Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-07 / 54. szám

Nyíregyháza, 1926, máreius 7. * Vasárnap XLYU. Árfolyam, 51 s^ám. Előfizetési árak helyben ós vidéken: Ejy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K.ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29668. Kéziratokat nem adunk vissza. Vecsey. Irta: DbgenesA hegedű Liszt Ference. Nerc •sszehasonli'ásképen mondom, csat eszembe jut, hogy a magyar zenének Liszt Ferenc óta nem volt olyan telkes aposto'a, mint Vecsey Ferenc. Nem is arra a magyar zenére gondolok, amelyet szorgos kutatók igyekeznek kiásni a történelem és a mult sírjából, nem arra a magyar zenére figyelek fel a Vecsey nevének említésekor, amelyet a komponálás virtuózai propagativ célokra használnak fel, hanem arra a magyar zenére, amely egyértelmű a magyar kulturával, a magyar nép lelkével és a magyar nemzet kifelé fordított arculatjának egyik jellegzetes vonását alkotja. A magyar zenei kultúra Liszt Ferenccel veszi kezdetét. Ez a kijelentés abban az értelemben állja meg a helyét, hogy Liszt volt az, aki világviszonylatban elismertté tette a magyar zene létjogosultságát. Azóta sok viz lefolyt a Dunán is a magyar zene történetének alig akadt számbavehető eseménye! Egyedül Vecsey Ferenc az, akinek neve mérföldkő módjára jelzi, hogy a nemzetek műveltségének nagy összességében mi js résztvevő tényező vagyunk. Vecsey Ferenc nemcsak előkelő magyar művész és leghivatottabb reprezentánsa az európai életben a magyar zenének, hanem önérzetes magyar magatartásánál fogva hivatott képviselője mindannak, amit mi magyar nemzet fogalma alatt elképzelünk magunknak. Száz és száz propagandairoda munkájával felér Vecsey Ferencnek az az egyszerű ténykedése, hogy amikor Európában, az újvilágban, Ázsia nagy metropolisaiban, Észak-Afrika történelmi multu kulturhelyein és a grandiózusán megnövekedett ausztráliai városokban játszik, akkor mindenki csak annvit tud ról i, hogy magyar művész és feghivatöttabb kezelője a vonónak. Ahol jóformán azt sem tudták, hogy a magyar nemzet létezik a világon, ott egy csapásra, Vecsey egyetlen vonóhuzására meg kefl tanulniok az embereknek, hogy a Kárpátok övezte Alföldön olyan kulturnép lakik, amelyik, ha kicsi is és agyon is van sanyargatva, mégis nagy tudósokat és nagy művészeket képes nevelni az emberiség kultúrájának közössége javára. Vecsey Ferenc tehát nemcsak nagy muzsikus, hanem nagy politikus is. Amit ő csinál, az túlmegy a reprodukáló művészet korlátain, az már nem egy müvéütnek az adminisztratív munkája a dicsőségért, hirért, pénzért, elismerésért, hanem egy Istentől választott magyar férfin apostoli munkája, egy szerencsétlen, eltiport, semmibevett nemzet érdekében. Szabolcs honfoglaló vezér földjén üdvözlöm Vecsey Ferencet, a hegedümüvészts üdvözlöm Vecseyt. a magyarság követét, akinek mód adatott arra, hogy elmondja a világ népeinek, hogy kik vagyunk, mikvagyunk s akinek el fogják hinni, hogy nem vagyunk olvan senkiháziak, mint amilyeneknek bennünket híresztelnek;. Isten hozta! Tartozások a magyar magánjog körébél. Az ingatlan elidegenítésének a megnehezítése. Az okirati kellék. - Az okirat nélkülözhetetlen tartalmi kellékei. — Irta : tolcsvai Bónis Ferenc dr. kir.', törvényszéki biró. Az ezer esztendős Magyarországon nincs egy talpalatnyi föld, mely véres csaták szintere ne lett volna, nincs egy rög, melyet ne áztatott \t>Ina magyar vér. Árpád apánk vitéz harcosai, koruknak legfegyelmezettebb és legjobb, leggyakoroltabb lovas katojnái, a maguk különleges harcmodorával itt vivták meg azokat a rettenetes csatákat, melyek hírnevet, tekintélyt szereztek a magyar névnek s melynek következtében a félvilág rettegett a magyarok nyilaitól. Nagy Lajos bandériális csapata-, Mátyás király feketeserege (legionigra), Rákóczi kurucai, Kossuth Lajos honvédéi, g a világháború vitézei itt ontották vérüket, valahányszor veszély fenyegette az országot, itt folyt patakokban a maShakespeare. Irta és a La Fontajne Társaság Shakespeare ünnepen' előadta: dr. Mikecz Ödön. I. A mai irodalmi délutánunk programmján az én bevezető előadásom akként van feltüntetve, mintha méltatni akarnám Shakespeare-t. Előre meg kell azonban mondanom, hogy erre a feladatra nem vállalkozhatom. Egyrészt azért, mert meghaladná erőimet, másrészt, mert nem is volna helyénvaló. Méltatni csak mult és nyugvó dolgokat lehet sikerrel, azt", ami él, az életet inkább élni, mint méltatni kell. Shakespeare-t méltatni olyan ieladat, mintha azt mondanák a trópusi utazónak, méltasd az őserdőt. Hogy beszélhessen ő arról a száz színről, formáról, illatról, küzdő és kavargó életről, ami az őserdő. Egy-egy képet adhat csupán s a többit a hallgató fantáziájának kell kiegészíteni. £n is ekként áuok önök előtt, — igen tisztelt Hölgyeim és Uraim — s előadásom sem céfoz mast

l mint egy néhány fénysávot vetíteni abba a szinte tropikus gazdagságú életbe, amely a nagy angol költő munkáiban ragyog. Bevezetés a mai irodalmi délutánba, amely csak arra szolgál, hogy utáHam átvegye a szót a kiváló interpretátorok ajkáról maga a költő. Azt mondtam, hogy a §hakespeare teremtette világ élő világ ma is Budapesten, fővárosában annak a nemzetnek, amelyet semmi tradíció, semmi vérrokonság nem kapcsol ahhoz a néphez, amelynek Shakespeare volt a fia, — mostanában, nem tudom hányadszor Shakespeare ciklust rendez a nemzet első színháza. A költő lelkében háromszáz évvel ezelőtt született alakok és szavak mozgatják a repülőgépes és rádiós korszak embereit. Száz és száz alak él a memóriánkban, majdnem olyan intenzitással, mint ismerős emberek emléke. Az idő nem érte ezeket a müveket, Romeo ma is fiatal, mint a tavasz, a Szentivánéji álom erdeje ma is ugy tele van a májusi csodákkal, mint ahogy tele volt az emberi fantázia első tavaszán, Lear király" viharja éppen ugy süvölt át fenyéren és emberi lelkeken, mint ahogy süvített a költő lelkén át a teremtés percében. Mi ennek a halhatatlan életnek a titka? Mi okozza ezt a káprázatos gazdagságot, amely évszázadokon át ragyog s amely viszfényével nemzedékek drámairását világította meg? Mi az oka, hogy nemzedékeken keresztül ugy ment a drámaírás ez után a tünemény után, mint ahogy a varjak követik az ekét megelégedve azzal, amit nekik a hatalmas vas kiszántott? Előbbi hasonlatomra visszatérve újra kérdezhetném, mi okozza az őserdő száz szinü és illatú pompáját? A nap és föld ereje, amelyéletet teremt. Shakespeare-nél is hasonlóképen válaszolhatok — a művészet találkozása az élettel. Bemard Shaw mondja, hogy a művészet egynemű, egymagában nem tud alkotni, csak akkor, ha kereszteződik az élettel. Shakespeare-ben Itz a kettő találkozott, a legnagyobb fokra fokozott élet és a művészetnek trópusi ereje. A költő' eltűnik amellett a sokszínű élet mellett, amely halhatatlanul él müveiben, olyanformán, mint ahogy a szivárványban felragyog minden szin, csak az nem, amelyből mind alakult — a fehér. Tudosok keresik Shakespeare életének útját s hosszas munkával tudták meg róla azt a néhány adatot, amelyet eddig tudunk s amelynél többet aligha fogunk róla tudni. Tudjuk, hogy 1564-ben szüntetett Stratfordban," 14 éves koráig járt iskolába, aztán következtek a szegénység napjai. 18 éves korában megházasodott, feleségül véve egy nála 8 évvel idősebb parasztláiiyt. 22 éves korában Stratfordból" Londonba költözött s előbb a színházi látogatók lovait tartotta az előadások alatt, később ügyelő s végül szinész lett. 24 éves korában irta első színmüvét s ettől az időponttól kezdve pályájának az ive rohamosan emelkedett. 1589-től 1611-ig, szóval 22 év alatt alkotta meg színdarabjainak csodás seregét, független, gazdag ember lett, lordok és hercegek barátja, hogy 47 éves korában visszatérjen újra szülővárosába, maga mögött hagyva a dicsőség minden ragyogását. 52 éves korában meghalt. Városa, amely életeben sok keserűséget fzerzett neki, halálában uralkodóként tisztelte, mert a Szentháromság templomában adott neki sírhelyet. Halála után századokkal elkezdődött a vita, vajjoii ő irta-e a neve alatt megjelent színdarabokat, vagy más. A színész emberről nem akarták hinni. Ma már bizonyosra vehetjük, hogy tényleg Shakespeare irta e müveket, végeredményben azonban -ugy érzem, kár volt ezen a kérdésen annyi tudósi elmeélt elvesztegetni. Hogy a Himalaya legmagasabb csúcsát Gaurizankárnak, vagy Mount Everest-nek hívják, igen kevéssé jelentős kérdés amellett a tény mellett, hogy a föld legmagasabb heg yorma. Amit Shakespeare-ről tudunk, tudhatnánk sok szerencsés színigazgatóról s ezekben a biográfiai adatokban hiába keressük a költőt. Egy levele sem maradt s csupán nevének 6 aláírása, amit szorgos kutató munkával fel tudtak találni. Nem magyarázza az ő élettörténete semmiképp sem meg •annak a halhatatlan teremtő erőinek a titkát, amely az ő személyén keresztül nyilatkozott meg. A zseni titka a születése s erejét kiismerhetetlen forrásokból hozza magával. Sok ezer ember járta ugyanazt a földi utat s lett ügyelőből színész vagy szindarabiró, mégsem mondhatja egy sem, hogy Shakespeare nyomain halad. Ne keressük azért az ő földi arcát, iianem nézzük azt, amely müveiből néz reánk. Ez az arc pedig több, mint egy ember arca. Ez az arc a renaissance arca, a megfiatalodott emberiségé. Abban a korban, amelyben Shakespeare élt, Anglia nem volt még az a szürke acélsziget, ami ma. A Lancaster és York véröntő harcai közben a kel11 Remek tavaszí divatcipők Kérjük kirakataink megtekintését! naponként folyton érkeznek, krokn, gyík, francia sevrrt, lakk és antilop minőségekben pazar színválasztékban és formákban a Hungária Cipöáruhézban, Nyirezyháza, Zrínyi Ilona utca 5. szám. Telefon: 195 szám. Egyes szám ára 2000 korona.