Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-13 / 59. szám

1926. március 18. JÍYÍRiriDÉK. 3 a Magyar Nemzeti Szövetség, a Szövetségbe tömörült társadalmat eltántorítani és céljaitól eltéríteni nem fogja. A Magyar Nemzeti Szövetség törhetetlen kitartással fog haladni továbbra is azon az uton, amelyet a nemzeti kötelességérzet parancsol és ha lehet, még elszántabb akarattal fog dolgozni azon, hogy tömörítse a nemzet minden értékes tagját, akik egyéni önző érdekeket és politikai célokat félretéve, áldozatos, önzetlen munkával segítik előre a diadal utján a nemzeti törekvéseket és szent hitvallásuk az Isten és a magyar nemzet.» A határozati javaslat ezután felhívja a kormány figyelmét az ellenséges sajtókampány megtorlásának szükségességére, majd igy végződik. «A választmány egyhangú lelkesedéssel, törhetetlen ragaszkodását és nagyrabecsülését fejezte ki országos elnöke iránt s köszönetet mondott a követség vezetőségének buzgó és fáradhatatlan munkásságáért». • 1 | ' Pifler József titkár ezután á Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei és Nyíregyházi Körének választmánya eíé a következő javaslatot terjeszti: A szabalcsi választmány határozata. «A Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei és Nyíregyházi Köre ma megtartott választmányi ülésén tárgyalta a szövetség országos választmányának azon határozatát, mellyel helyeslőleg vette tudomásul országos elnökének és igaz gatóságának a frankhamisítás ügyében tett nyilatkozatait és intézkedéseit, törhetetlen ragaszkodását és nagyrabecsülését fejezte ki országos elnöke iránt s köszönetet mondott a szövetség vezetőségének buzg/ és fáradhatatlan munkásságáért. Választmányunk a maga részéről teljes mértékben azonosítja magát az országos választmány határozatával, ahoz csatlakozik s a maga részérői is teljes bizalmáról és nagyrabecsüléséről biztosítja az országos szövetség vezetőségét és kiváló elnökét, kit e határozatáról azon óhaja kifejezésre juttatása mellett értesít, hogy adjon részére erőt és kitartást — a nemzeti szövetség hazafias céljaira megvalósításáért vívott további küzdelmes munkájában — a szövetség nagy egészének tisztelete és megértő szeretete». (A destruáló sajtó ellert. A választmánynak ezt a határozati javaslatát a maga egészében egyhangú határozattal fogadták el. ÉneKes János prépost-kanonok szólalt fel és kifejtette, hogy minden szövetségi tag magáévá teszi az országelnök iránt hálát és ragaszkodást tolmácsoló javaslatot. Indítványozza, hogy a határozati javaslat bővíttessék ki azzar; hogy a választmány veszedelmesnek tartaná ,ha a kormány a frankügy likvidálása folyamán a szélső baloldali törekvéseknek bármily mértékben is engedményt tenne, továbbá azt ,hogy a Nemzeti Szövetség elítéli azt a sajtót, amely a frankügyet a nemzet jóhirnevének becsületének lerontására használta fel. Pillér József, Vietórisz József dr., Buttler Sándor báró, dr. Szesztay Zoltán felszólalása után a Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei Körének választmánya a határozati javaslatot a sajtó ellensé_ges magatartására vonatkozó tiltakozás beiktatásával fogadta el. Ezután Szesztay Zoltán dr. a választmány elé terjesztette a Kör működéséről szóló jelentését, amelyben beszámolt az ifjúsági irredenta pályázatokról, a leventék hazafias, szellemben való oktatása terén kitűnt tanítók jutalmazásáról, az öreg cserkészek mozgalmának **és megalakulásának támogatásáról, mint a kör megannyi tevékenységéről. A választmány örömmel és hálás köszönettel fogadta az elnöki jelentést és az elnökséget további lel! kes tevékenységre kérte. Az elhunyt Szentkirályi Tivadart ma délelőtt temették el a kamara székházából. A Kereskedelmi és Iparkamara a maga halottjának tekinti elhunyt elnökét. — Reqniem az elhunyt lelkiüdvéért. Szentkirályi Tivadar életrajza. Debrecenből jelentik : Még alig néhány hete, hogy frissen, ruganyosan 1 ittuk járni-kelni — kereskedőknek és iparosoknak ügyes-bajos dolgait intézni, szegényeket, gyámolitásra szorulókat támogatni és ma ez az ember, aki csupa mozgékonyság és agilitás volt : halott, — Szent-Királyi Tivadar sok és nehéz tisztséget töltött be az egyházi, közgazdasági és társadalmi élet terén, de minden posztján egész férfiként és egész emberként állotta meg a helyét. Élete mintaképül állitható oda minden ifjú elébe annak bizonyságául, hogy hogyan lehet szorgalommal, becsületességgel és erős akarással nagyra vinni. Élete egyénileg a legszebb ívelésű. Mint minden emberi életben, az öröm és fájdalom stációi következtek el itt is egymásután. Bármilyen csapás is érte azonban nagyszerű védelmet adott és megnyugvást számára az Őt körülölelő hitvesi szeretet, a hit az Istenben, a mély vallisosság, az eredménnyel végzett munka boldogsá-' ga. Az utóbbi években élete egyik boldogságát látta elveszettnek, mert ki kellett innia azt a keserűpoharat, amelyet a románok készítettek neki azáltal, hogy fáradságos munkájával visszaszerzett érkörtvélyesi birtokát felosztották. Bármennyire fájt is ez neki, törhetetlenüf élt benne a remény, — hogy egyszer még felvirrad az a nap, amikor újra a magyar lesz az ur az érkörtvélyesi kúrián. A kereskedelmi és ipari érdekeltség vezérét, kamarai elnökét gyászolja benne, a róm. kath. egyház hü fiát, Debrecen társadalma pedig egyik legértékesebb tagját. Szentkirályi Tivadar politikai tekintetben a mérséklet követője volt és bár az úgynevezett kurzus első hevülete látszólag őt is magával ragadta, de viszont aztán az elsők között volt, kik a józan mérséklet útjára tértek vissza és bár régebbi szabadelvű nézeteit megváltoztatta, későbbi tevékenységével nem állta útját a társadalmi béke lassan meginduló áldásos folyamatának, sőt amennyiben tehette, elősegítette azt. Életrajza• Szent-Királyi Tivadar 1861-ben született Érkörtvélyesen, mint az j ősnemes ér-szentkirályi Szent-Ki- } rályiak leszármazottja. Iskoláit a g nagykárolyi piaristák gimnáziu- 5 mában végezte. 15 esztendős korá- * ban a kereskedelmi pályára ment, Debrecenben, Szegeden, Budapesten, majd Bécsben tanult, — mert céljául azt tűzte ki, hogy gazdasági fegyverekkel fogja visszafoglalni az elveszett érkörtvélyesi ősi földet. Bár Bécsben nagy karier várt rá, — visszajött Debrecenbe, ugyanis 1885-ben Szepessy Antai jeles debreceni díszműáru cég meg hívta beltagjának, mert őt viszont a Debreceni Első Takarékpénztár választotta meg elnök-igazgatójá- : vá, amelyben később volt cégtár- ! sát Szent-Királyi Tivadar váltotta fel. Müipari üzlete annakidején Debrecen egyik nevezetessége volt, amelynek néhány éven keresztül még Nagyváradon is volt fióküz- j lete, amelyet majd Kalendának adott át. Kezdettől fogva élénk részt vett ugy a pénzintézetek életében, mint iparfejlesztési mozgalmakban. Közgazdasági és közéleti tevékenységét legjobban feltünteti a betöltött tisztségeinek egyszerű felsorolása. j A Debreceni Kereskedelmi és . Iparkamara elnöke volt 18 év óta, | ezt megelőzőleg 5 évig alelnöke * volt a kamarának és elnöke a ke- j reskedő szakosztálynak. A magyar Kamarák Közös Irodájának alapító elnöke volt s jelenleg már harmadízben töltötte be a társelnöki tisztet. Legújabban választották meg az OHE. társelnökének. Az »István« gőzmalom igazgatóságában 21 éve vett részt, mint a Borsod-Miskolci István gőzmalomnak 12 év óta alelnöke. A Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatóságának 20 év óta volt tagja ,s a szövetkezetnek 10 évig volt elnöke. A Debreceni Gőztéglagyár elnöke, alapitója és elnöke a Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelintézetnek. — Igazgatósági tagja a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet rt. budapesti cégnek. A Debrecen-nyírbátori hév. igazgatóságának szintén atgja volt. Régebben betöltött tisztségei : a debreceni Törvényszéknél kereskedelmi ülnök volt 25 éven át. — A Debreceni Első Takarékpénztárnak elnöke volt 9 évig, igazgatósági tagja volt a Termény- és Áruraktár rt.-nak, felügyelő bizottsági tagja volt a Takarék és Hitelintézetnek, váltóbirálója volt hosszú időn át az Osztrák-Magyar Bank debreceni fiókjának, e tisztet ma a Jegybank helyi fiókjánál szintén betöltötte. Szent-Királyi számos társadalmi 1 és jótékony alakulat vezetőségében vett állandóan részt és azokat alapítványokkal támogatta. Jelentős alapítványa volt 1913-ban a Kereskedelmi és Iparkamarában tett 10.000 aranykoronás alapítványa. Mint a róm. kath. egyház főgondnoka a római katholikus hitközség 'életében fontos szerepet játszott. Nem volt jótékony cél, amelyik készséges támogatóra és buzgó propagálóra ne talált volna benne. A Szent-László kollégiumnak, mely egyetemi hallgatók segélyezésére létesült, kezdeményezője és első alapitója volt. Érdemei elismeréséül Ferenc József király 1913-ban III. o. vaskoronarenddel tüntette ki, mig 1923ban a Kormányzó ur őfőméltósága m. kir. kormányfőtanácsossá neve'zte ki. Betegsége. Az elhunyt egész életében életerős, jókedvtől duzzadó volt. Néha panaszkodott az utóbbi időben gyomorfájásokról, azonban ezek muló természetűek voltak. — A Kamara irányításában egész ez év február első hetéig tevékeny részt vett, a mikor bélfájdalmak miatt ágynak esett. — Alaposabb megvizsgálás végett bement a belgyógyászati klinikára, ahol hosszasabb vizsgálat után a leggyilkosabb kórt, a rákbetegséget állapították meg. — Betegsége már operálhatatlan volt. Kedden egész nap jól érezte magát, délután muló rosszullét után újra elcsitultak fájdalmai, azokban az orvosok tisztában voltak menthetetlenségével. Éjjel 11 órakor őt hün ápoló nejét megcsókolta, mintegy előre érezve, hogy most már búcsúzni kell. — Hajnalban 4 órakor erős köhögési roham fogta el s hirtelen meghalt. A temetés. Szent-Királyi Tivadart ma délelőtt 10 órakor temették el a róm. kath. templomban megtartott requiem után a Kamara székházából ,amely saját halottjának tekintette nagyszerű elnökét. Megérkeztek a tavaszi újdonságok, férfi, fíu és gyermekruhákban. Meglepő olcsó árak. Elegáns szabás. Váradl Testvéreknél. Besenyei-tér 16. §25-? Sajtó alatt van a Szabolcsvármegye címtára Szerkeszti: Vertse K. Andor Hirdetéseket felvesz a Nyírvidék szerkesztősége éa az igazolt megbízottak. Még mindég tart az olcsó leltári cipőárusítás Tavaszi női divat fekete sevró C félcipók IIJ ezer K Női magas fűzős cipók 1QA 01A feketében és barnában IOU"filUezerK Fért fekete box és sevró magas ci- QOR pók amerikai és francia formában uüJ erer K Férfi divat fekete félcipők lakkorral QQA francia formában ttüU ezer K Női fwhér vászon divat félcipők fűzős- Q A és pántosban csak 39-42 számig «/U Női divat antilop és lakk ORA.OQA pántoscipők kim, számok u JU'aUll ezer K ezer K Poszt© házi cipők 54—85 ezer K. Erős munkás cipők (bakancsok) duplatalppal 150 ezer K Női divat mouslin harisnyák minden színben 30 ezer K. Selyemflór 38 ezer K.