forradalomba, elválassza a rombo­lásra kész elemektől, amelyekkel szemben igenis az állam egész ha­talmi szigorával kivánt eljárni. Hadik János gróf erős szociális érzékkef átitatott kormányprog­ramja rendet teremtett volna s abban az időben egyedül volt alkal­mas a társadalmi egyensúly és a békés munkálkodás helyreállítására, a katasztrofális fölforgatás elkerü­lésére. Hadik gróf azt mondja, hogy ha sikerült volna Budapesten pre­ventív intézkedésekkel a forradal­mat elkerülni, akkor sor kerülhe­tett volna arra, hogy a harctérről hazatérő csapatokat az ország ha­tárán azzal fogadjuk, hogy elvár­juk tőlük, mint a világ első kato­náitól, akik csak dicsőséget és becsületet szereztek a magyar név­nek — kizárva a háború folytatá­sának gondolatát — az ország ha­tárait, családjuk tűzhelyét megvéd­jék az ellenségtől és megakadályoz­zák, hogy egyetlen idegen katona is magyar földre tehesse a lábát. Meg vagyok győződve — folytatja Hadik —, hogy minden becsületes magyar katona a háborúban tanú­sított bátorságát és hősiességét fel­fokozva, védte volna meg hazája határait. Ha ez a tervem megvaló­sulhatott volna, egészen bizonyos, hogy az ország integritásának kér­dése ma másképpen állana Minderre azonban, sajnos, nem került a sor: katonáink elszéled­tek és fájdalmasan kellett tapasz- , talniok, hogy őket, akik minden pillanatban készek voltak hazájuk­ért a harctéren életüket feláldozni, a forradalmi közvélemény va magyar nemzet szégyenére, megbecsülés és elismerés helyett, a legdurvább megaláztatásokban részesítve, le­alázó gúnnyal fogadta. Ma már tisztán látjuk, hogy ki mérlegelte helyes ítélőképességgel akkor az államférfiúi feladatokat. Hadik János gróf helyesen cseleke­dett, hogy emlékünkbe idézte teljes nyíltsággal az októberi napok ta­nulságait. A franküggyel országron­tást felytatók lelkiismeretlen tábo­borának tudatos ferdítései legelső­sorban Hadik János grófot szeret­nék diszkreditálni azok közül, akik e szélsőséges politikai harcnak ká­ros következményeire felhívták a közvélemény figyelmét. Ez érthető is, mert Hadik János gróf szenve­délymentes, a történelmi okozatokat megvilágító nyilatkozata véglegesen a kellő értékére szállította le Vázsonyi bosszuérzetből fakadt ar­gumentumait. Egy ideig csak megy, meghamisítani a tényeket, elferdí­teni a valóságot, de az ország becsületes és józanul gondolkodó társadalma csakhamar megvetéssel fordul el azoktól, akik szenvedélyük áltai elvakítva maguk játszák él a jogukat, hogy vádjaiknak és erkölcs­biráskodásuknak hitelét elismerjék. Vázsonyi Vilmost a nemzetnek ez az ítélete már el is érte. A Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsmegyei és Nyíregyházi Köre nagyrabecsülését fejezte ki országos elnöke, Perényi Zsigmond iránt. Választmányi gyűlés a vármegyeházán. Nyíregyháza, márc. 12. (A Nyir­vidék tudósítójától.) A Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármogyei és Nyíregyházi Körének választmánya dr. Szesztav Zoltán m. kir. kormányfőtanácsos elnökletével a vármegyeháza kister­mében ülést tartott, amelyen egy­hangú lelkesedéssel állást foglalt országos elnöke, Perényi Zsigmond báró mellett. Az ülést megnyitó Szesztay Zoltán elnök rámutatott a frankhamisítás szégyenletes bot­rányára, amelybe a szeplőtlenül tiszta multu,fenkölt célkitűzéssel, a legtisztább hazafisággal működő Szövetséget is igyekeztek a nemzet belső és Külső ellenségei bekeverni. Ellenségeinknek sajtója érthetően támadó állást foglal a Szövetség­gel szemben, mert nyilvánvaló, tiogy ez a szövetség a kjsantantnak nem tetsző hazafias propagandá­val küzd a lelkek integritásáért. A Szövetség maga kérte a vizsgálatot, amelynek eredménye tisztázta a Szövetség vezetőségét az ellenük ko­holt vádaktól. Meg kell azonban állapítanunk, hogy bármennyire tá­vol Is áll a Nemzeti Szövetség a frankhamisítás bűncselekményében részes egyénektől, leszögezi, hogy minden törvénytelenségnek, puccs­nak és zavarnak, amelyek eddig voltak és még ezután is lehetnek Trianon az oka. A Szövetség távol áll attól a felfogástól, hogy a cél szentesíti az eszközöket, de rámutat arra, hogy a trianoni béke végső kétségbeesésbe sodorja a magyar lelkeket. Pillér József főtitkár felolvasta ez­után a fővárosi választmany hatá­rozatát, amely a következő. A központi választmany határozata. «A Magyar Nemzeti Szövetség választmánya helyeslőleg veszi tu­domásul országos elnökének és igazgatóságának a frankhamisítás ügyében tett nyilatkozatait és intéz­kedéseit. ® A választmány aggodalommal látja, hogy a nemzet életének mai súlyos és mindenkitői fokozottabb lelkiismeretet követelő napjaiban is­mét felbukkantak azok a sötét erők, amelyek lelkiismeretlen, önző cél­jaik érdekében egyszer már felál­dozták nemzetünket. A könnyelmű kaland bűnös A nemzet életerejét nemcsak nyílt ellenséges támadásokkal, ellensége­inkkel való szövetkezéssel, meg­egyezéssel vagy egyetértéssel lehet f yengiteni és megbénítani, a önnyelmü kaland éppen ugy Ibünös, mint a fékevesztett gyűlölet, a lappangó gyanúsítás és az erkölcstelen rágalom. A trianoni Magyarországon a nemzet ellen vét minden szó es tett, amely odaát a határon tul, a környező ellenséges indulatú országokbán ellenünk fel­használható és alkalmat ad arra, hogy a világ közvéleményét nem­zetünk ellen hangolva, egyedül megmaradt értékünk : erkölcsi in­tegritásunk ellen támadjon. A Ma­gyar Nemzeti Szövetség választ­mánya megdöbbenéssel nézi a köz­élet eseményeit s azokat a titkos rugókat és erőket, amelyek tajtékzó örvényben kavarják a szenvedélyt, az indulatot, a gyűlölködést és a fékevesztett rágalmazó tébolyt a nemzet becsülete ellen. Balkáni eszközök nem illenek a magyar jellemhez. A Magyar Nemzeti Szövetség választmánya megismétli és han­goztatja országos elnökének önér­zetes és őszinte szavait, (hogy a Magyar Nemzeti Szövetség nemes céljaiért mindig nyílt sisak­kal, tiszta fegyverekkel küzdött és az integritásért folytatott küzdelem­ben egyedül az igazságát hívta és hivja segítségül, mert a titkos össze­esküvések és azoknak balkáni esz­közei nem illenek a magyar termé­szetéhez- Az a sajnálatos tény, hogy szövetségünk egyik vezető tagját a DIADAL Március hó 12-én, 13 án és 14-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Világattrakció! ROBIN HOOD! Hősköltemény 11 felvonásban. Főszerepben: Douglas Fairbanks, Wallace Beery, Enid Bennett. Kisérő műsor: 2 felvonásos amerikai burleszk. JÖN JÖN A lélekrablók és A kényelmetlen szerelem frankügy hullámai magukkal sodor­ták, szövetségünk erkölcsi alapját nem érintheti s munkásságára nem­mi befolyással nem lehet. A Ma­gyar Nemzeti Szövetség a frank­hamisítástól távol áll és a nemzet erkölcsi integritása érdekében teljes bizalommal várja a magyar bíró­ságtól a bünügy felderítését. De éppen azért, mert rendithetetlenül az erkölcs, az igazság és a jog alap­ján 'áll, a független bíróság dol­gába nem avatkozik, azonban köte­lességének tartja addig is, arnig ezt (az ügyet a bíróság ítélettel 'be nem fejezi, felvilágosítani a társadalmat lés megszólaltatni a megfontolt ma­gyar közvéleményt azokkal szem­ben, akik ezt a sajnálatos ügyet ki­használva, szenzáció hajhászásból lelkiismeretlen játékot űznek a nem­zet legszentebb érdekeivel és ebből ürügyet kovácsolva, önző céljaik ér­dekeben, politikai ellenfeleiket rá­galmakkal ^ és gyanúsításokkal dis­kreditálni Igyekeznek. Ez a gyanú­sító hadjárat nem kímélte a Magyar Nemzeti Szövetséget sem, mert en­nek hatalmas szervezetében látják ellenségeink a hazfias gondolat, az igazi nemzeti törekvések intéz­ményes megtestesülését és éppen ezért a Szövetségen keresztül igye­keznek halálos csapást mérni a hazafias célokra s a nemzeti gon­dolatra. Burkolt rágalmaikkal és nyílt gyanúsításaikkal arra töre­kedtek, hogy a társadalmat megté­vesztve, a közvéleményt félrevezeti elhitessék, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség bűnös a frankhamisítás­ban, sőt a, szövetségnél folytatott hatósági vizsgálatot is olyan szín­ben tüntették fel, amelynek célza­tából nyilvánvaló rosszhis&miiség és a rosszindulat kétségtelen. Or­szágos elnökünk maga kérte és szor­galmazta a hatósági vizsgálat le­folytatását, hogy hivatalosan is meg­erősítést nyerjen az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Szövetségnek a franküggyel semmi néven nevezen­dő kapcsalata nincs, amint azt a vizsgálat, amelynek a bűnügyi ré­szét a rendőrség már be is fejezte,­hivatalosan meg is állapította és kiderítette, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség a frankügytol minden vo­natkozásban távol áll. A vizsgálat elégtételt szolgáltatott. A hatósági vizsgálat tehát az igazság kiderítésével Szövetségünk­nek teljes elégtételt szolgáltatott a rosszindu'atu gyanúsításokkal szem­ben. Az a nyilvánvaló ellenséges indulat, amely testet öltött és ki­robbant ellenségeink részéről a ha­zafias törekvésekkel szemben, ame­lyeknek intézményes megtestesülése i

Next

/
Oldalképek
Tartalom